Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-26 / 48. szám

a miskolciaké a szó Kedvem lett volna elmondani! Ulca, gyermekek. Önfeledten dobálják egymást apró és kö­zepes kövekkel. Sokan vannak, így viszonylag gyakori a ta­lálat. Ilyen játékok láttán felni, illetve inkább félteni kez­dek. Féltem őket, az én gyermekemet és azokat, akik nem játszanak, de véletlenül eltalálják őket. Az autósokat, akik megijednek, ha szélvédőjüket kővel megdobják. Érdekes jelenség, és sajnos tehetetlenek vágj unk. Megza­varjuk a játékot? Könnyen az „ezt is irigylik tőlük?" kér­dést vághatják a fejünkhöz olyanok, akiket még nem talál­lak el ..véletlenül”, és nem kellett bevarrni a szemhéjukat. Szokás mondani, a szem a legjobb helyen van! Alatta, felet­te, mellette könnyen eltalálható, pontosan azonban ritkán. Láttam már néhány ilyen ritkaságot! Gyermekkorom egyik kellemetlen emléke egyik játszótársunk, akinek véletlenül csúzlival kilőtték a szemet. Akkor is tehetetlenek voltunk és voltak a szülei. Ennek a tehetetlenségnek nyomát viselte egy életen keresztül. A gyermek. Aki valóban nem tehet róla. Szülei, lehet, meg sem kérdik tőle, mit csinál lenn a (éren, az udvaron, az utcán. Mindegyik szülő hangoztatja viszont, hogy majd ő neveli, fenyíti gyermekét, és kikéri, hogy bárki helyette tegye azt. Egyet is értek ezzel, viszont jó lenne, ha a fenyítést kiVánó helyzetek kialakulását megakadályoznák a szülők. A dobáló gyermekek ez esetben egy idős asszonyt találtak el. aki kétségtelen, hogy nem válogatott a kifejezésekben, amelyekkel a gyerekeket rendre utasította. Az egyik gyerek apja sem! Kedvem lett volna elmondani neki. hogy tekintettel a gyer­mekévre, beszélje le fiát a dobálásról, és ha mást nem tud játszani „ebben a kőfészekben", akkor vigye el Tapolcára, vagy a Bükkbe, jusson egy kis zöld is fiának. Kedvem lett volna elmondani. Csak értelme nem lett volna! J. B. Miskolc, Pozsonyi u. A lakások használatáról Virágot, dísznövényt közte­rületre nyíló ablakok és er­kélyek párkányán, vagy a függőfolyosón csak a falba erősített virágtartó kerettel és alátéttel szabad elhelyez­ni. Öntözéskor a víz az ut­cára, erkélyre vagy a ház fa­lára nem folyhat. 150 kg-nál súlyosabb tár­gyakat csakis az ingatlanke­zelő vállalat és az építésügyi hatóság előzetes engedélyével lehet a lépcsőházban szállíta­ni, lakásban vagy erkétyen elhelyezni. rosképet rontó tárgyakat tá­rolni. a lakások ablakait és erkélyeit a többi ablaktól el­térő színre festeni mind tilos. A lakás központi fűtőbe­rendezését. gáz-, villany- és más műszaki berendezéseit csak a biztonsági -előírások betartásával szabad hasz­nálni. (Folytatjuk) K. A. Áru­kapcsolás? Valami szép színű inosüóízivacsol szerel­tem volna venni a napokban. Betértem hát a Széchényi út 24. szám aia it levő illat- szerbolíba. s előadtam kérésemet. Nehéz ügy­ben sáníikálok — vilá­gosított fel udvariasan a kiszolgáló. Szivacs­ból ugyani s — bár van elegendő a boltban — epyctleu darabol nem adhat. Három sziva­csot kell vásárolnom egyszerre, mivel annyi van összecsomagolva egy nylontasakba. Érthetően felszisz- szentem, és vásárlás nélkül távoztam az üzletből. Aztán betér­tem a szomszédos ön- kiszolgáló illatszer­boltba. Próba-szerencse alapon. Ott persze ugyanazt a választ kaptam, mint az elő­ző esetben: szivacs van, ámde csak három darab egyszerre. Vi­tatkozni kezdtem. Vé­gül is sikerült meg­győznöm a kedves el­adót. Feltépte a múr- már tabuként tisztelt csomagot, kivett belő­le egy kék szivacsot s átadta. Mindketten megelégedetten bú­csúztunk egymástól. Ezúton is köszönöm neki ezt a rugalmas­ságot. Am a kíváncsi­ság továbbra is gyö­tör: vajon az ilyenfaj­ta — úgymond: meny- nyiségi — árukapcsolás kinek jó? S miért? Kun Pál Miskolc, Dorottya n. 1. sz. A lakásban és a közös hasz­nálatra szolgáló helyiségek­ben zajjal, rázkódással, por­ral, füsttel, szeméttel, bűzzel járó vagy ipari s egyéb te­vékenységet csak hatósági engedéllyel szabad végezni. Tilos továbbá oly’ mérvű tartós zajt okozni, amely mások munkáját, nyugalmát zavarja. Vonatkozik ez az este 10 órától reggel 7 óráig terjedő időben rendezett há­zimulatságokra is. Mosogatóba, mosdóba, kony­hai kiöntőbe, fürdőkád- és W. C.-lefolyóba tűzveszélyes folyadékot önteni, valamint szemetet, rongyot, konyhai hulladékot leengedni, amely dugulást okozhat, tiios. Tűz­veszélyes folyadékot semmi­lyen célra nem használha­tunk ! Porolni az épülethez tarto­zó porolon lehet meghatáro­zott időben, s porrongyot ki­rázni is csak az erre a célra kijelölt helyen. (Tehát nem a lépcsőházban, vagy az ab­lakon keresztül a járókelők fejére!) Szemetet vagy bármilyen hulladékot folyosóra, lépcső­házba, udvarra kiseperni, vagy ablakon át kidobni ti­los. ! Vizet pazarló módon, feles­legesen folyatni, erkélyen vá­A MtSKOLCIAKF A SZÓ Rovatve*e:6- Radvanvi Levélcím: Oéli Hírlap szerkesztőse«» SS» Miskolc, Bajcsv-Zsitinseks ól ts relefonszam: tS-l*J Ar Az Avas-délen lakók örömére a főút mellett aszfaltozott járdát építene!c a. KÉV—Metró munkásai. A Bokányi Dezső és Engels utcai buszmegálló között tehát rövidesen száraz lábbal, tiszta lábbelivel közlekedhetünk a lakótelepen. (Kovács Attila felvétele) ők feljutottak Ac Ez a Volán autóbusz — amely a bánkúti turistaház előtt látható — nem miskolci, az Alföldről jött. Ügy látszik, az ottani buszokra nem vonatkozik a Volán Trösztnek az a rendele te, amely megtiltja, hogy autóbuszjáratot indítsanak kedvelt kirándulóhelyünk­re, az országos hírű síparadicsomhoz. Esetleg az Alföldön nem is tudnak erről a ren­deletről, ami nem volna csoda, hiszen legalább 15 éves. Jó lenne, ha ezt a szakállas rendeletet felülvizsgálnák az illetékesek, mert megszületése óta jó út épült Bánkúira, a. forgalmat egyirányúsítottálc, s ahogy más megyék autóbuszai feljutnak, minden bizony­nyal felkapaszkodhatnának a miskolciak is. Hiszem: gyakrabban nekivágnának a hegy­nek. városunknak azok a lakói is. akik nem rendelkeznek saját gépkocsival. Higgyék el, sokan vannak! Dr. M. A. Miskolc Egy halom pénz A napokban a Tiszai pá­lyaudvar mellett levő postán volt dolgom. Eleinte jó né- hányan vártunk sorunkra, később azonban már csak ketten-liárman ha voltunk. Az asztal mellett 25—30 év körüli asszonyka pénzt szá­molt. Nem a pult túlsó olda­lán, hanem az ügyfelek kö­zött, hiszen maga is ügyfél volt. Jókora halom 500 fo­rintos hevert előtte. Nem zavartatta magát. .. Engem nagyon meglepett, hogy ennyi pénzt ilyen „véd­telenül” kezel. Nem tartott tőle. hogy valaki belemarkol, elviszi, elszalad vele. Nem akarom az ördögöt a faira festeni; véleményem szerint azonban igen jó lenne, ha a vállalatok jobban felokosíta­nák alkalmazottaikat, akik pénzzel is dolgoznak: hogyan, milyen körülmények között számolják a rájuk bízott összegeket. Ne kockáztassa­nak fölöslegesen, hiszen ez a közösség pénze. Ne adjunk alkalmat a bűnre! Az eset időpontját, s a vállalat nevét, amelynek az asszonyka az alkalmazottja — nem közlöm. Legyen intő példa ez mindenkinek. Murányi Tibor Bánréve, Dózsa Gy. u. 3. sz. Féltve őrzött panaszkönyv cím­mel közöltük rovatunk január 11 -í számában Tóth Lajos bold- vai lakos, az LKM dolgozója le­velét. Olvasónk arról írt, hogy a Bükkvidéki vendéglátó Válla­lat Búza téri Delikátesz csc- megeboltjában részint többet szá­moltak vásárlásakor, mint amennyit kellett volna, részint rendőrrel fenyegette meg rekla­mációja miatt az üzletvezető- helyettes, továbbá, hogy megta­gadták tőle a panaszkönyvet. Mindezek miatt az Állami Ke­reskedelmi Felügyelőséghez for­dult, az illetékesek intézkedésére pénzét postán visszakapta, ám­de — mint írta — még mindig hiányosan. Tóth Lajos levelére a Bükkvi­déki Vendéglátó Vállalat igazga­tója válaszolt a január l«-i kel­tezésű levéllel, amelyhez mellé­kelték a panaszoshoz írt leve­let, Ennek lényege: a téves gyá­ri címke miatt számolt többet a pénztáros, s figyelmeztetés nél­kül korrigálta is tévedését. A vállalat olvasónkat elmarasztalta, mondván: csak miután kiabálni kezdett, s öklével verte a pultot, közölte vele az üzletvezető-he­lyettes, hogy rendőrt hív. A vá­sárlók könyvét nem tagadták meg a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat vizsgálata szerint, ha­nem megmutatták, hogy hol van kifüggesztve, ennek ellenére ezt Tóth Lajos nem vette igénybe. Végezetül pedig „A vizsgálat a boltvezetés terhére mulasztásként állapította meg, hogy a jelzett csipkeíz esetében a helyes ár feltüntetése nem úgy történt, hogy az a helytelen árat fedje. A vezetőhelyettes pedig mulasz­tást követett el, hogy felhívására a vásárlók könyvét nem adta át Önnek, hanem csak a helyét mu­tatta meg. Ezek miatt a felelős­ségre vonás megtörtént, és meg­előző jellegű intézkedéseket tet­tünk hasonló esetek elkerülése végett.” A Megyei Kereskedelmi Fel­ügyelőség válasza múlt héten pénteken érkezett meg rovatunk­hoz. Közölték: Tóth Lajos pana­szát a felügyelőség kivizsgálta, s azt „teljes mértékben jogosnak találta”! „Az árdrágítást elkövető pénz­tárost pénzbírsággal sújtottuk, a szocialista kereskedelemhez nem méltó magatartást tanúsító üz­letvezető-helyettes ellen a válla­lat igazgatójánál szigorú fegyel mi felelősségre vonást indítvá­nyoztunk” — írta a felügyelösé vezetője. Dilemmánk: hogy higgyünk ezek után a vállalati belső riz«- gá latnak!? Takarékosság Energiából, energiahordozókból. OPEC-ék pechünkre vi­lágba emelik az árakat. Nálunk is (ha igy folytatjuk) ha­talmas neonreklámok hirdetik majd, hogy takarékoskodjunk a villamos energiával. Minden energiánkat az energiataka­rékosságra fordítjuk. Az utcai világítótestek is azért égnek néha virradat után is, hogy látható legyen, milyen energia­pazarlás folyik. A fűtőberendezések automatikus szabályo­zóit takarékossagi okokból nem szerelték fel. A feltalálói vagy újítói díjat takarították meg. Többen saját szellemi energiájukkal is takarékoskodnak. Például az. aki az előttem pöfekelö teherautónak a por­lasztóját csal: a kötelező szemle előtt akarja szabályozni. Ad­dig okádja azt a drága, jó. benzindús gázt. Szinte köny- nyezik. Neki is fájhat. Hát még az én fejem, hogy fog fájni néhány perc múlva. Ha engem nem. legalább a kör­nyezetet védenék. Arra törvény is van. Föl akartam írni a rendszámát, de részben a füsttől nem láttam, másrészt nem tudtam, melyik teherautó vagy busz rendszámát írjam fel, mert szinte mindegyikből dőlt a füst. Sose szmogom ezt megfokni! Ha véletlenül valaki, aki olyan központosított garage-ban takarékoskodik az energiával, cs a füsttől látja elolvasni ezt a pár sort, jó lenne, ha arra is gondolna még a kö­vetkező kőtelező szemle előtt, hogy esetleg folyamatosan is lehetne ellenőrizni a porlasztókat. Az energiatakarékosság révén. Mert az olaj a vámon jön be, és ha most sok jön be a vámon, akkor mi itt vámon belül nem jövünk ki. Ab­ból, ami bejön. Bérezés József Épül a járda az Avas-délen

Next

/
Thumbnails
Contents