Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1979-02-07 / 32. szám
kolci vállalatok politikai és gazdasági vezetőinek. A jel- ző senkit se tévesszen meg, nem hangzatos szólamokkal kérte támogatásukat, hanem reális indokokkal. Társadalmi, gazdasági előrehaladásunk feltétele, hogy a lehető legrövidebb idő alatt termelő erővé váljanak a tuományos-teehnikai forradalom eredményei. E folyamatban, ha nem is kizárólagos, de igen fontos sz.e. repet játszanak a tudományos egyesületek. Az MTESZ borsodi szervezete — létszámát tekintve — a legnagyobb az országban: 9500 tagot számlál, akik 27 egyesületben és 41 egyesületi csoportban tevékenykednek. A megalakulás éve. 1949 óta többször költöztek a tu_ dományos egyesületek, ám jelenlegi, Szemere utcai székházukat sem tekinthetik véglegesnek, hiszen mind befogadóképességét, mind felszereltségét tekintve messze elmarad az igényektől, a programoknak alig egyhar- madát lehet lebonyolítani a szűk előadótermekben. 1969-től napjainkig új technika házát avattak többek között Szegeden, Győrben, Egerben, Szombathelyen és Kecskeméten. Van, ahol régi műemlék épületet alakítottak at, másutt teljesen újat emeltek, de egy közös jellemzője volt e beruházásoknak: mindenütt kiegészítették társadalmi összefogással az államtól kapott milliókat. Mire jutottunk eddig Miskolcon ? 1969-től szorgalmazza az MTESZ megyei elnöksége a technika háza létrehozását. Kezdetben számba -vettek néhány ilyen célra átalakítható épületet, ám egyik sem bizonyult megfelelőnek. 1976- ban az ÉSZAKTERV vezetősége házi tervpályázatot hirdetett, és a zsűri által legjobbnak ítélt terv , mellett döntöttek. A tudomány és technika házának helyét az új pártháztól északra, a déli tehermentesítő út mellett je_ lölték ki. és e szép gesztus forintban legalább 40 milliót ér. A beruházás ezen felül körülbelül 70—80 millió forintba kerül. Az MTESZ központjától 14 millió forintra számíthatunk, amit még ebben az évben átutalnak. Az ÉSZAKTERV társadalmi munkában dolgoz_ za ki a tervet, és ez a munka legalább kétmillió forintot ér. Az ÉMÁSZ hatmillió forintot már átutalt és vállalta a villamos hálózat kiépítését is társadalmi munkában. Számos más vállalat ajánlott fel kisebb-nagyobb összegei, társadalmi munkát és tettek ígéretet tégla jegy vásárlásra. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat kollektívája egymillió forinttal járul hozzá a beruházáshoz, < azon kívül, hogy a generál- kivitelező nem éppen hálás szerepét is betölti. Az Északmagyarországi Állami Építő_ ipari Vállalat az alapozási munkát végzi. A megyei vállalatok közül, mások mellett a BVK és a TVK tette magáévá, s támogatja anyagiakkal is a kezdeményezést, a termelőszövetkezetektől pedig összesen 10 millió forint értékű felajánlás érkezett. A Lenin Kohászati Művek képviselője az ülésen tolmácsolta vállalatának felajánlását: 50 tonna tartó- és beton, acélt adnak az építkezéshez, csökkentett áron, összesen 4000 órát dolgoznak társadalmi munkában az építkezésen, és 100 ezer téglajegyet' vásárolnak meg. A felsorolás korántsem teljes. ám a beruházás anyagi alapját még nem sikerült megteremteni. A megye« és a városi pártbizottság magáénak érzi és támogatja a technika házának megvalósítá_ sát — hangsúlyozta Kolláth Sándor. A társadalmi erők szervezésére alakult munka- bizottság — összefogva az MTESZ vezetőségével — rpin- den megyei és miskolci vállalatot megkeres, s kéri segítségüket. Építőanyaggal i hozzá lehet járulni a beruh» . záshoz — mint tette ezt a üveggyár és több más válla lat. (bek««) A túlsó part mindig zöldebb — alapon, gyakran emlegetik „jól informált” miskolciak, mennyi szép közintézmény — például technika háza — épült más városokban, miközben nálunk . . . Azt már ritkán teszik hozzá, hogy az irigyelt létesítmények többsége csak azért születhetett meg Szegedtől Győrig, mert széles körű társadalmi összefogással, áldozatvállalással egészítené^ ki a központi forrásból származó milliókat. Irigykedéssel nem megyünk semmire. Máig sem korcsolyázhatnának gyermekeink, ha a szocialista brigádok, ifjúmunkások, diákok, értelmi, ségiek rá nem unnak a tehetetlenségre és sóhajíozás helyett („Bezzeg Dunaújvárosban, Debrecenben, Jászberényben . . .”) fel nem építik a műjégpályát. Ismét kipróbálhatjuk. mire képes me_ gyénk, városunk, mennyire futja a lokálpatrióta buzgalomból. Szeretnénk. ha 1985-ig felépülne a tudomány és technika háza, ám a szép terv csak akkor válhat valóra, ha sikerül megnyerni az ügynek a megyei és miskolci vállalatokat, csatasorba állnak a társadalmi munkások ezrei. Kolláth Sándor, a városi pártbizottság titkára tegnap délélőtl tettre buzdító beszédet tartott — az MTESZ vezetősége nevében is — a misE területet — kozmüvesitve — ingyen bocsátja a tudományos egyesületek rendelkezésére a tanács, Helyzetkép az üveggyárból Megújult egy kemence Az Üvegipari Művek miskolci üveggyáráról legutóbb az a hír érkezett, hogy az egyik, szám szerint 5. számú kemence — 36 hónapi üzemelés után — természetes kopásánál fogva elhasználódott, fel kellett újítani. (Egyébként az ötö< számnak csak a történeti fejlődésben van jelentősége, mert jelenleg két kemence működik.) A felújítást — ami az átépítéssel egyenlő — január 2-án kezdték és 23-án fejezték he, határidőre és a tervezett program szerint. Nyolc napot vett igénybe a felfűtés, majd január 31-étől február 3-ig a teleoivasztás következett (miután alapanyagokkal feltöltöttek). Február 3-án délelőtt tíz órakor megtörtént az első csapolás, ázóta újból üzemszerűen működik. Az átépítés részleteiről Bobkó Benjámin, a miskolci üveggyár műszaki igazgató‘ A miértekre is megadta a választ. A kemence berakórészének módosítására üzem- biztonsági és technológiai okokból volt szükség. A feldolgozás gépesítése pedig azt jelenti, hogy megszűnt a kézi munka a szélezésrtél (az üveg széleinek levágásánál), a ládaba rakásnál és a csomagolásnál. Ma már ezeket a munkafolyamatokat gépek végzik. Szükséges volj ezt azért is megtenni, mert az üzemi balesetek nem lebecsülendő' hányada épp a kézi szélezésnél következett be. és az nehéz, fizikai munkának minősült. Pontos .számadatokkal szolgált az. átalakításnak, illetve az újjáépítésnek köszönhető megtakarításról. Csak egy jellemző példa: a hőhaszno- síló részleg javításával 3,5 millió forintot nyertek, mivel a hőálló csövet eddig Svédországból kellett behozni dollárért. És itt tért yá a—véleményem szerint —' legfontosabb tényre. A miskolci üveggyár a hengereltüveg- •’gyártó sor felújítását (beleértve a kemencét is) saját erőből hajtotta végre. Ez azt Jelenti, hogy a tervek elkészi- , lésétől (a szellemi munkától) az utolsó tégla berakásáig valamennyi munkafolvarna- tot a gyár irányított, kivitelezőit. A negyedévi tervek és az éves terv végrehajtásának feltételei adottak, sőt a fel- * újítással még biztosabbá váltak. <d. tóth) helyettese tájékoztatta lapunkat. — Mindenekelőtt jobb lenne, ha az ötös szám helyett azt írnák, hogy átalakítottuk a hengereltüveg-gyártó sort — kezdte mondandóját, majd részletezte az elvégzett munkát. Elmondotta, hogy a szükséges felújítási terv szerint átépítették a kemencét. E- mellett részleges javítást hajtottak végre a hőhasznosítón, a hűtökemencén és a feldolgozó részlegnél. Majd 'így folytatta: — Módosítottuk a kemence berakórészét, a kidolgozótermet. növeltük a gépesitetlsé- gi fokot a feldolgozásnál. (Kerényi felv.) (Herényi felv.) A DH várospolitikai fóruma Farín«/# kohftsxoknnk Akkor élhetünk jobban, ha gazdaságosabban termelünk Szabad pártnapot tartottak tegnap Diósgyőrött, a Lenin Kohászati Művek nemesacél- hengerművében. A megjelenteket, valamint a pártnap előadóját, dr. Péter • Jánost, az MSZMP Központi Bizottsága osztály vezető-helyettesét — akit elkísért Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság tokára, Majtényi Lajos, az LKM pártbizottságának titkára és dr. Szeppelfeld Sándor vezérigazgató — Szalma István, a nemesacél- hengerműi csúcs-pártszerve- zet titkára koszönötte. Dr. Péter János hangsúlyozta: a Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján — amelyet a vasárnapi napilapok közöltek — mindenki elölt ismeretes, mit tettunk, milyen eredményesen dolgoztunk az elmúlt esztendőben. A számokból világosan látszik, hogy. az ipar, az építőipar s a mező- gazdaság a tervezetthez, közeli arányban növelte termelését. Bővültek, korszerűsödtek a népgazdaság termelőalapjai. Életszínvonalunk a tervezettet meghaladó szinten emelkedett. Eredményeinket — hangsúlyozta az előadó — meg kell becsülni, hiszen azok kedvezőtlen »külgazdasági körülmények között születtek, ám nem mehetünk el szó nélkül gazdálkodásunk gondjai, fogyatékosságai mellett. Három lényeges pontban foglalta ösz- sze dr. Péter János e gondokat: a külgazdaság kedvezőtlen hatásait a belső gazdálkodás hatékonysága nem egyenlítette ki, hiszen a tervezettől elmaradt ennek javulása; a belföldi felhasználás gyorsabban nőtt a tervezettnél az áru- és anyag- készle.’clc felhalmozódása miatt; romlott népgazdaságunk egyensúlyi helyzete. Az ebből eredő következtetés: a dinamikus gazdasági növekedés folytatódott ugyan, ám a minőségi és hatékony termeléstől elmaradtunk. A továbbiakban, az idei gazdasági feladatokat vázolva, a pártnapi előadó kiemelte: az MSZMP Központi Bizottsága 1978 novemberi ülésén határozat született ‘arról, mit követel az elkövetkezendő években gazdasági fejlődésünk töretlen vonala. Mindenekelőtt azt. hogy a gazdaságnövekedés ütemét, minden más gazdaságnoliti- kai célt a népgazdasági egyensúly javítását szolgáló feladatok »Iá kell rendelni. Biztosítani kell a népgazdaság sterilitását, el kell érni a termelési szerkezet szükségszerű megváltoztatá'át. a gazdaságosság, a hatékonyság javulását. Ennek érdekében fokozni kel! részvételünket a nemzetközi munka- megosztásban. a tőkés országokkal megvalósuló külkereskedelmi forgalmat a köl- c önös előnyökre kell építeni. é nedig úgy. hogy a behozatal c"ökkenien. míg a kivi’el dinamikusan növe- ke-Hen. Ha folvtatódik az ' eddigi gyakorlat — a termelés 5— 5,5 százalékkal, a nemzeti jövedelem 5 százalékkal növekedett évenként —, olyan mértékű tőkés importra lenne szükség, hogy dollárelszámolási adósságunk a kritikus határt is túllépné. Ezért is — hangsúlyozta dr. Péter János — a meglevő kapacitások jobb kihasználása, a termékszerkezet átalakítása, a gazdaságtalan termékek gyártásának háttérbe szorítása, s fokozatos megszüntetése az első számú célkitűzés a népgazdaság minden területén. A korábbi ..Termelj többet, jobban élsz!” jelszó helvett, a ..Termelj hatékonyabban. gazdaságosabban. s akkor élhetsz jobban!'’ kell hogy uralkodó nézetté váljon. A nehézségek legyűréséhez több a tapasztalat, mint amennyit eddig az építőmunka szolgálatába állítottunk — mondotta befejezésül a pártnapi előadó. A párt, a kormány, a nép egysége mindig úrrá lett a gondokon. Reális feladatokat tűztünk ki, ezek valóra váltása szolgálhatta eredményesen a népgazdaság fejlődését. Ennek sikeréhez azonban jobb. fegyelmezettebb, ered- ménvp'rbb munkára van szükség az élet minden területén. A párt nap befeieztéyel Hr. Péter János és Újhelyi Tibor, Majtényi Lajos és dr. Szeppelfeld Sándor társaságában. ellátogattak az új acélmű építkezésére. * ' T. Z. A tudománycs rgysseletek új otfiionúért
