Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-10 / 35. szám

A Rádióiéi kérdezték — a DH váÉ&szel Hol a házfelügyelő? A Magyar Rádió miskolci stúdiója a közelmúltban Fórum-műsort rendezett, amelynek vendégei között ott volt Nyíri István, a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat igaz­gatója. A hozzá intézett kér­dések egy részére nem tudott az adásban válaszolni; most pótolja ezt. / HPfe A házfelügyelő neve nincs feltüntetve a névtáblán, ezért bármilyen ügyben keresik öt, több lakásba is becsengetnek. V folyosókat hetente csak egy­szer mossák fel. A lakók a padlást nem tudják igénybe venni, s a szárítóhelyiseget js más célra használja a házfel­ügyelő, aki lakást cserélt, elköl­tözött az első emeletre, holott a földszinten kellerte hogy lak­jon. Sürgős vizsgálatot és in­tézkedést kérünk — írják a Széchenyi út 21—23. számú ház­ban lakók. — A házfelügyelő — mint azt bizonyára az itt lakók tudják is —, Janovicsné, aki immár negyedik hete kórház­ban van. Helyette férje ta­karít, és megállapításunk szerint a folyosókon tisztaság van. A névtábla valóban hiá­nyos volt. intézkedtünk, hogy kerüljön ki az új névtábla. Mint megtudtuk, a szárítót eddig nem igényelték: amennyiben a lakók itt sze­retnék mosott ruháikat szá­rítani. termétzeie.'en rendel­kezőjükre bocsátja. Tévedés viszont, hogy a földszinten' kellene laknia a házfelügye­lőnek, ugyanis itt nincs la­kás. ezért költöztek az első emeletre. Mi történik a Katalin út 9. sz. házzal, amelyet tavaly au­gusztustól decemberig; taiaroz- tak, de a folyosó vaskori-ltja ntJg niin-lig életveszélye, — az állványokkal rongálták meg —, a redőnyöket sem cserélték ki, s a kaput sem javították meg'.’ Mire s. j mintáinak az itt lakók? — kérdezte Kovács I.i; iosné, a 36-SH-es telefonszámról. — A Katalin út 9. számú épület utcai homlokzatának javítását, színezését végeztük el. Kivitelezője a Miskolci Lakáskarbantartó Szövetke­zet volt. A folyosó vaskorlát­jának javítására nem kap­tunk megrendelést: ha ezt valóban az állványokkal ron­gálták meg. kérjük, jelezzék a II. számú Házkezelőségnél. Egyébként a házke-'előséget utasítottuk, hogy mérje fel a hiányosságokat, s intézked­jen azpk megszüntetésére. A Tanácsköztársaság emlékei Honismeret Mintegy 1500 általános és középiskolában, illetve gim­náziumban alakítottak a fia­talok honismereti és hely- történeti szakkört, s hogy az országban még hány szerve­zett csoportban keresik múl­tunk emlékeit, s örökítik meg mai életünk jellegzetes­ségeit. azt fölbecsülni is ne­héz. Üzemi krónikások, szo­cialista brigádok, pedagógu­sok. orvosok; a városok és falvak más-más foglalkozású lakói közül több százezren vetik papírra, örökítik meg fényképen múltunk és jele­nünk értékeit, jellemző vo­násait. Írják, megismerik, s másoknak átadják az ilyen­képpen megszerzett dudást, erősítve ezzel. kötődésüket a munka- és lakóhelyhez, a közösséghez, végeredményben tehát az országhoz. A ma már a társadalom minden rétegét átfogó moz­galom résztvevőinek sokágú munkáját a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának honismereti albizottsága és a Népművelési Intézet szer­vezi. Az idén különösen nagy figyelmet szentelnek a Tanácsköztársaság 60. évfor­dulójának megünneolésére. KISZ-es és úttörő fiatalok egyaránt szép számmal mun­kálkodnak a tanácshatalom helyi emlékeinek felkutatá­sán. Egy hónapig újból reparálják... „A szívembe zártam a Palotát ” Téli napfürdő Aggtelekre, barlangi túrák és hat alkalommal gyalogos ki­rándulás Lillafüreden és'kör-t nyékén. A vendégek egy cso­portja most is túrázik: Ga- radnára látogattak el a kul- túrfelelős, Kinogopulos Szíra. tisztié vezetésével. A délutá­nokat és az estéket is kelle­mesen tölthetik el az üdülő fakói. A tévészobában színes tévé áll rendelkezésükre, szerdánként vetélkedőn ve­hetnek részt, s hetente há­romszor mozifilmet nézhet­nek. A teljes ellátáshoz hoz­zátartozik a napi háromszo­ri étkezés és az uzsonna. A vendégek étlapról választhat­nak. ízlésüknek megfelelően. Sportolási lehetőséget is biz­tosítottunk. Pingpongasztal várja az alagsorban a mo­zogni vágyókat. A Palotaszálló hamarosan bezárja kapuit. Ezúttal rövid időre. Február 15-től márci­us 15-ig garanciális javításo­kat végeznek az építők. Már­cius közepétől ismét várja a pihenni vágyó dolgozókat, nyugdíjasokat, gyermekeket a lillafüredi SZOT-üdiilő. K. A. — Nagyon' megörültem, amikor megtudtam, hogy is­mét kaptam beutalót, ide, Lillafüredre. Először hét évvel ezelőtt, egy nyáron üdültem itt. Akkor a szí­vembe zártam a Palotát, s megfogadtam: ha csak te­hetem. még egyszer eljövök. Búzás Antal bácsi Pestről érkezett. Első ittjártakor még dolgozott a Csepel Vas- és Fémművekben. Ma már nyugdíjas. — Kellemes meglepetés volt számomra, hogy való­sággal újjávarázsolták az el­múlt évek alatt a szállót. .. Rá is fért a felújítás ’az idestova fél évszázados fa­lakra. A jelenről kérdezem Györfi Katalint, a szálló ven­déglátó egységének helyettes vezetőjét: — Ebben a turnusban, a tévéüdülővel együtt. 316 ven­dégünk van. Szeretnénk szá­mukra is emlékezetessé ten­ni az itt töltött 14 napot. Gazdag program várja a ven­dégeket. Első nap ismerkedé­si est, majd autóbuszos ki­rándulások Sárospatakra és +: A szakács ma U reme­kelt .., Diagnosis és medicina Beteg kórházak — kórházi betegek * * Korszerű EKG-berendezésen vizsgálják a szívműködést a Megyei Vezető Tüdőgyógyintézetben. (Kcrényi László felvétele) Vidéken átlagosan 72 kórházi ágy jut tízezer lakosra, Buda­pestén 139,5, Borsod megyébén 7*. Nem véletlen, hogy mind a szakemberek, mind a közönség körében sok szó esik a kórházi helyzetről, a íekvöbeieg-eilátás- röl. Sokan úgy vélik: a gyógvi­tás bázisa a korszerű kórház. Csak ott lehet az orvosi tevé­kenységet (műtétet, terápiát, la­boratóriumi vizsgálatot s«b.) szakszerűen elvégezni. Ahhoz azonban, hogv a kórhá 'afc é a fekvőbeteg-ellátás jelenét és jö­vőjét értéke'jiik. vissza kell te­kintenünk a múltra. A múlt öröksége A szocialista Magyarország felemás egészségügyi hálóza­tot és társadalombiztosítási rendszert örökölt a kapita­lista korszaktól. A felszabadulás után a szo­cialista egészségügyi legfőbb törekvése az volt, hogy az ingyenes egészségügyi ellá­tást fokozatosan kiterjessze az egész lakosságra, Minden körülmények között biztosí­tani kellett az életveszélyes, vagy sürgős beavatkozást kí­vánó betegek azonnali ellá­tását. A következő fontos feladatnak a leggyakrabban előforduló, nem túlságosan bonyolult esetek alapszintű (körzeti, üzemorvosi stb.) el­látása mutatkozott. Csak ezt követhette a hosszabb ideig tartó betegségek gyógyításá­ra szolgáló intézmények meg­teremtése. A jelentős orvos-, ápoló- és középfokú szakem­berképzés lehetőséget adott új intézmények létesítésére és személyzettel való ellátá­sára, valamint a nagyobb be­ruházásokat nem igénylő körzeti és üzemorvosi háló­zat kiépítésére. A kórházfejlesztés azonban elmaradt a rendelőintézeti, körzeti és más járóbeteg­ellátó intézmények mögött. Ennek egyik oka a meglevő intézmények korszerűtlensé­ge. „örökségünkben” igen sok a kicsi, a mindössze 200 —400 ágyas épület, márpedig a gazdaságosan fejleszthető kórház legalább ezerágyas. Ott fizetődik ki, ott használ­ható a modern medicina ál­tal megkövetelt korszerű or­vos- és kórháztechnika. Vi­szont a kis kórházakat ma még nem nélkülözhetjük, ezért szinten kell tartani őket, ha fejlesztésük ráfize­téses is. Budapest, vidék Az erőltetett ütemű ipari fej­lesztés, a nem eléggé álgondolt gazdasági irányítás időszakában az egészségügy i intézmények *1- l/tgának megóvására kétségkívül kevés figyelmet fordítottak. A meglevő épületek koptak, öre­gedlek. A legsúlyosabban a fo- v^iosi egészségügyi Intézmények rongálódtak, bar több vidéki korma/ is hiába igényelte az épí tői par beavatkozását. Közismert, hogy legtöbb kórházunk, egész­ségügyi intézményünk a fővá­rosban van, itt tízezer lakosra jóval több kórházi ágy jut, mini rgy-egy megyén bellii. A lakosság a/onos szintű egész ségügyi ellátásának érdekében, a bii-as évektől kizárólag vidéken épültek kórházak. Ezek — lévén úisk — modernebbek, korsze­rűbbek, mint az egyetemi klini­kák vagy az országos vezető in­tézetek és általában a főváron intézmények épületei. A vidéki kórházakra persze szükség voll és van. Velük párhuzamosán Bu­dapestén azonban nem létesül» új kórház, sőt a meglevők re­konstrukciója, karbantartása i« elmaradt , a kívánatostól. Gondot okoz az immár száz- esztendős kórházi struktúra is. A fejlett egészségüggyel rendel­kező országokban, például a se­bészeti osztályokra kerülő, ope­rációra váró betegeket érkezésük után átlag másfél nappal meg- műtik, mert á kivizsgálás az ar­ra berendezett speciális osztályon már megtörtént. Nálunk egy hétbe, vagy még többe kerülnek az előkészületek. Magyarorszá­gon a pénteken-szombaton kór­házba kerülők többségének a vizsgálata csak hétfőn kezdődik, igaz, néhol már kísérleteznek a folyamatos betegellátással, de* mindehhez kevés egy-kél intéz­mény, vezeiö és néhány száz egészségügyi dolgozó áldozatvál­lalása. Az állandó készenlét bői a laboratóriumok, a röívgenosz- tályok, sőt az egyéb kiszolgáló részlegek sem maradhatnak ki. Ez viszont új munkarenddel, új ügyeleti beosztással a héfnapo*, tehát 168 órás munkahét beveze­tésével járna. Állami támogatás A felsoroltakból és a la­kosság egészségi állapotáról, az egészségügyi ellátás hely­zetéről és a soron következő teendőkről az Egészségügyi Minisztérium az elmúlt év végén jelentést terjesztett az Állami Tervbizottság elé. A gondok őszinte feltárása is segíthetett abban, hogy 1979- ben a többi ágazattal ellen­iéiben nem csökkent, hanem mintegy 10 százalékkal nőtt az egészségügynek nyújtott központi támogatás. Az- Állami Tervbizottsag tavaly megtárgyalta az egész­ségügy 1990-ig tartó, hosszú távú tervét. Az alapvető ve­zérgondolat: az ellátás Szín­vonalának országos kiegyen­lítődése több feltételtől függ. Tovább kell javítani például az egészségügyi intézmény- hálózat belső arányait, fo­kozni kell az ellátandó fel­adatokhoz igazodó munka- megosztást és növelni a szak­mai hatékonyságot. Ugyan­akkor nem szabad megfeled­kezni a munkaerőgondokról, főként az ápolónővére!; és a középkáderek hiányáról. Eddig elsősorban gondja­inkról és azok természetéről volt szó, de az eredmények sem csekélyek. A legutóbbi 32 évben jó 20 esztendővel megnőtt a lakosság születés­kor várható átlagos élet­tartama. tizedénél is ala­csonyabbra csökkent a cse­csemőhalandóság, ió néhány fertőző betegség eltűnt az or­szágból. mások gyakorisága pedig jelentősen visszaszo­rult. Évtizedekig munkaké­pesek olyan emberek, akik korábban egy-ket évvel be­tegségük felismerése után meghaltak. Mindez az élet- és munkakörülmények, az életszínvonal és a tudománv közismert emelkedésén túl nem kis mértékben köszön­hető a társadalombiztosítási jog kiterjesztésének: a hat­vanas évek vége óla a lakos­ság 99 százalékára. 1975-től pedig minden magyar állam­polgárra. H. K. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium városi mélyépítés-fejlesztési célprog­ram-bizottsága, az ÉSZAK­TERV. a BÁÉV és az ÉTÉ Borsod megyei csoportja Közműalagút, közműfolyosó címmel kiállítást rendez. A kiállítás e közművesilési segeit, a hazai építés ered­ményeit és a továbbfejlesz­tés lehetőségeit mutatja be. Áz ünnepélyes megnyitó ked­den délelőtt 10 órakor lesz a BÁÉV kultúrtermében. Ez­után a kiállítás naponta 11 órától 16 óráig tekinthető meg, február 17-ig. Körutazás hat földrészen A TIT Miskolc városi Szer­vezete folytatja nagy sikerű Körutazás hat földrészen cí­mű előadás-sorozatát. Ezút­tal dr, Szurovy Géza geoló­gus lesz a TIT Kazinczy - klubjának vendége. Előadá sának az ..Olajsejkség a Per zsa-öböl partján” címet adtr / Az érdeklődők hétfőn dél­után 6 órától hallhatják kuj- waiti beszámolóját Közműalagút, közműfolyosó rendszer alkalmazási lehető-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents