Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-20 / 43. szám

f \ Hajdani mesterségek Kékfestők céhe Napjainkban ismét diva­tos a kékfestő, mind a vi­seletben. mind a. lakásokat díszítő textíliák körében. Indító Indiából A kék tettes alapanyaga, az indigó, amely különböző növényekből nyert organikus kék festék. Indiából került Európába. Az első. indigó­val festett, valóban varázs­latos kelméket a követek juttatták el a napkirály, XIV. Lajos udvarába. Az új anyag, az „Indiennes” rend­kívül gyorsan divatossá vált. A távoli Keletről hajókara- vánok szállították Németal­földre és Angliába a tetsze­tős kelméket, valamint az előállításukhoz szükséges in­digót és a gyapotvásznat. Bár az angol takácsok fel­lázadtak, és a szászországi és thüringiai festőcsülleng- termelő junkerek is tilta­koztak az indigó behozatala miatt, az új eljárás elterje­dését semmiféle rendelettel nem tudták megakadályozni. A kéktestési eljárás lénye­gében napjainkig nem vál­tozott. Fehér vászonra fara­gott vagy rézszögekből ki­vert mintákkal szigetelő masszát nyomnak, majd az indigócsávás medencében, a „lupában” megfestik a kel­mét. A különböző vegyi anyagokkal feloldott indigó a levegőn, amint a kelmét kiemelik a folyadékból, oxi­dálódik. és kék színű lesz. A bemártás és a levegőzte­tés többszöri megismétlésé­vel érik el a megfelelő sö­tétségéi színárnyalatot. A szi­getelő masszát, mely a min­ta helyét fedi, kénsavas für­dővel oldják le, s előtűnik a vászon eredeti, fehér színe. A kék-fehér mintás anya­gok először a városi, polgá­ri viseletben léjs a lakások kárpitjainál jelentek meg, majd a parasztok is átvették és használni kezdték az egy­szerűbb mintás vásznakat. ...törvényfelen árulástul el tiltani Magyarországon a XVII1. század közepén először a du­nántúli és a felvidéki váro­sokban bukkannak fel az új eljárással dolgozó mesterek. Az ország textilipara még a múlt század első felében is elmaradott volt. így hál a kékfestő ipar jelentős fel­adatot látott el a hazai ta­kácsok és a háziipar vász­nainak megfestésével. Miskolcon viszonylag ké­sőn. 1822-ben alakult meg a kékfestők önálló céhe 16 mesterrel, akik addig a fel­földi. kivált az eperjesi céh­be tartoztak. Kiválásuk után a megyei „Deputációhoz" in­tézett beadványukban céhes kiváltságaik megerősítését kérik: „nem fsak a Fel Föl­di Festőket kérnénk aláza­tosan az efféle törvénytelen árulástul el tiltani, hanem azon Gyótsos Aszszonyokat is. kik amazoktul mindenfé­le hitvány és hamis iestékű A gyermek­városiakért Öt vállalattal szerződéses, csaknem harminc vállalattal állandó kapcsolata van a Gyermekvárosnak. Szerző- ■ dést köt velük évente 240— 2ö0 szocialista brigád is. Vállalásaikat szívvel, kész­séggel teljesítik a társadal­mi szülők Harminchat gyermeket kü­lön is patronálnak. Hétvége­ken hazaviszik őket. és az intézet okos gondozási-neve­lési irányelvei szerint bán­nak velük.. / Mys esetekben nevelési egységekbe szervezett gyer­mekcsoport talál pafronálók- ra. Anyagi segítséget kap­nak ünnepségek, kirándulá­sok szervezésére, könyvek, lemezek, játékok beszerzé­sére. A brigádok tagjai bol­dogan várt rendszeres láto­gatók. a gyermekek rendez­vényein vendégek. Nekik vi­szont ünnepségeiken a gyer­mekek kedveskednek. Sokfcn vannak, akik az el­ső hívásra szívesen járulnak munkájukkal az intézet be­rendezéseinek korszerűsítésé­hez. karbantartásához, szé­pítéséhez . .. Csabai Kálmán festményei Csabai Kálmán festőmű­vésznek nyílik kiállítása csütörtökön délután 5 óra­kor a Képcsarnok Szőnyi István-termében. A tárlatot Csólai János, Miskolc ta­nácselnök-helyettese nyitja- ..war. műsor j)c XVIII. századi figurális ábrázolás kékfestő anyagon Portékát végestül (azaz vég­számra) hitelbe