Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-27 / 73. szám

ÜZENET a 1S. színházi világnap köszöntésére Ente nyolckor minden ki­derül. mondták egy ember­öltővel ezelőtt. Akkoriban nyolc órakor ment szét a függöny a színpadokon. Ma már nem nyolckor kezdődik az előadás és sokszor füg­göny sincs, de este nyolckor — Budapesten hétkor, Pá­rizsban fél kilenckor — most is minden kiderül. Több mint minden: nemcsak az, jó-e a darab, fűtötte-e drámai hév az Írót, van-e cselekmény, vagy ha nincs, pótolja-e a rendezői lelemény vagy lá­tomás, embert teremtenek-e személyükön túlnőve a szí­nészek. hanem kiderül az is, tudja-e a színpad még ma is azt a többet kínálni a néző­nek, amit csak a színművé­szet adhat: a test és a szel­lem együttes jelenlétét, a« eleven életet és annak ugyan­csak élő tükörképét. Ezt a kölcsönös jelenlétet, a test verítékét és a szellem sugárzását a színpadon és a színpadról, a néző lelkiálla­potát és testi hogylétét is, azt a két irányban keringő áram­kört, amely az első színpadi szónál kezdődik és a függöny lehulltával ér véget, nemigen lehet máshoz hasonlítani, mint a szerelemhez. A sze­relmet sem pótolhatja a két szerető: kétdimenziós képe a kis vagy a nagy vetítőfelü­leten: hús, vér, bőr, rajon­gás. kudarc, gyönyör és csüg- gedés kölcsönhatása csak ak­kor valódi, ha igazi. Ezért a színház semmilyen más művészethez nem mér­hető. Hiszen már az is el­képzelhetetlen, hogy a föld­kerekség minden mozijában, vagy tévéstúdiójában, ugyan­ezen a napon, a színházi vi­lágnapon, lényegében ugyan­azt a szöveget, vagy hason­lót olvassanak fel. Éppen az „ a kétoldalú kapcsolat, ki­mondhatatlan cinkosság szükséges, amely — mint a szerelmeseket — összeköti Utcanevek, házszámok Megyénk városaiban, köz­ségeiben járva mind több he­lyen találkozhatunk mosta­nában kicserélt, tisztán ol­vasható névtáblákkal. A me­gyei tanács illetékes osztályai ugyanis azt állapították meg, hogy településeinken elég gyakran pontatlanság tapasz­talható az utcák, terek, kü­lönböző lakótelepek elneve­zése körül, ami olykor zavart okozhat az igazgatási mun­kában. A hiba természetesen legtöbbször az új építkezések okozta körülményekből szár­mazik. Ezért a megyei tanács érin­tett szakigazgatási szervei az általános szabályozás ér­dekében együttes körrendel­kezést adtak ki. Eszerint az utcák, terek, parkok és más közterületek elnevezésének kérdése az igazgatási osztály hatáskörébe tartozik. Az osz­tály — különböző szervek ja­vaslatainak' meghallgatása után — előterjesztést tesz a végrehajtó bizottságnak, amely véglegesen dönt az el­nevezésről. Ugyanez a ren­delkezés kötelezi az illetékes tanácsi szakigazgatási szerve­ket, hogy városaikban, köz­ségeikben a meglevő utca­jegyzéket minden év március 31-ig vizsgálják felül, s ha abban valamilyen módosítást indokoltnak tartanak, tegye­nek javaslatot a végrehajtó bizottságnak a megfelelő dön­tés meghozatalára. Ugyancsak kötelesek a ta­nácsi szervek évenként egy­szer meggyőződni arról, hogy az utcanévtáblák kihelyezé­se és az egyes ingatlanok házszámozása az előírások- aak megfelelően megtör- ténU. egymással a színpadot és a nézőteret. Ez a viszony te­remthet — ha jó az előadás! — szórakozást es megrendü­lést, mulatságot és megtisz­tulást. Nem tudom, más ország­ban mit mondanak ebben az órában. Nemzetközi gyer­mekév van az idén, ezért biztosan megemlítik a jövő nézőit, hiszen a színháztalan gyermekből nemcsak színhá­zi néző lesz nehezen, de tel­jes ember is. Nálunk még­sem a jövő a