Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-17 / 65. szám
A délibáb realitásai Vagy öt éve, hogy az Arab (Perzsa)-öböl északi végén 17 ezer négyzetkilométeren elterülő, s alig több, mint egymillió lakosú ország azóta elhunyt uralkodója, Sejk Szabi-h Al- Szalem Al-Szabah emir e sorok írójának a kuvaiti életszínvonalra vonatkozó kérdésére így válaszolt: „Ha akarnánk, minden állampolgárunkat születése pillanatától kezdve — lemondva bármi ellenszolgáltatásáról — tisztességes életjáradékban részesíthetnénk, a munkát pedig a külföldiekkel végeztethetnénk el. De hát, nem ez a célunk, hanem állampolgáraink aktív részvétele a hazánk felvirágoztatásáért folyó munkában . . Nem túlzott a néhai uralkodó, ha figyelembe vesszük, hogy a világon alig egy-két ország' mondhat magáénak akkora egy főre jutó nemzeti jövedelmet, mint Kuvait, ahol az tavaly 11,3 ezer dollárt tett ki. Ez még akkor is szép summa, ha — tekintettel a tőkés társadalmi viszonyokra — tudjuk, hogy nem minden állampolgár egyformán részesül a „nemzeti kalácsból”. Nem olyan régi keletű ez a jó lét, mert a jórészt sivatagos területű Kuvait évszázadokon keresztül a világ szegényei közé tartozott. A fordulat 1938-ban kezdődött, amikor kőolajra bukkantak a homok alatt. Az először lassan, majd egyre erőteljesebben árámló „folyékony arany” juttatta be Kuvaitot a „gazdagok klubjába”. A kis ország kőolaj-nagyhatalommá. a világ negyedik exportőrjévé vált évi csaknem 100 millió tonnás termelésével. Telt ebből az uralkodó réteg luxusigényeinek kielégítésére, s a jócskán elmaradott ország gazdasági-infrastrukturális arculatának a megváltoztatására, valamint a lakosság életkörülményeinek és szociális ellátottság látványos megjavítására. Elhamarkodott lenne ebből azt a következtetést levonni, hogy Kuvait tejjel-mézzel folyó Kánaán. A kedvezmények elsősorban a kuvaiti állampolgárokat illetik meg, s csak jóval kisebb mértékben a lakosságnak immár 58 százalékát alkotó vendég- munkásokat: a palesztin arabokat, a Jordánokat, a jemenieket, pakisztániakat és az indiaiakat. A fejlett tőkés országokból importált infláció tavaly 12 százaléknyi volt. Miután két éve feloszlatták a parlamentet, a hatalom még jobban összpontosult az uralkodó Szabah-család kezében. Az alapvetően konzervatív és nyugatbarát orientációjú Kuvait ugyanakkor az el nem kötelezettek mozgalmának tagja, szolidáris az arab népek igazságos harcával és síkra száll a közel-keleti válság átfogó rendezése mellett. Ez utóbbi a politikai alapja a szocialista országokhoz — köztük hazánkhoz — fűződő korrekt kapcsolatainak. Elmondhatjuk, hogy ezek magyar viszonylatban, jók, és folyamatosan fejlődnek. Különösen gazdasági téren látványosan, mert 1974 óta a magyar—kuvaiti kereskedelem ötszörösére növekedett, s megközelítette az évi 50 millió dollárt. Ennek 98 százaléka a magyar export, amelyet felerészben élelmi- szeripari cikkek alkotnak. Gépiparunknak is jelentős piaca van Kuvaitban, ahol jó hírük van a magyar termékeknek, külkereskedelmünk pedig megbecsüli benne a nem hiteligényes, s minden szempontból megbízható partnert. Így hát az együttműködés bővítése, amely Lázár György miniszterelnök kuvaiti látogatásának célja — kölcsönös érdek. PÁLFI VIKTOR Mentős-jubileum Az új sziréna Budapesten 25 éve alakult meg az Országos Mentőszolgálat rohamkocsis osztaga. Ennek alkalmából tudományos tanácskozást tartottak csütörtökön a fővárosban a megyei mentőszervezetek és mentőállomások főorvosainak részvételével. Tizenegy előadás próbálta átfogni e negyedszázad eredményeit, és vázolni a további feladatokat. A megyei mentőszolgálat részéről két előadás hangzott el, hiszen Borsodban alakult meg másodikként, 1956-ban a rohamkocsis szolgálat. A járókelők gyakran hallják e jármű hátborzongató | hangját, amivel a közelmúltban váltottak fel a régit. Az eddigi gyártó cég ugyanis gazdaságtalannak minősítette, s a mostani elektronikus szirénát importból szerezzük be. ! Az értekezleten egyébkén^ elhangzott, hogy nem általában a mentőkocsi milyensége a fontos — bár a nagy kocsiban kényelmesebben lehet dolgozni —, hanem az azon szolgálatot teljesítő személyzet felkészültsége, segítőkészsége. A bajba jutott emberekért... Virágbemutató és -vásár Sokak számára ma még csak a szegfű és a rózsa jelenti a virágot .. A Miskolci Kertészeti Vállalat ma pyilt, 9 holnap is nyitva tarif A főváros, Kuvait utcaképe, háttérben a telekommu- mkációs központ. Szervezettebb közvagyonvédelmet! Mit jelent tulajdonkeppen a társadalmi tulajdon, a közvagyon védelmének társadalmasítása, s mi szükség van rá? Az elmúlt napokban a VASVILL-nél megtartott vagyonvédelmi tanácskozáson a szakemberek ezt a kérdést vitatták. El kell érni — fogalmazódott meg —, hogy mindenki, dolgozó és vezető egyaránt átérezze: a közvagyon, a vállalat, a társadalom vagyona mindannyiunké. Tavaly az összes bűn- cselekmények hatvan százaléka a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett vétség volt; a kár meghaladta a 225 millió forintot... A közösség vagyonának védelme nem egyszerű dolog. Egyes felelőtlen raktári dolgozók, árukísérők, gépkocsivezetők, boltvezetők újra és újra kiskapuk százait keresik a pénz törvénytelen megszerzéséhez. Ellenük csak a közösség erejével, a sokkal nagyobb arányban levő becsületes dolgozók összefogásával, vagyis a társadalmi tulajdon védelmének társadalmasításával védekezhetünk. A szocialista brigádok már most is erős oszlopai a közös vagyon megvédésének — mutattak rá a tanácskozáson —, ám még inkább azok lehetnének, ha vállalásaikban konkrét felajánlásokat tennének a vagyonvédelemre. A közvagyon védelmének társadalmasítása természetesen nem nélkülözheti, mint ahogyan nem is nélkülözi, a vagyonvédelemmel kapcsolatos vállalati intézkedéseket sem. A VASVILL-nél is rövid idő alatt megtérült a jogi, ellenőrzési, rendészeti és tűzvédelmi apparátusok kiépítése, működtetése. Ha mindenki látja, hogy szigorúbb az ellenőrzés, kevesebben akarnak „félrelépni”... A vállalattal szerződött, ám a drótfonatot mégis magánosoknak fekete piacon értékesítő, s ezzel törvénytelen úton szerzett többletjövedelemhez jutott kisiparos felderítése, a dolgozók ebédpénzét elsikkasztó pénztáros leleplezése, az árut ellopó árukísérő tettenérése hatással lehetett azokra is, akikben szintén ott lappangott a szándék, hogy jó lenne valami hasonló módon „könnyű” pénzhez jutni... Vagy említhetnénk például a tárgyi feltételek biztosításának fontosságát, szükségességét. Amíg a miskolci repülőtéren tárolt 200 milliós VASVILL-áru negyedrésze a szabadban áll, mert nincs fedett raktár, amíg Debrecenben három másik vállalat dolgozói is szabadon jár-, hatnak-kelhetnek a VASVILL árucikkei között, addig olykor hiábavalónak tűnhet a közös vagyonért érzett felelősség átérzése. Ugyanakkor az adott, objektív helyzet —. mint amilyen például a raktározás nehézsége — ne a további lazaságnak, hanem az ellenőrzések, a felelősségrevonás megszigorításának, a nehéz helyzetben is eredményes vagyonvédelmi munkának adjon teret — mutattak rá a VASVILL- nél. S ehhez kell elsősorban a közösség ereje, annak felismerése, hogy nemcsak a vállalatét, az országét, hanem a magamét is védem és óvom. (nyikes) tó, a Szombathelyi Kertész Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel közösen rendezett cserepes- és vágottvirág- bemutatóján és -vásárán Valóságos virágkaválkáddal találkozhatunk. Az MHSZ- székházban ma délelőtt nyílt bemutatót mindkét napon este 7 óráig tekinthetik meg az érdeklődők, s a kiválasztott virágokat a helyszínen meg is vásárolhatják. Rét megyéből Tárjál az érdeklődőket Üdülőszövetkezet a strand mellett A hazai melegvizek jobb kihasználása érdekében több kezdeményezésről hallhattunk az utóbbi időben. Ezek között figyelemre méltó a Sárospataki városi Tanács és a SZÖVOSZ kezdeményezése, amelynek alapján meghirdették a Rákóczi Üdülőszövetkezet létrehozását. Ez az üdülőszövetkezet a 48 Celsius-fokos strandfürdő melletti, húsz üdülőegység felépítésére alkalmas építési telken kezdi majd meg az első ütem kivitelezését. A MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkárságán megtudtuk, hogy az első ütemben két — egyenként tíz üdülőhelyiségből álló — kétszintes, tetőtér beépítésű épületet létesítenek hagyományos technológiával. A földszinten és az emeleten levő öt—öt üdülőegység mindegyike 22.8 négyzetméter területű lakótérből (két-há- rom személy elhelyezésére alkalmas szoba, W. C.-vel ellátott fürdőszoba és l’őzőfal- lal felszerelt előtér), továbbá 6,4 négyzetméteres teraszból áll. Egy üdülőegység létesítésének tervezői szintű költsége 250 ezer forint. Ebben benne van a telek használatbavételi díja, az út- és közműfejlesztési hozzájárulás, a tervezési, beruházáslebonyolítási, műszaki ellenőrzési, szervezési és jogi díj. Az üdülőépület használatba vételével a szövetkezet tagjai megszerzik az üdülőegység tulajdonjogát, az épület közös részei, mint a főfalak, a tetőszerkezet stb. a szövetkezet tulajdonába, az ingatlan a szövetkezet tartós használatba kerül. A szövetkezetnek viszont csak az lehet tagja, aki üdülőtulajdon-szerzésre jogosult. A tervek szerint ezt a szövetkezetét a szükséges taglétszám elérése után várhatóan ez év júniusában alakítják meg. A szervező bizottság már megkezdte munkáját, az érdeklődőket Borsod és Hajdú megyéből várják. Miskolcon a MÉSZÖV lar kásszövetkezeti titkárságán (Baross Gábor u. 17. sz., telefon: 37-580) adnak részletesebb felvilágosítást. Egyébként a népszerű fürdőben jelenleg három nagy és egy gyermekmedence áll rendelkezésre. A tervek szerint az egyik medencét jövőre, illetve 1981-ben téli— esítik. Azt is hallottuk, hogy három éven belül megépítik az ötödik medencét. Abaúji napok Az Encsi nagyközségi és járási Művelődési Központ és az ifjúkommunisták a forradalmi ifjúsági napok jegyében rendezik az abaúji napokat. A rendezvénysorozat ma a Tanácsköztársaság közelgő 60. évfordulója alkalmából meghirdetett vetélkedő járási döntőjével folytatódik, a művelődési központban 10 órától 34 csapat vetélkedik. Ezután, 15 órától ifjúsági nagygyűlést rendeznek, majd a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium irodalmi színpada ad műsort. Delu-tárV'1 4 órakor nyitják a Kisgalé- riában a Magyar grafika című kiállítást, végül discóvai zárul a nap programja. Vasár-nap sem maradnak program nélkül a járás fiataljai Délelőtt 9 órakor Eri-; csen, a művelődési központ»,- Lan nyitják meg az virágok., hímzőpályázatra MS?? erkezett alkotások tárlatát. » ugyanekkor kerül sor a leg-';* jobb munkák díjazására is. Este fél 7-kor a szikszói ifjúsági klub vendégei A korszerű műveltség címmel hallgathatnak előadást. Diavetítők Különbség: a szolgáltatásokban Automatát, vagy nem automatát? A kérdés persze leegyszerűsödik, ha figyelembe vesszük az árakat is. Mert a kapható legsokoldalúbb automata diavetítő: a belga gyártmányú Gaf Rotomatic 12 ezer forintos árából több mint tíz Aspectar telne ki! De még ha eltekintünk is a csúcskészülék mindenképpen túlzottan magas árától: a legolcsóbb automata vetítő is kétszer annyiba kerül, mint a legdrágább nem automata! Érdemes tehát mérlegelni igényeinket — és lehetőségeinket. A választáshoz kívánt segítséget nyújtani a Nagyító, amikor közreadta a diavetítők összehasonlító áruvizsgálatát, tesztjét. Automaták A Nagyító tesztjében egyetlen kiváló, a már említett GAF Rotomatic 757 Zoom, nem is kizárólag műszaki jellemzői alapján érdemelte ki a kiváló minősítést, mint inkább sokoldalúságáért. Ezt a vetítőt mindazzal felszerelték, ami a korszerű vetítőnél csak szóba jöhet. Most csupán néhány érdekességet említünk meg: a vetítőobjek- tív gyújtótávolsága változtatható, így a vetítővászon és a gép közötti távolság nincs annyira megkötve, mint más gépeknél; önműködő élesség- utánállító szerkezet (autófókusz — azaz vetítés közben a gép korrigálja magát; a képváltást beépített időzítő automatika (timer) is vezérelheti. Az automata vetítők csoportjában két másik gép is kapható: az „egyszerűbb” GAF, azaz a GAF 201-es típus (ára: 5800 Ft), és az As- pectomat J 24 B. (a keletnémet gép ára: 4790 Ft). Műszaki jellemzők szempontjából ezek a készülékek semmiben sem maradnak el az előbb említett géptől, „jó” minősítésük csupán azt fejezi ki, hogy ebben a kategóriában több szolgáltatást várunk el a gépektől. Aem automaták A nem automata diavetítők között is akadnak érdekes újdonságok. Elsőként mindjárt egy nagyon hasznossal találkozhatunk: az újabb típusok már a nagyobb fényerejű és kevesebb hőt termelő halogénizzóval kerülnek forgalomba. Legjobbnak találtatott: a lengyel gyártmányú Diaprex B 11. (Igaz, ez a gép árban is majdnem a „legjobb”, 1960 Ft.) Minősítése: jó, de érdemes megjegyezni, hogy a fénytechnikai tulajdonságok (megvilágítás erőssége, egyenletessége stb.) szempontjából ez a gép szerepelt a legjobban a Nagyító tesztjében, valamennyi vetítő között! Ehhez a géphez is fel lehet használni — ha éppen kapható — azt a „félautomata” diaadagolót amelyet egyébként a másik, jóval gyengébb, csak közepes minősítésű Profil S- hez (és 1260 Ft-os árához), mintegy mellékelve adnak. E kiegészítő segítségével a nem automatikus vetítővel is lehetségessé válik a folyamatos vetítés, bár motor híján, a kezelőnek kell gondoskodnia a továbbléptetésről. Az NDK gyártmányú Aspectar márkának egy újabb, módosított típusa is forgalomba kerül, a J 24 jelű, kb. 1920 Ft-ért. Az ún. szubjektív képminőség, (a bizottság értékelése, a vetített képek élvezhetősége, minősége alapján) ennél a gépnél volt a legjobb a vizsgált öt, nem automata között. A régebbi, nálunk meglehetősen elterjedt Aspectar 150 A csak közepes minősítést kapott, főleg a gép nagymértékű melegedése miatt. Mellette szól viszont — népszerűségét is ez magyarázza —, hogy ára a legkedvezőbb a vetítők között: 1120 Ft. A Nagyító tesztjében még egy. ugyancsak közepesnek ítélt diavetítő mutatkozott be: a japán gyártmányú Elmo S 200. Meglehetősen szokatlan: vetítőizzó nélkül kerül forgalomba! 2390 Ft-os ára tehát legalábbis félrevezető, mert csak a 239 forintos izzóval lesz használható a készülék belőle. Egyébként a közepes és a jó minőség határán áll ez a gép; előnye, hogy hőventií- látora igen csendesen működik, ami nem mondható el mindegyik vetítő ventillátoréról. Mindamellett ára nem annyira minőségével, mint inkább japán eredetével van összhangban. SZ. u Í