öszve vásá­rolván azokat a Miskolczi Piatzon és heti vásárokon rő- fönkint árulják, s azt ollyan ótson adják, hogy miattok a váltó (azaz festésre behozott kelme) munka is rajtunk marad.” A kékfestő kelme jelentős szerepet játszott a XVIII. szá­zad második felében megin­duló népviseleti színeződés­ben is, alapanyagát adta nagyrészt a hétköznapi, de még az ünnepi viseletnek is. Általános volt a kékfestő­ből készült ágynemű, leg­többször csikós mintázássá!. Az asztalterítőkön gyakori díszítés volt a reggelihez te­rített asztal utánzata kávés­csészékkel, kannákkal, kifli­vel és virágszegéllyel. Más­hol a virágminta mellett a tulajdonos neve. vagy éppen az esküvő évszáma került az ünnepi abroszra. Menyasszonynak J J és csikósnak A női viseletben a kékfes­tő a hétköznapi ruháknak volt elterjedt anyaga, de vannak olyan palóc közsé­gek is, ahol a századfordu­lón a menyasszony még kék­festőben esküdött. Az ún. lángszínű kékfestő böjti vi­seletnek, vagy gyászruhának való használata sokfelé nap­jainkig is ismeietep. Még az olyan színpompás viseletű vidéken is, mint a matyó- ság. viseltek „rámás kötőt”, azaz bordűr mintás kékfestő ■furcot és vállkendőt. A férfiaknál elsősorban a mesteremberek viseletében kapott helyet a kékfestő, de nintázat nélküli, ún. .sima- célt vászonból készült a hor­tobágyi csikósok bő inge és gatyája is. A kékfestő mesterséget már a múlt század végétől kezdte háttérbe szorítani a gyárak olcsóbb ' tömegáruja, majd a gyors viseletváltás is siettette a kisebb műhelyek megszűnését. Miskolcon a XX. század elején még 4 kékfestő mes­ter dolgozott, a jobb megél­hetés miatt azonban ők is áttértek a kelmefestésre, vegy tisztításra, mángorlásra. Egy-egy kisebb körzet fal­vainak igényét látta el 1960- ig a putnoki műhely, nap­jainkban pedig környékün­kön egyetlen mester, a me­zőkövesdi Füzeskúti József folytatja a kékfestő mester­séget. FÜGEDI MÁRTA KEDD Kossuth rádió: 13.00: Deli Kró- nuva. — 12.uu: Ki nyer ma? — Tpi"veiiyv. — i2.5ü: Hangverseny uéiiüoüen. — U.oo: Mai észt koltoK versei. — 14.14: Az Állami Népi Együttes feive- teieioól. — lö.oo: Hírek. — 15.lü: Lili. Részietek Herve Operettjé­ből. — 15.28: Nyitpikék. rvisisku- lások műsora. — 16. üu: Útköz­ben. — 16.05: tíalettzene. — I7.uu: Hírek. Útközben. — 17.07: Ol­vasók Párizsban és Budapesten. II. rész. — 17.32: Händel: g-moll szonáta. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt ... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: !• ilmdalok. — 19.28: A szá- mitógép útja Pascaltól Neuman- nig. — 19.58: Verdi: Az álarcos- .bál. — 21.05: Húszas stúdió. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Népdalok. — 22.50: Medi­táció — a munkaviszonyok hu­manizálásáról. — 23.00: Világhírű zongoraművészek Chopin-ielvéle- leiböl. — 24.00: Hírek. — 0.10: Presser Gábor táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.25: Látószög. — 12.30: Hírek. — 12.33: Melódia­koktél. — 13.25: Állatbarátoknak. — 13.30: Éneklő ifjúság. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Tip­top parádé. — 18.30: Hírek. — 18.33: Nótacsokor — 19.23: Boro­din: Közép-Ázsia pusztáin. — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Pénelopé férje. — 21.03: A fizika kultúrtörténete. — 21.13: Az európai popzene csil­lagai. — 21.52: Offenbach ope­rettjeiből. — 23.00: Hírek. —23.15: Dzsesszíelvételekböl. — 24.00: Hí­rek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Fiatalok zenés talál­kozója. Szerkeszti: Varsányi Zsu­zsa. — A tűzi kutya ... (A ha­gyományos paraszti lakásoknak zárt és nyílt tűzhelyei voltak. A két típushoz más-más tüzelés­technikai eszközkészlet tartozón.) Viga Gyulának, a Herman Ottó Múzeum munkatársának előadá­sa. — 18.00—18.30: Észak-magyar­országi krónika. (A zsolcai ház­gyárban. — A szikszói c^beket- tető.