fő gond. hanem a jelen: ez az évad és a kö­vetkező. A magyar színházi világ stílusváltások, nemze­déki cserék, színpadi értel­mezések és épületgondok kö­zött találja meg a helyét. Hogyan is felejtkezhetnénk meg gondjaink között a mos­tanában újraolvasolt 175 éves Bajza József figyelmeztetésé­ről: „Nekünk magasabb cé­lokat kell a színházhoz hoz­zákötnünk: a nyelvet, nem­zetiséget”. A reformkori üze­netet továbbgondolva ma hozzákötjük a nyelvhez a társadalmi haladás szolgála­tát, a nemzetiséghez a tág nemzetközi látóteret. Ebben az összefüggésben kap új hangsúlyt Bajza intelme: „Figyelmet kell tehát fordí­tani, a legnagyobbat, honi íróink termékeire”. Ebben az órában a világ többi színpadával és nézőte­rével együttlélegezve azt kí­vánjuk, hogy honi íróink termékei váljanak részeseivé a világ színpadainak, ami­képpen a nagyvilág színpadi művei új hazát nyertek és nyernek a magyar színházak­ban — ezernyelvű tolmácsai­ként annak, ami Goethe sza­vaival élve kimondhatatlan: a művészetnek. BOLDIZSÁR IVÁN műsor Kubikos (Drozsnyik István rajza) Új Zenei Műhely A Miskolcon már közismert Űj Zenei Műhely március 27- én Sárospatakon vendégsze­repei. Soproni József, Fehér György és Selmeczi György Prix Futura Ny ugat-Béri in ben — 36 or­szág 41 rádió- és tv-állomá- sának részvételével — tegnap Mai Cicerók mátrózblúzban Messze tűnt idők nagyvárosainak legendás köztereire, az athéni Ágotára, a Fórum Romanumra gondol az ember, ha modern korunk valamiképpen próbára teszi szónokművésze­tünket. De megragadtak az emlékezetünkben újabb időkből való képek is, képzeletünk (ahogy tanultuk) elénk tárja Dó­zsa ceglédi beszédét, a reformországgyűléseket, századunk­nak azokat az eseményeit, amikor forradalmi tüzet gyújtott a szó. Tudjuk, milyen nagy dolgokat vittek végbe azok, akik gondolataikkal és hallgatóságukkal bánni tudtak, régi lec­kékből visszajár, hogy a retorika művészei nem voltak akár­kik. Semmiképpen nem tizenéves fiatalok voltak, ha tehát ez a korosztály verseng rajta, hogy melyikőjük tud jobban szónokolni, akkor jó kedve lesz az embernek. Nyilvánvaló, hogy meghallgattam Cicero matrózbluzos. sö- tétzakós, nyakkendős késői utódait azon a szónokversenyen, amelyet pár napja rendezett a KISZ városi bizottsága és a Zrínyi Gimnázium. Tagadhatatlanul eredeti ötlet volt.. Na­gyon fiatalokat hívott fel a verseny arra, hogy a történelmi időkről beszéljenek, érdekes lehet, hogy mit mondanak a ti­zenévesek a hatvanéves Tanácsköztársaságról. De érdekes­nek ígérkezett a dolog azért is, mert három percben kellett a mondandóját a versenyzőnek előadnia. A vetélkedőt alaposan előkészítették, árnyaltan állították össze a feladatokat, meghatározták a helyszínt, ahol a be­szédek elhangzanak; nemcsak a témára, a közönségre is fi­gyelni kellett az alkalmi szónoknak. Éppen úgy. mint bár­hol, bármikor az „igazinak”. Volt felkészülési idő is, senkit nem ért váratlanul, ha szólították, és a közönséget sem érte váratlanul semmi; a széksorokban csak a szereplőknek szurkoló iskolatársak ültek, akiknek eredendő jóindulatát a legszebb körmondat sem befolyásolta. Bennem is csak tár­gyilagos vélemény alakult ki. Az évtizedekkel korábbi eseményekről csak az mondhat sosem hallott dolgokat, aki megélte azokat az időket; a kö­zépiskolásoknak nyilyánvalóan csak tanulmányaikból szár­mazó élményeik vannak. Erről a korról sokat tudnak (a ver­senyzők bizonyára még alaposan fel is készültek), és bá­mulatra méltóan sűrítették a mondanivalójukat. Minden lé­nyeges