Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-19 / 66. szám

Miskolciak, Debrecenben, Miskolcról A távolból szebb ez a város Milyen lehet távolról az otthon? Milyen Miskolc ide­genből, milyen érzés a kollé­gium folyosóján várni a ha­zai telefont? Tizenéves, vagy alig huszonéves érzékenység­gel milyen két várost otthon­nak vallani? A debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem és az Orvostudományi Egyetem di­ákotthonaiban töltöttem két napot, hogy vallomásokat gyűjtsék Miskolcról. nincs Orvostanhallgatók: — Milyen „sokkot” jelen­tett Debrecen ? Másodéves vagyok. Azoknak, akiknek albérletük van, más. Az em­ber itt vizsgára készül, zárt­helyire készül, ül egy széken és koptatja a fenekét, mert másképpen nem megy. Az, hogy valaki jó fej: kevés. Az egyetem sokkol, de a város nem. Annyit láttam belőle, mint Miskolcon Tapolcából, vagy Lillából, ha kimentem. Ott kirándultunk, itt „berán- dulunk”, a városba, de rit­kán ... Ha időm van, haza­megyek. — Dühíteni fogja az ottho­niakat, de ez szebb. Tisztább, rendezettebb. Dühíteni fogja az ittenieket, de ez lényege­sen lassúbb. Aki itt azt hi­szi, hogy siet a járdán, ott­hon akadályozná a forgal­mat a cammogással. Ezt per­sze nem a forgalomra mon­dom, mindenre igaz.... En nem szeretnék itt élni... ‘ — Debrecen? Megsze­rettem. Ha idehozhatnám a Bükköt, meg a tavakat is, akkor szívesen maradnék, mert a város szebb. Hogy lassú, az igaz, de az ember úgy rendezi be az életét, hogy áz neki jó legyen. Ez nem a várostól függ. Lehet persze, hogy ha ráérnénk, akkor más lenne minden, többet látnánk ebből, de még vágyakozni sincs idő. Egész egyszerűen: arra nincs idő, hogy azokat ismerjük, akik­kel egy városból jöttünk. Van itt az egyetemen egy srác, egy iskolába jártunk, elsős lehetett, amikor érett­ségiztem. A Földesbe járt ő is. Nem ismerem jobban, mint ahogy ismertem ... — Debrecen? Levegősebb. Hogy több egyetem van, sok mindent meghatároz. Diák­ként szívesen vagyok itt, de nem tudom, hogy megszok­nám-e valaha. Sose szeret­tem Miskolcot, vagy nem gondoltam rá, hogy szere­tem-e. Most nem tudom, mit nem adnék érte, hogy oda kerüljek vissza ... A maradandóság is érték Bölcsészek: — Itt minden más. Igaz, a színházat építik, de akkor is. A könyvtár csodálatos. Az el­ső napon úgy éreztem, hogy ez a nagybetűkkel írt város. Itt beülhetek egy évfolyam- társammal a presszóba. Sen­ki nem fog szemtelenkedni. Itt hazajövök későn. Nem kötnek belém. Itt kimegyek a parkba és ott tanulok. Nem akarok filózni, de itt meg tudnak őrizni mindent, ami értékes és szép. Ez a város büszke magára. — Miskolc? Városabb, de Debrecen a szebb és kultu­ráltabb. Miskolcon — apa tanár — valahogy elvész egy humán érdeklődésű em­ber. Itt rangja van. Nem hi­szem például, hogy Debre­cennek több pénze lenne, mint Miskolcnak, de itt szeb­ben építenek. Télen kezdtek bontani egy házat a Vörös Hadsereg útján. Építeni fog­nak a telekre, de ott most nem romok vannak, hanem egy kaviccsal felszórt par­koló ... Emberibbek a for­mák itt. Talán a méretek is emberibbek. — Ijesztgettek, hogy soha­se szokom meg az Alföldet. Hát— Szeretem én Miskol­cot, de nem mennék vissza. A költő szerint ez a mara- dandóság városa. A mara- dandóságban is van érték. Légkört teremt. Miskolc kö­zelebb van lélekben a nagy­városokhoz, a sietése, a kö­nyörtelensége, talán egy ki­csit még a piszkossága is. Ott mindent elkezdenek, de örülni se hagyunk időt ma­gunknak. Én Debrecenre azt mondom, hogy olyan, mint a „nagytemplom”. Nem épült fel az, amit terveztek, de ami épült, az „nagy”. És szép is. Mindemellett. szeretnék hazamenni. — Igazságtalanság így vá­rost, várossal hasonlítgatni. Ami szellemi felfedezésünk van, azt itt kapt,uk, az egye­temmel tágult körülöttünk a világ, persze, hogy szeretjük. Az otthon megint más. Ne­künk is volt olyan árkádunk, ami alatt nem mentünk el. Ez emlék. A debrecenieknek is van. Ez nekik efnlék. Űk viszont többet mondják, mint mi... összeadunk, kivonunk — Olvastam valahol, hogy a szabolcsiaknak csoportjuk van Pécsett, talán máshol is. Ahogy én látom, a békésiek például összetartanak itt, de a pestiek is jobban, mint mi. Ki a hibás ezért? Igazságta­lanság lenne azt mondani, hogy Miskolc. Nekünk is van olyanunk, ami másnak nincs. Nem azért, mert vegyész le­szek, de gondoljon a vegy­iparra, vagy csak általában az iparra. Hány helyről jöt­tek, akik építették, hány táj­ról valók? Én miskolci va­gyok, de apámék dunántúli­ak. .. Zaláról úgy beszél ma is, ahogyan talán én fogok Miskolcról, vagy a gyerekem fog egyszer... — Szolnokon voltam gya­korlaton. Ott éreztem ma­gam olyan jól, mint otthon. Az a város is szinte meg- újhodott. Mi is. Ha össze­adunk és kivonunk, akkor Miskolcnak olyan előnyei vannak, amit innen lehet igazán látni, megérteni. Ott valahogy ez természetes ... — Debrecen szebb, de én. a Szemere-sarkot nem adom a Nagyerdőért, és akkor még nem is szóltam a tavakról, a Bükkről, a környékről. Mis­kolc mindig izgalmasabb. Sűrűbb. Hogy hova kerülök, azt nem tudom, de az Alföl­det megszokni nem tudnám. Tizenegyszer egy válasz, egy vallomás arról, hogy mi­lyen az ország harmadik vá­rosából az ország második városa. Az otthon? Mi itt azt mondjuk néha, hogy Mis­kolcnak nincs megtartó ereje. Csak négyen nem mondják, hogy nem akarnak hazake­rülni. Mi azt. mondjuk, hogy nem szép város, ők ezt ugyanúgy tudják, de azt mondják, hogy gyors, hogy közelebb van a nagyvárosok­hoz. Az orvostanhallgatók Mis- kolc-pártiak. A TTK-sok a számok és a tények emberei. Nekik Miskolc ipari rangja a meghatározó érték, a böl­csészek megint mást monda­nak. Egy a biztos: amilyen­nek a fiatalok látnak min­ket, olyanok leszünk. BARTHA GÁBOR # Az együttes szólótáncosa Zarnóczai Gizella, aki tavaly el­nyerte „Az évad legjobb táncosnője” megtisztelő címet. Háziszerzőik: Hach és a Honey \I. Nálunk járt a Pécsi Balett Szombaton délután és este ritka vendéget láthattunk a Rónai Sándor Művelődési Köz­pont színpadán: a Pécsi Ba- lctett. A jövőre húszéves, ha­tárainkon kívül is méltán is­mert együttes kétórás műso­rában reprezentatív kereszt­metszetet nyújtott munkájuk­ból. Az együttes vezetője és koreográfusa 1968 óta Tóth Sándor: — Igyekeztünk úgy össze­állítani műsorunkat, hogy a legkevesebbet kelljen „en­gednünk” belőle a nem ba­lettelőadások számára épült - színpadokon, és a világítás nem kielégítő volta miatt. Az előadásra kerülő darabok nem egy időben és nem „egy­más mellé” készültek, ennek ellenére, úgy hiszem, egysé­ges a műsor az egyes dara­bok közös mondanivalója miatt. Ez nem más, mint a férfi—nő kapcsolat, és álta­lában az emberi kapcsolatok örök kérdései. — A Pécsi Balett szinte meg­alakulása óta fogalom a ba­lettrajongók körében, és fém­jelzett név a szakmai körök­ben. A hozzáértők — és nem­csak a szakemberek számára — elegendő egy ötperces film­felvétel, és kétséget kizáróan felismerik a pécsi együttesi, pedig témaválasztásuk és a té­mák megvalósítása igencsak változatos . . . Mitől „pécsi” te­hát a Pécsi Balett? — Van erre egy kissé blasz7 fém, de úgy érzem, talá­ló hasonlat: végtére is a gyu­lai kolbász elsősorban nem azért olyan, amilyen, mert Gyulán csinálják, hanem mert úgy csinálják, hogy jó lesz! így annak ellenére, hogy szinte kivétel nélkül aláren­deljük a formát a mondani­valónak, mégiscsak van egy­fajta speciális nyelvezet, ami a Pécsi Balett ,különös is­mertetőjele”. valami ilyesfélét csinálnunk, és a közönség hálás tapsán lemérhető, hogy „találkoztak az elképzeléseink”. így jött létre ez a könnyen érthető darab, amely természetesen nem a közönség alábecsülése, hanem egyfajta gesztus az együttes részéről, és talán szerzünk további híveket is a balettművészetnek. KISS JÓZSEF Itt egy gitár, húr r f ra: A Molnár Béla Ifjúsági Ház egyik legkedveltebb ren­dezvénysorozata a Folkpódi- um. Má délután 4 órától Itt egy gitár, húr rá! címmel Rév Tamás, Jose Antóniu Tomayo, Dévényi Ádám, a Voga-Turuavszky duó és a 100 Folk Celsius együttes lép fel. műsor HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 12.50: Zenei érdekessé­gek az elmúlt hét műsorából. — 14.32: Rekkenő nyári nap. Ko- dolányi János novellája. —14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hí­rek. — 15.10: Gaál Gabriella és Bolla Tibor népdalokat énekel. — 15.28: Képek és jelképek. Mű­velődéstörténet gyerekeknek. — 16.00: Ütközben. — 16.05: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola énekkara énekel. — 16.25: Zene­kari muzsika. — 17.00: Hírek. Ütközben. — 17.09: Csiky Boldi­zsár népdalfeldolgozásaiból. — 17.21: A Magyar Fúvósötös ját­szik. — 17.45: Van új a nap alatt! Tudományos híradó. — 18.U0: Közvetítés a férfi kosár­labda-bajnokság rangadóiról és a Magyarország—Románia jég­korong világbajnoki mérkőzés­ről. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.13: Az apám ismerősei. — 20.15: Az Állami Népi Együttes zenekara játszik. — 21.00: Van egy üres órája? — 22.00: Hí­rek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Irán a vihar után. — 22.30: Vi­lághírű előadóművészek Bach- felvételeiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Hajdú Júlia tánedalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Déki La­katos Sándor népi zenekara ját­szik. — 12.30: Hírek. — 12.33: Kis magyar néprajz. — 12.38: Tánczenei koktél. — 13.25: A Szovjetunió Honvédelmi Minisz­tériumának központi fúvószene­kara játszik. — 14.00: Kettőtől ötig ... — 17.00: Pirosbetűs hét­köznapok. 1919. március 21. — az egyetlen lehetséges út. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.35: Közvetítés a férfi kosár­labda-bajnokság rangadóiról. — 19.30: A-tól Z-ig a popzene vi­lágában. — 20.30: Hírek. — 20.33: Senki többet? Harmadszor. — 21.53: örökzöld dallamok. — 23.00: Hírek. — 23.15: Judit Ras­kin és Mario Lanza Romberg és Frimi operettjeiből énekel. — 24.00: Hírek. — Kissé különös volt a pla­kátokon Bach, Albinoni és Mahler mellett a Boney M. ne­vét olvasni. így a „gyulai kol­bász” hasonlaton felbáloroclva,- megkérdeztem: hogy kerül a csizma az asztalra? — Az ifjúságunkat lázban tartó diszkó-őrületet lehet üdvözölni, lehet