Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-19 / 16. szám

Ha Kovács úr Trabantot vesz... Az autóéhség titkai Akárhogy is fogalmazzuk, szigorodtak a gépkocsivásár­lás feltételei. Nagyobb össze­get kell letétbe 'helyezni, megnehezültek a szabadpiaci értékesítés lehetőségei: éppen azért, hogy elsősorban azok jussanak hozzá, akiknek szük­ségük van rá. s visszaszorul­janak a motorizáció kínálta manipulációs lehetőségek. Lgv illúzióval kevesebb Kényszerhelyzet szülte eze­ket a kényszerintézkedéseket. Gondoljunk csak arra: né­hány évvel ezelőtt már nyílt titok volt. hogy az illetékesek a részletre történő autóvásár­lás lehetőségeit latolgatták. Napvilágot látott néhány óva­tos nyilatkozat is. amely be­látható időn belül helyezte kilátásba azt, hogy gépkocsi­hoz ugyanúgy juthat hozzá az. ember, mint televízióhoz vagy automata mosógéphez. Bemegy a boltba, kiválaszt­ja a márkát, kitölti az áru- vásárlási nyilatkozatot, le­szurkolja a vételár húsz vagy harminc százalékát, elhajt, s aztán majd fizeti a részlete­ket. Ettől az illúziótól most meg kell fosztanunk magun­kat. A korábbi prognózisokra rácáfolt a szédítően megnö- vekedett kereslet. A növekvő behozatal ellenére is ugrás­szerűen növekedtek a kielé­gítetlen. s belátható időn b.e- ltil kielégíthetetlen igények. (Más k'érdés. hogy a számok valós igényeket tükröznek-e?) A Figyelő című gazdaság- politikai hetilap legfrissebb száma (innen kölcsönöztük az ábrát is) érdekes cikket kö- 7,öl az autókereskedelemről. A cikk annak a tanulmány­nak az alapján készült, ame­lyet a Merkur megbízásából az Országos Piackutató Inté­zet készített A lakossági sze­mélygépkocsi-piac egyes idő­szerű problémái címmel. Az olló szélesre nyílt Három alapadat, amely se­gít eligazodni a témában. Je­lenleg mintegy 800 ezer sze­mélyi tulajdonú gépkocsi fut az országban. Az idén január 10-én 540 ezer igénylést tar­tottak nyilván. Tavaly a Merkur rekordszámú, csak­nem százezer darab gépkocsit értékesített. Az egyes évek adatait ele­mezve és összehasonlítva így ív a már idézett tanulmány: „A kereslet növekedésével a kínálat szinte soha nem tu­dó* t lépést tartani. Az autó­piac azonban a hetvenes évek derekán a normalizálódás, azaz a kereslet-kínálat egyen­súlyba kerülésének kezdeti jeleit mutatta. 1975 utolsó harmadától kezdve azonban az autóvásárlás iránti érdek­lődés — szinte minden át­menet nélkül — hihetetlen gyorsasággal kezdett növe­kedni: az autóváromán.vosok száma az 1974 őszén mért 50 ezerről egy év alatt 100 ezerre, két év alatt 200 ezerre emel­kedett, s az elmúlt év végére rar db. A 6ÍPWCSI KERESLET ES ÉRTÉKESÍTED ALAKULÁSA 1374 ÉS 137» KÖ79TT NEGYEDÉVENKÉNT Minimális lemaradás a lakásépítésben Tovább nőtt a társadalmi munka értéke • • Ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága 4c A Merkur adatai alapján készített lázgörbe már meghaladta a félmil­liót ... a kereslet-kínálat kö­zötti olló egyre szélesebbre nyílt.” Az emberben akaratlanul is a következő kérdések fo­galmazódnák meg: Mi az oka ennek a hirtelen megugrott, s nem várt kocsiéhségnek? Meddig fűződik, s milyen ér­deke fűződik a társadalom­nak az igények kielégítésé­hez? (Jól tudjuk ugyanis, hogy a motorizáció nemcsak azt jelenti, hogy Kovács úr Trabantot vesz ... A kocsihoz út kell. benzin kell, garázs és parkolóhely szükséges, va­lamint alkatrész szerviz és töltőállomás. És azt is tud­juk. hogy közúti infrastruk­túránk már a korábbi gép- kocsipark növekedésével sem tartott lépést.) Sok pénzünk van Milyen tényezők terelték ilyen elementáris erővel az érdeklődést a gépkocsipiac felé? A legfőbb ok, röviden és nem teljesen szakszerűen így fogalmazható egy mon­datba: az embereknek sok pénzük van. Gondoljunk csak a taka­rékban elhelyezett 120 milli­árd forintra! A másodlagos jö­vedelemelosztásból származó többletbevételekre! Gondol­junk arra. hogy korábban az elköltetlen pénzt (most az át­lagon felüli jövedelmekről van szó) ingatlanba fektet­ték. de a korlátozó intézke­dések fékezték ezen a terüle­ten a ..pénzköltési lehetősé­get”, így a tehetősebbek, — több százezren vannak -j az engedélyezett egy telek és lakás megvásárlása, illetve megszerzése után a Merkúr­nál iratkoztak lel. A Figyelő cikke a gépkocsi- igény növekedését kapcsolat­ba hozza a lakásépítéssel is. „Növeli a gépkocsi iránti igényt, hogy a lakásprog­ram megvalósulásának ered­ményeként több százezer csa­ládnál szabadulnak fel a ko­rábban lekötött vagy tartalé­kolt anyagi eszközök, illetve válik szükségtelenné az ilyen mértékű további takarékos­ság.” Az autóéhség titkai tehát —, ha vannak — mélyebb rétegekben húzódnak, s nem lehet csak egyszerűen a di­vattal, de még az életszín­vonal növekedésével sem ma­gyarázni. Ha ugyanis össze­vetjük mondjuk az 1974-es gazdasági statisztikát a tava­lyival. akkor nyilvánvaló, hogy az életszínvonal terve­zett üteme által előidézett gépkocsikereslet feletti több­letigény okait máshol kell keresni. B. I. A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap megvitatta és jóváhagyta Miskolc idei költségvetési - és fejlesztési tervét. A terv január 25-én a tanács plénuma elé kerül és akkor majd részletesen is­mertetjük. Most két témát emelünk ki a tegnap megvi- tatottak közül: a múlt évi fejlesztési feladatok végre­hajtásáról, illetve a társadal­mi munka eredményeiről szóló jelentést. A terv szerint 1978-ban 2204 lakást kellett volna fel­építeni, illetve átadni. Mini­mális a lemaradás: 2174-et sikerült üzembe helyezni de­cember 31-ig. A lakásépítő szövetkezet nem tudta befe­jezni a Derkovits utcai 16 új otthon munkálatait és a fia­tal építészek számára készülő 14 lakásos kollektív házat is a tervezettnél néhány hónap­pal később, a jövő év köze­pén tudják csak átadni. A gyermekintézmények műszaki átadása és üzembe helyezése a terv szerint zajlott le. A kereskedelmi célokat szol­gáló beruházások közül egye­dül az avasi lakótelep (En­gels út elején épülő) ABC- áruházát nem tudták még befejezni, a műszaki átadás és az üzembe helyezés is az idei évben várható. Az egész­ségügyi és kulturális ágazat­ban némi túlteljesítés is je­lentkezik, ám az egyes alap­közművek és az északi teher­mentesítő út nem épült a kí­vánt ütemben. 1976-ban 43.6. 1977-ben 46,1 millió forint értékű társadal­mi munkával segítette a la­kosság a városfejlesztést, -szépítést. Az egy főre jutó munka értéke 218-ról 227 fo­rintra növekedett. Még nem sikerüli összegezni a múlt évi munkák értékét, de az eddigi számítások sze­rint túlszárnyaltuk az előző évi rekordot is. A leglátványosabb, legérték^ sebb eredmény a műjégpálya befejezése és átadása volt. Teljes egészében társadalmi munkában készült a repülő­téren a modellezőpálya. Se­gítették az önkéntes brigá­dok a területrendezést, utat javítottak, járdát építettek, kitisztították az árkokat, par­kosították, csinosították lakó­helyük közvetlen környékét. A végrehajtó bizottság el­ismeréssel nyugtázta a tár­sadalmi munkát szervező csoport és a kerületi ta­nácsi hivatalok tevékenysé­gét. Ám arra is többen rámutat­tak, hogy ha az impozáns adatok mögé pillantunk, meg mindig nem lehetünk töké­letesen elégedettek. Amíg ! , - 1 4 e. Hazánk egyik legmodernebb sífelvonóját adták át Györ- Sopron megyében, Pázmánd-hegyen. Hossza: ezerháromszáz meter, a pulyá Szintkülönbsége: ötvenöt méter. (Malas* Karoly felvétele) Udvaroluak a szállítóknak Hol van hát az üveg? „— Sör lenne, de egyre ke­vesebb a göngyöleg. Úgy tű­nik, sokan egy forintért nem állnak sorba az üvegvissza­váltásnál. A helyzet olyany- nyira kritikus, hogy a töltő­gépeink, amelyeket a közel­múltban cseréltünk ki na­gyobb teljesítményiiekrc — már képtelenek nyolc órán át dolgo7,ni" — nyilatkozta tegnap megjelent cikkünk­ben a Borsodi Sörgyár fő­mérnöke. Nyomban a lap megjelené­sé után telefonon keresett bennünket F. D. üzletvezető, mondván, hogy a söripar nem hajlandó visszaszállítani az üvegeket, vagy nem ad ele­gendő ládát. A boltban még a tejesládákban is sörösüve­geket tárolnak. Nem elégedtünk meg ez­zel az egyetlen információ­val. s több üzletben érdek- lődtürtk. Rendszerint göngyö­legtúra terv szerint dolgoz­nak, de ezt nem mindig tart­ják be a szállítók. A szűk raktárhelyiségekben egyik sarokból a másikba kell to­logatni az üvegeket, míg el­szállítják. Udvarolni kell a szállítóknak, vagy éppen eré­lyesebb hangon követelni, hoay visszaszállítsák. A boltokban azt tapasztal­ják. hogy a vásárlók igenis visszahozzák az üvegeket. De: egy havi ötmilliós forgalmat lebonyolító üzletben például egyáltalán nincs raktár. . amelyben tárolni tudnák az üvegeket. A szabad ég alatt, kiteve annas a veszély neK is, hogy lábuk kell, garmadában allnak a rekeszei. Az üveg- visszáváitás, — amellyel négy dolgozó foglalkozik ebben a munkaerő-ínséges időben — teljesen elviszi például a zöldségeladás nyereséget. Ebben az üzletben pillanat­nyilag kétszáz rekesz sörös­üveg vár elszállításra. A Borsodi Sörgyár főmér­nöke szerint szakhetvenezer üres rekesz várakozik arra, hogy a boltok töltsék meg őket, ami összesen hárommil­lió-négyszázezer üveget je­lent. Ha az üzletvezetők fel­hívják a kirendeltséget, hogy azonnal szállítsák el az üres üvegeket, akkor hamarosan értük megy a gépkocsi. (Az ünnepek előtt természetesen gépjármű-probléma is adó­dott.) A sörgyáriak vélemé­nye szerint minden egyes boltban meg kell vizsgálni, mi az oka a felgyülemlett göngyöleg-készletnek. Tóth János, a Borsodi Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat igazgatóhelyettesének véleménye: — Érdekeltté tettek ben­nünket 1 az üvegvisszaváltás­ban, a szállító partnereket azonban nem. Csak annyi üres üveget hajlandók vissza­szállítani. amennyit a gyár megtöltve kiszállít. Nem mondhatom, hogy a legjobb szállítópartnerek közé tarto­zik a sörgyár. Rengeteg pén­zünk fekszik az üvegben, s már foglalkozunk a kötbére­zés gondolatával is. Éz ná­lunk holt töke, s szeretnénk valamit visszakapni belőle. Az üvegvisszaváltásból szár­mazó jövedelmet ugyanis azok között a boltok között osztjuk szét jutalom formájá­ban, amelyek a legnagyobb forgalmat bonyolítják le az üvegvisszaváltásban. Sajnos, ez így nem bolt. A Miskolci Élelmiszer Kis­kereskedelmi vállalat illeté­keseinek is az a véleménye, hogy a boltosok mint isten csapását emlegetik az üveg­visszaváltást. De a rendelet­nek eleget tesznek, s minden olyan üveget, ami a belkeres­kedelmi forgalomban előfor­dul. visszaváltanak — mert kötelesek visszaváltani. A miskolci tapasztalat az, hogy különösen a város­széli üzletek bonyolítanak le óriási mértékű göngyölegíor- galmat. A vevők ugyanis a belvárosban vásárolnak, de a göngyöleget a lakásukhoz leg. közelebb eső üzletbe viszik vissza. Itt végképp nem való­sítható meg az az elképzelés, hogy annyi üres üveget adok, ahány teli üveget kapok. * Az egyik félnek tehát a nyakán marad az üveg, a másik félnek pedig hiányzik az üveg. A megoldást az il­letékeseknek kell — kellene — egyszer és mindenkorra megtalálni. OLÁH ERZSI ugyanis városukat szerető emberek ezrei áldozták fel a pihenésre, szórakozásra szánt idejük egy részét, sokan arra sem voltak hajlandók, hogy időnként meglocsolják a ne­kik is árnyat adó kis fákat. Évről évre kidolgozza a tár­sadalmi munkák programját az említett csoport, és aján­lásképpen elküldi a vállala­toknak. Sajnos. nem mindegyik üzemünkben jut el a kérő, hívó hang a szocialista bri­gádokig. ezért sokan így érvelhetnek; „Mennék és csinálnám én, ha 'tudnám, hol van szükség a kezem munkájára.” A tanács­tagok közül sem mindegyik segíti a társadalmi erők szer­vezését, pedig ők igazán jól tudják, mire lehet mozgósí­tani körzetükben. Viszonylag kevés gondot fordítottunk eddig a szellemi munka szervezésére. Több felszólaló szerint van mit ja­vítani a munkák értékelésén, és az is további ösztönzést ad az önkéntes brigádoknak, ha legalább egy emléklap­pal elismerik áldozatválla­lásukat. Röviden az idei feladatok­ról: haditechnikai parkot lé­tesítenek az Avason, tovább­ra is segítik az önkéntes bri­gádok a Gyermekvárost, az óvodákat, iskolákat és sza­badidő-parkot alakítanak ki a Garadna völgyében. B. ü. A borsodi bányászok megtetézik Az elmúlt esztendőben ter­mészeti katasztrófával felérő nehézségekkel kellett meg­küzdeniük a borsodi bányá­szoknak. Mégsem kértek terv- módosítást. sőt az országos többletszén-termelés mintegy felét, 170 ezer tonna szenet ők hozták a felszínre. A vál­lalat középtávú tervében az szerepel, hogy 1976 és 1980 között évente 5 millió ton­na szenet termelnek. Ezt az ötéves terv eddig eltelt há­rom évében kereken egymil­lió tonnával teljesítették túl (ez annyi, mint a Nógrádi Szénbányák egyévi termelé­se!). A különböző fórumokon már elfogadták a Borsodi Szénbányák Vállalat idei ter­vét is. Bányászaink arra vál­lalkoznak, hogy az idén tavalyinál mintegy 100—u ezer tonna szénnel terme nek többet. Ezt a vállalási kát elősegíti az a 90 mill: forint is, amelyet gépesítési kapnak.

Next

/
Thumbnails
Contents