Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-30 / 76. szám
Mi a baj és miért? y Belvárosi bevásárlóközpont a Tanácsköztársaság városrészben (Kerényi felv.) Kereskedelmi kesergő Három és fél futballpálya hiányzik Színházról szigorúan Zene, irodalom, képiőmüvésiet, színház- és építőművészet a témája azoknak az aktívaértekezleteknek, amelyeket néhány hét leforgása alatt egymás után rendeznek Miskolcon. Az egyes művészeti ágak gondjainak, lehetőségeinek, feladatainak legjobb ismerői találkoztak, találkoznak a művészetek miskolci képviselőivel, a párt- és állami irányítás helyi vezetőivel, hogy amint Drótos László, a városi pártbizottság első titkára a legutóbbi, a színházművészettel foglalkozó aktívaértekezleten mondta; a további lépésekhez, a lépések szaporázásához így, ilyen formában is keressük a partnert. Miskolc kulturális életének (a nem lebecsülendő eredmények mellett) ugyanis nagy szüksége van a fejlődésre, a meglevő bajok gyors orvoslására; nehogy végül még a termelési kultúra rs megérezze az esetleges hiányosságokat. Hogy Borsodban milyen a kereskedelmi kultúra és az áruellátás színvonala, arra ki-ki vérmérséklete, tájékozottsága, tapasztalata szerint válaszolhat. Miskolc régi, híres kereskedőváros, s a harmincas években egy túlzásoktól sem mentes feljegyzés az üzletek felszereltségét, a kirakatok gazdagságát, a portékák ösz- szetételét fővárosi színvonalúnak titulálta ... Az órákig sorba .állót, kilométerekről cipekedő, Avason élő háziasszony aligha lelkesedik a kétségtelen fejlődésről valló statisztikák láttán. Az ő számára a kereskedelmi ellátás megoldatlan, s az üzlethálózat fejlődése elmaradt az igények mögött. Zsúfoltak a boltok Borsod kiskereskedelmi forgalma ebben az esztendőben eléri a 20 milliárd forintot. A tervidőszak első esztendejében ez az összeg a 15 milliárd forintot sem haladta meg. A forgalom a prognózisoknak megfelelően alakult, s panaszra nem is igen lehetne okuk, hiszen 1978-ban csaknem tíz százalékkal költöttünk többet, mint egy évvel korábban. Ennek persze csaknem felerészben az áremelkedés az oka. de azért az vitathatatlan, hogy a boltokra nehezedő nyomás nőtt, s a munkaerőgondokkal küszködő kereskedelemben alig beszélhetünk a kiszolgálás kulturáltságának, s a bevásárlás körülményeinek számottevő javulásáról. A városi élelmiszerboltok zsúfoltak, noha Borsod is, Miskolc is az országos átlagot meghaladó mértékben dicsekedhet nagy alapterületű, korszerű üzletekkel. A nagy és egyre növekvő forgalom. valamint a kereskedők nagy leterheltsége miatt alig-alig' jut idő arra, hogy az eladó foglalkozzon, beszéljen a vásárlóval. Ez az elszemélytelenedő árubeszerzés pótolhatatlan élményektől és lehetőségektől fosztja meg azokat, akik a pult két oldalán állnak. iVe lenyeli rosszabb! A közelmúlt jó néhány boltavató ünnepsége könnyen feledtetheti velünk azt a tényt, hogy az üzlethálózatfejlesztési tervet nem teljesítettük. Azaz: kevesebb a bolt Borsodban, mint ameny- nyire lehetőség, pénz és igény van. Ebben a tervidőszakban 65 ezer négyzetméternyi kereskedelmi létesítménynek kellene tető alá kerülnie. Az elképzelések csak kétharmad részben teljesülnek. Három és fél futballpálya nagyságú üzlet, pontosan 17 300 négj'- zetméter nem készül el, illetve csak később. ’ 1980 után. Az unalomig ismert vélt és valós okok hosszú sorát nem akarjuk ismételni. Az építők, tervezők energiáinak javát a lakásépítés és néhány kiemelt beruházás megvalósítása köti le. A kereskedelmi vállalatoknak egyébként is erőn felüli vállalkozást jelent a mostani apparátus működtetése, mert kevés az ember, s egyre fogy a fejlesztésre, színvonaltartásra szánt pénz... Ám nemcsak a kis-, hanem a nagykereskedelem is helyiséggondokkal küzd. Alig van a megyében olyan nagykereskedelmi cég, amelyik áruit az áru minőségéhez méltó körülmények között tárolná, szortírozná. A raktárbázis egyre húzódó építése, ha közvetve is, de visszahat a kiskereskedelmi ellátás színvonalára, s mindenképpen mérsékli a kulturáltabb áruellátásra, kiszolgálásra törekvő szándékot. Március elején Miskolcon járt a Belkereskedelmi Minisztérium néhány vezető munkatársa, s a gondok és a feladatok ismeretében a helyi vezetőkkel együtt állapították meg: ebben az évben az lesz (az lehet) a legnagyobb eredmény, ha az áruellátás színvonala, a kereskedelem kulturáltsága nem marad alatta a tavalyinak. Milyen a vásárló közérzete ? Borsod 20 ezer kereskedelmi dolgozójának kétharmada nő. Rajtuk múlik elsősorban, hogy milyen a vásárló és az állampolgár közérzete. Kevesen vannak, a szakképzettek aránya az ötven százalékot sem éri el, a betöltetlen munkahetek száma több százra rúg. A legnehezebb helyzetben az élelmiszer-kereskedelem van, hiszen a mintegy harminc százalékkal növekedett forgalmat gyakorlatilag változatlan létszámmal bonyolítják le. Vajon meddig feszíthető a húr? Köztudott — a DH is beszámolt róla —, hogy április 19-től bevezetik az úgynevezett bevásárlások napját. Minden hét csütörtökjén a nagyobb iparcikk- és ruházati boltok este nyolcig tartanak nyitva, hogy biztosítsák a késő délutánig dolgozók kényelmesebb árubeszerzését. A jó ötlet megvalósítása azonban nem kevés erőfeszítést követel a kereskedelemtől, hiszen a munkaidő — a mindenképpen vívmánynak tekinthető heti 44 óra — nem lehet hosszabb, viszont — s ezt joggal reméljük —, javulnia kell az áruvásárlás körülményeinek. BRACKÓ ISTVÁN A Magyar Rádió miskolci stúdiója hétfőn Fórum-műsort rendezett az üzemegészségügyről. Az adás vendége volt ár. Adorján Barna, a Borsod megyei üzemegészségügyi ellátást irányító főigazgató főorvos helyettese, a Borsodi Szénbányák Vállalat üzemi főorvosa. Hozzá érkezett kérdésekre ma válaszol. 0 Mién kapok kisebb kereserkiegéskítést az ugyanolyan arányban leszázalékolt munkatársaimhoz képest? — kérdezte egy leszázalékolt bányász Put- nokról. — A bányászok 36 százalékot meghaladó munkaképesség-csökkenés esetén jogosultak keresetkiegészítésre. Ennek mértéke attól függ, hogy mennyi volt a dolgozó átlag- keresete és mennyi az,átlag- keresete azon a munkahelyen, ahová rehabilitálása után került. Mi elsősorban arra törekszünk a rehabilitáláskor. hogy a dolgozó szak- képzettségét hasznosítva, teljes értékűnek érezze magát. Ebből adódóan, akit szakmájában rehabilitálnak, magasabb alapbér mellett kisebb keresetkiegészitést kap, mint A színház, a legnagyobb tömegekhez szóló élő művészet, az utóbbi időben Miskolcon különösen sokakat foglalkoztat. Sokat foglalkozunk azzal, amit Tóth Dezső. kulturális miniszterhelyettes referátumában így fogalmazott meg: az országos színházi közvélemény a miskolci színházat az erősen közepes intézmények között tartja számon. Vagyis nem szívderítő a kép még akkor sem. ha gondjaival a Miskolci Nemzeti Színház nincs egyedül, ha máshol sem könnyű a társulatépítés, a minden szempontból megfelelő műsorterv elkészítése, a nagyvárosok árnyalt közönségigényét kielégítő színházi nagyüzemek helyzete. KI ■ rr r üli o ose« és korszerűség Az MSZMP Politikai Bizottságának 1977. decemberi, az időszerű művészetpolitikai kérdésekről szóló határozatát elemezve a miniszterhelyettes mindjárt elöljáróban arról beszélt, hogy a közvetlenül ábrázoló művészeteknek, a színházművészetnek is az újszerű társadalmi valóság nyomon követése a feladata. A minőség és a korszerűség az, amelynek a mai színházat jellemeznie kell; olyan jó színházat kell csinálni, amely az itt és ma élő ember gondjaival, vágyaival, elképzeléseivel osztozik. Az országos kép azt mutatja, hogy nő a szónak az ebben az élteimében vett jó előadások száma, de még minaz, akinek azonos ugyan a munkaképesség-csökkenese, de betegsége folytán csak alacsony alapbérü, szakképzettséget nem igénylő munkakörbe rehabilitálható. 0 Mikor oldják meg ▼égre körzeti orvosi ellátásunkat? — érdeklődött a rudolftelepi bányászok nevében Grájász Ottó. — A rudolftelepi körzeti orvosi állás hosszú évek óta betöltetlen. A/, alapellátást csak helyettesítéssel tudjuk megoldani. Ebből a helyzetből kivezető utat ügy .látnánk, ha a bányaüzem dolgozóinak üzemorvosi ellátása a Mákvölgyi Bányaüzem üzemegészségügyi szolgálatához kerülne, a körzeti orvosi állás pedig Izsófalván lenne. Várhatóan ez lesz a megoldás is. Az izsófalvi környezet ugyanis véleményünk szerint jobban fogja vonzani a letelepedni kívánó orvosokat, s ígv Rudolftelepnek is hamarabb lesz saját orvosa. 0 Az utóbbi időben meglehetősen sokat foglalkoznak a kismamákkal, ugyanakkor megfeledkeznek á nagymamaként nőkről, véleményem «aerttit *c dig nem elég. Ahhoz, hogy a színházi este lényege és értelme, a maradandó élmény, a csoda megszülessen, több kell, mint hogy a darab a műsorpolitikai igényeknek megfeleljen. Alkotó légkörben élő és dolgozó társulatok kellenek, biztos szín- házépítés és vezetés szükséges ehhez. És természetesen a közönség, amelyhez (mint minden időben) ma is folytonosan keresik a színházak az utat. Ennek egyik formája a mindennapjaink valóságát tükröztető mai magyar dráma pártolása, és amíg elmondta, hogy a Nemzeti Színház például 18 írót kért fel rá, hogy neki írjanak drámát, Tóth Dezső arra is rámutatott, hogy ez alig változtat a tényen: nem együtt, egymás mellett élnek a művészetek. Beszélt a miniszterhelyettes a kritika és a szűkén vett színházi világ meglehetősen feszült viszonyáról, amely a vitalehető- seget is igen sokszor akadályozza, szólt az ország jobb ellátását szolgáló színházépítésről (N íregyházán és Zalaegerszegen létesül pár éven belül színház), a szintén ezt segítő nyári színházak, hazai vendégjátékok jelentőségéről, a közönségszervezésről, ég végezetül az állami irányítást képviselő tanácsok szerepéről. Nyomatéérzódik abban itt, bogy a néhány évvel a nyugdíj előtt álló dolgozó nők egészségével az üzemorvosok is kevesebbet törődnek, mint kellene. Mj erről a véleménye? — kérdezte egy rádióhallgató „Tej” jeligéjű le. veiében. — Az üzemegészségügy feladata a dolgozók védelme, az egészségkárosodások megelőzése. Ezen belül fokozottan figyelemmel kísérik a dolgozó nők helyzetét Meghatározták azokat a munkaköröket ahol a nők nem foglalkoztathatók. Rendelet írja elő. hogy időközönként szűrővizsgálatra kötelezett minden nő, korától függetlenül, ha egészségre ártalmas, balesetveszélyes vagy fizikai munkakörben dolgozik. Ezen kívül onkológiai és egyéb szokorvosi szűrővizsgálatokat is szervezünk, amelyen mindenki részt vehet, korától függetlenül. A megromlott egészségi állapotú dolgozók a rehabilitációs bizottságtól kérhetik könnyebb munkakörbe helyezésüket, éppúgy, mint a kismamák. Ezek ismeretében érthetelen előttem a kérdés... T. Z. kosán utalt rá, hogy baj, ha ez az irányítás tartalmi vonatkozásban nehezen, vagy nem tudja követni a színházat; feltétel, hogy partner legyen az irányító. Elmúlt szezonok nyomában A nagyon bonyolult színházi mechanizmusról csak hosszan lehet beszélni, és miután minden országos siker és gond itt, Miskolcon is visszhangzik, a referátumnál sokkal hosszabbra nyúlt a vita. Színészek, újságírók ültek az elnökséggel szemben, ami természetesen nem ellenkező véleményeket jelent. Sőt! Abban a körben igazán közismert volt a vizsgálat. amelyet több hónapon keresztül folytatott a megyei és a városi pártbizottság a színházban, és amelynek eredményeként pár héttel ezelőtt a városi tanács végrehajtó bizottsága is meg. tárgyalta az intézmény helyzetét, munkáját. Annak idején megírtuk, most csak röviden ismételjük meg: az elmúlt szezon végén bekövetkezett nagy mértékű, a műsortervet, az egyes produkciók sikerét is veszélyeztető fluktuáció, a színész- és a rendezőhiány okait kutatta, és a megoldás módját kereste a testület. Felelős, nyílt vitábau... J A néző érzékeli, ha a produkció gyenge, a színészek tudják, és a színházban is keresik a bajok okát. Kétségtelen, hogy a kétszázezres, heterogén nagyváros, Miskolc közönségigényéi nehezen tudja kielégíteni egy színház, amelynek egy másféle közönségigényt képviselő váiosban, Egerben is játszania kell. A minisztériumban is tudják, hogy ez sokáig már nem tartható állapot. de amíg az elszakadás be nem következik, csak az egri előadások számának csökkentésével lehet a társulat terhein könnyíteni. Ehhez Drótos László is nyomatékosan kérte a miniszterhelyettes segítségét, a belső bajokon azonban elsősorban a társulatnak kell úrrá lennie. Kétségtelen, hogy a színház vezetői hibásak benne, ha nem jó a színházban a légkör, ha a színészek hiányolják a műhelymunkát, a produkciók belső megvitatását, ha nem találják az utat az intézmény művészeti vezetőihez. Am. ha akarják, és ehhez a következő szezon szerződtetéseivel a tanács minden segítséget megad, lehet jobb színházat csinálni. Ahogy a miniszterhelyettes és hozzászólásában Vass Imre. a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének főtitkára mondta: nincs semmi tragédia. Reális, pártszerű értékelés mutatta meg a színház vezetőinek, művészeinek a pillanatnyi képet. A bajokon lehet is, keli is segíteni, ha* tudomásul veszik, és felelős, nyílt vitákban elemzik. A szerdai tanácskozás ilyen volt, MAKAI MARTA GYÖNGY A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Keresetkiegészítés, leszázalékoltaknak
