Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-20 / 67. szám

Ä Tanácsköztársaság jubileumán Emléktábla és díszünnepség (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepségsorozat szer­dán déli fél 12-kor folytató­dik. A belvárosi lakótelepen a Vörösmarty és a Dankó Pista utcát összekötő sza­kaszt nevezik el Krausz Györgyről. Az itt álló ház falán emléktáblát lepleznek le. Ugyanekkor a 11. számú Általános Iskolában emlékki­állítás nyílik. 12 órakor a belvárosi lakótelepen avatják a KMP-emlékparkot s emlék­táblát. A központi koszorúzási ün­nepséget 15 órakor a mun­kásmozgalmi emlékműnél rendezik, és megkoszorúzzák a direktóriumi emléktáblát, s Szamuely Tibor emléktáblá­ját is. A koszorúzási ünnepséget követően, 15.30-kor kezdődik a belvárosi lakótelepen a Tanácsköztársaság városrész névadó ünnepsége és az em­léktábla avatása. A MÁV Fú­vószenekar műsora után Tóth Árpád Az új isten című ver­sét Ábrahám István, a Mis­kolci Nemzeti Színház művé­sze szavalja el, majd Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első tit­kára mond avatóbeszédet. Ezt követően leplezik le a Ta­nácsköztársaság városrész emléktábláját. Szerdán este 6 órakor a Miskolci Nemzeti Színházban rendezik, a Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 60. évfor­dulója alkalmából, a központi díszünnepséget, amelyen Dró­tos László elnököl, s ünnepi beszédet dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács el­nöke mond. A testvérmegyék képviselőinek felszólalása utál»— akik egyébként a töb­bi programon is részt vesz­nek — emlékműsort adnak a Miskolci Nemzeti Színház művészei, a Bartók és a Va­sas kórus, a Vasas Táncegyüt­tes. Miután a Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 60. évfor­dulója alkalmából rendezen­dő ünnepségek főként a bel­városi lakótelepet érintik, az illetékesek március 21-én reg­gel 6 órától délután 6 óráig részleges, illetve teljes forga­lomkorlátozást rendelnek el a Széchenyi út, Korvin O. u., Dankó Pista u. és Vándor S. utcák által határolt területen. A fenti időszakban gépjár­művel e területre behajtani tilos. A Vörösmarty utcában, az új ABC előtti parkírozó­ban, valamint a Krausz György utcában parkolási ti­lalmat rendeltek el. Kérik az érdekelteket, hogy legkésőbb március 21-én 8 óráig gon­doskodjanak gépjárműveik­nek e területről történő el­szállításáról. A forgalmat ezen a napon rendőrök irá­nyítják majd a helyszínen. Kérik az itt lakókat, hogy az ünnepség idején gépjárművel ne közlekedjenek. ár Mint ahogy már hírül adtuk, tegnap délelőtt négy új bolt nyílt a belvárosi lakótelepen. A Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat az egykori autógarázsok helyén rendezte be horgász-, illatszer-, souvenir-boltját, s a Hungaroton hanglemezgyártó vállalattal közösen a hanglemezboltot. A négy üzlet, s az elkövetkező napokban megnyíló többi garázsbolt a lakótelepen élők jobb ellátását szolgálja. (Képünkön: hanglemezmustra az új bolt előtt.) (Kerényi László felvétele) Fórum a Miskolci Rádióban Üzemedé A Magyar Rádió Miskolci Stúdiója folytatja Fórum- műsorsorozatát és március 26-án, hétfőn este 17 óra 5 perctől 18 óráig az üzem­egészségügyi ellátással kap­csolatos kérdésekkel fogtak kozák. A kérdésekre Borsod me­gye illetékes egészségügyi intézményeinek vezetői és üzemi főorvosok válaszol­nak. Kiket vehet táppénzes ál­lományba az üzemi oryos; mit tesz az üzemegészség- ügyi szolgálat a munkahe­lyi ártalmak (szilikózis, zaj, vibráció) megelőzésére; mi­lyen orvosa s zűrővi zsgólato- kat terveznek; hogyan Old­ják meg a kismamák egész­ségivédelmét, és azt, hogy könnyebb munkakörben dol­gozzanak? Ilyen és ehhez ha­sonló kérdéseket várunk le­vélben, melyet március 24- ig kell eljuttatni a stúdió cí­mére (Magyar Rádió Mis­kolci Stúdiója, 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15.). Á borítókra kérjük, Ér.iák rá: Fórum! Az adás idején működik a' stúdió két ügyelőid telefon­ja is, a 35-510 és a 16-427 számon. Kérdezzen, az illetékesek válaszolnak!' Magyar Rádió Miskolci Stúdiója Városi tanácstagi beszámolók és lakóbizottsági újjáválasztások 1979. MÁRC. 21. Csatlóczlty Miklós és Sándor János, Szirma, Miskolci üti Alt. Iskola, 17 órától. 1979. MARC. 22. Hajdú Bálint, 1». sz. Ált. Isko­la, Herman O. u. 2., 17 órától; Kórmos György, tsz-kultúrterem, Major *l. 4., 17 órától; Maiiák István, perecesi párthelyiség, Bollóalja, 1« órától; Nagyné Tóth Margit, 1/1. pártalapszervezet, Beloiannisz n. IS., 17 órától. 1979. MARC. 29. Boda Józsefné, 1.1%, pártalap­szervezet, Csabai kapu 8., 17 órától; Sebök Ferenc, Állategész­ségügyi Intézet, Dóczy J. u. 18 órától. 1979. MARC. 2«. Garami Károly, Csőszerelő Vál­lalat munkásszállója, Emye bán «. 1» 18 órától. Hírünk az országban Tallózás lapukban, folyóiratokban Néhány hete adtunk hírt tallózásunkban a Népszabad­ság „Forgácshegyek” című cikkéről, amely közelről érintette a Lenin Kohászati Műveket. Most ugyanennek a lapnak a március 16-i szá­mában az érintett nagyüze­mek vezérigazgatója reagál egyetértőén az írásra: A FORGÁCSHEGYEK OKAI A „Mi van a forgácshegyek mögött” című válasz az oko­kat tárja fel. „A szóvá tett jelenség ugyan- is nekünk is kellemetlen és káros .. . Viszont eddig még nem kerülhetett sor . . . pénz­ügyi okokból — a kovácsolt árut, öntvényt, csavarárut ter­melő üzemeink korszerűsítésé­re.’* Súlyosbítja az LKM gond­jait, hogy más vállalatoknál megszüntetett gyártmányfé­leségek készítését is ide cso­portosították, népgazdaságú érdekből. Ám a századfordu­lón telepített öntödékben, s a nem sokkal fiatalabb ko­vácsolóberendezésekkel nem lehet pontosabb méretarányú termékeket előállítani. A kö­vetkeztetés egyértelmű; „A feldolgozóipar igénye és az alapanyagot szállító háttér­ipar lehetőségei nem fe­dik egymást. Ebben a helyzet­ben ... a gépipar jövője szem­pontjából szükséges alapvető megoldás: lehetőséget és gazda­sági alapot teremteni a ková­csolóüzemek fejlesztéséhez . . . Ezekkel a fejlesztésekkel tőkés, exportunk bővítését és az im­port teljes megszüntetését is elérhetnénk.** . árvízi emlékeztető Vizekben bővelkedő me­gyénkben gyakori téma az árvíz. Ezért érdemel megkü­lönböztetett figyelmet a Hid­rológiai Közlöny idei első számában megjelent történe­ti áttekintés a Tisza nagyobb árhullámairól. Egy eddig ke­vésbé számon tartott „árvízi évforduló” még inkább ak­tualitást ad a cikknek. „A töltések közé fogott Ti­sza ... teljes hosszában érvé­nyesülő . .. igen nagy méretű árvize 1919-ben volt”. Azon a hatvan évvel ez­előtti tavaszon a kiadós eső­zés miatt teljesen megtelt a szabályozott Tisza-meder, „Tokajban május 9-én tető­zött a Tisza 854 cm-rel. .. Ugyancsak május 9-én tetőzött a Bodrog is Sárospatakon 845 cm-rel.” Bizonyos törvényszerűségre utal, hogy az árhullám tető- zési vonala hasonlóképpen alakult 1924-ben, 1932-ben, 1965-ben és kétszer is 1970- ben: . egyedi, szétválás nélkü­li, gyors lefutású . . . tetőzési vonal. Ez lenne az ismérve a különlegesen nagy tiszai árvi­zeknek? Lehet, hogy nem ki­zárólagosan, de kétségtelenül mint gyakran előfordulóként kell számolnunk az ehhez ha­sonló tetőzéslefutásokkal a nagy árvizek idején.** összeállította: RLRECZ JÓZSEF Csak nézők Miettünk Erdőtűz Tapolcán Innen, a régi kőbánya fe­letti „kakasülőral” parányi babaházaknak látszanak a Kisköves dűlő épületei. Sok víkendház kéménye pipál, je­léül annak, hogy kihasznál­ják a tapolcai telektulajdo­nosok a verőfényes vasár­nap délelőttöt. Vannak azon­ban, akik kint a szabadban csurdítanak, akasztják tűz fölé a bográcsot, mert így igazi. Ég felé kígyóznak a vékony kék szalagok, amíg be nem ront a völgybe a bükki szél. A szilaj legény darabokra tépi a pántliká­kat, és egy-egy ételillattal átitatott füstrongyot felsodor hozzánk is. Lányom beleszimatol a légbe, és máris matatni kezd a kirándutószatyorban. Most jó lesz a reggel félrelökött maradék is. Nagy gonddal csipegeti le egérfogával a téliszalámi' bőrét, majszolja hozzá a kenyérhéjat, és a vi­lággal nagyon elégedetten bámulja tovább magaslati táborhelyünkről a szép pa­norámát Jó a szeme, ő vesá észre elsőként hogy az egyik ví­kendház udvarán elszaba­dultak a lángok. Pillanat alatt lelegelik a telek szá­raz füvét, aztán — mert nem válogatósak — belenya- lintanak az útmenti árok­part kórórengetegébe. Egy hüvelykujjnyi fekete alak — valószínűleg a tu­lajdonos — rohangászik fej­veszett sietséggel az udva­ron, de oltási kísérletei si­kertelenek. Amíg az árok­parton ugrál, a gyep felpa- rázslik a másik oldalon. Is­méit feltámad a szél, és né­hány perccel a tűz keletke­zése után, már lángol a ví­kendház fölötti cserjés is. A kölyök hangosan közve­títi az eseményeket. Izgatott hangjára felfigyelnek a kö­zelben táborozok, és amikor idáig hallható ropogással lángra kapnak a bokrok, fák, fenyők is, már végigálljuka kőbánya peremét. Segíteni nem tudunk, hi­szen csak légvonalban va­gyunk közel a Kisköves dű­lőhöz, szárnyak kellenének, hogy odaröppenjünk a kis fekete alak mellé, akinek egyébként már akadt né­hány társa is. Mozgásuk után ítélve, ásóval, lapáttal próbálják széicsapteodSsff « tüzet. De ebbez már késé van. — Úgy keü neki, a hü­lyének, miért rak tüzet kint ilyen szeles időben! — vé­lekedik egy fiatalassmny,Jás­zéi el is fordul a látványos­ságtól, mert a szeplőcsaloga­tó nap az ellenkező oldalról süt — A tűzoltók persze nem jönnek. Mert annyi eszük sincs, hogy elmenjenek tele­fonálni! — jeleníti ki meg­fellebbezhetetlen magabiz­tossággal egy tetőtől talpig erdőjárásra öltözött férfiú. A szerelmes pár egy pilla­natra abbahagyja a csóko­lózást, de révülit tekintetük legfeljebb annyit fog fel, hogy túl sokan nyüzsögnek errefelé. Kéz a kézben elin­dulnak egy csendesebb zu­got keresni. A fotografálás két meg­szállottja — szigorúan szak­mai alapon — megvitatja, hogy érdemes-e „rálőni” egy-két kockát a lángba, füstbe borult hegyoldalra. Ügy döntenek, hogy eredeti tervüknél maradnak, és ki­zárólag felhőket fényképez­nek ma délelőtt. Szirénahang. és feltűnik a mélyben egy piroshátú ka­ticabogár: a tűzoltók első kocsija. A nézősereg elosz- lik. A többi már nem érde­kes. A tűzoltóság tájékoatatc ja: a Kisköves dűlőben v< sárnap két hektár cserjés < fél hektár erdei fekete f< nyő égett le. Nagy érőkké három kocsival és húsz err berreg vonultak ki. Körülb; lül két és fél óráig tartó az oltás. A vizsgálat eddi; megállapításai szerint N. Jt zsef vigyázatlanul rakott ti zet. Az idén február 4-é jelentették az első erdőtűz« megyénkben, és március 1! ig 94 erdő- és avartűz fői dúlt elő. 1150 hektár erde ben pusztítottak a lángol teljesen leégett 54 hektár, kár 580 ezer forint, de i nem „forintosítható”, hog hány év kell hozzá, ami visszanyeri természetes széf ségét a táj, és nincs benn az összegben a tűzoltó üzemanyagköltsége, fáradsí ga sem. A tűzesetek 66 szí zaléka azért következett b mert gondatlanul, a szabac ban raktak tüzet. &>ekesj

Next

/
Thumbnails
Contents