Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)
1979-04-26 / 97. szám
a miskolciaké a szó Köszönet az építőknek E rovat hasábjain keresztül szeretnénk köszönetét mondani azoknak, akik lakásunk, épületünk felújítását végezték. A Park utcai felújításokról van szó, amelyeket a MIK megbízásából a Miskolci Építőipari Vállalat dolgozói csináltak. Igaz, a vállalat szakipari részlegei közül nem mindegyik tette kifogástalanul a dolgát, ezért szakmánként nem is jellemeznénk őket. Ám a kőművesek mindenképpen dicséretet érdemelnek áldozatos és odaadó munkájukért. A lakásokban bontottak, építettek, új, tágas fürdőszobákat alakítottak ki, gyönyörű burkolatokkal látták el a konyhákat, s a mellékhelyiségeket. Ok állították helyre a többi szakipari részleg által áttört falakat, takarították el a többiek után is a törmeléket. Egy-egy lakásban éppen ezért gyakorta megfordultak. A kőművesek között is kiemelkedő munkát végzett Balajti László szocialista brigádja. Tapasztaltuk, hogy valóban méltóak erre a szép címre. Nagyra értékeljük Simon István irányító munkáját, aki nemcsak a kőművesek vezelőjeként, hanem a szakipari részlegek „karmestereként” is remekelt. Egy-egy lakásfelújítás bizony nem csekélység az adott körülmények között. Sok bérlő éppen ezért nehezen vészeli át azokat a heteket, hónapokat, amely a megszokott kényelem nélkülözésével jár. A Park utcában dolgozó kőművesek megértő segítőkészségükkel igyekeztek könnyíteni helyzetünkön. Bízunk benne, hogy eredményes munkájuk nyomán Miskolcon még nagyon sok lakás bérlője örülhet majd az újjávarázsolt otthonának, s kívánunk munkájukhoz további sok sikert, erőt és egészséget. Köszönet nekik. Kerekes Petemé Miskolc, Park u. 11. se. s a Park u. 11—13—15. sz. több lakója Ezt mondja a jogsiabql^ Jogos-e a kétszobás lakás? M. K. miskolci olvasónk családja három főről egy főre csökkent, ezért arra kér választ, hogy a kétszobás tanácsi bérlakást megtarthatja-e? A tanácsi bérlakásokban a lakásigény .mértékét .jogsza-. bály állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy a lakásügyi hatóság az igényjogosultság elbírálásánál, illetve a lakáskiutalásnál figyelembe veszi a család, az együtt lakó személyek számát. A lakásigény jogos mértékét a jogszabály — az együtt lakó személyek számát figyelembe véve — alsó és felső határok között, tól-ig rendszerben határozza meg. A rendelet szerint a lakásigény mértéke 2 személyig egy-két lakószoba; 3 személyre másfél, két és fél szoba; 4 személyre két-há- rom lakószoba: 5 személyre két és fél-három és fél lakószoba; 6 személyre háromnégy lakószoba és Így tovább. A lakásigény jogos mértékének felső határát meghaladó szobaszámú lakás senkinek sem utalható ki, még ha a család, illetve az együtt lakó személyek száma csökken, akkor kötelezni lehetne a bérlőt a lakáscserére vagy idegen személy befogadására. Ezt csak önként lehet tenni. Dr. Sass Tibor Ne legyen szeméttároló a tér Hogy jobb sorsra érdemes a Népkerttöl karnyújtásnyira levő liget, a Szigligeti Ede tér, őzt legutóbb a Volán Vállalat dolgozói fedezték fel. Lassan két hónapja, hogy — társadalmi munkában — gyönyörűen kitakarították, felgereblyézték, összegyűjtötték az igencsak felhalmozódott avart a fák alól. Dolgukat jól végezték — köszönet érte —, ám nyilván ők sem számítottak rá, hogy a köz- tisztasági vállalatnak erre a területre „akkreditált" dolgozói ily hosszú ideig elmennek a hulladékhalmok mellett. Jóllehet, ezek a halmok lassanként hegyekké nőnek, lévén, hogy azóta megtetézték őket a Lévay József utca fasoráról lemetszett ágakkal, galy- lyakkal. „Kicsi a rakás, nagyobbat kivan” alapon másvalakik az úttestekről összegyűjtött sarat, s egyéb törmelékeket is oda hordták azóta. (Lehet, hogy éppen a köztisztaságiak?!) A környék lakói abban bíztak, hogy a tavaszi nagytakarítás, a lomtalanítási akció erre a térre is kiterjed. Ez ideig azonban elkerülte a figyelmet. Ezúton kérik: végre mihamarabb szállítsák el innen is a hulladékhegyet. Lehetőleg még addig, míg bomlásnak nem indul! Szerkesztői üzenetek „Olvasónknak”: Lapunk április 7-i számában a з. oldalon, Nyugdíjasok háza címmel írtunk az ön által reklamált témáról. Közöltük: a nyugdíjasok háza előreláthatóan a hatodik ötéves tervben épül fel Miskolcon. Miután még nincs jóváhagyott terve városunknak a következő tervidőszakra, ezért közelebbi dátum közlésére nincs módunk. Sisa Pálné, Miskolc, Kazinczy и. fi. se.: Megtekintjük a Városközpontot csúfító épületet, s rovatunkban foglalkozunk majd észrevételével. Forgács Jánoané, Dombóvár, Lehel sör 1§. sé.: Szükségünk volna a levelében leírt incidensnél jelen volt miskolci ismerősének a nevére és címére is. Kérjük, közölje. Jakab László, Miskolc, Zie- linszki u. 27. sz.: A levelében közöltekre felhívtuk a Miskolci Kertészeti Vállalat szakembereinek figyelmét, segítségüket kértük. Nagy Ferenc, Miskolc, Latabár Endre u. 7. sz.: Sziráczki István a debreceniek: ellen a négyszelepes Jawa, a nyíregyháziak ellen a We&iake típusú motorral versenyzett. Kova Dénes, Miskolc, Fürst Sándor u. 25. sz.: Észrevételére felhívtuk a versenyt és a labdarúgó-mérköze- seket rendezők figyelmét. akkor sem, ha az együtt lakó családtagok közül több személlyel kapcsolatosan is adódnak olyan körülmények, amelyek a többlet lakószoba kiutalását megindokolnák. Emellett a lakásügyi hatóság mérlegeli, hogy vajon az együtt lakó személyek egészségügyi állapotára, munkakörére, vagy tevékenységére, az együtt lakó különböző nemű és korú személyek elkülönítésére való tekintettel, esetleg a lakásban tartott muzeális értékű, védett magángyűjtemény megóvásának az érdekében nem volna-e célszerű a lakásigény jogos mértékének alsó határát meghaladó, — de a felső határt meg nem haladó — lakószobát juttatni. A lakásigény jogos mértékének jogszabályi meghatározása lényegében csak a tanácsi bérlakás kiutalásában számit. Az 1971. július 1-től hatályos jogszabály nem enged beavatkozást abba, hogy Szabad préda $ A 3. számú fő közlekedési úton, a tapolcai elágazásnál „vesztegel” magárahagyottan, jobb sorsra várva — immár hetek óta — ez a lerobbant gépkocsi. Szabad préda. Kinek, mi szükséges (avagy szükségtelen, de jó. ha van!), azt veszi le róla. ki belőle. Ezúton is szeretnénk értesíteni feledékeny gazdáját: sürgősen szállíttassa el a nem éppen dekoratív gépkocsiját. Addig, amíg darabja van! (A. T. felvétele) A városképet nem rontják (eléggé)! Az érdeklődök számára közölhetjük, hogy a képen látható tákolmányok a Szentpéteri kapui lakótelepen, a főút menti autóparkolóban húzódnak meg a maguk csendességében. NEM garázsok, NEM lomtárak, NEM disznóólak, NEM vásározók bódéi. A helyes kis alkalmatosságok apró műhelyek, kéziszerszám-raktárak. A városképet NEM rontják (eléggé), mert akkor valószínű NEM engedték volna felállításukat. NEM maszek célokat szolgálnak, haNEM állami szektorok érdekkörében követték el őket. Kiválóan szemléltetik azt a kontrasztot, ami a század eleji nyomortelepek és a mai lakótelepek között felfedhető lenne, ha léteznének még nyomortelepek. Muzeális érték! Bizonyítja, mit NEM szabad ma építeni. Még ideiglenesen sem. Akkor sem, ha rozsdás drótfonattal elkerítik, valószínű azért, nehogy a környék lakói még több lomot vigyenek oda. Problémánk az, hogy kedden reggel az ott dolgozók még nem bontották, hanem újabb toldalékot építettek hozzá. Ha már ilyen bodegákat építenek ide, javasoljuk egy viszonylag elfogadható színvonalú hirdetőtábla felállítását is. Arra szögezhetnék ki az építési engedélyt. A vá- rosszépítési akció keretében zarándokuta- kat szerveznénk az engedély megtekintésére. Mert azt szívesen megnéznénk. Az Avason is pusztít az erózió ♦ Hogy a természet erői milyen pusztításra képesek, arról mindannyiunknak van némi fogalmunk Az eróziós folyamat által okozott károkat helyreállítani szinte lehetetlenség. Különösen akkor, ha olyan méretet ölt, mint az Avas északkeleti oldalán, a kilátó felé vezető lépcsősor mentén. Nemcsak látványnak riasztóak a fák földből „kikopott” gyökerei, de balesetveszélyesek is. Igazán nem vagyok híve a fák kivágásának, de hiszem: ezen a területen erre sürgősen szükség van. Inkább essen áldozatul néhány fa a hegyoldalon, mintsemhogy visszafordíthatatlan tragédiát okozzon, ha egy nagyobb szélvihar kitépi a maradék kapaszkodó gyökeret a földből. Sz. Gy. Miskolc Mi közük a foglalkozáshoz? Mennyi a Gyöngy a színházban? A medikus előadásának szünetében — április 20-án — a Miskolci Nemzeti Színház büféjét egy korty üdítőre kerestem fel. Gyöngy üdítőt adtak, 7 forintért. Elfogyasztottam a kitűnő italt, majd visszaadtam az üveget a büfésnek. Visszavette, megköszönte — aztán semmi több. Röstelltem megkérdezni, hogy miért is ilyen drága itt az üdítő. A következő szünetben a ‘kollégám kisfia járt hasonló módon. Ö is 7 forintot fizetett a Gyöngyért, s miután visszavitte az üveget, ő is csak köszönömöt kapott. Nem bírtam tovább, rákérdeztem: ugyan vajon üvegbetéttel vagy üvegbetét nélkül számolják a 7 forintot? A büfé vezetője „megnyugtatott”: természetesen üvegbetéttel annyi, ebből az ösz- szegből tulajdonképpen 2,50 a vendégnek az üvegért visz- szajár. Miért nem adják akkor vissza? — forszíroztam. Ismét „megnyugtató” volt a válasz: aki kéri, annak visz- szaadják a betétet... Bizonnyal nem egyedül vagyok, aki nagy lelki tusa után szántam el magam a reklamációra. Nyilván mások is röstellkednek ott helyben szóvá tenni. A büfések viszont bölcsen hallgatnak róla. (Nem kevés pluszt hozhat, hiszen ha előadásonként csak ötven üveget kapnak „ajándékba”, már 125 forint a tiszta (haszon. Hogy havonta mennyi, azt ki-ki kiszámolhatja.) A becsapottság érzetétől könnyűszerrel megkímélhetnék a színházlátogatókat. Csupán a belkereskedelmi törvénynek kellene a színház büféjében is eleget tenni: ártáblát, árcédulát elhelyezni a vendégek tájékoztatására. S akinek azok után sem kell a 2,50-e, annak a pénzét nyugodtan megtarthatják. M. A. Miskolc A MISKOLCIAK!! A SZÓ Rovatvezető: Radväny! Eva Leveleim: Dél) Hírlap szerkesztőség* 8327 Miskolc. Balcsy-Zsilinszkv él 18. Teletonszám: 18-22) Lépcsőházunkban a közelmúltban a névtáblákon megjelent a bérlők neve mellett a foglalkozásuk is. Mondanom sem kell, hogy nem csekély meglepetést keltett ez az „újítás”. Ilyesmivel ugyanis még nem találkoztunk. Kinek mi köze van ahhoz, hogy én, a lakás bérlője, milyen foglalkozású vagyok? Az új „módit” állítólag a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat rendelkezésére kellett megvalósítani. Ám én azt nem hiszem, hogy ilyen rendelkezés egyáltalán létezzék. Nem mintha saját foglalkozásom államtitok lenne, de úgy vélem, hogy vannak olyanok, akiknek a hivatását igazán nem szükséges a lépcsőházban megforduló idegenek orrára kötni. Az esettel kapcsolatban egyébként a kérésem az volna, hogy közöljék, ha valóban született ilyen MIK- rendelkezés. T. Jenő, Miskolc, . Vörösmarty u. 50. sz. (Levélírónk jól sejtette: a MIK valóban nem hozott ilyen rendelkezést. A házfelügyelő talán pontosabb választ tud adni arra, hogy miért irta ki a névtáblára a bérlők foglalkozását is.)