állomáson.) — Mr1*- György énekel..— Hírek, lanelozetes. Televízió, 1. műsor: 1C‘?0: Hí­rek. — 16.35: Emb^r és föld. — 16.55: A nyelv világa. — 17.30: Ahogy a Kaláka együttes és Kozák András elénk varázsoltr Kékfestő nyomódúc a Herman Ottó Múzeum néprajzi gyűjteményéből „Jó Hamlet, ezt az éjszínt dobd le már .. dúdolom ha­zafelé menet. Az élmény kar­jaiból nehezen bonlakozva, tű­nődöm a műfajon. Mit láttunk, mit hallottunk a Bartók Béla Művelődési Ház színpadán 1979. február 19-én este, a K: Iáka együttes és Kozák András elő­adásában: drámát zenekíséret - tel, zenés művet prózában el­mondott áriákkal, vagy egy­szerűen egy lerövidített Ham- let-előadást, ahol kidomboro­dik a személyiség, az esemé­nyeket pedig egy együttes me­séli el? A Kaláka együttes több mint zenei aláfestés. Együtt él és együtt játszik a szi’v padon az egyetlen mozgó és soha sem éneklő szereplővel, a Hamlet alakját megszemé­lyesítő Kozák Andrással. A négy zenész; Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos. Huzella Pé­ter és Radványi Balázs a da­rab 22 szereplője, ők az urak úrnők, tisztek, színészek, híradók és ők a kísértet. Gryllus Dániel, a mű zenei megálmodója önálló művet alkotott, semmiféle zenei múlthoz nem csatlakozott, nem támaszkodott sem a skót, sem más népzenei elem. re. A zene mégis minden ízében hagyománydús. Benne érezzük a dalnokok lantpen­getését, a himnikus fölzengé­seket. s minc^izt. amit az opera'recitatívóban mondana el. ő dallamgazdag, izgalmrv) hangszereléssel közvetíti. Fő érdeme e zenének a vers­mondás természetes lükteté­se. Sehol, egy pillanatra sem érezzük, hogy hiba esett vol­na a magyar versmondás prozódiai szabályain. Ez a ze­ne hagyja, hogy magával ra­gadja a. vers szépsége: A bűn bánat mit tehet annak ! ki bűnét bánni kénytelen... Hűen, tisztán, átérezve ele­veníti a shakespeare-i drá­mát; ezért önálló és szép af; Hamlet: Kozák András muzsika. A négy zenész hangszeren játszik és énekel is egyben, mivel a drámai mondanivaló így kívánja. Az énekmondásuk beszéd ... dalszerü beszéd, olyan tiszta artikulációval, amilyet ma­gyar színpadon sajnos, rit­kán hallani. Gryllus Vilmos Poloniusa, gordonkára és énekhangra, önálló remekmű. Huzella Péter és Radványi Balázs Rosencrantz és Guil- densternként vagy Laertes és Fortinbras szerepében több, mint színpadi megelevenítés: egy személyiség lényegének. emberek közötti kapcsolatok szép vagy álnok kialakulásá­nak szemünk előtt történő megteremtene. A zenére mint drámai cse­lekményre épül a hamleti al­kat. Nem kétséges, hogy Hamlet alakja a monológo­kon át valósul meg. így akarta ezt Shakespeare. A monológok egy része kima­radt, s így Hamlet egyénisé­gének lényege, nagy gondjai, kétkedései, emberről, életről, halálról alkotott nézetei nem tárultak fel teljes mélysé­gükben. A darab legjobban felépített jelenete, ami a ze­nei megoldást illeti, a Gon- zago megöletését lejátszó színházaséi. De elmaradván a befejező monológ — talán nem érle meg egy Hecubá- ért? — befejezetlen maradt a jelenet és a felvonás. Kozák András pózmentes, egyszerű alakítása tette tel­jessé az előadást: a lényeg kiemeléséhez talán még ke­vesebb mozgást és még több kifejezésbeli erőt diktálna a sűrített dráma-feldolgozá?. Remek ötlet, járható ut. amit megmutattak, öt ember a legkisebb magyar falúba, bármelyik középiskola szín­háztermébe, akármelyik üzem előadótermébe elviheti ezt a drámakolosszust, úgy. hogy a teljesség igényét képes fe­dezni. Előadásukkal missziót teljesítenek, a szó nemes ér­telmében. irodalmi, színpadi és nyelvi kultúránk szolgála­tában. Az együttesnek na­gyon sok sikert, a hazának sok ilyen együttest kíván­nánk. GYÁRFÁS ÁGNES ■»Uldcilki iskolája. — 18,40: isgeszsegűnkeil. — 18.50: Kericsz- Kui . — 19.10: Esti mese. — Iá.J0: Tevetorna. — 1 a.