Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)
1979-04-02 / 78. szám
Péntek esti premier A MEDIKUS A terepet még rendezik Lakótelepi tanítónők A végén minden jóra fordul .. . Hiza és János egymásra találnak, Piri cs György nemkülönben. Amíg tapsolok, eszembe jut: Szegeden, a bölcsészkaron is „színre került” annak idején Bródy műve. Afféle gólya lévén, a hátsó sorokban szorongok egyikeként emlékszem rá — mennyire hiteles volt az első felvonásbeli bútorozott szobában tengődő diákok látens gyomorkor- gása. Olyannyira, hogy pillanatokon belül együtt korgott az övékével a nézőtéren ülök gyomra is. Lehet, csak együttérzésből; ám az is lehet, hogy a feltétlenül szükséges kalóriaminimumra igencsak ügyelő menza jóvoltából. S a gyónt orkorgás valószeríisége mellett emlékszem: feltűnt a boldog befejezés mesebeli valószerűtlensége is. Bródy Sándor így írta meg 1911-ben... Akkor, egy háborút előző, háborúra készítő gazdasági-társadalmi szo- rongattatás atmoszférájában élve, a színházi publikumnak bizonnyal kellett a megnyugtató befejezés (vagy befejező megnyugtatás), életnek és álomnak e könnyed-elegáns összebékítése. Merthogy Bródy ismerte-tudta, s merte megírni az életet, arra is jó példa munkáinak java. írói indulása sikerét meghozó első könyvének címe — Nyomor — jelképes erővel utal az írói programra. S ez a program, hol Jókaitól ellesett romantikus, hol Zolától tanult naturalista valőrökkel és tónusokkal átfestetten ugyan, hol meg szentimentálisimpresszionista tüll-idillekbe takartan, ám töretlenül megvan végig az író munkásságában. Gondoljunk az 1902- ben írt A dada című színmüvére, erre a gorkiji lobo- gású vádiratra; Bródy ott, a századforduló dekadens-szecessziós álomvilágában, a polgári jólét táplálta pózok és allűrök mesterkélt korában minden képmutatást ar- eulvérő bátorsággal rajzolja meg a pesti cselédlány kényszerű elzüllésén^k, adható- vehető portékává nyomoro- dásának útját, eljuttatva egészen a befejező tragédiáig. S A tanítónő leányalakjának bátorsága és egyszersmind kiszolgáltatottsága- védtelensége nem vádol-e, megmutatva, hogy azok között a viszonyok és erkölcsi normák között nincs és nem lehet boldog, beteljesült és tiszta szerelem. Ez a társadalomkritika az erénye a jelentősebb színpadi művek között harmadiknak, A medikusnak is. Mert, ha szán- juk-megértjük a lánya sorsáért aggódó, beteg orvosapa indítékait; hogy a maga keserves életéből okulva mindenáron előre meg akarja építeni-szervezni Riza számára a szerelmet-házasságot, a boldog életet, a módszer, ahogy ezt teszi — ahogy ezt tenni diktálta számára a kor erkölcse —, akkor is visszadöbbent. A szó szoros értelmében „megvásárolt” János lázadása és harca ezért rokonszenvesebb, s jobban hat ránk ma is, mint befejező, galambturbékolásra hajlott megbékélése-kompromisszu- ma. A fiatalok persze, mindettől függetlenül, őszintén szerethetik egymást. .. Halasi Imre végzős főiskolai hallgató diplomarendezésében láthatta a miskolci közönség pénteken este Bródy Sándor színművét. A rendező vallott tudatossággal nem akart s nem tett semmiféle elidege. nítő idézőjelet a dráma valóságtartalmához Hiszen, bár más korban, más társadalmi viszonyok közt élünk, a századelőnek ez a világa nincs oly messze még tőlünk, hogy ne visszhangozhatnának bennünk közvetlenül Bródy alakjai s szituációi. Persze, nem minden alak és nem minden szituáció. Mert ugye, az nem lehet véletlen, hogy az első felvonásbeli diáktanya életképe ma is sokkal frissebbnek, valószerűbbnek, s élmény telibbnek hat, mint a tempójában is lelassuló, érzelgősségbe hajló második felvonás, vagy akár a befeAki az Alföld felől jön a városba, szinte megtorpan a tapolcai útelágazásnál. A hatalmas betontömbök, mint komor óriások zárják el a kilátást a város hegyére: az Avasra. A házak között daruk nyújtogatják fémnyakukat, földdel, építőanyaggal cipekedö gépek dübörögnek. Hátul, a háza!c mögött gyúrják, faragják a hegyet, előkészítik az új épületeknek a terepet; 40 ezer ember fog itt élni hamarosan. Az iskola — máshol talán óriásinak számítani — szerényen húzódik meg a lakótömbök között. Valósággal belevágták a hegybe. Nevetve- bosszankodva hívják fel a látogatók figyelmét erre. „Három szinten állunk — mondja az igazgatónő. — Az alsó szint:'a „láb”, az udvar, a második szinten áll maga az épület, s hátul egy szinttel fentebb a sportudvar. Lehet, hogy ez tetszetős, de amikor több száz gyerek ki- özönlik a szünetekben!... Kicsi a hely!, s a tervező bácsik nem gondoltak erre”. AZ ISKOLA OTTHON IS . .. # Vándor Éva (Riza) és Simon György (Rubin főorvos) a 11. felvonásban jezés teátrálisan kimerevített megoldása. Feltűnik általában, hogy Halasi színpadán mennyire kevés a mozgás. A szereplők, a legfeszültebb pillanatokban is jobbára állnak s szavalnak; igaz, ízes. szép nyelvű a textus, de a közönség érdeklődésének ébrentartása megkívánja a mübeli történés érdekességén túl a Színpadi történések mózgaimás- ságát is. Mindenesetre, egy különösebb zökkenőktől menteS, gördülékeny, pontosan „sínre tett” előadást láttunk. Talán több íestőiség, életképi hitelesség, mint valódi drámai erő jellemzi a miskolci bemutatót. S a szinpadi mesére figyelve, alig is vesszük észre, hol s miként marad adósunk az előadás a drámával. Lelkes, fiatalosan lelkesedő együttes lépett elénk ezen az estén. S ugye, nem szólamszerű a színház helyzetének „itt és most”-jában szíves szavakkal dicsérni ezt a sokszor oly igen hiányzó lelkesedést. így hát megilleti a dicséret mindenekelőtt a címszerepet alakító Matus Györgyöt, aki színészi munkája során talán először tudott megszabadulni mindenféle modorosságtól (merev tartás, recsegő beszédhang, görcsös mozgás), s tudott belülről fakadóan, átélten hiteles lenni, néhány beállítás teátrális volta ellenére (II. felvonás szakításjelenete, az apával való összecsapás a III. felvonásban). Vándor Éva Riza szerepében épp ezzel a belső átéltséggel maradt adósunk; sokat bízott a külsőségekre, sokszor inkább szavalta, mint mondta-élte a szöveget. Kőris Piroskaként Pólyák Zsuzsa egyszerűbb- természetesebb módon jelenítette meg ezt az ellentmondásos leány alakot; csak éppen tán kissé erőtlenül. A diáktanya figurái közt a papnövendék Györgyé s az orvostanhallgató Schwarzé há- lásabb-nagyobb színészi feladat. Előbbiben Vitéz László (Jarmay György felvétele) Simon György játszotta a föorvos-apa szerepet. Alakítása a második felvonás néhány jelenetében is elegendő volt egy tragikus életsors felvillantásához; a magatartása magyarázatát adó monológ az előadás egyik kiemelkedő pillanata. Fehér Tibort láttuk Arrak, a s^abó szerepében. Úgy éreztük, a színésznek nincs személyes hozzátenni- valója az írott műhöz; s ezért nem volt igazán drámai a fiúval való harmadik felvonásbeli számadás jelenetében sem ez az alakítás. Borcsa, a cseléd szerepében Horváth Zsuzsa játékának örültünk; ez a szerepkör közelebb áll adottságaihoz, s reméljük, megszabadul lassacskán játéka-mozgása szögletességeitől és túlzásaitól is. Az együttesi, Milviusz Andrea (Ada), Csabai János (Adolf), Maróti Gábor (Nagyfejed). Utes József (Filozop- ter), M. Szilágyi Lajos (Technikus), Olgyai Magda (Dada), két gyermekszereplő (Dósa Judit, Ráckövesi Ákos) tette teljessé. Korhoz s műhöz jól illeszkedtek Langmár András kulisszái s Fékele Mária jelmezei öncélúnak, magá- értvalóan hatáskeltőnek éreztük a bevezető képvetítést; diszkrét, s hangulatos volt Victor Máté kísérőzenéje. A közönség pedig: igazán hálás. Rögtön ezzel a gondolattal kezdjük a beszélgetést azzal az öt tanítónővel, aki vállalkozott, hogy elemezzük a sokak szemében még ijesztőnek, érthetetlennek tűnő új pedagógiai módszereket. Milyen a tanítónő helyzete egy még épülő, új lakónegyedben? Két tényt mindenképpen figyelembe kell venni. Az első: a gyerekek (s itt nem csupán az alsó tagozatosokról van szói) megnövekedett és kielégíthetetlen mozgásigénye. A kisgyerek reggel elmegy az iskolába, s csak a késő délutáni órákban megy haza. A napköziben kell (kellene) megoldani a tanulást, étkezést, mozHETF’O Kossuth rádió: 12.80: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: válaszolunk hallgatóinknak. — 12.50: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14.40: Egyszer egy leány. Bródy Sándor novellája. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.10: Nóták. — 15.36: Nemzetközi rádiójátékfesztivál gyermekeknek. — 16.00: Ütközően. — 16.05: Kóruspódium. — 16.30: Szocialista brigádok akadémiája. Guillaume Apollinaire: A Mirabeau-híd. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.10: Bemutatjuk új hegedűfelvételeinket. — 17.37: Róma, Via Giulia 1. Boros János és Rapcsányi László műsora a magyar kul- túrközpontról. — 18.02: Népballadák. — 18.13: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: A Rádió Kabarészínházának áprilisi bemutatója. — 20.25: Placido Domingo operaáriákat énekel. — 21.00 fehéren — feketén. Rádiófolyóirat. — 22.00: Hírek. — 22.15: sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Payer András táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Böbe Gáspár Ernő népi zenekara játszik, Máthé Jolán nótákat énekei. — 12.30: Hírek. — 12.38: Tánczenei koktél. — 13.25: A reménység színháza. — 14.00: Kettőtől PAPP LAJOS adott kevés színészi eszközzel hiteleset; utóbbiban Somló Istvánnak volt néhány emlékezetes pillanata. Zavart azonban következetlensége; az első felvonásbeli vészes köhögés (lásd: tüdőbaj) később elmarad. Mintha a színész elfeledkezne róla, mint Riza alakítója, Vándor Éva is olykor á bicegésről. # A „gyár” szó hallatán a gépek zajára gondolunk. A Március 8. nevet viselő kir.ovi gyár műhelyeiben viszont csak a csipkeveröfák — könnyű, fából készült botok, — tompa zaja hallatszik ... A vologdai csipkék története a XIII. századdal kezdődik. A jelecki, rjazányi parasztok is foglalkoztak már csipkeveréssel. A vjatszki kormányzóságban ,(ma Kirovi terület), az iparág a XVIII. század elején keletkezett. A növénymintás dísz jellemzi a vjatszki csipkét. A szalagvonalban haladó mintasor élesen kanyargó formát ölt, és a csipke, a virágminta burkolásától függően, hol sűrűnek, hol áttetszőnek tűnik... gást — játékot is. Az iskola csak nehezen tud megfelelni ezeknek a követelményeknek, mert — mint mondottuk — az udvar kicsi, s csak egyetlen tornaterem van. Ennek az elhelyezése is szerencsétlen, mert fölötte van a napközi, s így kölcsönösen zavarják egymás munkáját. Mindezt nem panaszként mondják el, olyan tényként veszik tudomásul, amely meghatározza a munka körülményeit. A másik figyelembe veendő tény, hogy a gyerekek fáradtan mennek haza az iskolából, sok segítséget nem kaphatnak a szülőktől, s mert azok is fáradtak. másrészt tanácstalanok is az új módszerekkel és követelményekkel szemben. HALMAZOK ÉS FÜGGVÉNYEK A fentebbiek ismeretében a „talpára állítható” a sokat emlegetett és a szülők körében vitatott módszer. Konkrétan a matekra gondolunk, arra a tényre, hogy a kisdiákok halmazokkal, algebrával, függvényekkel, statisztikával foglalkoznak. Valóban olyan nehéz, ijesztő ez? — kérdem. A tanító nénik mosolyognak a naiv kérdésemen. Lelkesen. egymás szavába vágva mesélik, magyarázzák a módszert. A lényeg: a játék. A gyerekek ■tiűsor ötig ... A Rádió kívánságműsora. — 17.00: Közgazdaság alulnézetben. ül. rész: Vállalati tervezés. — 17.30: ötödik sebesség. Ifjúság — politika — kultúra. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.40: A Magyar Rádió népzenei hangversenye. — Kb. 21.20: Barátság slágerex- pressz. — Kb. 21.50: Cherbourg-i esernyők. Részletek Legrand filmzenéjéből. — 22.10: örökzöld dallamok. — 23.00: Hírek. — 23.15: Zenés játékokból. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Hétről hétre, hétfőn este. A stúdió zenés magazinja. Közben: El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. A műsort szerkeszti: Antal Magda és Nagy István. — 18.00: Északmagyarországi Krónika. (Megindult az üzemszerű termelés a Miskolci Húskombinátban. — Gyártmányfejlesztés az Észak- magyarországi V egyimű vekben.) — Sport. — Hírösszefoglaló. — Szemle az Észak-Magyarország, a Déli Hírlap és a Heves megyei Népújság számaiból. Kiállítások; Vasas Galéria (14 —19): Bohus Zoltán és Lugossy Mária plasztikái. — József Attila Könyvtár (12—20) • Könyvtár és képzőművészet. — ^ónai Sándor Művelődési Központ (10—18): Rajzok a Tanácsköztársaság 60. évfordulójára. — Diósgyőri Vasas Művelődési Központ (14— 19) : A Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulójának tiszteletére fotódokumentációs kiállítás. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Dóra jelenti Szí. magyar film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor KOSSUTH Kentaurok I—II. Szovjet—magyar film Másfél helyár! Kezdés: 3, í6 órakor KOSSUTH, ÉJSZAKAI VETÍTÉS Félelem a város felett Mb. szí. francia film f 16 éven felülieknek! Másfél helyár! Kezdés: 9 órakor HE VÉS Y IVAN FILMKLUB Tíz év múlva Magyar film Kezdés: f5, f7 órakor TÁNCSICS Áramütés Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: f4, f6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB Tíz év múlva Magyar film Kezdés: f8 órakor hallatlanul élvezik a matekórákat, mert a sok színes eszköz, a játékos gyakorlatok, mérések szórakoztatóak. Szinte észre se veszik a pedagógiai célt: előbb tanulnak meg logikusan gondolkodni, mint számolni. A módszer lényege ugyanis az, hogy a gyerek maga fedezze fel az összefüggéseket, s ezek a felfedezések örömet is szerezzenek neki. A kedves mamáknak, papáknak azt üzenik, hogy nem kell aggódni: megtanulják a lurkók az egyszeregyet is, a műveleteket is. Házi feladatot nem visz haza a gyerek, mert ez a pedagógiai szisztéma lényege: az órán, az iskolában kel) elsajátítani az ismereteket NEM LEHET LAZÍTANI Ezernyi gonddal küzd az iskola. Közhely ez, de sokszor el kell ismételni, mert az iskola igényli és várja is a társadalom türelmét és segítségét. A tanító nénik is reggel mennek az iskolába, s délután mennek haza. Családanyák ők is (a 3. sz. Általános Iskola 68 fős tantestületében csak négy férfi van!...), akik fáradtak, mert őket is kimeríti a három műszak. Mégis kigyúlt az arcuk, amikor a gyerekekről beszélnek. „A gyerekek között frem lehet lazítani.” „Sze. retem a tanítványaimat, jobban érzem közöttük magam, elfelejtem minden gondomat.'1 A mi gyerekeinkkel bíbelődnek ... * (fi or pácai) FÁKLYA Családi tűzfészek Magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: Í4, f6 órakor FÁKLYA FILMKLUB ötödik pecsét Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: f8 órakor SZIKRA A királylány zsámolya Szí. magyar film Kezdés: 3 órakor Ritkaságok boltja Szí. angol film Kezdés: 5, 7 órakor PETŐFI Szentimentális regény Mb. szí. szovjet film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: f5, f7 órakor KRÜDY Az én tengertestvérem Szí. olasz film Kezdés: 6 órakor ADY ENDRE MŰVELŐDÉSI HÁZ KLUBMOZI Gyalog-galopp Mb. angol film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk Kezdés: 4, 6 órakor TAPOLCA-ADY Bakaruhában Magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: 7 órakor PERECES Felkavart víz Mb. amerikai film 16 éven felülieknek! Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor HÁMOR Kentaurok I—II. Szí. szovjet—magyar film Másfél helyár! Kezdés: 6 órakor SZIRMA Kentaurok I—II. Szí. szovjet—magyar fiim Másfél helyár! Kezdés: 16 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Mi lett volna, ha . .. — az all nmisták- nak sikerül aranyat csinálni? — 8.57: Operettrészletek. — 9.44: Krumplíorrű Ferkó. Bancsik Gábor meséje zenével. — 10.00: Hírek. — 10.05: MR 10—14 — különkiadás. Felszabadulásunk hangos naptára. — 10.35: Verbunkos muzsika. — 11.00: Dvorzsák: A-dúr zongoraötös. — 11.38: Engedjétek hozzám jönni a szavakat. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Philip Jones rézíúvós- együttese játszik. — 8.2*: Ti« perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Társalgó. Xét óra irodalomkedvelőknek. — 10.30: Hí- rek. — 10.33: Zenetfélelőtt.