Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-07 / 56. szám

# Gyógyító figyelem Volt karnevál is... Gyermekév a gyermekkórházban A szuper la tivúszók időszaka E, mint energia mutatók legfontosabbikának — A gyerekek játszva mindent eltűrnek — súgja műsor közben a mosolygós arcú gyermekorvosnö, dr. Fe­hér Annamária. A gyógyító munka olykor fájdalmas beavatkozásait t'i- gvelemelterelő pajtáskodással, sál, játékossággal kell feled­tetni, szinte észrevétlenné tenni. Itt a legnagyobb fel­emelkedés az, ha le tudnak szállni az orvosok, a nővé­rek a kicsi betegek gondo­lat- és érzelemvilágába. A ' cél. hogy ..felejtsenek” — n* gondoljanak, ne foglalkozza­nak a betegségükkel. . Mint szerte a világon, a megyei gyermekkórházban is gyermekév van. Minden ed­diginél gazdagabb program­mal. A gondolat nem új; milliók szeretnék, ha e löld- gömbön minden év gyermek­év- lenne. Így volna jó itt is. A múltkor meghívást kap­tam a gyermekkórházba. A találkozó apropója az volt, hogy a Martin-telepi kisis­kolások vendégszerepeltek ebben az üvegfalú, zárt vi­lágban. A nézőközönség ,,csak” annyiban különbözött a szereplő gyerekektől, hogy kórházi pizsamában és egyen- köntösben ültek a széksorok­ban, s csak látszatra voltak egészségesek. Most nem saját bajukkal, hanem a bájos', kedves dalokkal, versikékkel voltak elfoglalva. Vastapssal köszöntötték a béka-báboso­Évek óta szerződéses kap­csolat van a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem és a budapesti Ganz-MAVAG kö­zött; A szerződés műszaki együttműködést irányoz elő. Ennek megvalósítása során mindkét fél lehetőségeinek maximumát adja. az írásban rögzített feladatokon túl is. Ehhez természetesen szoros és állandó kapcsolattartás szükséges. Évente , kerül sör az elért eredmények értéke­lésére. Nemrég — a Ganz-MAVAG vezetőinek korábbi miskolci látogatását vlszonzandó — az egyetem rektorából, párt-, szakszervezeti és KlSZ-veze- tőiből, rektorhelyetteseiből, dékánjaiból, érdekelt tón­kat, s amikor az iskolai tan­anyagból is jól ismert mon- dókákra, a Koma-tál dalaira került sor, dr. Iglay Tiborné tanító néni kedvet csinált a >zös énekléshez. A martin­telepi pedagógusok és vörös­keresztesek évek óta kedves­kednek már hasonló műsor­ral az itteni kis betegeknek. ■ ■ Ezeket receptre kellene fel­írni — tartják a szakmabe­liek is. A jókedv: fél gyó­gyulás. hiszen sok páciensük betegsege pszichikai eredetű, s nem ritka a krónikus eset sem. A kórház orvosai, nő­vérei, pedagógusai pályáza­ton versengenek, ötleteket gyűjtve ahhoz; mit tehetnek még a beteg gyerekek mi­előbbi gyógyulásáért, lelki egyensúlyuk gyors helyreál­lításáért. Ötletekben most sincs hiány. A KISZ-esek a Moziüzemi Vállalattal vették fel a kapcsolatot, s a gya­kori mesemozinak óriási kö­zönségsikere van. No. és egy karnevál sem mindennapi esemény a kórházfalak kö­zött. Nagy Judit pedagógustól tudom: nemcsak egyszerű álarcban táncoltak ám a gyerekek, hanem igazi jelme­zekben. Ok maguk, amit pa­pírból és még más fellelhető anyagokból itt elkészítettek. Állandó rajzkiállítás teszi ga­lériává a folyosókat. A játék itt munkaeszköz, olykor fel­ér egy nyugtató injekció ha­tásával. Ez az, amivel leg­székvezetőiből álló küldöttség járt Budapesten. A program a gyár vezetői­nek tájékoztatója, gyárláto­gatás. a témacsoportok szak­embereinek megbeszélése, vé­gül plenáris ülés volt, amely­nek napirendjen az ertéke’és és a további feladatok meg­határozása szerepel. A résztvevők tapasztalatai minden tekintetben igen jók voltak. Az egyetem rangos' kutatási feladatokat kapott és kap, a gyár a hallgatóknak gyakorlati feladatokat ajánl kidolgozásra, s különös gon­dossággal foglalkozik az itt végzett, és most náluk alkal­mazott műszaki szakembe­rekkel. könnyebb megközelíteni a be­teg gyermek törékeny, érzé­keny lelkivilágát. Lassan vége a kisdobosok programjának, s köszönetkép­pen a pizsamás gyerekek .kó­rusa énekel. Van, akit ölben visznek vissza a kórterembe. A doktornő és a műtős egy hordágyon kél fiúcskát szál­lít vissza az ágyába. Kezdőd­het az élménybeszámoló, ami­kor a kórterem falai között is újraélhetik a játékokat. O. E. Vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel a Kilián György Gimnázium tornatermében az MHSZ megyei vezetősége és a tanintézet igazgatósága olyan sportversenyt rendez, aptilyen még nem volt az or­szágban. Azok az idén érett­ségiző Borsod megyei fiatal­emberek mérik össze külön­böző atlétikai és tornászó- irtokban a képességeiket, akik honvédtisztek szeretné­nek lenni, s e hónap máso­dik felében jelennek meg katonai főiskoláink felvételi bizottságai előtt. A verseny előzménye az, hogy a honvédelmi szövetség főtitkárának intézkedésére 1075 vége óta a tiszti pólyára ~ irányítás borsodi bázisiskolá­ja a Kilián. Mező István al­ezredes, az MHSZ megyei til- kárhelyettese szoros kapcso­latot tart a gimnáziummal, s évente megismétlődő előadá­sokon ismerteti az utolsó éves fiútanulókkal és szüleik­kel a tiszti pályával vala­mint a felvételi vizsgával kapcsolatos tudnivalókat. Mindebben segít neki Bariba István igazgató és egyik he­lyettese. a tartalékos liszt Kamarás István. Az együttműködés szép eredményt hozott. A leg­utóbbi négy tanévben az érettségiző fiatalok 8 száza­léka választotta élethivatá­sául a tiszti pályát, s az elő­ző években jelentkezettek zö­me átlagon felüli eredmény­nyel felelt meg a nem köny- nyü. több napon át tartó fel­vételi viz'sgán. Ennek egyik (Folytatás az' 1. oldalról) Menenius Agrippa törté­netét idézi . az „Energia és társadalom” című tanul­mány néhány bevezető mon­data: „A modern korban az' emberi szem elől többnyire rejtve; földbe és falakba fektetett hálózatokon, észre­vétlenül és diszkréten, de ál­landóan áramlik az energia különböző formákban a fo­gyasztókhoz. Legtöbben csak akkor veszünk erről tudo­mást, amikor ebben a ma­gától értetődő helyzetben va­lami zavar támad.” Könnyén, gyorsan összehasonlíthatatlanul ké­nyelmesebb körülmények kö­zött élünk eleinknél. Csak egy gombnyomás és világos lesz. Egyetlen szál gyufával működésbe hozható a gáz­tűzhely, amelyen akár egy lakodalmi gyülekezet étvá­gyát csillapító mennyiségű étek elkészíthető. A szobát gőzzel táplált radiátor fűti. A villartybórotvához, a ke­nyérpirítóhoz, a hajsütővas­hoz, a kávédarálóhoz, a por­szívóhoz a konnektorból vé­telezünk- energiát. Könnyen, gyorsan, tisztán, észrevétle­nül. Ha nem lenne, csak ak­kor tűnne föl hiánya . .. Egy jobb háztartás ma legalább 15 villanymotorral rendelkezik, s az egy főre jutó energiafogyasztás — ha szabad egyáltalán ilyen ösz- szehasonlítást tenni — kite­szi egy középkori falu tel­jes* felhasználását... Ez peij­I része elméleti kérdések meg­válaszolásából. a másik pedig a fizikai rátermettséget bizo­nyító testnevelési feladatok megoldásából áll. Az utóbbi segítése végett — immár nemcsak a gi.ittá- zium, hanem az egész (megye katonai főiskolára jelentke­zel! jeinek részvételével — ke­rül sor az ünnepélyes meg­nyitóval kezdődő vasárnapi versenyre, amelyen a testne­velő tanárok megállapíthat­ják, hogy a felvételi vizsgáig kinek, mit kell még pótolnia. A kiliánosok mindegyike az előírtaknál máris jobb ered­ményeket képes produkálni. Függeszkedéssel például a megkívánt 12 helyett 4—5 sze természetes. Megszoktuk. És ez a jó. Ám most már nemcsak a borúlátó futurológusok ag­gódnak. Az egyik neves jö­vőkutató, Fritz Baade ezt ír­ja: „Ahhoz, hogy azt a mil­liárdnyi vasparipát, amely 2000-ben az emberek rendel­kezésére áll majd, abrakkal lássuk el, elképesztő meny- nyiségű szénre, olajra, föld­gázra és elektromos energiá­ra lesz szükség ... Világosan kell látnunk, hogy századunk eljövendő évtizedeiben, a ma szemszögéből nézve az ener­giafogyasztás növekedése te­rén is a szuperlatívuszok időszaka köszönt be ...” Mi lesz 2000-ben? Tegnapi előadásában nem véletlenül vetette föl a kér­dést Varga István, az Ener­giagazdálkodási Tudományos Egyesület főtitkára, a Ma­gyar Villamos Művek Tröszt igazgatója, hogy mi lesz 2000- ben ? Az ezredfordulóra 3—4- szeresére nő a világ energia- fogyasztása. A feltételek megteremtése viszont olyan óriási feladatok elé állítja a fejlődéssel lépést tartani akaró országokat, amelyek most még' szinte fölbecsül- hetetlenek, hiszen a beruhá- si költségek jó része energe­tikai fejlesztést finanszí­roz . . . Persze, visszakérdezhet­nénk a nagyközönségnek szánt, egyébként jó szándé­kú reklámmondattal: kinek van erre energiája. .. Sok közgazdász egyébként az egy- egy ország fejlettségét jelző (Peller György felvetele) másodperc, alatt másznak fel a kötélen, az ötkilós medicin­labdát 7 helyett 10—11 mé­terre hajítják, távolba más­fél méterrel többet (5 méter körül) ugranak, mint ameny- nyit maid a felvételin köve­teinek tőlük stb. Mindezt a szorgalmuk mel­lett Baum.ann Gáspár testne­velő tanáruknak köszönhetik, aki hetek óta külön is foglal­kozik velük. Bárki díjtalanul megtekint­heti a versenyt, amelynek győztes csapata és egyéni első helyezettje serleget, a többi helyezett pedig okleve­let kap a rendezőségtől. T. I. tartja azt az adatot, amely az egy főre jutó energiafel­használást tudatja, vagy a fejlesztési pénzekből az energiatermelő apparátus bő­vítését szolgálja, Bizonyság­ként álljanak itt a hazai adatok. Az ipari beruházá­sok egynegyede szolgálta az energiabővítést a negyedik ötéves terv során, fz az arány a mostani ciklusban eléri a negyven százalékot: A következő tervidőszakban 55 —60 százalékra rúg. Becsüli Uh, kíméljük Tudjuk; időszerű, divatos a téma. De az MTESZ nem jobb híján tűzte napirendre, csakúgy mint ahogy a válla­latok sem egyéb elfoglaltság hiányában készítenek taka­rékossági terveket. Az energia, a sokféle ener­giahordozó egyre drágább: egyszerűen azért, mert egyre több kell belőle. Nehezülnek a szén, a kőolaj, a gáz fel­színre hozásának feltételei. Az atomerőmüvek beruházás! költségei még magasabbak a hagyományos erőművek költségeinél, s egy optimális helyen fekvő naperőmű, vagy ár-apály energiarendszer ki­vitelezési köletsége is meg­meghalad minden mostani normát. A tervek gondja: a terve­zőké. A nagy ötletek a fel­találókra várnak. Nekünk, fo­gyasztóknak, legfőbb dolgunk lehet, hogy becsüljük, kímél­jük azt,, ami annyira termé­szetes: a fényt, melegei, össz­komfortot adó energiát. B. I. A halál oka: áramütés Magyarországon a mentő- szolgálat és az cnergiafel- ii try let adatai zerlnt, éven­te 600—700 áramütése« bal­eset történik és közülük 70 —80 végződik halállal. Ez a halálozási arány jóval na­gyobb, mint amit az üzemi balesetek statisztikája mu­tat. Az áramütéseknek körül­belül negyedrésze az üzeme­ken kívül, elsősorban a ma­gánháztartásokban, töredéke­sen pedig a tömegközlekedé­si járműveken — villamoso­kon, trolikon, HÉV-en stb. — következik be. A fekete statisztikának ezek a számai évek óta szin­te változatlanok, nem csök­kennek. Igaz, a felhasznált villamos energia mennyisége tízévenként megkétszerező­dik, a baleseti számok stag­nálása tehát viszonylagos csökkenést jelent, de ezen a területen a megengedhető szint nem lehet nágyobb a nullánál, A lehetőségek keretein be­lül az illetékes szervek igye- keznek mindent elkövetni a baleseti veszély kiküszöbölé­sére. Ezért kezdték meg töb­bek között — és folytatják a továbbiakban is — a leg­újabb, korszerű, elektroni­kus áramvédő kapcsolók fel­szerelését, amelyek bármi­lyen műszaki hiba esetén a hagyományos kapcsolók 2—5 másodpercével szemben 0,2 másodpercen belül kapcsol­ják ki az áramot.. Ennyi idő alatt pedig az áramütés nem okoz jóvátehetetlen pusztí­tást a szervezetben. Látogatóban Budapesten íz egytt és a MÉG Először az országban Ti szíj elöltek versenye a Kilián Gimnáziumban ^ Baum.ann Gáspár megbeszélést tart a kiliánosok egyik csoportjának tagjaival, Smiger Györggyel, Lengyel Attilával és Jakab Jánossal.

Next

/
Thumbnails
Contents