Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-29 / 75. szám
Éjszakánként holt lelkek nyöszörgését hallom. Tegnap úgy hajnali háromkor idegességemben gyorsan megbántam bűneimet cs föltéptem az ajtót. A lépcsöház kihalt volt, közönyös és hideg, sehol egy lélek. Négyszer-ötször magamra zártam a lakást, s igyekeztem elaludni. Ekkor olyan vinnyogó kacaj hasított agyamba, mint reggel a piacon, mikor egy kofával a paradicsom árában alkudtam. Hol él maga, ember? — kérdezte tőlem. Valóban. Hát hol élek én?! Magam elé kaptam a kisszéket, megmarkoltam a konyhakést és kitörtem. Méla, bamba sötét és csönd. Álltam az ajtóban, jobbra-balra kémleltem és vártam. Kisvártatva különös neszezést észleltem. Óvatosan megközelítettem a villanyóra szekrényét, s tovább hallgatóztam. A holdfény biztatóan villant meg a pengén. Igen, most! Mária, segíts! Egy ifjú pár szitkozódva robogott el a lábam között, talpamtól fölfelé meg a frász. Sajnálom, hogy megzavartam őket. Igazán érett, szerelmes macskák voltak. Reggel kissé lerongyolódott idegekkel vittem le a szemetet, * megszokott mozdulattal borítottam bele a konténerbe. Majd hanyatt estem! Tudják hány kiló egy macska? Ép a mellemnek ugrott. A másik konténerben hárman is jóízűen falatoztak. Mit volt mit tenni, elordítottam magam, azazhogy szózatot intéztem a lakótelep rémeihez. Nem gyűltek körém, de több száz ijedt, merev tekintet szegeződött rám. Ebben biztos vagyok. Az ilyesmit megérzi az ember. Tekintet a vizeletszagú ruhaszárítóból, a kapualjban hagyott babakocsiból, tekintet a pincébe rakott, csirkecsontos fotelból, tekintet az isten háta mögül. Macskák a parkoló kocsi alatt, gyerekek közt a homokozóban, sütkérezve a pádon, széttrancsírozva az úttesten, fuldokolva a Szinvában, cigánygyerekek pórázán, részeg kocsis mellett a bakon, abrakzsákban. Nagy horderejű szónoklatom valahogy így hangzott: — Ki adott nektek parancsot, hogy gazdátlanul megsokasodjatok, s betöltsétek a lakótelepet? Riadalmat, viszolygást, bűzt, fertőzést árasszatok? Talán nem tudjátok, mi vár a tévelygőkre? Térjetek vissza otthonaitokba, az egeres padlásra, pincébe, a jól végzett munka után a megérdemelt kandalló melege mellé a nénikétek ölébe. S ott, házilag szaporodjatok gazdáitok örömére! Szavaim hatása alatt minden mi él és mozog, megmerevedett. Általában ilyenkor szokott kitörni a Vezúv, az illetékesek foga, s a ceruzám. Igaz is, minek ide irkafirka, gyerünk! Amikor pillanatok alatt odaérve megemeltem a seprűt, jól sejtettem, a macskák nyugodtan falatoztak a kopténerben. Győri kapu rémei, reszkessetek! Karosi Imre llllMllliiillÉi A hibás áru kicserélése Az 1978. március 1-én életbe lépett új Polgári Törvénykönyvünk rendelkezései lényegesen megváltoztatták a minőségért viselendő felelősségnek a szabályait. Megváltoztak tehát a vevőnek arra az esetre érvényes jogai is, ha a vásárlás után kiderül, hogy a megvett áru minősége kifogásolható. Általános igény, hogy a kereskedelem csak olyan árut adhat el — kivéve a leértékelt, hibás árut —, amely minőségileg kifogástalan és megfelel az árun feltüntetett minőségi osztályozásnak. Ha a vásárló hibás árut kap, akkor szavatossági vagy jótállási igénnyel léphet fel. Minőségi hibás árunál a vásárló a hiba kijavítását, az áru árának arányos csökkentését, a hibás áru visszaszolgáltatása fejében a vételárnak a visszatérítését kérheti. A ruházati cikkek esetében a vevő elsősorban javítást, vagy megfelelő árcsökkenést kérhet. Azt is kérheti, hogy a neki adott árut cseréljék ki, kivéve, ha a hiba rövid idő, legfeljebb 8 nap alatt értékcsökkenés nélkül javítható, és a javítás a jogosult érdekeinek sérelme nélkül végezhető el. Az eladott áru vételárának a visszatérítését a vásárló általában akkor kérheti, ha a hiba nem javítható ki, vagy ha a vásárló érdekmúlás hiányában a termék kicserélésére tarthatna igényt. A Ptk. rendelkezései szerint * vásárló a hiba felfedezése után haladéktalanul köteles közölni minőségi kifogását a kereskedelmi vállalattal, a bolttal. Erre azért van szükség, hogy a hibás áru (termék) használata ne járjon további értékcsökkenéssel, a hiba kijavítása pedig ne kerüljön több és költségesebb munkába a szükségesnél.. A MISKOLCIAKÉ A SZÓ Rovatvezető; Radványi Éva Levélcím: Deli Hirlan szerkesztősége 3521 Miskolc. Bajcsy-Zsilinszkv ül 15. Teletonszám: 18-221 A minőségi kifogás bejelentésére egyébként általában az áru vásárlásától számított 6 hónapon belül van mód. Ha a termék használhatóságának legkisebb időtartama ennél rövidebb, akkor a 6 hónap lerövidül, pl. női nylonharisnyánál, ha pedig a termék kötelező alkalmassági időtartama 6 hónapnál hosszabb, akkor kivételesen egy évig, tartós fogyasztási cikkek esetében három évig lehet a szavatossági igényt érvényesíteni. Ha az áru már az eladáskor hibás volt, de a hiba nem volt felfedezhető, és a terméknek az eladáskor már meglevő hibája a kötelező jótállás időtartama alatt sem vált felismerhetővé, akkor a tartós fogyasztási cikkeknél a 3 éves szavatossági időt kell alkalmazni. A minőségi kifogás elintézéséért a bolt vezetője vagy helyettese a felelős. A bolt köteles a minőségi kifogást gondosan megvizsgálni. A vásárló minőségi kifogása akkor utasítható el, ha az áru nem hibás; ha az árut nem a szóban forgó üzletben vásárolták; ha a vevő minőségi kifogását a határidőn túl jelentette be; ha a hiba oka rendeltetésellenes használat, helytelen kezelés vagy tárolás, elemi kár, erőszakos külső behatás, vagy ,r,ás körülmény miatt az átadás után keletkezett. A minőségi kifogás intézéséről az üzletben köteles jegyzőkönyvet felvenni. Ha a vállalat (bolt) és a vevő között vita van, akkor kérni kell a KERMI-szakértő közreműködését. A vásárlót a R.ERMI szakvéleménye nem kötelezi, ha tehát azt nem fogadja el, akkor a Miskolci Járásbíróságnál polgári peres eljárást kezdeményezhet. Kell-e blokk a minőségi kifogáshoz? — kérdezik gyakorta. A jogszabály a blokk bemutatását nem írja elő kötelezően, csak vagylagosan. Ha a bolt az eladáskor fizetési jegyzéket adott ki, a minőségi kifogás megvizsgálása előtt kérhetik, hogy a vevő ezt mutassa fel, de a fizetési jegyzék esetleges elvesztése nem jelenti okvetlenül azt, hogy elveszíthetjük a minőségi kifogásolás jogát is. A blokknak csak az a célja, hogy a vásárlás helye, ideje és a termék ára abból egyértelműen megállapítható legyen. Nincs szükség fizetési jegyzékre, ha ezek az adatok más módon, pl. tanúkkal, szállítólevéllel is megnyugtatóan megállapíthatók. A lakótelep rémei a miskolciaké a szó Sárba fulladnak, de nem bánják! Talált tárgy ♦ örömmel fogadtuk