Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-26 / 72. szám
> Nyitás előtt pár perccel.. Bolt a belvárosban A legnagyobb az országb A vásárlók könyve még vadonatúj, nem lapozgatja más, csak reggelente az áruház igazgatója. Nincs benne se dicsérő, se bíráló mondat. Az áruház is új, az elmúlt hét szerdáján avatták fel a Tanácsköztársaság városrészben. Az ország legnagyobb Csemege ABC-áruháza. Naponta félmillió A naptárak az 1974-es esztendőt írták, akkor még kevés panelból készült ház magasodott a belvárosi lakótelepen, de az illetékesek már döntöttek: ide bolt kell, nagy bolt, amely minden igényt kielégít. Egy évvel később elkészültek a tervek, s — nem mondjuk, hogy példás gyorsasággal — 1979 elejére az áruház is. Az új áruház terveit az ÉSZAKTERV készítette, a Miskolci Beruházási Vállalat volt a beruházó, s a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat építette fel. Néhány jellemző számadat a méreteire: több mint kétezer négyzetméteren fekszik, ebből az üzlettér 854, a raktár pedig 530 négyzetméter. Március 20.. este hat óra: a gondolák feltöltve, a bolt dolgozói az utolsó simításokat végzik, hogy másnap reggel hétre — nyitásra —: minden a helyén legyen. Aztán 21-én megkezdődött a nagyüzem. A 108-as — mert ezt a számot kapta -— Csemege igazgatója. Cziáky Károly: — Az építészeti és kereskedelemtechnikai berendezésünk a hazai viszonyok között jelenleg a legkorszerűbb — mondja. — Hetven eladónak kellene dolgoznia ebben a boltban — két műszakban —, jelenleg hatva- nan vagyunk. Háromnegyede a dolgozóknak szakképzett. Nyitáskor mintegy 10"millió forint volt a készletünk, naponta úgy félmillió forint körül árulunk, de lassan már kezd kialakulni a „törzsközönségünk” is Nehézségek még akadnak Az mindig rossz kereskedői fogásnak bizonyult •— mondta az igazgató még a nyitás előtt —, hogy a premierre hiánycikkeket is beszerzőnk. Mert, a vevő, a nyitáskor még kap például Fa sprayt, egy fél óra múlva pedig már nincs. Akkor megvan rólunk is a véleménye ... Az áruház is kapott volna ilyen kurrens cikket, de az igazgató nem vette. át a két doboz Vegetát, a pár karton fagyasztott tököt, mert — ahogy bizonygatta — tíz vásárlónak talán elég lett volna, de a többi ezer hoppon marad. Azért itt is beleestek ebbe a „csapdába”. A Rexona sprayt, a csabai paprikás szalámit néhány óra alatt elkapkodták. így most kénytelenek sajnálkozva azt mondani a vevőnek: nincs ... A boltban mintegy 2500 áruféleség található. Ez bizony meglehetősen sok. Nagy- nagy kereskedői rutinnak örvend már az az eladó, aki ebben az óriás boltban fejből tudja, hogy mi, hol található, s egyáltalán található-e. Nem minden eladó tudja: nincs meg a kellő áruismeretük, meg új áruházban a személyzet is új: nagyon sok helyről — élelmiszer kisker., áfészek, többi csemege-boltok — toborzódtak, s míg a saját munkahelyüket kellően megismerik, ahhoz idő kell. Több hét... S mit mondanak azok, , akikért ez az áruház 30 millió forintért épült. A vásárlók, a városrészben élők. Egyelőre — a boltosok remélik, hogy mindig így lesz — áradoznak : csodálatos..., mindent megkaptam .. „ csak mindig ilyen legyen ....! Mindig ilyen legyen .. .1 (illésy) Tájékoztató a KGM-ben A miniszter a miskolciakról (Folytatás az 1. oldalról) — A növekedési ütem visszafogása — miként az élet más területén — 1978- ban már ágazatunkban is érvényesül — mondotta a miniszter. — A gépipar termelése 4, míg a kohászaté két százalékkal bővül, de ez mindkét területen elegendő ahhoz, hogy a vállalatok gyorsítsák a gazdaságos termékek fejlesztését. illetve visszaszorítsák, vagy akár le is álljanak a veszteséges, kevéssé keresett termékek gyártásával. A minisztériumban most készül a gépipar hosszútávú fejlesztési terve, amely 1990- ig vázolja a feladatokat. Ez foglalja majd magába a különböző alágazatok VI. ötéves tervi elképzeléseit is. Ebben igen nagy feladat lesz az érintett vállalatokon keresztül a háttéripar gondjainak megoldása. És mindenekelőtt a rossz készletezési politikát kell felszámolni, mert jobbára ez okozza a gazdaságtalan, veszteséges termelést. Az általános tájékoztató után Soltész István az újságírók kérdéseire válaszolt. Lapunk munkatársa három kérdést intézett a miniszterhez: — Több termékével már világhírnévre is szert tett Miskolc egyik nagyvállalata, a Diósgyőri Gépgyár. A vállalatot a korábbi évek rossz gazdálkodása miatt az elmúlt év végén pénzügyileg szanálták. Mi a minisztérium véleménye a nagy múltú gyárral kapcsolatos tervekről, a termékszerkezetváltás folyamatáról? — A Diósgyőri Gépgyár gondjai meglehetősen mesz- szire nyúlnak vissza. Elsősorban vezetési gondokra vezethetők vissza az okok, ami miatt az elmúlt év végén valóban szanálási bizottság járt a gépgyárban. Véleményünk szerint a tavalyi személyi változás — dr. Énekes Sándor, a nagy tekintélyű szakember kinevezése — hasznos volt, amit egyértelműen bizonyít az is, hogy az év második felében mór nyereségesen dolgozott a kollektíva. A megoldás természetesen nem megy egyik napról a másikra, de ahogy tájékozódtam, az év eddig eltelt időszakában is sikeresen munkálkodtak a gépgyáriak. A tervekről szólva el kell mondani, volt egy-két dolog, amiben vitáink voltak, de ösz- szességében jónak tartjuk a diósgyőriek elképzeléseit. Bízunk benne, hogy 1979 végére rendbejön e nagy múltú vállalat... — A Figyeld közelmúltban megjelent számában olvashattuk, hogy „tervezési hiba” miatt a Dunai Vasműben épülő konverter olyan nagyra épül, amit a nagyolvasztók semmiképpen nem tudnak megfelelően kiszolgálni nyersvassal. Jelentkezhet-e hasonló gond a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben a 10 milliárd forintos acélműi beruházásnál? — Jelentkezhet, de ez nem baj. Szeretnék emlékeztetni rá: korábban a nagyolvasztókat építettük át, akkor a nyersvastermelés akkora volt, hogy még exportra is jutott belőle. Azután a feldolgozást korszerűsítettük — LKM nemesacél-hengermű, Ózd rúd- és dróthengermű stb. —, akkor meg az acéltermelés volt kevés. Most az acélgyártás fejlesztésére van lehetőségünk, s már tudjuk -í- tudtuk is —, hogy nagyobb kohót nem tudunk építeni. De — távlatokban kell gondolkodnunk. Éppen ezért, hogy jobb kihozatallal dolgozhassunk a jelenleg meglevő, vagy átépítéssel éppenhogy növelhető kohóinkban, tárgyalásokat kezdeményeztünk szovjet partnereinkkel, akiktől magasabb vastartalmú ércet szeretnénk kapni. Ha a tárgyalások sikerre vezetnek, több nyersvas kerülhet ki a kohókból, többet dolgozhatnak fel acéllá. — A termelési eredmények — különösen a kohászatban — biztatóak, s szépek. Ugyanakkor a baleseti mutatók — s elsősorban a halálos és csonkulásos baleseteké — ezzel arányban jelentősen rosszabbodtak az elmúlt évben. Mit tesznek e nemkívánatos helyzet megszüntetése érdekében? — A kérdés ilyen felvetése nagyon helyes, hiszen az eredményesség sem feledtetheti velünk, milyen rendkívül rosszul alakultak baleseti mutatóink 1978-ban. A halálos balesetek száma például a megelőző évi 27-ről 43-ra emelkedett tavaly, igaz, ebben jelentős szerepet játszott a győri robbanás áldozatainak nagy száma, és a Le- ,nin Kohászati Művek halálos baleseteinek rendkívüli „ugrása”. A tárca az ágazati szakszervezettel együtt negyedévenként áttekinti, a baleseti helyzetet, intézkedéseket hoz a veszélyhelyzetek megszüntetésére. A Lenin Kohászati Műveket is köteleztük különböző balesetvédelmi rendszabályok megszigorítására, s ez meg is történt. Bízunk benne, e munkának is meglesz az eredménye — elsősorban a halálos és súlyos balesetek számának csökkenésében. TÓTH ZOLTÁN Új erdők A borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság megyénk alföld jellegű vidékein, főleg a folyók mentén 120 hektárnyi új erdőt telepít. A tavaszi erdősítés során körülbelül kétmillió tölgyfacsemetét ültetnek el a Bükk déli lejtőin is. Városi tanácstagi beszámolók és lakóbizottsági 1070. MARC. 26. Adam Jánosné, 46-as u. 10., 17 órától; Bumbera László, 23. sz. Alt. Iskola, Táncsics tér, 18 órától; Csetneki Józsefné, III./14. pártalapszervezet, Győri kapu 123., 16 órától; Csikós József, 100. fonákja Átlós járda és betoncsücsök jjc Az ország legnagyobb Csemege Áruháza. Öröm volt nézni, hogy tüsténkedtek a kertészek, építők, köztisztaságiak a névadó ünnepséget megelőző napokban, a Tanácsköztársaság városrészben. Meg is lett az eredménye, olyan szép, tiszta lett a környék, hogy csodájára járnak a város más részében lakók is. Mi pedig, akik csaknem egy évtizede élünk itt, összesen sem láttunk annyi kertészt és sár- gamellényes köztisztasági munkást, mint ez alatt az egy-két hét alatt. Azt kívánjuk magunknak, hogy legyen minél több hasonló ünnepünk. Ez persze, rajtunk is múlik. Ilyen arányú rendcsinálásra, szépítésre ugyanis aligha mozgósíthatnak százakat unos-untalan, mint ahogy ünneplőruhát sem vásárol hetente, havonta, de még évente sem az ember. Nem futja rá a pénzéből. Ehelyett azt csináljuk, hogy a szép sötétkék, szürke, vagy fekete öltönyt vállfára simítjuk, szekrénybe tesszük, naftalinozzuk és időnként kikeféljük, kivasaljuk, hogy mindig újnak hasson. Valahogy így kellene őriznünk lakókörnyezetünk (Herényi László felvételei) , tisztaságát, szépségét is. Az úttest lemosása — csodák csodája, most még erre is sor került! — a köztisztasági vállalat feladata, csakúgy, mint a kukák rendszeres kiürítése. Az sem lenne jó, ha túlbuzgó lakók nekiesnének a közös kerteknek és — mert nekik az tetszik — rezedát, rozmaringot plántálnának a rózsatövek közé. De azt elvárhatjuk, hogy senki se sajnálja a fáradságot, és az aluljárón, ne a virágágyakon keresztül közlekedjenek. Mert még le sem szedték az ünnepi zászlókat, amikor már keskeny csapások szabdalták keresztül a frissen felásott földet. Itt is, ott is mély lábnyomok árulkodnak róla, hogy egyesek nem hajlandók, csak „toronyiránt” közlekedni. A kertészek, parképítőik, úgy látszik, ismernek bennünket a rossz oldalunkról is, mert az aluljáróhoz vezető járdát átlósan vezették át a gyepen, sőt azt a kis sarkot is lebetonozták, amit — tegyük a szívünkre a kezünket és ismerjük el — úgy is letapostunk volna. Ennyire sietős az utunk mindig? Hová rohanunk, keresztültaposva gyepen, kerten és mindenen, ami az utunkba esik? Arra sem jut egy-két másodpercünk, hogy odalépjünk valamelyik szemétkosár mellé? Ügy látszik, nem. A régi kis áfész- üzlet körül — ablakomból jól megfigyelhettem — az ünnep előtt, naponta többször is összeseperték a papírhulladékot a köztisztasági vállalat dolgozói. Lelkiismeretes munkát végeztek, másnap mégis kezdhették elölről az egészet. De már a szép központi tér betonján, a Csemege környékén is jég- krémzacskót sodor a szél. A króm a gyerekek kedvence, de nemcsak őket hibáztatom. A papáktól, mamáktól sem sok jót tanulhatnak — tisztelet a kivételnek. Sokszor panaszoltuk, hogy sáros, rendezetlen a környék. Hosszú évekig vártunk rá, hogy ünneplőbe öltözzön lakókörnyezetünk. Ha másért nem, ezért, drága mindany- nyiunknak az új köntös. I Mindannyiunknak? Sajnos, a riasztó jelek után ítélve, nem. Szeretném, ha megcáfolnának a tisztelt lakótársak, s nem keresnének a rövidnél is rövidebb utat. Megelégednének az átlós járdával és lebetonozott kertcsücsökkel. Úgysem hiszem el, hogy van, akinek még ennél is sürgő- J sz. Szakmunkásképző Intézet, Téglagyár u. 2., KISZ-klub, 17 órától; Deák Béla és Kerepesi Ferenc, Éder Gy. utcai Alt. iskola, 17 órától; Endrédi József, OTP körzeti fiók, Győri kapu 49., 17 órától; dr. Farkas József, Vörösmarty Művelődési Otthon, Lenke u. 14/a., 18 órától; Hell István és Sztrelcsik Ferenc, Gárdonyi Művelődési Ház, Sütő J. u. 42., 18 órától; dr. Iglai Tibor, Forgács utcai Alt. Isk„ 18 órától; Budai József, Kalló István és Karamel Lajosné, I./2., 9. pártalapszervezet, Baros G. u. 18., 17 órától; Kiss András, 25. sz. Alt. iskola, Felsőhámor, 16 órától; Kiss Mártonné, 35. sz. Alt. Iskola, Lumumba u. 1., 18 órától; Kovács Vilmosné, III./1., 7. pártalapszervezet, Marx K. u. 49., 16 órától; Nagy János, vargahegyi munkásklub, 17 órától; Sándorfi László, Nagyváthy utcai Alt. Iskola, 18 órától; Sza- niszló Bálint, 34. sz. Alt. Iskola, Könyves K. u., 18 órától; Szegedi Gyula, öregek napközi otthona, Nagy S. u., 17 órától; Székely László és Tóth Tibor, 11. sz. Alt. Iskola. Dankó P. u. 11., 17 órától; Varga Jánosné, 24. sz. Ált. Iskola, Árpád u. 126., 18 órától; Vágó Péter; III. kér. Hivatal, fszt-i előadóterem, 17 órától. 1979. MÁRC. 27. Papp József, 31. sz. Ált. Iskola. Tokaji F. u. 2., 17 órától; Sári László, Forgács utcai Ált. Iskola, 18 órától; Búzái Pál és Honti András, pártalapszervezet, Tanácsház tér 2., 17 órától. 1979. MARC. 28. Dr. Arokszállásy Zoltán, I./8. pártalapszervezet, Csabai K. 8^ 17 órától. 1979. MARC. 29. Felvinczy Ernő, Szeles utcai Ált. Iskola, 17 órától. 1979. MARC. 30. Szanyi Péter, 37. sz. Alt. Iskola, Szilágyi D. u. 53., 18 órától. sebb! (békés) Vonalvizsgáió Jelentősen javul a telefonösszeköttetés biztonsága a magyar szabadalom alapján, a posta kísérleti intézetében kifejlesztett automata berendezésnek a felhasználásával. A készülék a beprogramozás szerint vonalvizsgálatot tart, s jelzi a zavart. Egy nap alatt 1500 vonal ellenőrzését látja el.