ellenezni, csak egy valamit nem lehet tenni: nem tudomásul venni! Nyáron, a Balaton mellett járva jött az ötlet, kellene Munkás—diák találkozó A kezdeményezés, mond­hatnánk, nem új keletű. Saj­nos, meglehetősen ritka azon­ban, hogy a már dolgozók az utánpótlást, a még tanulókat keressék fel. Ezért is tartjuk követendőnek a KISZ MÁV Miskolci Bizottságának azt a kezdeményezését, hogy a forradalmi ifjúsági napok keretében ma délatan 2 órá­tól az 1. sz. Ipari Szakközép- iskolában munkás—diák ta­lálkozót szerveznek. Ismerve a MÁV munkaerőgondjait, nem lehetetlen, hogy kedvet, ambiciót akarnak teremteni ahhoz, hogy a leendő végző­sök közül mind többen vá­lasszák hivatásuknak a vas­utasoknál is megtalálható szakmákat. Tamás István kollega az Új Tükör szombati számában egy felmérésre hivatkozik, amely szerint a nézők igenis szóra­kozni akarnak szombat este. Miért is ne szórakozhatna, ne­vetne az unalmas müsorhét végén? Elvégre nemcsak kri­mi van a világon (s milyen vontatott, fárasztó volt ez a szombat esti isi). Csakhogy! igazán mulatságos, szórakozta­tó műsort — úgy tűnik — igen nehéz csinálni. Mármint a té­vének . . . Emlékszünk még a kínos erőlködésekre. Kár, sőt hiba, hogy a tévét elkedvetle­nítették — a különben jogos! — bírálatok, s abbahagyta a kísérletezést. A „Ha nektek ez nem jó, akkor nem kaptak semmi” — elvet vallja? Akkor ott van altatónak a híradó után egy rossz krimi, és si- pirc aludni??? Nem volt igazán jó pro­dukció, de kedves csevegé­sével lekötötte a nézőt Egri János és a finn kollegina a Finn és a Magyar Televízió közös műsorában. Az ötlet, noha nem új, nagyon is ké­zenfekvő, szinte kínálta ma­gát. Ha nincs elég film, mű­sor a dobozban, akkor játsz- szuk azt, hogy bemutatko­zunk egymásnak. Mindegy is, hogy kinek, hol. A lényeg az, hogy népek, városok embe­rek találkozzanak legalább a kamerák előtt és a képer­nyőn. Ha már bemutatkoz­tunk a rokonainknak (van­nak még!), következhetnek a szomszédaink (róluk többet tudunk, ők eleget tudnak ró­lunk?...), majd a távolabbi országok. Európa nem olyan kicsi, s mire minden ország sorra került, kezdhetjük is elölről. Hogy ez így iskolás? Az. De iskolás volt a szom­bat esti műsor is, éppen az iskolásdi játékkal. Hány gyenge kabaré csupaszította le ezt az ötletet is! Nem sze­retünk vizsgázni. S ma, ami­kor az ismeretterjesztésnek ezernyi módja van — töb­bek között, s nem utolsósor­ban maga a tévé —, akkor nem kell lemerevíteni egy jó ötletet, kedvesnek ígérkező műsort ezekkel az elavult patentekkel. Menjen ki a té­vé a stúdióból a vendégek­kel! Szinte már nevetséges volt, hogy pl. a Budát, Esz­tergomot stb. bemutató kis- filmeket a stúdióban nézték végig a finnek is. A madár­távlatból filmezett városok valóban szépek, de az ég sze­relmére! ki és mikor néz vá­rost madártávlatból?! Ha már az iskoláról volt szó — alig hisszük, hogy az ismeret­telj észtéinek-átadásnak, be­mutatkozásnak ez a filmes megoldás a legszerencsésebb módja ... Mégis! ebben a nagy szel­lemi szárazságban, amely a tévéműsorainkat kiszikkaszt­ja, már egy lejáratott ötletért is hálásak vagyunk. Hálásak, mert ismét bebizonyosodott, hogy a játék — legyen az a legegyügyűbb akár —, és az élő, természetes beszéd döc- cenőivel szemben sokkal el­nézőbbek vagyunk, mint a megszerkesztett „profi” pro­dukciókkal szemben. Végül is kicsit Ki mit tud?-os volt ez a 70 perc hangulatában is, színvonalában is. Udvarias közhelyeket mondtak a ma­gyarokról és a finnekről, óva­tosan, nehogy mélyebb isme­retek megzavarják a néző szombat esti ejtőzését. Gondoljunk majd erre a műsorra is, ha halljuk a pa­naszt, hogy nem ismer min­ket a világ! Hiszen, ha mi is csak ennyit és így tudunk el­mondani magunkról, akkor a lappföldi rokon honnan tud­jon többet? (borpáesi) Hiískolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Hétről hétre, hétfőn este. A stúdió zenés magazin­ja. Szerkeszti: Antal Magda és Nagy István. Közben: El szerel­ném mondani. Paulovits Ágos­ton jegyzete. — 8.00: Észak-ma­gyarországi Krónika. (Az Építő­ipari Tudományos Egyesület Miskolci Csoportja Miskolc bel­városának kialakításáról tár­gyal.) — Sport. — A Baccara együttes felvételeiből. — Hírösz- szefogjaló. — Szemle az Észak- Magyarország. a Déli Hírlap és a Heves megyei Népújság hol­napi számából. Miskolci Nemzeti JSzínház (fg): A Miskolci Szimfonikus Zene­kar hangversenye. Kiállítások: József Attila Könyvtár (12—20) : Könyvtár es képzőművészet. — Molnár Béla Ifjúsági és Üttöröház (10—18) : Martyn Ferenc grafikái. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Forradás Mb. szí. lengyel film 14 éven aluliaknak nem ajánl­juk! Kezdés: f4, hn6, 8 órakor KOSSUTH Blöff Szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: f'3, hn5, 7 órakor KOSSUTH, ÉJSZAKAI VETÍTÉS Hét tonna dollár Szí. magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: 9 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Filmregény Magyar .film 14 éven aluliaknak nem ajánl­juk! Kezdés: f5 órakor TÁNCSICS Zsaru Szí. francia—olasz fűm Felemelt helyár! Kezdés: 14, ±6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB Rítus Szí. svéd film 16 éven felülieknek! Kezdés: f8 órakor FÁKLYA Nuki majom kalandjai Mb. szí. szovjet film Kezdés: 14, f6 órakor FÁKLYA FILMKLUB A homok asszonya Szí. japán film 16 éven felülieknek! Kezdés: í8 órakor SZIKRA A kis manók furulyája Mb. szí. belga—francia fik» Kezdés: f8 órakor PETŐFI Rocky Szí. amerikai film 14 éven aluliaknak nem juk! Kezdés: fS, ff órakor KRÚDY B. ú. é. k.! Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánl­juk! Kezdés: 6 órakor ADY ENDRE MŰVELŐDÉSI HÁZ. KLUBMOZI A kékruhás no Francia film Kezdés: 4, 6 orakor PERECES Égő pajták Mb. francia film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! juk! Kezdés: 6 órakor HÁMOR Az erőd Szí. magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: 6 órakor SZIRMA Az erőd Szí. magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: f6 órakor TAPOLCA, ADY Bocsánat, itt vernek? Mb. szí. lengyel film 16 éven aluliaknak nem ajánl­juk! Kezdés: 7 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírfek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Pirosbe- tüs hétköznapok. — 8.57: Ver­bunkosok. nóták. — 9.44: Uta­zók. — 10.00: Hírek. — 10.05: MR 10—14. — 10.35: Puccini: Gianni Schicchi. Egyfelvonásos opera. — 11.31: Prokofjev: Három részlet a Rettegett Iván című film ze­néjéből. — 11.41: Engedjétek hozzám jönni a szavakat. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Sanzonok. — 8.20: Irán a vihar után. — «.30: Hírek. — 8.33: Társalgó. Két óra irodalom- kedvelőknek. — 10.30: Hírek. — 10.33: Zenedelelőtt. Rokonok npk, up?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents