Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-28 / 99. szám

Tapasztalataink a közoktatás-politikai határozat végrehajtásáról Kibővített ülést tartott a városi pártbizottság Tíz munkabrigád httaken át vizsgálta a párt közoktatás-poli­tikai határozata végrehajtásának miskolci tapasztalatait. A tanul­ságokat az agitációs és propaganda-munkabizottság szűrte le, a városi párt-végrehajtóbizottság a jelenlést összegezte, s úgy ter­jesztette i tegnapelőtt megtartott kibővített pártbizottsági ülés elé. Miként ígértük legutóbbi lapszámunkban, most visszatérünk e jelentés rövidített ismertetésére és a vitára. A párt Központi Bizott­sága 1972, június 15-i ülésén hozott határozatot a közok­tatás továbbfejlesztésére. A Borsod megyei Pártbizottság ugyanez év november 3-án tárgyalta meg az állami ok­tatás helyzetét, majd a vá­rosi pártbizottság november 23-án vitatta meg ezt a rend­kívül fontos társadalompoli­tikai feladatot, és határoza­tot fogadott el a közoktatás fejlesztésének hosszabb távú tennivalóiról. A városi párt- végreh aj tóbizottság azóta több ízben foglalkozott a közoktatást érintő kérdések­kel. A határozat megismerteté­se. feldolgozása után szélés körű társadalmi összefogás bontakozott ki az ifjúság szo­cialista nevelése érdekében. A nevelés össztársadalmi helyzetében egészséges szem­leletváltozás következett be. A tantestületek jeelntős se­gítséget kaptak munkájuk­hoz a társadalmi és tömeg­szervezetektől. Nőtt a KISZ- és úttörőszervezetek felelős­sége a tanulmányi fegyelem, * világnézeti-politikai, a közéietiségre nevelés terüle­tén. Eredményesen munkál­kodik a határozat végrehaj­tásán az időközben létrejött Pedagógus Pártbizottság. A Pedagógusok Szakszervezete Miskolc városi Bizottsága tervszerű munkával segíti a pedagógusok oktató-nevelő munkáját. A Hazafias Nép­front a szülői munkaközös­ségeken keresztül széleskö­rűén segíti az iskola és a családi otthonok jobb kap­csolatának kialakítását. Egy­re nagyobb szerepe; vállal a TIT az ifjúság ismereteinek gyarapításában. Az MHSZ és a fegyveres erők a hon­védelmi nevelés terén nyúj­tanak nagy segítséget. A szülői munkaközösségek alapvetően jól működnek együtt az iskolákkal a ne­velési feladatok megoldásá­ban. A kommunista szülők mind nagyobb részt vállal­nak a feladatból. Sajnos,_en­nek ellenére még eléggé szembetűnő a szocialista ne­velést károsan befolyásoló családi, környezeti ráhatás. Segítik az iskolákban folyó •nevelő munkát a tömegkom­munikációs eszközök a köz­vélemény tájékoztatásában, formálásában, az iskola előtt álló feladatok megismerteté­sére. Nemcsak oktat, nevel is A nevelőiskola megterem­tésének folyamata a pártha­tározat hátasára meggyor­sult. A nevelőmunka ki­emelten fontos területe a vi­lágnézeti nevelés. Az erköl­csi, politikai, közéietiségre nevelés is egyre inkább át­hatja az oktató munka, a KISZ és az úttörőcsapatok tevékenységének egészét. A középiskolai tanulóifjúság nem számottevő, de káros befolyását tekintve figye­lemre méltó részének akti­vitása, tanulmányi fegyelme, közéleti érdeklődése azonban nem mindig kielégítő. Ennek okai visszavezethetők a csa­ládi nevelés fogyatékossá­gaira, a közéleti fórumok oly kori formális jellegére. A szocialista életmód, a tartal­mas alkotó emberi élet igé­nyének megteremtésében a pedagógusok, a család és az ifjúsági szervezetek együtt­működése még sok tartalé­kol rejt. A munkához való szocia­lista viszony fejlesztése a nevelés fontos területe. Az általános iskolai pedagógu­sok körében egyre jobban tudatosul, hogy a munka-, a tanulmányi fegyelem kiala­kítása, megszilárdítása ennek az oktatási típusnak a fel­adata. A középfokú oktatás területén a szakmunkás- és szakközépiskolai tanulók szűk körében találkozha­tunk a szellemi munka lebe­csülésével. az igénytelenség­gel, a gimnáziumokban pe­dig' a fizikai munkától való idegenkedéssel. Egészségesebb szemlélet kezdődött meg a testi neve­lés szerepének megítélésé­ben. Örvendetes, hogy ezt már nemcsak a testnevelés területén dolgozóik feladatá­nak tekintik, hanem a felnö­vekvő egészséges ifjúságért érzett felelősség hat ja át tár­sadalmunk jelentős részét. Ismert, milyen szép példái vannak a nagyméretű ösz- szelogásnak, áldozatvállalás­nak. A nevelés területén új lehetőséget, új színfoltot te­remtett az ..Edzett ifjú­ságért” mozgalom, de a kez­deti sikerek után jelentkező statisztikai szemlélet káro­san befolyásolja a mozgalom eredeti célját. A nevelőiskola-szemlélet térhódításával az esztétikai nevelés nemcsak a művé­szeti jellegű, hanem más tan­tárgyaikra is kiterjed. Jól szolgálják e célt a közmű- <• velődési intézményekkel ki­alakított kapcsolatok, az if­júsági hangverseny-, film- és színházbérietek. Az ifjúság esztétikai nevelésére pezsdí- tően hatott a* KÖDMÖN (Középiskolai Diák Művé­szeti önképző Kör) tevé­kenysége. Jelentős a tanuló- ifjúság szerepe a város köz­művelődésében is. Egységesebb ráhatás A pedagógiai munka szín­vonala . az egységes, nevelő- testületi ráhatás, a központi kezdeményezések következ­tében nőtt. örvendetesen bővült a modern pedagógiai módszerek alkalmazása, a korszerű szemléltetőeszkö­zök felhasználása, a kísér­letező kedv. Az oktató-ne­velő munka színvonalát, ha­tékonyságát városunk diák­jainak országos tanulmányi és szakmai versenyeken el­ért .előkelő helyezései is bi­zonyítják. Változatlanul él és hat azonban esetenként a pedagógiai konzervativiz­mus, a korszerűtlen módsze­rek alkalmazása is. Ebből is fakad, hogy a nevelőmunka meg nem mindig és minde­nütt éri el az oktatás ^szín­vonalát, eredményességét. A tanulók túlterhelését mérséklő tananyagcsökken­tést az oktatási intézmények — nem kevés gond és fél­reértés közepette — eredmé­nyesen végrehajtották. A tan­órán kívüli nevelés lehető­ségeivel is egyre szélesebb körben élnek az iskolák. Az ifjúságvédelmi tevé­kenységet az oktatáspolitikai határozat értelmében a meg­előzés, a felderítés, a gyer­mekvédelmi szemlélet for­málása jellemzi. A tanköte­lezettségi törvény szem előtt tartásával felelősen törődnek a megbízott pedagógusok, karöltve a tantestületekkel és a szülői munkaközösségek­kel — a sajnálatosan nö­vekvő számú, a lakókörnye­zeti, az anyagi és erkölcsi ár­talom miatt veszélyeztetett gyermekkel. Az óvodák egyre jobban betöltik Miskolcon is szociá­lis és pedagógiai funkcióju­kat. Az óvodai nevelést a társadalom egyre inkább ok­tatási rendszerünk szerves részének tekinti. Finomult az óvónők módszertani kultú­rája. az egységes pedagógiai elvek alkalmazása a szokás- rendszer alkalmazásában, és az egyre eredményesebb ok­tatási folyamatban. A Mis­kolcon történt erőfeszítések nyomán (például lakás-óvo­dák) mind több gyermek óvodai felvételét biztosíthat­juk. Feszültségforrásként je­lentkezik, hogy az új lakóte­lepek óvodái zsúfoltak, az igényeket nem tudják kielé­gíteni, miközben a külső ke­rületekben nincs megfelelő számú jelentkező. A legfontosabb Az általános iskolai okta­tás és nevelés kiemelkedő helyet foglal el oktatási rendszerünkben. Az új tan­tervek bevezetésére a peda­gógusok felkészültek, a ne­velési és oktatási terv meg­valósításához szükséges esz­közrendszer minden intéz­ményben biztosított. Javult, de nem kielégítő módon a kisegítő iskolai és a logopé­diai ellátás. Az iskoláskorú­ak létszámúnak növekedésé­vel az iskolahálózat nem tud lépést tartani. Városunkban az országos átlag fölött van az egy tanteremre jutó ta­nulók száma. A napközi otthonos neve­lés az általános iskolai mun­ka fontos színtere. Az itt fo­lyó nevelésnek az eddigiek­nél szervesebben kell illesz­kednie a gyermekek szemé­lyiségfejlődésébe. Az igé­nyeket — a tantermek kevés száma miatt, különösen a felső tagozatban — még nem tudják kielégíteni. A diákét­keztetés kérdésében egyes vendéglátóipari vállalatok bevonása következtében sze­rény előrelépés történt, azon­ban a kínálkozó lehetősége­ket még korántsem használ­tuk ki. (Folytatjuk) Uti hirdetmény Értesítjük Miskolc város lakosságát, hogy folyó hó 30-án hétfői járati útvonalakon háziszomét-gyüjtést, illetve szál­lítást végzünk. MISKOLCI KÖZTISZTASÁGI VÁLLALAT város Herman Oltó síremléke Százados nyírják alatt alussza örök álmát a Hámo­ri-temetőben Herman Ottó. Nagy természettudósunkat kérésére temették ide, a völgyre nyíló hegyoldalba, a szívének oly kedves táj ölé­be. Mellette édesapja, Her­man Ede Károly és kedves tanítványa, Vásárhelyi István nyugszik. Adósságot törlesz­tett a város, amikor méltó síremléket állított Herman Ottónak. Varga Miklós szob­rászművész faragta süttői ke. mény-mészkőből a síremlé­ket, rajta a haldokló sas fi­gurájával. Tegnap már ké­szen állt a síremlék, s elül­tették a kertészeti vállalat dolgozói a borostyánt is, A Miskolci Építőipari Vállalat a síremléknek és környezet­tének építésével egyídőben rendbe tette a hegyoldalban levő temetőhöz vezető, meg­lehetősen meredek utat is, amin ezután remélhetőleg még többen fognak felzarán­dokolni az öreg nyírfák alá, hogy leróják kegyeletüket a nagy tudósnak. B. D. (Ágotha Tibor felvétele) Holnap kezdődik Diáknapok Patakon Nem akármilyen zenekarok — Haditorna és szerenádverseny — Végül egy utolsó tánc A többi mór az időjáráson múlik. Egyébként minden rendben, a több hónapos tervező-szervező munka ered- menyeként megkezdődhet a nagy pataki parádé, a diák- deru fesztiválja. Tizedik alkalommal rende­zik meg a sárospataki diák­napokat. Sárospatak vezetői, fiataljai, dolgozói nagy lel­kesedéssel. odaadással ké­szülnek a Borsod-Abaúj- Zemplénből, Nógrádból, Sza- bolcs-Szatmárból és Buda­pest hat kerületéből érkező liatalok fogadására. A meg­hívottakon kívül — akik a megyei diáknapok legjobb amatőr művészei közül kerül­tek ki — mindenkit szívesen látnak, azzal, hogy sajnos, számukra már nem tudnak szállást biztosítani. Holnap délben a • város kulcsának átadásával Tóth József tanácselnök a diákta­nács „kezébe adja” Patakot, megkezdődhet a május 2-ig tartó , fesztivál. A Rákóczi- várban és környékén több színpadon szinte szünet nél­kül követik egymást az éj­szakába nyúló programok, művészeti bemutatók. A diá­kokon kívül profikat is meg­nyertek az ügynek; itt lesz Bige József, a régi népi hangszerek boszoirkánymes- tere, a Gúnya, a Vujicsics, a Sub Rosa, a Muzsikás és a Bojtorján együttes. Szerzői esten mutatja be legsikere­sebb rajzfilmjeit Jankovics Marcell Kossuth-díjas rende­ző. Korabeli kosztümös, lo­vas ügyességi bemutató, ví­vás, íjászverseny, dárdado­bás. kaszkadőr-show szere­pel az MHSZ Zrínyi Miklós Haditorna Klub műsorán. A korok különben is igencsak keveredni fognak a diákna­pokon: a XVIII. század de­ákéletét, színes forgatagát kívánják a szervezők — élü­kön Kollo Miklóssal — fel­idézni. A diáknapoknak hangsú­lyozottan íesztiváljellege van — tehát nem verseny —, hogy -minél felszabadultab­ban, vidámabban mutassák meg tudásukat, tehetségüket a fiatalok — a fiataloknak. Aszfaltrajzversenytől re- pülőmodellezők bemutatójá­ig, fúvóskoncerttől szerenád­versenyig, maratoni bicikli­túrától a táncházig sok-sok színes esemény teszi gazdag­gá a diáknapokat, melyek programjából feltűnően — de egyáltalán nem véletle­nül — hiányoznak a béat- koncertek, discók. Május elsejének a dél­utánja. estje már a búcsúé. Fél 8-kor kezdődik a gála­műsor. melyet egy utolsó tánc követ, a már felsorolt együttesek zenéjére. Hely­szín: mindenhol, ahol hely van. Éjszaka felvonulással búcsúznak Sárospataktól az ifjú leányok, legények, a de­ák-diákok. Másnap osztják ki a fesztiváldíjakat, a kü- löndijakat, az ügyességi es mókás versenyek, vetélke­dők legjobbjainak jutalmait. Utána pedig két évre ismét visszakerül a városkulcs a vitrinbe. So— Ami nem megy, »e ellesi? Vannak esetek, amikor az ember mások helyett (is) szé- gyenli magát. Ugyanekkor röstell is beszélni erről a szégyen- erzetről, mert minek?, kinek?, s hányadszor? Ülni például egy előadáson tizedmagunkkal, s az üres széksorokkal hall­gatni a Budapestről meghívott tudóst... Szóval, kínos. Ön­kéntelenül is azon morfondírozom, miközben Ladó János a családnevek társadalmi megítéléséről beszélt szakszerűen es precízen, hogy ez a már nem fiatal ember hajnalban kel­hetett (délelőtt Sátoraljaújhelyen tartott előadást, a miskolci­nál lényegesen nagyobb és lelkesebb közönség előtt), s csak keso este ér haza. Nyilván készült is erre az előadásra s ha dorgo tapsot nem is várt, de legalább a szakmabeliek — tehát akiknek kenyere, munkaeszköze a nyelv — érdeklődé­sére biztosan számított. Milyen szájízzel utazott haza, milyen hírét viszi városunknak? A különböző jeles napokat, heteket éppen azért „találtak ki", hogy a figyelmet felhívják ezekre az ügyekre. Jelen eset­ben éppen az anyanyelvre, amelynek a szinte már katasztro­fális romlására nem kisebb költőnk figyelmeztet mint Illyés Gyula. Csak a laikus hiheti, ütheti el a kérdést, mondván, hogy a nyelv csupán a nyelvészek ügye. A nyelv állaoota, a második jelzőrendszer kimunkáltsága, igényessége ugyanis tükrözi a gondolkodást magát. Gondolkodni, fogalmazni csak anyanyelvűnkön tudunk igazán. Az anyanyelv ügye így, ezért válik az egész társadalom ügyévé, hisz ez a legdemokratiku­sabb eszközünk, amelyhez egy adott közösség minden tagjá­nak köze van. A henye beszéd mindenkor henye gondolko­dást takar, a gondolkodás hiánya pedig eleve antidemokra­tikus. Ha már nincs spontán érdeklődés (márpedig úgy tű­nik. hogy nincs), akkor miért nem lehet ezeket az előadáso­kat a (kötelező) pedagógiai továbbképzésekre időzíteni? Két ügy is nyerne vele: érdekesebbek lentiének a továbbképzé­sek, szakmai közönség töltené meg a Kazínczy-klub szék­sorait. Ám az se biztos, hogy ezeket az előadásokat éppen a klubban kellene megrendezni délután háromkor. Ki kell vinni az iskolába, oda, ahol a még megrontatlah fülek képe­sek befogadni a legfrissebb ismeretekét- Magyarán: meg kel­lene tanulni szemezni. Két dolgot kell ehhez tudni: hogy mit akarunk és kiknek „eladni”. A többi már gyerekjáték. Az ügyet nem azért kell szóvá tenni, mert kétségbe kíván­juk vonni a rendező szervek (esetünkben a TIT) munkáját. Mint megtudtuk, 150 meghívó „ment ki”, s a másik, Szűcs László előadására a megyei tanács segítségét is igénybe vet­ték. Körlevélben kérték az iskolaigazgatókat, hogy küldjék el a magyartanárokat. Az edelényi, és az említett sátoraljaúj­helyi előadáson lelkes közönség volt. Ügy tűnik tehát, hogy a TIT, s egyáltalán a közművelődésnek ez a formája sike­resebb vidéken? A gond tehát sajátosan miskolci, ám nem elégedhetünk meg azzal, hogy ezt újra és újra megállapítjuk. Ezért a témára, a TJX és a közművelőd« gondjaira ké6őbb meg visszatérünk. (horpáesü Adósságot törlesztett a város

Next

/
Thumbnails
Contents