Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)
1979-04-23 / 94. szám
Ide ember kell! — mondta a vezérigazgató A vezérigazgató nem a Fradi-szimpátia miatt öltözik zöldbe. Ez az erdészek színe. A falat számos kapitális trófea díszíti. Csermely László szívesen válaszolt kérdéseinkre, bár a beszélgetést gyakran megakasztották a halaszthatatlanul fontos reggeli telefonok. Mi mindennel kell foglalkoznia egy ötezer embert foglalkoztató nagyüzem első emberének?! — Irigylik-e a társvállalatok vezetői, hogy Csermely László, az ország talán legszebb, leg- vadregényesebb helyén fekvő erdőgazdaságát irányítja? — Akik turisztikai, esztétikai értékek alapján ítélnek, azok irigykedhetnek. De azt a szakmabeliek tudják, hogy a vadregényes táj nagyon is mostoha feltételeket kínál. Túlzás nélkül állíthatom. hogy erdőgazdálkodási szempontból a Bükk és a Zempléni-hegység a legnehezebb terep. A meredek hegyhátakon mindenfajta munka — erdőtelepítés,- -nevelés. fakitermelés — rengeteg kézi munkát igényel. Embert pedig egyre nehezebb kapni. A megyében, a többi mezőgazdasági üzemhez hasonlítva, itt a legalacsonyabb az átlagbér. Tavaly egy ember átlagosan 37 725 forintot keresett itt. — A termelési mutatók nem arányos változása miatt egy- s/cr-kétszcr szemrehányással illették a gazdaságot . . . — Ha arra gondol, hogy a bérek valamivel jobban nőttek. mint amennyivel a gazdálkodás hatékonyságát jelző számok emelkedtek, akkor a hír igaz. de a szemrehányást jogtalannak tartom. Az évről évre növekvő eredmények egyre nagyobb erőfeszítések árán születnek. A kedvezőtlen terepadottságokat +etézte a termelés szerkezetének költség- és munkaigényesebb változása. Azaz: rosszabb minőségű fát nehezebb körülmények között termelünk ki. A peremterületekre szorultunk. — Pedig a gazdaság fakitermelői évek óta rekorddöntő fadöntö rekordokat állítanak fel... — A fakitermelő géppark ebben a gazdaságban a legjobb. Lopatovszkiék, Lévaiék (Lévai László már nyugdíjba ment) kiemelkedő eredményeket produkáltak. Nehezíti dolgunkat az alkatrész- ellátás, s az a tény. hogy a KGST-n bélül nem gyártanak speciális erdőgazdasági közelitő gépet... Nagy nyugati gyárak csinálnak ilyeneket, de ezek számunkra megfizethetetlenek. Ráadásul. ha egy ilyen szuper fel- szereltségű fakombáin — amelyet sík vidékre terveztek — meglátná a mi meredek hegyeinket, nyomban elfelejtené a tudományát... A permetezést Sárospatak és Tolcsva környékén már helikopter végzi. De minden munkát nem lehet gépesíteni. Ide ember kell. — A gazdálkodás biztonságát a természeti körülmények bizonytalansága rontja. Menynyiben van kiszolgáltatva az erdészet —, hogy nagy szavakat használjunk — a természeti csapásoknak? — A néhány évvel ezelőtti, nyomaiban még ma is látható jégtörés 10 millió forintnál is több kárt okozott. Az idei jeges ár valósággal megnyúzta az ártéri nyárfaerdőket. Ezek kivédhetetlen események. Az viszont már korántsem szükségszerű, hogy néhány felelőtlen kiránduló felgyújtsa az erdőt. Két évvel ezelőtt 12 millió forint érték vált a tűz martalékává Borsodban. Ebből a gazdaságot 6 millió forint sújtotta. A fák tűzhalála pénzben, statisztikailag kimutatható ugyan, de a veszteség sokkal nagyobb ... — Milyen a viszony a Bükki Nemzeti Park és az erdőgazdaság között? — Hatásvadásznak tűnik a kérdés ... Érdekeink azonosak. Nekünk is szívügyünk a környezetvédelem, a természet értékeinek megóvása. A mi cégünknek, a humánus környezet megteremtése, megvédése elveinek deklarálása mellett, vállalatszerű gazdálkodást kell folytatnia ... Ha bennünket a nemzeti park igazgatósága —valamilyen szempont alapján — korlátoz, akkor anyagilag kártalanítania is kell. Erre kevés példa volt... Vagy mi vagyunk nagyon természetpártiak, vagy a pénz a kevés __ — Milyen kérdésre válaszolna legszívesebben kérdés nélkül? — Szolgáltató vállalat is vagyunk. Kötöttünk és kötünk olyan kooperációs szerződéseket. ■ amelyek közérdeket szolgálnak Vállaltuk, hogy az ipartelepeket környezetet óvó. embert kímélő erdősávokkal látjuk el. Azt szeretnénk, ha a természet, az erdő házhoz jönne. Ezért ültettünk sok ezer fát Lenin- városban. s vesszük erdővel körül a cementgyárat. BRACKÖ ISTVÁN 1 Hatásosabb cím is kínálkozott. írhattuk volna, hogy az erdő, romantika nélkül. Közölhettünk volna képeket szarvasbögésröl. Mondhattuk volna, hogy napokig bújtuk a párás vadont. Állíthatnánk, hogy a természet olyannyira tántoríthatatlan szerelmesei vagyunk, hogy utálunk minden kéményt és minden gépkocsit ... A múlt héten a Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaságban jártunk. Élményeinkből, tapasztalatainkból született ez az összeállítás. Zöld ruhában a Kémezőn — A tavasz a kedvencem. Most pattannak a rügyek, nap mint nap más arcukat mutatják a bokrok, a fák. Ismerőseim« mind. Az év minden sza. kában ugyanazok, és mégis állandóan mások ... Fél kettő múlt pár perccel. Jóval Miskolc felett, valahol a Szénégető-völgyben egy bükkrönkre telepedve, oldaltáskájából ebédel Fodor József kerületvezető erdész, aki a kékm^zői, villannyal, vízvezetékkel, telefonnal ellátott szolgálati lakásban él feleségével. — Augusztus 15-én lesz kilenc esztendeje, hogy ide költöztünk. Közvetlenül előtte Ómassán laktunk. Zöld ruhája, csercsillagos kalapja, idő cserzette, arca, messzire néző, keskenyre hunyorított szeme a rá bízott több száz hektárnyi terület gondos gazdáját mutatja. — Az egykori Szentléleki Erdőhivatalnál kezdtem gya- kornokoskodni 1942-ben. Három évig ingyen dolgoztam. Ez ma már hihetetlen ... Később Parasznyára kerültem, a mahócai rakodóra. A fel- szabadulás után a Bükk- íennsíkon kaptam munkát. A hajdani ingyenes gyakornok most a répáshutai erdészet egyik 530 hektáros kerületének „gazdája”. Visszakerül a bőr-oldaltás- kába a kenyérvég. Hátát a vén gyertyánnak támasztva, az erdő újjászüle.:esét, az ébredő, tiszta levegőt szippantó rügyrengeteget simogatja tekintetével az erdész. — Szeretem az erdőt. Nem is tudnék másutt élni, csak idekint, a fák között. Szerencsére így van ezzel a feleségem is. Harminc éve már, hogy erdei házakban éljük az erdészcsalád nem mindig könnyű és romantikus életét. Tapolca és Kisgyőr egyaránt öt kilométerre van tőiünk. Van telefonunk, és Jáwa motorommal hamar beérek, ha valamire szükség van. Mert itt bizony nem fél kiló kenyeret vásárol egyszerre az ember, ha a boltba kell menni ... Vége a maga szabta ebédidőnek, fölteszj kalapját, határa igazítja táskáját, és útjára indul a kékmezői erdész. — Megnézem még a meszeseket. nemsokára munkához látnak a szénégetők is, mert nekikezdünk a bükk- gyérítésnek. Az egyik munkahely lenn van a völgyben, a másik a hegyoldalon. Estére mindig elfáradok. Jófajta fáradtság ez ... (sólymos) I >á<Iiban Az erdöértö emberek szerint sok bükki növényritkaság annak köszönheti létét és védelmét, hogy a kirándulók tájékozatlanok, s fogalmuk sincs az unikumokról. Röpköd a forgács Lillafüredre is belopta magát a tavasz, a Bükk öles fái a szél meg-megújuló rohama, ban hatalmasakat sóhajtanak, suttognak. Ébred az erdő. A meredek sziklák völgyében messzire hallatszik a Styhl-fűrész éles sivítása. Az 5-ös busz végállomásától nem messze kicsiny üzem búvik meg az út mentén: a lillafüredi erdészet fafeldolgozó üzeme. Inkább műhely — mondhatnánk — e parányi helyiség, ahol egy esztendő alatt egymillió forintnyi értéket ál# Egy szép fánál nincs szebb ... (Solymos László felvételei) lilának elő. Nem sok — le- gyinthetnénk. ha ez az ősz- szeg nem a „sok kicsi, sokra megy” alapon jönne össze. Mert az itt dolgozó — a szó szoros értelmében — íamű- vészek apró használati tárgyakat készítenek. Mint a kés a vajba, úgy vág a bükkfába a faesztergán dolgozó munkás kése. Nyújtófa formálódik a gépen. Faforgácsok röppennek, a másoló gyalugépen lapátnyél alakul az előbb még oly ormótlan fadarabból, megint másutt húsklopfoló készül. A pár négyzetméteres ..csarnokban'1 minden gép. a gyalu, az eszterga, a fúró, a szalagfűrész másmás hangon muzsikál, zenél a fa is. szép .. Az üzem — távol a város zajától, füstös, poros levegőjétől — éli mindennapjait. Fából fát csinál... I. S. A londina már csak emlék Ládi. A Koralóstető és a DI- GÉP-be vezető vastúvonai határolta területen magánkezdeményezésre fűrészüzemet hoztak létre 1931-ben. Három évvel később állami irányítás alá került, később 1970-ig a Ládi— Pálháza—Felnémet alkotta Észak-magyarországi Fűrészek irányítója volt. Az erdőgazdasághoz csatolás egyben egy nagyarányú rekonstrukció kéz. detét jelentette. A Ládi fűrészüzem vezetője, Karsai János: — A fejlesztés 70 millió forintba került. Az alapvető feladat á puha fenyőről a keményfa- (bükk, tölgy, gyertyán) feldolgozásra való átállás volt. Speciális rönk- hasítókat kellett beszerezni, hiszen az itteni, például a répáshutai bükkfa szerkezete, gesztfelépítése egészen más, mint mondjuk a zalaié. — A gazdálkodás egyik varázsszava az export... j- Ez a mi esetünkben is számottevő. Üzemünkben 356-an dolgoznak. Nekik és a kitűnő exportlehetőségeknek köszönhetjük, hogy az elmúlt évben terveinket jelentősen túlteljesítettük. Évről évre rendszeresen szállítunk nyers parkettlécet, frízt Svédországba, bútorlécet az NSZK-ba. fűrészárut Olaszországba és papírfát Ausztriába. így elértük, hogy a rekonstrukció utáni dollárvisszatérítési kötelezettségünket a kiszabott határidő előtt két évvel teljesítettük! A ládi fűrészüzem jól gazdálkodik a bükki erdők faanyagával. Két műszakban dolgoznak, munkaerő-hiány nincs. Zömében miskolciak munkahelye az üzem, de szép számmal akadnak bükkszentkeresztiek. bükkszent- lászlóiak is. Alkalmanként, és csak kisegítő eszközként használják az ősi londinát, eltűnt a rönktéri pályakocsi, száműzték a nehéz fizikai munkát. Nysa mikrobusz és 211-es panorámás Ikarusz szállítja a távolról bejárókat. Folyamatos szakmai továbbképző tanfolyamokat tartanak, és nemrég adták át a korszerűsített hideg-melegvizes fürdőt. Van étkezdéjük, és szépen berendezett munkásszállóval is büszkélkedhetnek. Évente 25 millió forint értéket termeltek most a hajdani magánfűrész területén a ládiak... S. L. „A környezetet ne a füstölő boksáktól, ne a motorfűrészektől féltsük, hanem a Szinvában, Ga. radnában kocsit mosó, gallyat tördelő vandáloktól ... (Egy bakancsos turista évülhetetlen bölcsessége.) „Néha a görbe út a legjobb!" — állítja a diósgyőri turisták 1950- ben kiadott túrakönyve. Ez a fenyő nem akármilyen fenyő. Szél az ágát nem himbálja. nem vet el, s nem növeszt tűlevelet, madár sem lakja. Ez a fenyő köböl van, kőből való. Igazi fenyők között áll, hajlik, örökké mozdíthatatlan mozdulással. Az erdő munkásainak, mártírjainak emelték. A Bükkben, Kurtabérc környékén magasodik. A talapzaton friss virág virít. Akiknek az emlékére állították, azok nemcsak az erdőből, hanem az erdőért is éltek. Hűségüket, bátorságukat hirdeti a kőfenyő, fegyelmeztetve arra, hogy a látványnak szép táj nem adja ingyen a kenyeret, s utalva arra, hogy a békésnek hitt természetnek is lehetnek hősi halottat. Hirdesse hírüket ez a köböl rakott fenyő is; emléküket őrizze az emlékezet! Aki nevén nevezi a fát, akinek a kéküstökü csormolya, vag» az este illatozó holdviola nem gyom, aki az elejtett vaddiszn nem testsúlya, hanem agyara alapján becsüli; az nehezen barátkozik, az nem ejti könnyedén a szót, ha a Bükkröl van szó.
