Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)
1979-04-28 / 99. szám
Tapasztalataink a közoktatás-politikai határozat végrehajtásáról Kibővített ülést tartott a városi pártbizottság Tíz munkabrigád httaken át vizsgálta a párt közoktatás-politikai határozata végrehajtásának miskolci tapasztalatait. A tanulságokat az agitációs és propaganda-munkabizottság szűrte le, a városi párt-végrehajtóbizottság a jelenlést összegezte, s úgy terjesztette i tegnapelőtt megtartott kibővített pártbizottsági ülés elé. Miként ígértük legutóbbi lapszámunkban, most visszatérünk e jelentés rövidített ismertetésére és a vitára. A párt Központi Bizottsága 1972, június 15-i ülésén hozott határozatot a közoktatás továbbfejlesztésére. A Borsod megyei Pártbizottság ugyanez év november 3-án tárgyalta meg az állami oktatás helyzetét, majd a városi pártbizottság november 23-án vitatta meg ezt a rendkívül fontos társadalompolitikai feladatot, és határozatot fogadott el a közoktatás fejlesztésének hosszabb távú tennivalóiról. A városi párt- végreh aj tóbizottság azóta több ízben foglalkozott a közoktatást érintő kérdésekkel. A határozat megismertetése. feldolgozása után szélés körű társadalmi összefogás bontakozott ki az ifjúság szocialista nevelése érdekében. A nevelés össztársadalmi helyzetében egészséges szemleletváltozás következett be. A tantestületek jeelntős segítséget kaptak munkájukhoz a társadalmi és tömegszervezetektől. Nőtt a KISZ- és úttörőszervezetek felelőssége a tanulmányi fegyelem, * világnézeti-politikai, a közéietiségre nevelés területén. Eredményesen munkálkodik a határozat végrehajtásán az időközben létrejött Pedagógus Pártbizottság. A Pedagógusok Szakszervezete Miskolc városi Bizottsága tervszerű munkával segíti a pedagógusok oktató-nevelő munkáját. A Hazafias Népfront a szülői munkaközösségeken keresztül széleskörűén segíti az iskola és a családi otthonok jobb kapcsolatának kialakítását. Egyre nagyobb szerepe; vállal a TIT az ifjúság ismereteinek gyarapításában. Az MHSZ és a fegyveres erők a honvédelmi nevelés terén nyújtanak nagy segítséget. A szülői munkaközösségek alapvetően jól működnek együtt az iskolákkal a nevelési feladatok megoldásában. A kommunista szülők mind nagyobb részt vállalnak a feladatból. Sajnos,_ennek ellenére még eléggé szembetűnő a szocialista nevelést károsan befolyásoló családi, környezeti ráhatás. Segítik az iskolákban folyó •nevelő munkát a tömegkommunikációs eszközök a közvélemény tájékoztatásában, formálásában, az iskola előtt álló feladatok megismertetésére. Nemcsak oktat, nevel is A nevelőiskola megteremtésének folyamata a párthatározat hátasára meggyorsult. A nevelőmunka kiemelten fontos területe a világnézeti nevelés. Az erkölcsi, politikai, közéietiségre nevelés is egyre inkább áthatja az oktató munka, a KISZ és az úttörőcsapatok tevékenységének egészét. A középiskolai tanulóifjúság nem számottevő, de káros befolyását tekintve figyelemre méltó részének aktivitása, tanulmányi fegyelme, közéleti érdeklődése azonban nem mindig kielégítő. Ennek okai visszavezethetők a családi nevelés fogyatékosságaira, a közéleti fórumok oly kori formális jellegére. A szocialista életmód, a tartalmas alkotó emberi élet igényének megteremtésében a pedagógusok, a család és az ifjúsági szervezetek együttműködése még sok tartalékol rejt. A munkához való szocialista viszony fejlesztése a nevelés fontos területe. Az általános iskolai pedagógusok körében egyre jobban tudatosul, hogy a munka-, a tanulmányi fegyelem kialakítása, megszilárdítása ennek az oktatási típusnak a feladata. A középfokú oktatás területén a szakmunkás- és szakközépiskolai tanulók szűk körében találkozhatunk a szellemi munka lebecsülésével. az igénytelenséggel, a gimnáziumokban pedig' a fizikai munkától való idegenkedéssel. Egészségesebb szemlélet kezdődött meg a testi nevelés szerepének megítélésében. Örvendetes, hogy ezt már nemcsak a testnevelés területén dolgozóik feladatának tekintik, hanem a felnövekvő egészséges ifjúságért érzett felelősség hat ja át társadalmunk jelentős részét. Ismert, milyen szép példái vannak a nagyméretű ösz- szelogásnak, áldozatvállalásnak. A nevelés területén új lehetőséget, új színfoltot teremtett az ..Edzett ifjúságért” mozgalom, de a kezdeti sikerek után jelentkező statisztikai szemlélet károsan befolyásolja a mozgalom eredeti célját. A nevelőiskola-szemlélet térhódításával az esztétikai nevelés nemcsak a művészeti jellegű, hanem más tantárgyaikra is kiterjed. Jól szolgálják e célt a közmű- <• velődési intézményekkel kialakított kapcsolatok, az ifjúsági hangverseny-, film- és színházbérietek. Az ifjúság esztétikai nevelésére pezsdí- tően hatott a* KÖDMÖN (Középiskolai Diák Művészeti önképző Kör) tevékenysége. Jelentős a tanuló- ifjúság szerepe a város közművelődésében is. Egységesebb ráhatás A pedagógiai munka színvonala . az egységes, nevelő- testületi ráhatás, a központi kezdeményezések következtében nőtt. örvendetesen bővült a modern pedagógiai módszerek alkalmazása, a korszerű szemléltetőeszközök felhasználása, a kísérletező kedv. Az oktató-nevelő munka színvonalát, hatékonyságát városunk diákjainak országos tanulmányi és szakmai versenyeken elért .előkelő helyezései is bizonyítják. Változatlanul él és hat azonban esetenként a pedagógiai konzervativizmus, a korszerűtlen módszerek alkalmazása is. Ebből is fakad, hogy a nevelőmunka meg nem mindig és mindenütt éri el az oktatás ^színvonalát, eredményességét. A tanulók túlterhelését mérséklő tananyagcsökkentést az oktatási intézmények — nem kevés gond és félreértés közepette — eredményesen végrehajtották. A tanórán kívüli nevelés lehetőségeivel is egyre szélesebb körben élnek az iskolák. Az ifjúságvédelmi tevékenységet az oktatáspolitikai határozat értelmében a megelőzés, a felderítés, a gyermekvédelmi szemlélet formálása jellemzi. A tankötelezettségi törvény szem előtt tartásával felelősen törődnek a megbízott pedagógusok, karöltve a tantestületekkel és a szülői munkaközösségekkel — a sajnálatosan növekvő számú, a lakókörnyezeti, az anyagi és erkölcsi ártalom miatt veszélyeztetett gyermekkel. Az óvodák egyre jobban betöltik Miskolcon is szociális és pedagógiai funkciójukat. Az óvodai nevelést a társadalom egyre inkább oktatási rendszerünk szerves részének tekinti. Finomult az óvónők módszertani kultúrája. az egységes pedagógiai elvek alkalmazása a szokás- rendszer alkalmazásában, és az egyre eredményesebb oktatási folyamatban. A Miskolcon történt erőfeszítések nyomán (például lakás-óvodák) mind több gyermek óvodai felvételét biztosíthatjuk. Feszültségforrásként jelentkezik, hogy az új lakótelepek óvodái zsúfoltak, az igényeket nem tudják kielégíteni, miközben a külső kerületekben nincs megfelelő számú jelentkező. A legfontosabb Az általános iskolai oktatás és nevelés kiemelkedő helyet foglal el oktatási rendszerünkben. Az új tantervek bevezetésére a pedagógusok felkészültek, a nevelési és oktatási terv megvalósításához szükséges eszközrendszer minden intézményben biztosított. Javult, de nem kielégítő módon a kisegítő iskolai és a logopédiai ellátás. Az iskoláskorúak létszámúnak növekedésével az iskolahálózat nem tud lépést tartani. Városunkban az országos átlag fölött van az egy tanteremre jutó tanulók száma. A napközi otthonos nevelés az általános iskolai munka fontos színtere. Az itt folyó nevelésnek az eddigieknél szervesebben kell illeszkednie a gyermekek személyiségfejlődésébe. Az igényeket — a tantermek kevés száma miatt, különösen a felső tagozatban — még nem tudják kielégíteni. A diákétkeztetés kérdésében egyes vendéglátóipari vállalatok bevonása következtében szerény előrelépés történt, azonban a kínálkozó lehetőségeket még korántsem használtuk ki. (Folytatjuk) Uti hirdetmény Értesítjük Miskolc város lakosságát, hogy folyó hó 30-án hétfői járati útvonalakon háziszomét-gyüjtést, illetve szállítást végzünk. MISKOLCI KÖZTISZTASÁGI VÁLLALAT város Herman Oltó síremléke Százados nyírják alatt alussza örök álmát a Hámori-temetőben Herman Ottó. Nagy természettudósunkat kérésére temették ide, a völgyre nyíló hegyoldalba, a szívének oly kedves táj ölébe. Mellette édesapja, Herman Ede Károly és kedves tanítványa, Vásárhelyi István nyugszik. Adósságot törlesztett a város, amikor méltó síremléket állított Herman Ottónak. Varga Miklós szobrászművész faragta süttői ke. mény-mészkőből a síremléket, rajta a haldokló sas figurájával. Tegnap már készen állt a síremlék, s elültették a kertészeti vállalat dolgozói a borostyánt is, A Miskolci Építőipari Vállalat a síremléknek és környezettének építésével egyídőben rendbe tette a hegyoldalban levő temetőhöz vezető, meglehetősen meredek utat is, amin ezután remélhetőleg még többen fognak felzarándokolni az öreg nyírfák alá, hogy leróják kegyeletüket a nagy tudósnak. B. D. (Ágotha Tibor felvétele) Holnap kezdődik Diáknapok Patakon Nem akármilyen zenekarok — Haditorna és szerenádverseny — Végül egy utolsó tánc A többi mór az időjáráson múlik. Egyébként minden rendben, a több hónapos tervező-szervező munka ered- menyeként megkezdődhet a nagy pataki parádé, a diák- deru fesztiválja. Tizedik alkalommal rendezik meg a sárospataki diáknapokat. Sárospatak vezetői, fiataljai, dolgozói nagy lelkesedéssel. odaadással készülnek a Borsod-Abaúj- Zemplénből, Nógrádból, Sza- bolcs-Szatmárból és Budapest hat kerületéből érkező liatalok fogadására. A meghívottakon kívül — akik a megyei diáknapok legjobb amatőr művészei közül kerültek ki — mindenkit szívesen látnak, azzal, hogy sajnos, számukra már nem tudnak szállást biztosítani. Holnap délben a • város kulcsának átadásával Tóth József tanácselnök a diáktanács „kezébe adja” Patakot, megkezdődhet a május 2-ig tartó , fesztivál. A Rákóczi- várban és környékén több színpadon szinte szünet nélkül követik egymást az éjszakába nyúló programok, művészeti bemutatók. A diákokon kívül profikat is megnyertek az ügynek; itt lesz Bige József, a régi népi hangszerek boszoirkánymes- tere, a Gúnya, a Vujicsics, a Sub Rosa, a Muzsikás és a Bojtorján együttes. Szerzői esten mutatja be legsikeresebb rajzfilmjeit Jankovics Marcell Kossuth-díjas rendező. Korabeli kosztümös, lovas ügyességi bemutató, vívás, íjászverseny, dárdadobás. kaszkadőr-show szerepel az MHSZ Zrínyi Miklós Haditorna Klub műsorán. A korok különben is igencsak keveredni fognak a diáknapokon: a XVIII. század deákéletét, színes forgatagát kívánják a szervezők — élükön Kollo Miklóssal — felidézni. A diáknapoknak hangsúlyozottan íesztiváljellege van — tehát nem verseny —, hogy -minél felszabadultabban, vidámabban mutassák meg tudásukat, tehetségüket a fiatalok — a fiataloknak. Aszfaltrajzversenytől re- pülőmodellezők bemutatójáig, fúvóskoncerttől szerenádversenyig, maratoni biciklitúrától a táncházig sok-sok színes esemény teszi gazdaggá a diáknapokat, melyek programjából feltűnően — de egyáltalán nem véletlenül — hiányoznak a béat- koncertek, discók. Május elsejének a délutánja. estje már a búcsúé. Fél 8-kor kezdődik a gálaműsor. melyet egy utolsó tánc követ, a már felsorolt együttesek zenéjére. Helyszín: mindenhol, ahol hely van. Éjszaka felvonulással búcsúznak Sárospataktól az ifjú leányok, legények, a deák-diákok. Másnap osztják ki a fesztiváldíjakat, a kü- löndijakat, az ügyességi es mókás versenyek, vetélkedők legjobbjainak jutalmait. Utána pedig két évre ismét visszakerül a városkulcs a vitrinbe. So— Ami nem megy, »e ellesi? Vannak esetek, amikor az ember mások helyett (is) szé- gyenli magát. Ugyanekkor röstell is beszélni erről a szégyen- erzetről, mert minek?, kinek?, s hányadszor? Ülni például egy előadáson tizedmagunkkal, s az üres széksorokkal hallgatni a Budapestről meghívott tudóst... Szóval, kínos. Önkéntelenül is azon morfondírozom, miközben Ladó János a családnevek társadalmi megítéléséről beszélt szakszerűen es precízen, hogy ez a már nem fiatal ember hajnalban kelhetett (délelőtt Sátoraljaújhelyen tartott előadást, a miskolcinál lényegesen nagyobb és lelkesebb közönség előtt), s csak keso este ér haza. Nyilván készült is erre az előadásra s ha dorgo tapsot nem is várt, de legalább a szakmabeliek — tehát akiknek kenyere, munkaeszköze a nyelv — érdeklődésére biztosan számított. Milyen szájízzel utazott haza, milyen hírét viszi városunknak? A különböző jeles napokat, heteket éppen azért „találtak ki", hogy a figyelmet felhívják ezekre az ügyekre. Jelen esetben éppen az anyanyelvre, amelynek a szinte már katasztrofális romlására nem kisebb költőnk figyelmeztet mint Illyés Gyula. Csak a laikus hiheti, ütheti el a kérdést, mondván, hogy a nyelv csupán a nyelvészek ügye. A nyelv állaoota, a második jelzőrendszer kimunkáltsága, igényessége ugyanis tükrözi a gondolkodást magát. Gondolkodni, fogalmazni csak anyanyelvűnkön tudunk igazán. Az anyanyelv ügye így, ezért válik az egész társadalom ügyévé, hisz ez a legdemokratikusabb eszközünk, amelyhez egy adott közösség minden tagjának köze van. A henye beszéd mindenkor henye gondolkodást takar, a gondolkodás hiánya pedig eleve antidemokratikus. Ha már nincs spontán érdeklődés (márpedig úgy tűnik. hogy nincs), akkor miért nem lehet ezeket az előadásokat a (kötelező) pedagógiai továbbképzésekre időzíteni? Két ügy is nyerne vele: érdekesebbek lentiének a továbbképzések, szakmai közönség töltené meg a Kazínczy-klub széksorait. Ám az se biztos, hogy ezeket az előadásokat éppen a klubban kellene megrendezni délután háromkor. Ki kell vinni az iskolába, oda, ahol a még megrontatlah fülek képesek befogadni a legfrissebb ismeretekét- Magyarán: meg kellene tanulni szemezni. Két dolgot kell ehhez tudni: hogy mit akarunk és kiknek „eladni”. A többi már gyerekjáték. Az ügyet nem azért kell szóvá tenni, mert kétségbe kívánjuk vonni a rendező szervek (esetünkben a TIT) munkáját. Mint megtudtuk, 150 meghívó „ment ki”, s a másik, Szűcs László előadására a megyei tanács segítségét is igénybe vették. Körlevélben kérték az iskolaigazgatókat, hogy küldjék el a magyartanárokat. Az edelényi, és az említett sátoraljaújhelyi előadáson lelkes közönség volt. Ügy tűnik tehát, hogy a TIT, s egyáltalán a közművelődésnek ez a formája sikeresebb vidéken? A gond tehát sajátosan miskolci, ám nem elégedhetünk meg azzal, hogy ezt újra és újra megállapítjuk. Ezért a témára, a TJX és a közművelőd« gondjaira ké6őbb meg visszatérünk. (horpáesü Adósságot törlesztett a város
