Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1979-02-24 / 47. szám
\ A ludas a legjobb beruházás Ha eddig a dicséret hangján szóltunk a Nézőpont című műsorról, akkor ezt most csupán megismételhetjük. A javulás nemcsak formai — az is lényeges! —. hanem tartalmi. Töm. ren úgy fogalmazhatnánk, hogy a részkérdésektől fokozatosan halad a problémához. Helyesen teszi, hogy nem markol egyszerre sokat, nem pocsékolja el a műsoridőt. Mert bármilyen fontos is legyen külön-külön a zene. a film. a képzőművészet, az alapkérdés a műveltségről szólván az iskola. Azért is. mert jószerével Ott el is dőlhet minden, azért is, mért erre kel! építenie a közművelődésnek is. Amit az iskolában elrontottak vagy elmulasztottak, azt már csak rendkívül nagy erőfeszítéssel, drágán és sokkal rosszabb hatásfokkal lehet pótolni. Ha egyáltalán lehet, mert vannak dolgok, amiket nem is lehet. (Gondolunk itt azokra a tantárgyakra. amelyek döntő hatással lehetnek a tudat és a személyiség formálódására: az irodalom, zene, művészettörténet, történelem.) Ahogyan a műsorban megszólaltatott Marosán György mondotta: a műveltség, a tudás eleve egyik feltétele annak, hogy a munkásság—parasztság birtokolja a hatalmat. Mindig is tudta ezt, s a mozgalmi munka szerves, igen fontos részének tekintette a munkásság művelődését, képzését és önképzését, a tényleges és a „naprakész” tudásának a gyarapítását. A hatalom és a harc (itt az osztályharcra gondolunk) ugyanis nem csupán elhatározás kérdése. A valóságot csak az tudja megérteni, birtokba venni, aki megalapozott és sokoldalú tudással rendelkezik. Ugyanez érvényes a demokráciára is. Nem elég az, hogy közöm van valamihez, ha nincs áttekintésem róla. ha nem értem az összefüggéseket. Ezért van az, hogy a termelési értekezletekén pl. ..nem tudják elmondani” a dolgozók azt, amit előtte már (a folyosón) megbeszéltek. Félő — figyelmeztetett Marosán György —. hogy kialakul így egy elit réteg, amely — éppen a tudás birtokában — eltávolodik a tömegektől. Sokat elismételt, talán már közhelynek ható igazságok ezek. mégis ismételni kell őket. ..A munkásnak kutya kötelessége tanulni” — mondta Marosán, mert ez az érdeke. De a leckét, a megrendelést megfogalmazza maga az élet is. Magyarország nyersanyagokban és energiában szegény ország. Tartalékunk van viszont — szinte feltáratlan — a szellemiekben! A még ki nem művelt, de kiművelhető és kiművelendő emberfőkben. Ne feltétlenül a tudósokra, a ..fehérköpenyesekre” gondoljunk rögtön (rájuk is, de az más téma), a Nézőpont sem róluk beszélt. Azt vizsgálta meg. hogy általános-e az általános iskola, kik és milyen okok miatt nem végzik el itt és most? Kornidesz Mihály higgadtan és meggyőzően elemezte a kérdést. A vágykép az lenne, hogy mindenki szerezze meg az általános műveltséget; a lehetőségek is nagyobbak erre. mint a tényleges eredmények. A müvielt- ség. a tanulás azonban #- úgy tűnik — még nem „kifizetődő" ; nem realizálódik rögtön forintokban. A hórukkmunkát jobban honorálják, mint az elmélyült, hosszan tartó tanulással szerzett tudást. A szegedi példa meggyőző volt: a négy elemit végzett betanított munkás 4000 felett keresett, az oktatásukért felelős (pedagógus) 3400-at... Tény, hogy a munkaerő oda áramlik, ahol jobban megfizetik. Tény, hogy bizonyos munkákra még kiemelt pénzért sincs munkaerő. Ugyanakkor elgondolkodtató a szegedi igazgató érvelése is. Azért kell fázisokra, primitív munkamozdulatokra bontani a munkát, mert az általános iskolai végzettség hiánya miatt nem j|c A Jó boszorkány és Dorka (Lenkey Edit és Milviusz Andrea) (Kovács Attila felvétele) Mindenkin tud segíteni Óz, a nagy varázsló a Madárijesztő-—, mulatsá„Kedves Gyerekek! Meghívlak Benneteket, kísérjetek el Meseországba, ahol Dorkával és Totó kutyával bejár luk a jó és rossz tündérek birodalmát. Barangolásaink kőiben sok furcsaságot látunk majd és sok érdekes emberrel találkozunk. A Máüárijesztd, a B-.ídogember és az Oroszlán is hűséges társunk lesz jóban, rosszban. Mindannyian Ózhoz, a nary Varázslóhoz készülőnk, aki min. denkin tud segíteni . . Halasi Imre rendező „bácsi” — végzős főiskolás fiatalember — írja ezeket a sorokat az Úz. a nagy varázsló műsorfüzetében. A gyerekek elfogadták a meghívást — telt ház volt a múlt vasárnapi miskolci bemutatón —. és azt hiszem, nem bánták meg. Apuka, anyuka ölében — hiába, nem az ő méretükre tervezték a színház nézőterét — izgulták, kiabálták, nevették végig az előadást. (Némelyeknél még a mécses is eltörött, de hát csuk nem jöhet le a színpadról a Gonosz boszorkány — megmagyarázza: „Gyerekek! Az életben is vannak rossz emberek, de nem félni kell tőlük, hanem harcolni ellenük. Ügy, mint Dorka és -csapata«.'') Frank L. Baum zenés ‘me- sejátékát Schwajda György alkalmazta magyar színpadra — tehetségét több saját színműve bizonyítja; Miskolcon a Segítséget mutatta be nagy sikerrel az elmúlt szezonban a színház—.zenéjét Tamássy Zdenkó szerezte. A zenekart Pazar István vezényelte. Sok-sok ' ötlettel .1 tarkított kellemes, jól követhető előadást rendezett Halasi Imre, aki természetesen a gyerekekkel együtt izgulta végig — ha nem is a darabot, de — a ..közönséget”. A szereplők közül elsőként Pólyák Zsuzsa érdemel dicséretet, aranyos-bájos-rlszálós Toto kiskutyaként a szívünkbe lopta magát. Remekül esetgos selypességgel gyáválkodik Pa’óczy Frigyes — az Oroszlán —. drukkolunk Milviusz Andreának — Dorka —. hogy visszataláljon Óz — Gyar- mathy Ferenc látszotta a miskolci bemutatón — segítségével a szüleihez. Kellően dekoratív Lenkey Edit — a Jó boszorkánv — és „ellenszenvesen” szép. hatalmas Zoltán Sára. a Gonosz boszorkány. Mindannyiunk nagy ; örömére a Bádogember — j Bánó Pál jeleníti meg — is . megkapja jól megérdemelt ! szivét. A pompás jelmezeket Fekete Mária tervez,te, az egyszerű. mégis hatásos díszletek Langmár András tervei alapján készültek. Legközelebb holnap délután 3 órától láthatják a kicsik a mesejátékot, a nagy varázslatot — a Miskolci Nemzeti Színházban. Villantó Régi Rakaca Több mint húszéves horgászmúltra tekint vissza Klinga K. Lajos, aki a két évtized alatt talán Magyar- ország valamennyi folyó- és állóvizében „lógatta zsinórját”. s hogy" ez idő alatt rrfennvi halat fogott, arról legjobban a fogási eredménynaplók beszélnének. Most régi rakacai élményei közül idéz fel egyet.. . Rég volt, de jó visszaemlékezni, mert mér csak nagyon szép emlők. Hogy miért emlék, cvre talán majd egyszer választ kapu nk. ftszakfMagyarország horgásza' türelmetlenül várták a rakaeal víztározó megnyitását, hisz csodás reményeket ébresztett bennünk, nüvel szennyezés nem érheti. Bíztunk abban, bogy pusztuló folyóvizeinket részben pótolni fogja. A remények akkor valóra is váltak. Erre a sok-sok példából emlékezem vííjíizü egyre, egy teljesen — mármint az akkori időkhöz mérten — hétköznapira. Védtük és óvtuk a vizet, éjszakánként négyen-oten — természetesen a felelős és felügyeleti szervek megbízása alapján — csónakon körüljártuk a tavat, 'gazolhattunk, figyelmeztettünk és ha kellett és szükség volt rá, feljelentést is tettünk. Egv ilyrn szokványos éjszakai ellenőrzés után fáradtan pihentünk le. de velem levő 10 éves kercsziílatn, Gábor — ma már meglett katona — mint újdonsült ifihorgász vadonatúj üvegbotjával, peremfutó orsójával nem osztotta ilyen irányú tevékenységemet. a horgásztanya előtt F. Pista bácsi útmutatása és felügyelte mellett megkezdte élete első valódi önálló horgászatát. Az eredmény kolosszális volt, Három nap alatt 32 (azaz harminckeltő) darab méretes ponty — és mennyi méreten aluli! — lelt a zsákmánya. Pedig a paritól c. sít nőn (i1)—50 méterre dobott — nem hordta be horogját 300— 400 méterre — és egyszerű — nem szakosított, büdösített, preparált s*b# — falusi főtt kukoricával. s helyszínen gyűrt paprikás kenyérbéltel horgászott. És nem ö volt szerencsés vagy mázltsia horgász, hanem a víz halállománya volt ilyen. Gábor viszont hazáig sírt, mert csűrni ti í) darabot hozhatott haza, a többit vissza kellett engednie. Megjegyzem1, ezt akkortájt Lijn mokjniíi beidet art oft a, iöbb okból Is: volt hal, a többletmeny- nyisíég pedig nagyon sokba kerülhetett. Nem érte meg a kockázatot . . . Sporttársak, ha most bárki nem három nap, hanem két hét alatt 32 db pontyöt fogna, nemhogy sírna, hanem azt hiszem, az ország egyik legeredményesebb és legbüszkébb horgászának vaúaná magát. De hát hol van már a tavalyi hó . . . képezhetik át és tovább a dolgozókat! Márpedig nincs lélek- ölőbb és fárasztóbb az elmechanizálódott szalagmunkánál! Ez idegeníti el a legjobban a dolgozót a munkától. Jó példaként a bábolnait említhetjük. A gazdaság felismerte, hogy az emberfőkre, a tanításra fordított pénz (évi 11 millió!) a vállalat ..legjobban megtérülő beruházása”. Ugyanakkor! ..Kényelmetlenebb képzettebb emberrel dolgozni, de gazdaságosabb" — mondta az egyik interjúalany (mérnök). Figyelemre méltó észrevétel! Kérdés csupán az. hogy egyes veze- : tők a mondatnak melyik részét jegyzik meg?... A gondol- j kodó emberrel ..mindig baj van”, mert rákérdez, mert bele akar szólni a sorsába, a dolgok alakulásába. Mégis mindent ' . meg kell tennünk. hogy ők legyének többen, ők intézzek a dolgokat, a mi dolgainkat! (horpácsl) Zoltán Sára játssza —, hogy Az aztékok földien i Az aztékok földjét — Mexikót — mutatja be diákkal illusztrál! előadásán Pályi András geofizikus, hét‘ ön este 6 órától, a TIT Kazinczy Klubjában megrendezendő Körutazás hat földrészen című szabadegyetemi sorozat keretében. Éneklő rajok városi versenye A bányászat történetét dolgozzák fel Minikönyvgyüjtök klubja Az Üttörőliáz évente visz- szatérő rendezvényei közé tartozik az éneklő rajok váró*! versenye, melynek idei eseményei hétfőn kezdődnek el. Délután 3 órától — és másnap, ugyancsak 3-tól — mutatják be műsorukat a benevezett rajok. A döntő csütörtökön lesz. itt a legjobb hat csoport közül választják ki azt az egyet, amelyik a március 4-én — szintén a Molnár Bála ifjúsági és Űttörőhézban — megrendezendő megyei döntőn 14 más város és járás legjobb éneklő rajai között Miskolcot képviselt. Tizenkilenc raj nevezett a városi versenyre, 10—12 perces ösz- szeálUtast mutatnak be úttörődalokból, népdalokból, Mozgalmi énekekből Névadója életéről, munkásságáról szói a Borsodi Szénbányák Péch Antal ml- niaiűrkönyv-yy Ajtók klubja nemrég megjeleni első minikönyve A klub 1977 márciusában alakult, jelenleg 47 tagja van zömében a Borsod1 Szénbányák- dolgozói. Célú! tűzték ki. hogy bányászat történeti ml rikönyveket írnak -szerkesztenek, teldolgozzák a bárn-ísthagyomá- nvokat. közben természetesen mind jobban megismerik ä miniifönyvgyűjtés — és készítés — szépségeit. Állandó kapcsolatban állnak az ország körülbelül múiPőt tucat hasonló klubjával, de külföldi gyűjtőkkel Is rendszeresen cserélnek, konzultálnak. Első könyvüket Tóth Pál okleveles bányamérnök, a klub titkára írta a magyar bányászai egyik legnagyobb alakjáról. Péch Antalról. A könyvet — melyhez Mono.i János, a Borsodi Szénbányák igazgatója írt előszót — az Ifjúsági Nyom’.a készíteti .• i ízléses, s-.ép kivitelben. 300 1 scámozi példányban jelent í meg a Péch Antalról szóló minlköhyv. ezt — előreláthatólag még az idén — újabb saját kiadás követi: á bányászdalok gyűjteménye. A klub várja azok jelentkezését. akik — nem kezdő szinten — foglalkoznak minikönyvgyíijtéssel (a tagoknak általában 30—300 minikönyvből álló gyűjteménye van). lenkedik Somló István — ő (szabados) SZABÓ ERVIN Kell egy kis hacacáré... A hosszú a sláger Egymást érik a bálok Miskolcon is. Ma este a .túlióban és az Avasban lesz far iflgi ac", férfi. Tapc’cán az „E>: a cllvrt'' szerkrsztfí-.égc rend«* dlvalbcmu tv tóval és más szórakoztató báli csemetével tűzdelt «z Avasban pedig a nvdb'"rook tánc Inak és szórakoznak majd. így most báli ruhákat mutatunk be. A fekete nagyestélyi avatott kezeknek pár órás munka lehet, hiszen a manöken is saját magának készítette. A hosszú szoknya érdekes és bizarr !'alsű része mindössze eay sül. ami a váltakat és a hátat teljesen szabadon hagyju. Egyetlen éke a virágdísz. A másik estélyi ruha finom selyemből vagy muszlinból készülhet, derékban szabott, a szoknyája enyhén húzott, alul széles fodordí- szítéssel. A ruha telső részét ugyancsak a hasonló sz( ",ségű fodor feszi különlegessé. a vadakat újfen* szabadon hagyva. Reméljük, hétfői báli tudósításunkban ismét .beszámolhatunk néhány ruhaújdonságról.