a hírt arról, hogy a Miskolci Köztisztasági Vállalat március 20-tól április 15-ig a város területén lomtalanítást végez. A vállalat közleményében kéri a lakosságot, hogy a lakásán felgyülemlett limlom elszállítási igényét levelezőlapon jelentse be, majd másnap készítsék ki az elszállításra váró lomokat a szeméttároló edények mellé. Ezúton én „képeslapot” küldök bizonyságul rá, hogy a Pece is várja a lomtalanítást. Igaz, a medrében található limlomot nem a lakosság dobálta bele. Minden bizonnyal valamelyik közeli bolt vagy műhely „terméke”. Csak azt nem értem: hogy-hogy nem szúr szemet az Ady-hídtól karnyújtásnyira levő lehetetlen helyzet az illetékeseknek? Vajon mikor jártak erre utoljára a városgondnokság „járőrei”? S. Gy. Egy fekete sporttáskát találtam vasárnap délután 5 óra körül a 2-es autóbuszon. Benne lakáskulcs, személyes használati tárgyak, ruhaneműk. A gazdátlan sporttáskát leadtam a busz végállomásán, ahonnan azt az MKV Szondi telepi, talált tárgyak osztályára vitték át. (Tulajdonosa ott átveheti!) Mint afféle idős embert, foglalkoztatott a táska sorsa — már csak azért is, mert úgy rémlik, hogy láttam a buszon a fiatal házaspárt, akik ott felejtették, miután a Petneházy bérházaknál leszálltak —, ezért hétfőn elbandukoltam megtudakolni: vajon keresték-e a végállomáson portékájukat. Mondták, hogy nem, mire én kértem: adják ide nekem a táskából azt a nedves pellust, ami benne van, hadd öblítsem és szárítsam ki, aztán visszatesszük. Hiszen — mondtam —, ha ilyen nedvesen marad a többi ruha között, minden össze- penészedik abban a táskában. Hát azt nem lehet — mondták —, mert ugyebár a táskában levő minden holmi jegyzőkönyvezve van... Mondtam: egy-két óra múlva visszaviszem a pelenkát, higgyék el! A szabály az szabály, nem adták ide. Pedig — és ezt is higgyék el —, ha már az egész táskát, minden tartalmával leadtam, a pelenkát sem tartottam volna meg. Nagy Jánosné Hol mossuk? Én is azon autótulajdonosok közé tartozom, akiknek „járgánya” a szabad ég alatt gara- zsirozik. Az egész napi — és heti — kosztól valami úton-módon meg kellene szabadítani a becses jószágot, de hol és hogyan? Egymás után épülnek a városrésznyi lakótelepek, és százszámra szaporodnak a házak előtt parkírozó gépkocsik, és csak a gazdájuk gondol rájuk, aki hét végén igyekszik tisztába tenni a kicsi kocsit. Mossa hát lavórból, vödörből, a hetedik emeletről kígyózó gumislaggal stb. — Az stb.-t nem megszokásból, hanem a fenti művelet széles skálája miatt írtam — és a sáros, mocskos víz folyik szerteszét, akár a járdán, akár az úton, bizony nagy keserűségére az arra járó gyalogosnak. Bizonyos vagyok benne, hogy ezt az egy ál-- talán nem szívderítő hétvégi látványt meg lehetne szüntetni kocsimosó helyek kialakításával, melynek használatáért máris felajánlok 10 forintot, alkalmanként. Biztos vagyok benne, hogy a beruházási költség néhány hónap alatt megtérülne, és sokan hálásak lennének érte. Egy mindig piszkos autó tulajdonosa >|c „Fölháborítónak tartom a diósgyőri városközpontban lakó egyes gépjármű-tulajdonosok magatartását. Képesek beállni a már rendbetett, fűvel beültetett parkba, mert lusták arra is, hogy néhány méterrel távolabb gyalogoljanak, ha már kiszállnak a kocsiból. Pár méterrel odébb ugyanis volna hely a parkírozásra. Nem érdekli őket. Nem kímélik zöld sávjainkat, s bár „befulladnak” a fel- azott földbe, nem bánják. Megérdemelnék, hogy valami parkőr vagy netán rendőr járőr végre megbüntesse őket!” — telefonált rovatunkhoz M.- né, Árpád utcai olvasónk. Fotósunk felvétele bizonyítja: igaza van. Lehet, hogy a parkot tönkretevő autósok is ott voltak azok között, akik a diósgyőri városközpont terű- ■ letérlek rendezéséért, parkosításáért 'nemegyszer sóvárogtak, vagy éppen síkraszáll- tak. Nyilván rövid az emlékezetük. A Pece is várja a lomtalanítást! .. . a Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat vezetői köszönettel vették a lapunk március 8-i számában közölt cikket, amelyben Nagy Gyula olvasónk levele alapján megyénk egyetlen gyógynövényszaküzletével kapcsolatos panaszokról írtunk Kopasznak is hajmeresztő címmel. A Herbária főosztályvezetője, Zsidó János a panaszra reagálva ígéri: a miskolci szaküzletbe a közeljövőben még egy dolgozót vesznek fel, hogy a folyamatos nyitvatar- tás biztosítva legyen. „Sajnos, a kulturáltabb kiszolgáláshoz szükséges nagyobb üzlethelyiség — a helyi hatóságok segítségének hiányában — jelenleg nem áll rendelkezésünkre. Rövidesen tájékoztatjuk önöket intézkedésünkről, és reméljük: mind a város, mind a környék megelégedésére megtaláljuk a jó megoldást” — írta befejezésül a főosztályvezető, ... a KPM Közúti Igazgatósága a kezelésében levő városi útszakaszokat folyamatosan ellenőrizteti, s a burkolathibákat a rendelkezésére álló eszközökkel — még az útjavításokra nem a legalkalmasabb időben is — kijavíttatja. Január 1. óta például Miskolc belterületén több mint 900 tonna aszfaltot építettek be a hibás burkolatokba. (Összehasonlításképpen: megyénkben összesen 2400 kilométer hosszú utat gondoznak; s ezek javítására ez idő alatt alig valamivel több mint kétszerany- nyi aszfalt jutott.) Miskolc útburkolatainak gyakori javítására azért is szükség van, mert az útszakaszok alatt, rendkívül elhasználódott közműhálózat van. s ezek miatt nincs olyan nap, hogy valahol bontani ne kellene. Végleges megoldás csak az lenne, ha a közműhálózatok teljes cseréje után valamennyi útszakasz új burkolatot kapna. Az elkövetkező években egyébként erre, a tanáccsal közösen meghatározott program szerint, sor is kerüL Idén például a József Attila utca, a Szemere utca és a Felszabadítók útja kap új aszfaltburkolatot. (A válasz a rovatunk március 12-j számában Falrahányt borsó címmel megjelent, Rónai László olvasónk által írt levélre érkezett.) ... maximálisan 6 perc követési időközzel indultak IIIf 4-én, vasárnap este is az 1-es és a lül-es autóbuszok a Tiszai pályaudvarról a belváros felé. Ugyanakkor 4 percenként indultak villamosok is. S bár igaz, hogy az. állomás előtt az éppen induló járatokon kívül is mindenkor található négy—hat autóbusz — forgalmi és szociális okok miatt —, ezeket azonban a menetrendtől eltérő időszakban indítani nem lehet. A Mikolci Közlekedési Vállalat főmérnöke a rovatunk március 5-i szamában Ne este érkezzünk a Tiszaira címmel megjelent, M. A. miskolci olvasónk által írt észrevételt indokolatlannak tartja, míg a pályaudvar és környékének tarthatatlan állapotáról szóló kritikai megjegyzésekkel tökéletesen egyetért Miskolc Miskolc, Széchenyi út 113. sz. Dr. Sas* Tibor