„i>; ív-hirauo. — 2d.00: Az Onedin csa.ád. — 20.50: TTszieiendok. — 21.rá: Nézőpont. — 22.lő: Tv-híradó, 3. Televízió, 2. műsor: 20.01; Be­szélgetés Nagy Istvánnál. —Zu.jo: Tv-iurado 2. — 21.20: Szalmaláng. NSZK—irancia film. Szlovák televízió: 17.00: He­gyeken, völgyeken túl. — 17.25: Nyugat-szlovákiai híradó. —17.55: Autosok-motorosok. — 18.25: A párt katonái. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-hírado. — 19.30: A huszonkilencedik. Cseh film. — 21.30: Tv-híradó. — 22.00: Könyv­szemle. — 22.05: A Musica Viva. Zenei magazin. Miskolci Nemzeti Színház (7): Leányvási.r. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—181 : Keleti szőnyegek. Mini Galéria (10—18) : Barabás Márton festményei. — Vasas Művelődé­si Központ (14—19): Szabad időben pályázat 1978. — Vasas Galéria (14—19) :. Mezey István grafikus kiállítása. — József Attila Könyv­tár (12—20): Stettner Béla gra­fikusművész kiállítása. — Her­man Ottó Múzeum (10—18): Em­ber és munka. — A Kommu­nisták Magyarországi Pártja. — Herman Ottó-emlékház (ló—18): Herman Ottó élete és munkássá­ga. — Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőhöz (10—18) : Halász Ká­roly kiállítása. — Gárdonyi Géza Művelődési Ház (16—20) : Mező­gazdasági könyvhónap kiállítás. FILMSZÍNHÁZAK BEKE Hulot úr közlekedik Szí. francia film Kezdés: í4, hn6, 8 órakor KOSSUTH Szabauíts meg a gonosztól Szí. magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: Í3. hn5, 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB A homok asszonya Japán film 16 éven felülieknek! Kezdés: f5. f7 órakor TÁNCSICS A legszebb ló Mb. szí. szovjet film Kezdés: f5 órakor Blöff Szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: f7 órakor FÁKLYA Férfiak póráz nélkül Mb. szí. olasz film 16 éven felülieknek! Felemé!*, helyár! Kezdés: £5, f7 órakor PETŐFI Útban az Atlantisz felé Mb. szí. NDK film Kezdés: f5, Í7 órakor SZIKRA Olyan, mint otthon Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 5, 7 órakor SÁRVÁRI A közös bún Szí. ntegyar film 14 éven aluliaknak nem aiántott! Kezdés: 5, 7 orakor KRÚDY 80 huszár I—II. Szí. magyar film Másfél helyár!. Kezdés: 6 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: A Berlint Kamarazenekar hangversenye. — 9.38: Mai dalok. — 9.52: Tarka mese. kis mese. — 10.00: Hírek.- 10.05: Csiribiri. — 10.35: Vá­laszolunk hallgatóinknak. — 10.50: Kamarazene. — 11.30: A Latinos együttes felvételeiből. Petőfi rádió: 8.00:’ Hírek. — 8.0.3: Pribojs7ky Mátyás citerá- zik, Ferencz Éva népdalokat éne­kel. — 8.20: Tíz pere külpolitika. r- 8.30: Hírek. — 8.33: Idősebbek hullámhosszán. — 9.28: A dene­vér. — 10.00: Zenedélelőtt. — 11.30: A Szabó család. Televízió, l. műsor: 8.00: Tévé- torna. — 8.0-5: Tskolatévé. — 10.15: Az Onedin család. — 11.05: Delta. — 11.25: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor. apróhirdetés adós- «felel BAKUM 180x15-ös radiál pár­ban. jó állapotban, olcsón eladó. Pacher. Régiposta 7. Veszek! Mindenféle ágytolla t! Magas áron! Házhoz megyeki Címfelvétel: 38-859. Vitaest MM a zenéről és zenekarokról Gondolatok a zenéről és zenekarokról címmel a TIT Miskolc városi Szervezete vitaestet rendez csütörtökön a Kazinczy-klubban. A ß órakor kezdődő ankét vita­indítóját Strém Kálmán, a Magyar Zeneművészek Szö­vetsége ügyvezető titkára tartja, a Muzsika című fo­lyóiratban megjelent cikkso­rozata (1978. október, no­vember. december) alapján. Az estre a belépés díjtalan. Hamlet éjszínt pmhprpl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents