Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-22 / 69. szám
Zászlódíszes névadó * x T anácsköztársaság városrész Eddig belvárosi lakótelepnek neveztük, tegnaptól Tanácsköztársaság városrész. A névadó ünnepségre családi körben is készülődni szoktunk. hogyne készült volna az a sok ezer ember, aki 19*0 januárjától, az első sokemeletes lakóház átadásától napjainkig ideköltözött. Szorgos kezek ültették a fákat. virágokat, rendezték be a boltokat, hogy a Tanács- köztársaság 60. évfordulójára. a városrész névadójára ünneplőbe öltözzön a környék. •k .4 Tanácsköztársaság városrész általános iskola jóban áttörök köszöntötték Krausz György özvegyét Felavatták és megkoszorúzták az emléktáblát Drótos László, a városi pártbizottság első titkára, az ünnepség szónoka köszöntötte a városi pártbizottság és a tanács nevében a tömeg- gyűlés résztvevőit és a meghívott vendégeket: dr. Bodnár Ferencet, az MSZMP Utcát neveztek el Krausz Györgyről Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között avatták tel Krausz György emléktábláját abban az utcában, mely most már az ő nevét viseli. Szuchy Róbert, a Hazafias Népfront városi titkára köszöntötte az ünnepségen megjelenteket, közöttük Krausz György özvegyét, Ruth Krauszt. aki NDK-bc- li testvérmegyénk. Neubrandenburg politikai delegációjával együtt érkezett hozzánk. Megjelent az ünnepségen Deme László, a megyei pártbizottság titkára, a megyei és városi párt-, állami vezetés, valamint a tömeg- szervezetek számos vezetője, képviselője. . Kolláth Sándor, a városi pártbizottság titkára ünnepi beszédében méltatta Krausz György munkásságát. Az emléktáblával megjelölt ház közelében volt a Krausz család otthona és az az épület is, ahol 1918 decemberében a Kommunisták Magyarországi Pártjának helyi szervezete megalakult. Az alapító tagok között volt az ifjú Krausz György, aki jelentős szerepet játszott a proletáríorradalom előkészítésében. A Tanácsköztársaság idején direl*tóriumi tág, kulturális és népművelődésügyi népbiztos. Emellett újságíróként is tevékenykedik. A Tanácsköztársaság leverése után menekülnie kellett, ám továbbra is aktív harcosa maradt a nemzetközi munkásmozgalomnak. Tevékenységének állomáshelyei : Bécs. Ungvár, Munkács, Beregszász, majd Pozsony, ahol az első német nyelvű csehszlovákiai lapot, a Volksstimmét szerkesztette. 1921-ben Prágában letartóztatták és kiutasították. 1922- ben Berlinbe küldi a Komintern, ahol a Német Kommunista Párt lapjánál dolgozik. A fasizmus uralomra jutásakor illegalitásba vonult. 1986-ban letartóztatják, és fegyházba. majd a bu- chenwaldi lágerbe hurcolják. 1945 után több felejős. magas tisztséget tölt be az NDK-ban, munkásságát a legmagasabb állami kitüntetéssel. a Kari Marx Renddel ismerik el. Kétszer megkapta a Magyar Tanácsköztársaság Emlékérmet, 1970- ben pedig a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Lenin Emlékéremmel tüntette ki. Kolláth Sándor azzal zárta ünnepi beszédét, hogy Krausz György életútja, munkássága példaként állhat mindenki előtt, aki internacionalistának vallja magát. Emléke tovább él, és tettek- tm lelkesít bennünket. ★ Tisztelgés Krausz György emléktáblájánál A beszéd elhangzása után Ruth Krausz meghatott szavakkal mondott köszönetét az ünneplésért és megkoszorúzta az emléktáblát. Ezt követően a városrész általános iskolájának pedagógusai, kisdiákjai látták vendégül az özvegyet, az NDK-beli delegáció tagjait és a kíséretükben levő párt-, állami vezetőket. Ruth Krausz tetszéssel szemlélte azt a kiállítást, melyet az iskola úttörői által gyűjtött fotókból állítottak össze; ezzel kívántak tisztelegni Krausz György emlékének. A családias hangulatú beszélgetés során elmondta, hogy hazájában egy iskola viseli férje nevét és az ottani tanári kar megbízta: tolmácsolja üdvözletüket és azt az óhajukat, hogy testvéri, baráti kapcsolatot létesíthessenek egv hasonló, magyar oktatási intézménnyel. A miskolci iskola pedagógusai egyhangú lelkesedéssel fogadták a javaslatot. KB tagját, a megyei párt- bizottság első titkárát, Cse- terki Lajost, az MSZMP KB tagját, városunk országgyűlési képviselőjét, a testvérmegyék és városok delegációit, a megyei, városi, pártós állami szervek képviselőit, a munkásmozgalom veteránjait, a fegyveres erők, a fiatalság küldötteit. Beszédében méltatta a Tanácsköztársaság évfordulójának jelentőségét, majd arról szólt, hogy miért ajándékozták ezt a nevet a városrésznek. Nem messze az ünnepség színhelyétől áüt az a ház, ahol 1918 decemberében megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártjának helyi szervezete. Az alapító tagok — mintegy 60 főt tömörített kezdetben a szervezet — nagy szerepet játszottak az 1919-es események előkészítésében, a proletariátus harcának szervezésében. irányításában. A városrész első lakói még jól emlékeznek rá, milyen volt a környék, milyen örökséget hagyott ránk a múlit rendszer. A Gordon néven emlegetett nyomornegyed terült el itt, szűk sikátorokkal, földbebúvó házikókkal, nyitott szennyvíz- csatornákkal. Azoknak a lakóhelye volt ez, akik a legtöbbet szenvedtek az ellen- forradalom. s az 1929—33-as gazdasági válság idején. A keresőképes miskolciak 40 százaléka maradt munka nélkül ezekben az években, de a Gordonban ennél is magasabb volt a nyomorgók aránya. A háromtantermes iskolában csak a jobbmódú szülők gyerekei tanulhattak, és a Pece-parton volt a hírhedt emberpiac, ahol sokszor a szabadban háltak az Petőfi Apostolát olvasta Beszélgetés Ruth Krausszal Ruth Krausz szívesen tett eleget kérésünknek, és rövid beszélgetést folytathattunk vele férje NDK-ban töltött éveiről, munkásságáról. Magáról annyit mondott az özvegy, hogy aktív újságíró, a berlini esti újságnál dolgozik. Férjével 1953-ban ismerkedett meg. abban a szerkesztőségben, ahol akkoriban mindketten dolgoztak. Húsz évig élték együtt és ő nagyon sokat köszönhet férjének úgy is. mint mozgalmi ember, és úgy is. mint újságíró. Neki köszöni továbbá azt is. hogy megismerte, megszerette Magyarországot, a magyar irodalmat, költészetet. Arra a kérdésre, hogy kik a kedvenc költői, habozás nélkül így válaszolt: — Ady Endre és Petőfi Sándor. Petőfi volt a legked- ve-ebb költője férjemnek is — tette hozzá. — A kórházba is magával vitte a sokat forgatott kötetei, és az Apostol című művében aláhúzta azokat a részeket, melyekét különösen fontosnak tartott. — Sokat mesélt nekem ifjúságáról. különösen a Tanácsköztársaságról. de — mert igen szerény ember volt —, mindig hozzátette. hogy ő akkor még tapasztalatlan volt a politikai munkában. Ruth Krausz nemcsak férje elbeszélése alapján ismeri hazánkat, városunkat. Krausz Györgyöt szoros szálak fűzték a Magyar Újságírók Országos Szövetségéhez, s az özvegy emlékezete szerint hét-nyolc alkalommal hívták meg Budapestre az együtt töltött húsz év alatt. Az első közös magyarországi útjuk 1960-ban volt. Kétszer ellátogatlak Miskolcra is. Férje megmutatta neki azt az iskolát (a mai Földes Gimnáziumot), .ahol diákos- kodott. és azt az iskolát is. ahol rövid ideig tanított. — Nagyon szerette második hazáját, a Német Demokratikus Köztársaságot, ám mindvégig magyarnak vallotta magát — mondta befejezésül Ruth Krausz. (békés) Sk A Tanácsköztársaság városrész névadóján Drótos László mondott ünnepi beszédet ország más tájairól is idezarándokoló, munkát remélő szegények. Szavakkal szinte kifejez- hetetlen az a változás, mely ebben a városrészben végbement. Az apró házak helyén komfortos otthont nyújtó házak emelkednek, a régi Gordon-közök, későbbi nevükön: mester-utcák közül csak néhány van mutatóban, és néhány éven belül már csak emlék lesz a hajdani nyomornegyed. Az új városrész építése ugyanis folytatódik, további 1500 otthont, óvodát, bölcsődét, gyógyszer- tárat, boltokat építenek. Az új környezetben formálódik a lakosság tudaí.a is — mutatott rá Drótos László, majd arra kérte az itt élőket, s velük együtt Miskolc egész lakosságát, hogy ne feledjék: a felszabadulásnak. a Szovjetunió segítségével kivívott munkáshatalomnak köszönhetjük mindazt, aminek ma örülhetünk, amire büszkék lehetünk. Befejezésül boldog, békés életet kívánt a Tanácsköztársaság városrész építőinek, lakosságának. Emléktábla és emlékpark A lakók — mint ahogy ez ilyenkor már lenni szokás — hetekkel ezelőtt birtokukba vették a teret, amelynek avatására tegnap délben került sor a belvárosi — illetve a tegnapi naptól a Tanácsköztársaság — lakótelepen. A tér közepébe kicsiny emlékparkot építettek, amelybe egy emléktáblát helyeztek, ezzel a szöveggel: „A Kommunisták Magyarországi Pártjának Miskolci Szervezete 1918 decemberében ezen a helyen, az egykori Szinva utcai kávéházban alakult meg. MSZMP Miskolc városi Bizottsága. 1979. március 21.” Ezt a táblát koszorúzta meg Cseterki Lajos, az MSZMP KB tagja, országgyűlési képviselő. Drótos László, a városi pártbizottság első titkára, Rózsa Kálmán, a városi tanács elnöke, valamint a munkásmozgalom régi harcosainak képviselői.