mozzanatról megemlékeztek, legtöbbjük arányosan ívelő szerkezetre fűzte a szót, és ahhoz képest, hogy isko­láinkban igen régen nem tantárgy a retorika, még szónoki kérdéseket is feltettek. Nekem is eszembe jutott néhány, azzal a különbséggel, hogy igyekeztem is a választ megadni magamnak rá. A szervezőket, a résztvevőket csak dicséret illeti: a törté­nelmi leckét ismerik, értik a fiatalok. Az is nyilvánvaló, hogy a megértve megtanult eseményeket mondják el, az időrend szigorú logikájára bízzák magukat, összegzésre nem vállalkoznak. Régen elvégezték azt az ideológusok, méltó helyén őrzi a múltat az utókor. Három percben elég, ha a lényegről beszélnek, három perc rövid idő. Csak azt nem értem, hogy ebbe a rövid időbe hogyan fért bele például a „történelmünk vérzivataros századai”, az ismert szónoki for­dulat, és hogyan a többi, amit szándékosan nem terjesztek. Úgyis hallják eleget a fogékony fiatalok ... MAE.AJ. MARIA KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35 : Törvénykönyv. Illeték-,.ka­land”. — 12.50: A Rádió Dalszm- háza. A Sipsiriea. — 14.29: A Földényi-kórus Szalmás Piroska kórusmüveiből énekel. — 14.41: A vietnami líra korszakai. — 15.00: Hírek. — 15.10: Händel ka­marazenéjéből. — 13.28: Nyitni- kék. Kisiskolások műsora. — 10.00: Útközben. — 16.05: zeng­jen a muzsika! Az amatőr zenei mozgalom híradója. — 17.00: Hí­rek. Útközben. — 17.07: Kiss Irén Állókép című regényéről a szer­zővel Keresztes Agnes beszélget. — 17.32: Maria Stader operaáriá­kat énekel. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Maga­zin. — 19.04: Színházi világnap. Régimódi történet. Szabó Mag­da drámája. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Vi­lágtörténelem — dióhéjban. Ke- let-Európa a II. világháborúi­ban. I. rész. — 22.30: Nagymes­terek — világhírű előadóművé­szek. — 23.52: Cimbalommuzsika. Közben: 24.00: Hírek'. Petőfi rádió: 12.25: Látószög. Ifjúsági jegyzet. — 12.30: Hírek. — 12.33: Melódiakoktél. — 13.25: Barkácsolóknak. — 13.30: Éneklő Ifjúság. A szentesi Horváth Mi­hály Gimnázium kamarakorusa énekel. — 14.00: Kettőtől hatig . . . A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.00: Tip-top parádé. Engel­bert Humperdinck felvételeiből. — 18.30: Hírek. — 18.33: Beszélni nehéz. A mikrofon előtt Péch’y Blanka és Deme László. —18.45: Verbunkosok, nóták. — 19.20: Vé­leményem szerint. Nemes György írása. — 19.30 Csak fiataloknak! Komjáthy György műsora. — 20.30: Hírek. — 20.33: Mindenki könyvtára. Áprily Lajos: Válo­gatott versek. — 21.06: A count- ry-muzsikáról. — 21.36: Népzene­kedvelőknek. A műsor vendége: Balázs Árpád. — 22.06: A tegnap slágereiből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Gyulai Gaál Ferenc szer­zeményeiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — ,, Harmadvirágzás”. Nyugdíjasok műsora. Szerkeszti: Antal Magda. (A rádiózás nagy szakértője. — Tarokkparti min­den pénteken. — Nyugdíjas bá­nyász a nyomdában. — Nyugdíj e!ött a tévébemondó.) — űankó Pista nótáiból. — Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyárfás Ágnes előadása Darvas József életét, munkásságát, s színházunkhoz kötődő kapcsola­tait ismerteti. — Jó estét nyár, jó estét szerelem. Részietek a musical zenéjéből. — 18.00: Eszak-magyarországi Krónika. (A megyei tanács vb. ülése. — A TIT megyei szervezetének elnök­ségi ülése.) — Déry Gabriella operaáriákat énekel. — Hírössze. foglaló, műsorelőzetes, lapszemle. Televízió, t. műsor: 16.30: Hi­tek. — 16.35: Kuckó. — 17.05: Ki­kötők. A Horizont szekesztö- ség műsora. — 17.25: Mindenki iskolája. — 18.30: Színházi világ­nap. Áz első figyelmeztetéstől az függönyig. Közvetítés a Nemzeti Színházból. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tévétorna, — 19.30: Tv- hiradő. — 20.00: Az Onedin csa­lád. Angol téve filmsorozat. — 20.50: Látogatóban Benke Valé­riánál. — 21.35: Színházi album. — 22.35: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Ve­zetők klubja. Fusizás. — hivata­los segédlettel. — 20.40: Segítő kéz. Francia rcvidfilm. — 20.55: Kertészkor. — 21.10: Tv-híradó 2. — 21.35 A nyomozó és az erdő. Bolgár film. Miskolci Nemzeti Színház (7): Leányvásár. Kiállítások: Vasas Galéria (14 —ló; : Bohus Zoltán és Lugossy „„„ Mária plasztikái. — József Atti- belul „Otthonunk a nap- j ]a Könyvtár (12—20) : Könyvtár rendszer” témakörben vezet ( és képzőművészet. — Miskolci beszélgetést dr. Szabó Gyula. í; Képtár (10—18): 250 év magyar • 1- j- , _i _ -. s festészete. — Kondor Bela-em­Az eloadas helye az Urama f lékkiállítás. — Borsos Miklós csillagvizsgáló. I plakettjei. — Herman Ottó Mii­műveit mutatja be. A kon­cert érdekessége, hogy a kö­zönség részt vehet olyan imp­rovizációs játékban, amelyek a modern zene legfontosabb alkotó elemeit alkalmazzák. megnyílt a Prix Futura 79 nemzetközi rádió-tv feszti­vál. A fesztiválon számos szocialista ország, köztük Ma­gyarország is képviselteti ma­gát. A magyar rádió Kubinyi Ferenc Meseautcf című roku- meníum-hangjátékát és Ma- róti Lajos Visszacsatolás cí­mű rádiójátékát, a Televízió pedig Szinetár Miklós rende­zésében Hernádi Gyula az Elnökasszony című tv-filmjét mutatja be. A kozmikus kor Ma 18 órakor a „Kozmi- \ ku.s korban élünk*’ című sza­badegyetem következő elő­adására kerül sor, és ezen zeum (10—18): Ember és munka. — A Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja. — Herman Ottó-emlek- ház (10—18): Herman Ottó éle­te és munkássága. — Bernáth Aurél festményei. — Nehézipari Műszaki Egyetem (9—15): Juhász Miklós fotói. — Rónai Sándor Művelődési Központ (10—18) : Rajzok a Tanácsköztársaság 60. évfordulójára. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE ííooi — Ürodüsszeia I—II. Színes angol film Dupla és felemelt hely ár! Kezdés: 3. f6 órakor Játék az almáért Színes csehszlovák film 16 éven felülieknek! Kezdés: 8 órakor HEVESY I. FILMKLUB Casanova I—II. Színes olasz film 18 éven felülieknek! Dupla és felemelt helyár! Kezdés: £3, í6 órakor KOSSUTH Bogáncs Magyar film Kezdés: £3 orakor Méreggel Színes NSZK film 14 éven aluliaknak neír ajánljuk! Felemelt helyár! Kezdés: hn5, 7 órakor TÁNCSICS Lolka és Bolka a Föld kőről Mb. színes lengyel film Kezdés: fö órakor Két félidő a pokolban Színes magyar film 16 éven felülieknek! ^Kezdés': í7 órakor FÁKLYA Az én tengertestvérem Színes olasz film Kezdés: Í5, f7 órakor ^ SZIKRA Péter cár és a szerccsei Mb. színes szovjet film Kezdés: 5 és 7 órakor SAGVARI Fuss utánam, hogy elkapjalak! Mb. színes francia film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 5, 7 órakor PETŐFI Olyan, mint otthon Színes magyar film 3 4 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: f5, f7 órakor KRÚDY Áramütés Színes magyar film á 14 even aluliaknak nem ajánljuk! SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek, — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Szocialista brigádok akadémiája. Néprajz. — 3.oö: Beszélni nehéz. A mikro­fon előtt Péchy Blanka és Deme László. — 9.08: Yehudi Menuhin (hegedű) és Wilhelm Kempff (zongora) Beethoven-felvételeiböL — 9.51: Tarka mese. kis mese. Mosonyi Aliz meseregénye foly­tatásokban. — 10.00: Hírek. — 10.05: Erdő sok hangra. Balázs Béla: A fából faragott királyfi című néma táncjátékából készí­tette Siklós Olga, Kiss László és Kádár László. — 10.22: Cseresz­nyevirág'. Verses, mesés összeál­lítás. — 10.35: Válaszolunk hall­gatóinknak. — 10.50: Zenekari muzsika. — 11.30: Sanzonok. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. 8.05: Zentai Anna és Rátonyi Ró­bert operettkettősöket énekei. — 8.20: Világtörténelem dióhéjban. Kelet-Európa a II. világháború­ban. I. — 8.30: Hírek. — 8.33: Idősebbek hullámhosszán. Dal­lamok. emlékek. — 9.28: Szovjet fúvószene. — 10.00: ZenedélelőtL — 11.30: A Szabó család. Mese a nagyapámról Magyar film az UNESCO-nak A nemzetközi gyermekév al­kalmából az UNESCO felkérte többek között a BBC-t, a RAI-t, a japán és a magyar televíziót arra, készítsenek fil­met a gyermekek világáról. 1979-ben először Budapesten, júniusban lesz a nemzetközi seregszemle, ahol hazánkat Szemes Marianne dokumen­tumfilmje képviseli majd. Mi­lyen témát választott a magyar televízió? Erről kérdeztük a rendezőnőt: — Tíz-tizenkét éves gyere­kek, az unokák szemével vizsgáljuk a nagyapák gene­rációját. Milyennek látják őket? Mennyire kötődnek hozzájuk? A film ideiglenes címe is ez: Mese a nagy­apámról. Eredeti gondola­tunk az volt, az unoka le­gendás hősnek, mégis hét­köznapi embernek tartja nagyapját, akihez meleg ér­zelmi szálak fűzik. A való­ság nem egészen ezt mutat­ta. Jóval bonyolultabb kap­csolatokat találtunk. Helyen, ként meglehetősen mély sza­kadék választotta el egymás­tól a két generációt. — Mi maradt meg végül Is a« elképzelésükből? — Négy részre bontottuk a Limet. E négy rész, négy családot mutat be, négy ér­zelmi lépcsőfokot. Az első áll a legtávolabb, az utolsó a legközelebb a nagyapához. — Milyen társadalmi réteghez tartoznak a szereplőik? — A nagyapák: mezőkö­vesdi volt summás, hortobá­gyi csikós, salgótarjáni bá­nyász és Kossuth-díjas szob­rász. — E négy, nem éppen tipikus család alapján lehet-e általá­nosítható következtetéseket le­vonni? — A forgatást hosszas te­repszemle előzte meg. Jártuk az országot, családokat ke­restünk fel, több mint ezer iskolással írattunk dolgoza­tot. Szereplőinket gondosan leszűrt tapasztalatok alapján választottuk ki. — Beszéljünk részletesebben azokról, akikről a film szól... — A két generáció közötti legnagyobb távolságot a me­zőkövesdieknél találtuk. A hortobágyi csikós nagyapát és unokáját a lovak szeretete köti össze, s ez erős kapocs közöttük, A bányász nagyapa részt vett abban a karancsi ellenállásban, ahol bányászok, védték meg a gépeket a né­metektől. O az utolsók között jött fel a bányából; erről az időszakról szívesen beszél unokájának, akit rendkívül érdekel a történet. Szobrász és unokája között legideáli­sabb a kapcsolat; meleg, egyszerű, őszinte szeretet kö­ti őket össze. Megkértük a művészt, készítsen gyerme­keknek szóló kompozíciót, ennek bemutatása lesz fil­münk záróképe. A júniusi találkozó előze- zetes híreit lapozgatva érde­mes végignézni, hogy a tévé­stábok milyen témájú alko­tással készülnek a találko­zóra. A BBC például a moz­gássérült gyerekek rehabili­tációját, a RAI a terrorhul­lám, a norvégok a technok­ratává lett társadalom gyer­mekeket érintő hatását Vá­lasztotta. Ügy tűnik, a hazai alkotás ígéri az érzékenyebb társadalmi tükörképet. SÓS ÉVA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents