Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-14 / 38. szám

Ha lyuk van, akkor fokot KátyúzzÉ! Csak a száraz útra jó.. A magyar nyelv értelme­ző szótára így vélekedik a kátyúkról: „Felázott, sáros úton a járművek kerekeitől kivájt mélyedés.” Miskolcon többnyire asz­faltos utak vannak. És ká­tyút Szinte mindenhol.... De hát mitől, miért? Az asz­faltot nem könnyű megjaví­tani. A tél már megmutatta fo­gát, s az autóbuszok, sze­mélygépkocsik kerekei na­gyot döccentek az utakon, utcákon, amikor — január 22-én — megjelentek az asz­faltozok. Hogy betömjék a lyukakat... — Csak ideig-óráig tart — vélekedtek a munkások. — Két. három hét múlva kezd­hetjük elölről. Nem ilyen fe­lületre kellene önteni a me­leg aszfaltot, de nincs mit tenni... Muszáj! Lassan már életveszélyessé válnak a kátyúk, el kell tüntetni őket. És a sós, nedves útburko­latot befoldozzák. — Az eső, a hóié — mond­ja a szakember — az út haj­szálrepedésein az aszfalt alá jut, s ott, ha hideg van, le­hűl, s a jég lassan szétfeszí­ti a burkolatot. Először csak repedések látszanak, de ké­sőbb már törések is. — És miért nem kátyúso- dik mondjuk a Győri kapui út? — Mert még nem törte fel sem a posta, sem a TIGÁZ, de még az ÉMÁSZ sem ... Nem könnyű állni a versenyt >fc Már-már életveszélyessé válnak... (Kovács felv.) A városgondnokságnak idén 4,5 millió forint áll a rendelkezésére, a járdák, utak karbantartására, ká­tyúzására. amelyet megbízá­sából a Miskolci Köztiszta­sági Vállalat végez. — Szinte éjjel-nappal dol­gozunk — mondják a köz­tisztaságinál —, 200 kilomé­teres utat, gyakorlatilag Mis­kolc egész úthálózatát ká­tyúzzuk, a városgondnokság­tól kapjuk a megrendelést, hogy hová, melyik területre kell mennünk .., Kilenc tonna aszfaltot terítünk szét naponta, a tegnapi napig 135 tonnát. .. Folyamatosan dol­gozunk, csak épperr tartó- sabb lenne a munkánk, ha száraz volna az úttest... I. S. Műanyag hőcserélő a papírgyárakban f Befejeződéséhez közeledik egy eredménnyel kecsegtető kísérletsorozat a Papíripari Vállalat csepeli gyárában. A 2. számú papírgépen vetették alá hosszabb időszakon át tartó üzempróbának azt a műanyagból konstruált — és éppen ezért újszerű — hő­cserélő berendezést, amely­nek nagy szerepet szánnak e rendkívül energiaigényes iparág takarékossági tervei­ben. A műanyagból készült ma­gyar konstrukció 1977 de­cembere óta állja a próbát. Hatásfokát rövidesen újabb mérésekkel ellenőrzik. Az eddigi tapasztalatok alapján „versenyképes”. Ára egyötö­de, teljesítőképessége azo­nos, élettartama négyszerié hosszabb, mint az eddig hasz­nálatos, fémből gyártott, im­portból beszerzett hőcserélő berendezéseké. A csepeli gyárban folyó kísérletre megkülönböztetett figyelmet fordít a KGST energiataka­rékossággal foglalkozó pa­píripari munkacsoportja is. A próbaidőszak után elő­reláthatóan érdemes lesz a műanyag hőcserélőt a válla­lat valamennyi papírgépén hasznosítani. Szó van arról is, hogy esetleg —, mivel sok kell belőle, s ezért megéri — a Papíripari Vállalat saját háziüzemében sorozatban ké­szítenek majd ilyen beren­dezéseket. is a kert A miskolci kertbarátoknak február 15-én, csütörtökön este 6 órai kezdettel, az Ady Endre Művelődési Házban A méhészet és a kert kapcso­lata címmel — a mezőgaz­dasági könyvhónap kereté­ben — előadásra kerül sor. Az előadást Koncz Béla, a méhészeti szakcsoport elnö­ke tartja. Amikor 1977-bcn első al­kalommal gyártott nyugati megrendelőknek bútort az Avas Bútorgyár — egy fran­cia gyermeküdülő berende­zéseit — sokan megkérdője­lezték a tőkés export létjo­gosultságát. Annyiból igazuk is volt, hogy az első export- termelés afféle tanulópénz volt. Am ezért a tanulópén­zért a piac is adott cserébe: tapasztalatot a külföldi tár­gyalásokhoz, a szerződéskö­tésekhez, a minőségi feltéte­lek, szállítási határidők tar­tásához. Mi történt azóta, sike­rült-e továbblépnie a válla­latnak, milyen lehetőségek vannak az export további növelésének? Ezekre a kér­désekre kereste a választ a szo’.gáltatóipari párt-végre­hajtóbizottság. MÜNSTER ÉS MERAN UTÁN MARNE Az első, évi egymillió fo­rint értékű exporttermelés tavaly alaposan „megug­rott”. Az Artex Külkereske­delmi Vállalat 1978-ban már 11 millió forint értékben szállított Miskolcról bútort — cipőtartó szekrényeket — az NSZK-ba. A 7000 darab Münster, illetve Meran elne­vezésű cipőtartó szekrény jó minőségben, határidőre ké­szült el. Nyilván ennek is köszönhető, hogy az idén már újabb típussal (Marne) bővül a választék, a meg­rendelés nagysága pedig 15,4 millió forint! MAGASABB KÖVETELMÉNYEK Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a tökésex- port-kötelezettségek teljesí­tése nem kis erőfeszítést igé­nyelt az Avas Bútorgyár kollektívájától. Bányászati 0 kiállítás Az Országos Érc- és Ás­ványtani Múzeum (Rudabá- nya), a Nehézipari Műszaki Egyetem Egyetemtörténeti Bizottsága és Könyvtára kö­zös rendezésében ma délután 2 órakor kiállítás nyílik az egyetem könyvtárában. A prágai múzeum anyagéból összeállított tárlaton a cseh­szlovák bányászat történeté­vel ismerkedhetnek meg a látogatók. A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Mikor szállítják e! a szemetet? A Magyar Rádió miskolci stúdiója a közelmúltban Fó­rum-műsort rendezett. Az adás vendége volt Cera Sán­dor, a Miskolci Köztisztasági Vállalat fejlesztési főmérnö­ke is. Neki is maradtak meg­válaszolatlan kérdései. A Fó­rumra beérkezett kérdések utolsó csoportjára ma vála­szol. 0 A Kertész és Szirma utcai lakosok panaszolták, hogy he­tente csak egyszer szállítják cl a szemetet, s addigra olyan mennyiség összegyűlik, ami már nem fér el az edények­ben. Hányszor kellene járniuk a szemeteseknek? Hogyan el­lenőrzik a szemétszállítók mun­káját? — kérdezték az itt la­kók. — Az érintett utcákban heti három alkalommal kell a szemetet elszállítani. Ha nem vitték el csak egy ízben, annak olyan oka lehet, amit nem tudtunk kivédeni. (Gép­jármű-meghibásodás, stb.) A szemétszállítók munkáját egyébként kelten ellenőrzik. Egyikük a gépkocsik járat szerinti útját ellenőrzi, míg a másikuk — egy vállalati nyugdíjas — a helyszínen ellenőrzi nap mint nap a szemétszállítást. Amennyi­ben a vállalathoz- panasz ér­kezik, hogy valahonnan nem szállítják el a szemetet, úgy arról a helyszínen meggyő­ződik. Sajnos, mind'több al­kalommal tapasztaljuk, hogy a járat elvégezte munkáját, ám a reklamáló későn tette ki a szemetet. Mi ugyanis hajnali 5 órakor kezdünk, ebből következik, hogy fél 6 és 6 óra között már több ut­cában végzünk a szemétszál­lítással.- Ha valaki fél 8-kor teszi ki a szemetet, termé­szetesen csak következő al­kalommal tudjuk azt elszál­lítani. 4| Ebben az esztendőben ut­cánkból még nem szállították el a szemetet. Sürgős intézke­dést kérünk! — írta levelében Klement Tiborné, a Szabó Ká­roly u. 26. szám alól. — Személyesen is kint jár­tam az utcában, sajnálom, hogy éppen a kérdés felte­vőjével nem sikerült talál­koznom. Az ott lakók sze­rint egy hétig valóban nem vitték el a szemetet, s az is igaz, hogy hetente csak egy­szer fordultak meg a szeme­tesek az utcában. Ennek oka a létszámhiányra vezethető ívissza. Ezért azután két te­rületet kell egy kocsinak be­járnia, s ez okozza, hogy he­tente csak egyszer jut el az Önök utcájába is a szeme­tes. Türelmet, s megértést kérünk. 4| A Kinizsi utcából több he­te nem vitték cl a szemetet. Meddig kell meg várni «irr«. hogy eltűnjenek a szeméthe­gyek? — kérdezte Nagybányai Zoltán, a 15-516-os telefon­számról. — Többször jeleztük már az illetékes lakásszövetke­zeteknek, hogy az itt alkal­mazott egy köbméteres sze­méttároló kiskonténereknek kitört a kereke, így üríthe- tetlenné váltak a szeméttá­rolók. Kértük, javíttassák meg, avagy cseréljék ki, mert üríteni csak így tudjuk azo­kat. Sajnos, mind a mai na­pik ez nem történt meg. Ké­rem az itt lakókat, a lakás­szövetkezetet vonják felelős­ségre e mulasztásért. 9 A Mélyvölgy utcát télen ha- muzzák, szórják. Ez helyes. Az már viszont annál kevés­bé, hogy nyárra is így maród az utcánk. Várhatunk-e válto­zást ebben? — kérdezte Dudás . Lászlódé, a 31-023-es telefon- számról. — A hamuzás, szórás, sa­lakolás természetes, hiszen a gyalogosok és a gépjármű­vek csak így tudnak télen közlekedni az utcában. Mi a tavaszi nagytakarítás idején teljes mértékben megtisztít­juk az utat ennek nyomai­tól. Sajnos, előfordul, hogy az ott lakók még ezután is az utcára örjtik a hamut. Er­ről viszont mi már nem te­hetünk ... T. Z. Az Avas Bútorgyár termékei eddig elsősorban itthon vol­tak ismertek, népszerűek. Tavaly nagy sikert arattak az NSZK-ban, s ennek eredményeképpen 1979-re még nagyobb tőkésexport-megrendelésekhez jutottak. A nyugati piacokon — dm természetesen itthon is — egyik legfőbb kritérium a minőségi munka lett. Ebben élen járnak a szocialista brigá­dok tagjai, a nagy szakmai tudással, gyakorlattal rendelkező idős mesterek. Ilyen nehézségként jelent­kezett például a megfelelő minőségű fűrészáru beszer­zése. Vagy ilyen volt példá­ul a megrendelő minőségi igénye a felületkezelésnél, a technológiánál. Ez utóbbi miatt kellett meggyorsítani a felületkezelő üzem teljes re­konstrukcióját. Más vonat­kozásban hozzá kellett szok­niuk a miskolci bútorgyári­aknak ahhoz, hogy a nyuga­ti . megrendelő rendszerint ..azonnal”. akar mindent, nem hagy jóformán semmi időt felkészülésre, átállásra, s a gyártási folyamat során is gyakran igényel változta­tásokat, amelyek elől nem lehet kitérni, azokat teljesí­teni ■ kell. Ám —, amint azt a fentebb már említett idei, magasabb megrendelés is bizonyítja — sikerült alkal­mazkodni a magasabb köve­telményekhez, s a hazai gyártási igények teljesítése mellett megfelelni a tőkés piac feltételeinek is. HOGYAN TOVÁBB? A miskolci bútor kell a tőkés piacon. Ezért a válla­lat arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy tovább fo­kozzák exportjukat. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy még tovább fokozzák az üzemek, a tech­nológia korszerűsítését, még termelékenyebb gépeket ál­lítsanak munkába. (Jelenleg, mivel a saját erőforrás mindehhez kevés, folyamat­ban van a vállalat export- ösztönző hitelkérelmének el­bírálása. Vagy ugyanilyen fontos az is, hogy egyre na­gyobb teret kapjanak a ter­melés során az olyan kor­szerű anyagok, mint a mű­anyag, a mattlakk. Ezenkí­vül, hogy még egy tényező­re mutassunk rá, sokirányú- an foglalkoznak az export- termékeket előállító dolgo­zók képzésével, továbbkép­zésével, munkakörülményeik javításával, az egészségügyi ártalmak csökkentésével. A szolgáltatóipari párt-vb, miután megvitatta az Avas Bútorgyár exporttevékeny­ségét, határozatot hozott a továbblépés segítésére. Egye­bek között például arra szó­lította fel a vállalat igazga­tóját, hogy még hatéko­nyabb piackutatással teremt­senek lehetőséget a tőkés ex­port további bővítésére. A pártszervezet figyelmét pe­dig arra hívták fel, hogy 1979-ben tűzze napirendre az idei exportfeladatok időará­nyos teljesítésének vizsgála­tát, s rendszeresen számol­tassa be a gazdasági vezető­ket is az exportfeladatok időarányos teljesítéséről. Ny. I. Szövetkezetünk előszerződést köt villanyszerelő szakmunkástanuló­képzésre 16. évéi be nem töltött fiatallal, aki 8 általános iskolai tanulmányait 1979-ben fejezi be. A tanuló képzést kap: szerelési, erőátviteli, elektromérési és háztartási gépek javításában. Univerzális oktatás! Kollégiumi elhelyezést biztosítunk! Részletes felvilágosítást adunk levélmegkeresésre is! Jelentkezés helye: Általános Villamossági Ipari Szövetkezet 1137 Budapest XIII., Radnóti Miklós u. 19/b. Ügyintézőnk: Kurz - Telefon: 490-765

Next

/
Thumbnails
Contents