Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1979-02-13 / 37. szám
3ía Uobrik István az előadó A vetélkedő témái a TanácÉztoás A városi könyvtár, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Miskolc városi szervezete és a Művészklub együttes szervezésében ma folytatódik a Magyar Tanácsköztársaság 80. évfordulója tiszteletére indított és a szocialista brigádok részére kiírt Miskolc művészetének történetéről szóló előadássorozat. Mint . azt egy héttel kérábban már megírtuk, az előadások uián a szocialista brigádok (a városból 15-en neveztek be) vetélkedőn döntik el. menynyit tudnak a képzőművészet, a zene s az irodalom tárgyköréből. Az április 24-ig tartó előadássorozatban ezúttal Dob- rik István művészettörténészt hallhatják a képzőművészetről. Az előadás helye a Herman Ottó Múzeum nagyterme, kezdési időpontja pedig 17 óra. # Tegnap este a debreceni Csokonai Színház vendégjátékában Ránki Gyöigy Pornódé király új ruhája c. kétfelvo- násos vígoperája került bemutatásra a Miskolci Nemzeti Színházban. A nézőtéren ülő gyerekek nagy tetszéssel jogadták a két főhős furfangos ötletét, mellyel megleckéztették Pornódé királyt. (Kovács Attila felvétele) Sok indulat, kevés eredmény Egy miskolci találmány sorsa Ti'/, éve szabadalmaztatta a sokszöeesztergát Gellert Károly miskolci feltaláló. A gép sikert aratott a Budapesti Nemzetközi Vásáron, a Brüsszeli Találmányi Kiállításon pedig aranyérmet nyert. 1970-ben így írt a Delta című folyóirat a találmányról: „A Geliért-féle eszterga. hengeres alapanyagból kiindulva, nemcsak az Ismert háromszögű keresztmetszetet, hanem a sokszögeket is könnyeden állítja elő... Olyan találmányról van szó, melynek exportja tekintélyes nyereséget hozhat népgazdaságunk számára. Az sem közömbös, hogy a sokszögeszterga hazai elterjedése olyan előnyökhöz juttatná gépipari termékeinket, amelyekkel még külföldi gyártmányok sem kelhetnek versenyre.” Egy évtized múltán, a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata még mindig csekély eredményről, annál több vitáról, nem éppen előre vivő indulatról tudott szamot adni. A szó ijiaz értelmében: o mester A leltaláló kezdeményezésére indult a vizsgálat, ő ugyanis úgy véli, hogy a miskolci Nehézipari Műszak- ki Egyetem Gépgyártástech- nológiai Tanszékének vezetője — személyes okoktól vezéreltetve — késlelteti a ma- ganszabadalomként bejegyzett sokszögeszterga és a szolgálati találmányként számon tartott sokszögköszörű prototípusának leszállítását, ezzel a szabadalmak hasznosítását. De mi köze van az egyetemnek a találmányokhoz? Gellért Károly kezdetben csak ipari üzemekk'el — köztük a Szerszámgépipari Művekkel (SZ1M) keresett kapcsolatot, a sokszögeszterga hasznosítása érdekében. Mindenütt elutasításra talált. Később a miskolci egyetem, közelebbről az említett tan-, szék karolta fél a sokszög- eszterga ügyét, s műszaki tanácsadóként alkalmazta a feltalálót. Gellért Károly egyébként nem mérnök, hanem lakatosmester. De a szó igazi értelmében vett mester, a sokszög-megmunkálásban pedig — túlzás nélkül mondhatom — professzor, akkor is, ha nincs róla papírja. Akik már kipróbállak Jó ügyért szövetkezett az egyetem a feltalálóval, és közös munkájuk eredményesnek ígérkezett: az eszterga után kifejlesztették a hasonló elv alapján működő sokszögköszörűt és tőlük telhetőén népszerűsítették ;— kiállításokon, bemutatókon — a sokszög-megmunkálást. E gépekről ma már nemcsak a műszaki leírások alapján mondhat véleményt tízegynéhány üzem. hiszen az egyetem kísérleti műhelyében gyártott berendezések sikerrel mutatkoztak be Miskolctól Salgótarjánig. A NEB véleményt kért. s minden használójuk dicsérte a sokszög-megmunkáló gépeket: csökkentik az élőmunka-felhasználást. gazdaságosabbá teszik a termelést. Sajnos, a legnagyobb gyártó vállalat, a SZIM hosszú évekig halogatta a sorozat- gyártás elindítását. És amikor végre hajlandónak mutatkoztak szerződést kötni, akkor nevetségesen ' kis szériákról van szó. Az évtizedes huzavona alatt, fokozatosan megromlott a feltaláló és egyetemi munkatársainak kapcsolata, A NEB-vizsgálatot közvetlenül megelőző események: Gellért Károly nem -volt hajlandó hozzájárulni, hogy azt a prototípust adják át a SZIM-nek, mely éppen az egyelem rendelkezésére állt, mondván,; van már ennél tökéletesebb, „többet tudó" gépük is. Rendszeres tájékoztatást kérnek A tanszékvezető és a vitába bevont - műszaki szakértő más véleményen van, s a fiépi ellenőrök is azt állapították meg. hogy alapvetően nem az egyetem, illetve a sokszögmegmunkáló gépek gyártásában érdekelt tanszékvezető magatartása késleltette a sorozatgyártást. Gellért Károly javára tisztázódott viázont a munkajogi vita: visszasorolták műszakigazdasági tanácsadónak és szerződéses munkaviszonyát meghosszabbították egészen nyugdíjas koráig. Nem értett egyet a NEB azzal sem. hogy — még a vizsgálat előtt — elrendelték annak a kiadványnak a megsemmisítését. melyet Gellért Károly készített ..Sokszögkötések megmunkálása és alkalmazása" címmel. Bár jogszerűen járt el az egyetem -- volt némi szabálytalanság a kiadatás körül —. bizonyára hasznosítani lehetne Gallért Károly munkáját, például oktatási célra. Javasolja a NEB: tájékoztassák az illetékes minisztériumot róla, hogy bár 1971 óta tetemes anyagi és erkölcsi támogatást nyújtott a népgazdaság a sokszögmeg- munkáló berendezések hasznosításához, az iparszerű gyártást még sem kezdték meg eddig. A másik javaslat: ellenőriztessék a kutatási jellegű feladatok végrehajtását a vállalatoknál, kísérjék figyelemmel, hogy a Licencia, valamint a SZIM mit tesz a sokszögmegmunkáló gépek gyártásáért, hazai és külföldi értékesítéséért. A Nehézipari Műszaki Egyetem rektorát, párt- és szakszervezeti vezetőségét egyebek között arra kéri a NEB, hogy rendszeresen adjanak tájékoztatást a sokszögeszterga és a sokszögköszörű ipari hasznosítását szolgáló munkájukról, egészen addig, amíg a berendezések ipar- szerű gyártása meg nem kezdődik. (bekes) Meghosszabbították a határidőt Szövetkezetek gyűjtik a vasat Forintheggyel fizetne A MÉH Tröszt január elsejétől február 10-ig a termelőszövetkezeteknek, altatni gazdasagoknak vas- es szi- ncslemnulladék begyűjtési akciót szervezett. Az elmúlt hónap és február első hetének meglehetősen kellemetlen, zord időjárása — árvíz, belvíz, szokatlan hideg — hátráltatta a mezőgazdasági üzemekben az akció sikerességét, sok helyűn nehezítette, másutt egyenesen lehetetlenné tette a már begyűjtött anyagok elszállítását. Az Kszak-magyarországi Nyersanyaghasznosítási Vállalat a rossz idő ellenére rendkívül hasznosnak ítéli meg a begyűjtést: 933 tonna vas, és 11 tonna\ színesfémhulladék került a vállalat telephelyeire, s nagyrészt — mivel a termelőszövetkezetek mezőgazdasági munkát télen nem nagyon végeznek — a szövetkezetek, gazdaságok gépkocsijai szállították be a hatalmas mennyiséget. A sikerben nagy szerepet játszottak a szövetkezeti fiatalok, akik csatlakoztak a KISZ megyei bizottságának felhívásához, hogy segítsék a hulladékgyűjtést, a feldara- i bolást végezték, s előkészítették szállításra a vasat s a színesfémet. A hulladékgyűjtésben különösen jó eredményt ért el á prügyi termelőszövetkezet (90 tonna), a múcsonyi Üj Élet' (61 tonna), s a nemes- bikki termelőszövetkezet (54 tonna). Bár még nincsenek végleges adatok, de az szinte biztosra vehető, hogy a borsodiak előkelő helyen végeztek az akcióban — eddig. Eddig! Mert a tröszt és a hozzá tartozó vállalatok március 31-ig meghosszabbították — éppen a rossz idő miatt — az eredeti határidőt. A megelőző akció alkalmával több mint 20 000 tonna vas- és színesfémhulladékot adtak át a MÉH-vállalatok- nak az állami gazdaságok és a tsz-ek, s ellenértékként 24 millió forintot kaptak. Az idei akció során 25 000 tonna vas és 600 tonna színesfém begyűjtésével számolnak, s a határidő meghosszabbítása várhatóan nagymértékben e’őmozdítja ennek elérését. Negyvenkét tonnát nyom az a vasszerkezet, amely a Vioy- nyica es Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték hazai végpontján álló óriás transzformátorok vázát alkotja, összesen hét transzformátor szolgál majd Albertirsán, s ami érdekes: a hatodik vázszerkézetet fele annyi idő alatt készítették el a gyártók, mint az elsőt. A nagy mértékű időcsökkenés oka: a munkaszervezés tökéletesítése, a begyakorlottság fokozódása. célgépek és -szerszámok alkalmazása, azaz a tartalékok feltárása, hasznosítása. Hozzátesszük rögtön: az egyszerű, kézenfekvő tartalékoké. Amilyenek minden termelési mozzanatban kínálkoznak, csak nem mindenkor veszik észre, kamatoztatják azokat. Ahogj' a magánembernek tartaléka az OTP-betét, a vállalatnak — s összességében a népgazdaságnak is — az áru- és pénz-, (deviza) készlet, így a többi között az anyagok, alkatrészek, félkésztermékek hegye, halma. Tartalék: van mihez nyúlni szükség, baj esetén. Tágabb értelemben tartalékok a meglevő, de ki nem használt — vagy kellően nem értékeli — erőforrások is. Ezek az ún. belső tartalékok, melyek legfőbb jellemzője, hogy újratermelődnek; egyetlen szervezet sem állíthatja, hogy kimerítette összes tartalékát. A tartalékok újraképződnek, mégpedig legtöbbször más és más minőségben. Másfél évtized alatt, a kohászatban egy- harmadával csökkent az egy tonna acélnyersvas előállításához felhasznált kohókoksz mennyisége. A tüzelőanyag-megtakarításnak viszonylag egyszerű tartaléka volt ez. Már valamivel bonyolultabban igénybe vehető tartalék az, amihez mostanában nyúlnak a távfűtő vállalatok. Automatikus fűtésszabályozókat — hőérzékelő és vezérlő berendezéseket — szerelnek fel a lakóházakban, s ezek a külső hőmérséklettől függően csökkentik vagy növelik a lakásokba eljutó hőmennyiséget. Ha minden távfűtéses lakást ma ezen a módon látnának el meleggel, az százezer tonna fűtőolaj megtakarítását tenné lehetővé. Ez már más minőségben újraképződött tartalék, s még inkább annak tarthatjuk az új típusú kazánokat, melyek tüzelőanyag-hasznosítása egyharmadával, felével jobb a jelenleg használtakénál. Tág terepen szemlélődhetünk a tartalékok birodalmában. A feldolgozó fémiparban például a hidegalakítás, a forgácsolás helyett alkalmazott sajtolás, préselés, precíziós öntés, termékfajtáktól függően 23—47 százalékkal mérsékelheti az anyagszükségletet — amint azt egy reprezentatív vizsgálat igazolta —, s ez csak egy tartalék a sok közül. Az iparban a teljes termelési költségeknek 69 százalékát teszi ki az anyagok ellenértéké; csupán a közlekedésieszköz-iparban az anj'agfelhaszr.álás egyszázalékos mérséklése 320 millió forintos csökkenést eredményezne! Egy másik adat; minden száz kilométerből 33-at üresen tesznek meg a tehergépkocsik jelenleg hazánkban Persze az ilyen és hasonló tartalékok feltárásához szervezni kell, kellő szervezetet, formát, körülményeket kialakítani, mert ..magától” egyetlen tartalék sem jelentkezik, hogy ugyan, kezdjenek már vele valamit. Ráadásul a tartalékok többsége ma már nem annyira könnyen hozzáférhető, mint a tehergépkocsik üres kilométereinek csökkentése, az anyagfelhasználás ésszerű normáinak kialakítása. Hatalmas tartalékok rejlenek a kisegítő tevékenységben foglalkoztatottak meghökkentően magas arányának mérséklésében — ez az arany kétszer akkora az iparban, mint például a Német Demokratikus Köztársaságban, de bizonyos iparterületeken négy-ötszörös! —, a készletgazdálkodásban. A kohó- és gépiparban 1978- ban a termelés bővülésének tempóját jóval túllépte a készletek növekedése, s a tőkés behozatal 16 százalékkal nagyobb mértékben gyarapodott, mint maga a termelés. S akkor szóba sem hoztuk, hogy szintén a kohó- és gépiparban az összes értékesítésből 1974-ben még 19.1 százalék volt a kooperációs áru, tavaly viszont már csak 15 százalék. Ilyen tényekben, folyamatokban rejlenek az igazán hatalmas tartalékok, egy-egy lépés forintheggyel, milliárdokkal fizethet, ha: megtesszük azt a lépést. Ma még nem mindegyiket tesszük meg, gyakran veszni hagyjuk lehetőségeinket. Azért, mert — eddig — a tartalékok különösebb hasznosítása nélkül is futott a szekér előre. A tartalék: a gazdagabb holnap. Ez a beváltható ígéret teszi érdemessé a teendők megfontolását, szükségessé pedig a nehezebb feltételek formálta gazdasági környezet. lázár Gábor + Egerben, a Csepel Autógyár 3. sz. Gyárában befejeződött a mintegy kétszázmillió forintos költségű rekonstrukció. Az autóbusz sebességváltó alkatrészeit gyártó üzemcsarnokokat felújították, új szerszámgépeket helyeztek üzembe és új technológiát vezettek be. (Manek Attila felvétele) lel végi Mezőgép- vásár Megkezdődött a tél végi Mezőgép-vásár. A mezőgazdasági nagyüzemek most még főként az alkatrészeket keresik a megye Agroker- telepén, hisz ezekben a hetekben, hónapokban folytak, s folynak a felújítások, a karbantartások, készülnek a tavaszi gépszemlére. Az idei ellátás kielégítő, s jobb a tavalyinál: 110 millió forinttal több van raktáron a Mályi határában levő telepen. mint egy esztendővel ezelőtt, csupán erőgépekből — MTZ, Zetor. Rába — 70 millió forintos készlet áll a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok rendelkezésére, amelyek úgy látszik, a zárszámadásokig várakozó álláspontra helyezkedtek, mer' ezeket' a gépeket egyelőn még nem keresik.
