Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-17 / 14. szám

Útjelző tábla, amely a sebességet is mutatja A Tallinnt és Rigát a két szomszédos szovjet köztársa, ság, Észtország és Lettország fővárosát összekötő fő közle­kedési útvonalon szokatlan útjelző táblát helyeztek el. Ennek láttán a gépkocsiveze. tők okvetlenül lenyomják a fékpedált: a jelzőtábla ugyan, is automatikusan mérj az ar. ra haladó autó sebességét. Ha a vezető a sebességmérőre pillant, megállapíthatja, hogy a tábla nem téved. Ezt az ellenőrző útjelző táblát a Rigai Üzemtechnikai Intézet munkatársai tervez, ték. A műszaki újdonság tit­ka a következő: az aszfalt alatt adószerkezetet • helyez, tek el. amely nemcsak érzéke­li, hanem jelzi is a sebességet. jjc A Balaton jegén (Fényes Tamás felvétele) I^ánc-lánc, esstcrlánc 1. Lehet-e hibátlanul? Lehet-e hibátlanul dolgoz­ni ? Elméletileg igen, de gya­korlatilag nem. Ezt a vá­laszt mindennapi életünk és személyes tapasztalataink so- I kasága támasztja alá. Vajon célul tűzhetiük-e ki. hogy az ember hibátlanul dolgozzon vagy legalábbis törekedjék erre? Feltétlenül! De hang­súlyozni kell, hogy ehhez jó szákmai elgondolás, kollek­tív akarat és cselekvés szük­séges. PÉLDÁUL A PAMUTFONÓBAN Az elmúlt évek során a Dolgozz Hibátlanul munka- rendszert számos vállalat vezette be. s jó néhánynál már az eredmények is je­lentkeznek mind műszaki, mind gazdasági, mind pedig emberi, politikai vonatko­zásban. Ez a munkarendszer a vállalati tevékenység ha­tékonysága fokozásának — elsősorban a veszteség' k csökkentésének, a minőség fejlesztésének — élenjáró módszere. Olyan komplex rendszer, mérce, amelyben a jól dolgozó vállalat egyér­telműen megkülönböztethető a kevésbé jótól. A Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyárában a kezdet kezdetén felismerték e rend­szer hatékonyságnövelő sze­repét. Igaz, hogy a beveze­tése a gazdasági vezetés egyszeri elhatározása, de a folyamatos „karbantartása” legalább olyan fontos, mint a gépeké. Amit ma jól csi­náltunk, holnap még jobban is lehet. Hencsei József gyárrész­legvezető aktányi feljegyzést tesz elém. Valamennyit a dolgozóktól kapták, illetve kérték. A javaslataikat tar­talmazza, miképpen lehetne még többet és még jobban termelni. Ezek az apró, de kis újításszámba menő ja­vaslatok jó eszközei annak, •kogv az emberek még ész­szerűbben, alkotóbb módon dolgozzanak. S ebből követ­kezően jobban érezzék ma­gukat a termelésben: hiszen képességeiket bizonyították, s erre büszkék lehetnek. Va­lamennyi javaslatot alapo­san megfontolják, s igent vagy nemet mondanak, vá­laszt adva a miért is. A laikus azt képzeli, ha a fonónők szépen, egyenlete­sen t>- innak, ha szaporán jár a kezük, s ha kilométereket gyalogolnak: minden rend­ben. Jó a munka hatékony­sága. kiváló a minőség. Té­vedés. A DH-rendszernek a vállal.«ti tevékenység összes lényeges elemére, a terme­lési folyamatok egészére kell kiterjednie. Ha akadozik az anyagellátás, ha hibásak a gépek, ha a raktáron fel­duzzad a készlet, a fonónők hiába akarnak jól dolgozni. LEGFONTOSABB A CSAPATMUNKA A miskolci pamutfonóban DH-iniézöbi'zottság alakult, s mellette pontosan meghatá­rozott feladatokkal, úgyne­vezett team-ek. csoportok működnek. Az intéző bizottV ság feladata az elvi irányí­tás mellett az éves DH-fel- adatok meghatározása, a munkarendszer továbbfej­lesztése és az ösztönzés;, é"- tékelési rendszer meghatá­rozása. A termelési team a terveket, a programokat fi­gyeli és elemzi, feltárja a gátló körülményeket, s a megszüntetésére javaslatot , tesz. Foglalkozik az opti­mumkereséssel; mikor, mit és mennyit érdemes termel­ni egy adott üzemrészben. Biztosítja a zökkenőmentes anyagellátást, elemzi a napi termelést. A -gyártásközi és technológiai DH-csoport az új termékek kialakításához szükséges próbafonásokhoz technológiai előírásokat ad. s ennek eredményeit értékeli, s elvégzi a gyártás közbeni ellenőrzéseket. A jobb alap­anyag-kihasználás és a jobb fonalminőség érdekét szol­gálja az úgynevezett hulla­Mit kap Felsőzsolca 1979-ben ? Egyebek között erről tár­gyal holnapi ülésén a nagy­község tanácsának végrehaj­tó bizottsága. Az 1979. évi költségvetési és fejlesztési alap terv megvitatása mel­lett, napirenden szerepel az ifjúsági törvény, valamint a nők érdekében hozott ha­tározat helyi feladatainak megvalósítása, illetve a köz­művelődés is. A vb-vel egyidőben ülést tart Alsózsolca nagyközség Tanácsa is. A testületnek a megyei tanácsban - tevékeny- . kedő tagja ismerteti a me­gyei tanács döntéseit, a fel­sőbb testületben végzett munkát, majd értékelik az elmúlt esztendő költségveté­si és fejlesztési alap tervé­nek megvalósítását. dékpróba. A DH minőségi team a végfonal minőségét értékeli. Ök tartják a kap­csolatot a vevőkkel, hiszen a termelési lánc itt nem ér véget. A további felhasz­nálhatóság szempontjából nem mindegy, hogyan vi­selkedik az itt gyártott fo­nál a szövőgépeken. JÓT ÉS JÓL A vállalat technológiai fej- lettsér,° és termelési kultú­rája éppúgy befolyásolja a DH-munkarendszer eredmé­nyeit. mint a vezetők és a beosztottak felkészültsége. Jól dolgozni csak jól kar­bantartott gépekkel lehet. A pamutfonóban a múlt évben pontozásos rendszert vezet­tek be, s ezzel pontosan ér­tékelhető a gépek javítás utáni műszaki állapota. Ez a feladata az állóeszköz­fenntartási team-nek. A DH bevezetésekor nem­csak agitálni kell. hanem ösztönözni is. Nem szabad kihasználatlanul hagyni e rendszer népszerűsítésére az erkölcsi és anyagi ösztönzési lehetőségeket. A namutfonó- ban évente félmillió forin­tot oszt szét az értékelő és ösztönzési team. a Jshetőség szerint úgv. bogv a legiobb ha'ékom-s-'igal buzdítson a még jobbra. A DH-munkarendszer szer­ves kapcsolatban van a szo­cialista brigádok vállalásai­val. A tehetség, a szorga­lom. a munkásbecsület konkrét és formális voná­soktól mentes tartalmat kap, ha a szocialista munkaver­seny céljai között a termék- minőség javítása, a kifogás­talan munkavégzés fontos szerephez jut. Eav ilyen bri­gádról szól cikkünk követ­kező része, amely a DH- munkarend szerben Kiemelke­dő sikereket mondhat ma­gáénak. (Folytatjuk) . OLÁH ERZSI Zárszámadás a tsz-ebben Ezekben a napokban or­szágszerte megkezdődtek a tsz-ekben a zárszámadó köz­gyűléseket előkészítő mun­kahelyi tanácskozások, sok gazdaságban megtartották már a küldöttgyűlést is, és lassan elérkezik az ideje — több helyen már sorra is ke­rült — a zárszámadó közgyű­léseknek. A beszámolásnak, illetve a beszámoltatásnak ez az új rendszere a módosított termelőszövetkezeti törvény megvalósítása során került a termelőszövetkezeti élet gya. korlatéba. A módosított tör­vény lehetőséget, sőt ennél többet, jogot adott a tsz-ek­ben már korábban kialakult munkahelyi közösségek tag­jainak arra, hogy a helyi gon­dokát megvitassák, - 'és a közösségek küldötteinek köz­vetítésével az úgynevezett küldöttgyűlésen felvessék. A küldöttgyűlés vitatja meg ezek után a gaz­dálkodás, valamint a tervké. szítás részleteit, lehetővé té­ve ezzel, hogy a közgyűlés valóban csak a gazdaság egé­sze szempontjából fontos té­mákkal. Egyenlőtlen az egyenlők között Húsz perce várok mar egy pohár sörre á terem zsúfolt asztalai között, szemezni kívánván a pincérrel, úogy tekin­tetemből is kiolvashassa vágyam egy pohár hideg, habzó sörre. Helyette csak az abroszról olvashatom ki jómagam, mit ettek a zsúfolt vendéglő eme asztalán az elmúlt két- három hétben a kedves és kiszolgált vendégek. Azt is, hogy mit ittak. Azt, amit én is szeretnék: sört. — Már fél órája várok, kérem... — próbálok tíz percet hozzáhazudni a dolog állásához, már csak a hatás kedvéért is, de a sörök fel- és a vendégek kiszolgálója csak egy futó pillantásra és megjegyzésre méltat: — Köpnyű a vendégnek ... De én dolgozom ... Az érv, miszerint, riogy nekem könnyű a dolgom, mert semmi dolgom, mert csak sört szeretnék inni, és miszerint neki nehéz a dolga, mert ő dolgozik, pontosabban: ő az, aki dolgozik — az érv, mondom, lenyűgöző. Nagyot nyelek és várok tovább, miközben enyhén léhűtőnek érzem magam, s a társadalom £s különösen a pincértársadalom piócájának, élősködőnek. Állok a pult előtt. A pult mögött vidám terefere. Nem lenne lelkem megzavarni a kedves eladólányokat, hiszen hála az egyre növekvő belkereskedelmi forgalomnak — bár a külkereskedelmi forgalmunk lenne mindig és mindenben ilyen dinamikus —, nem gyakran adódik lehetőség a mun­kaidő alatt a vidám csivitelésre. Sajnos azonban sietek, ne­kem is lehet azért dolgom, így hát kellő tapintattal átszólok a pult másik oldalára: — Ha lehetne, kérem ... Sietek .'.. — De nagyon türelmetlennek tetszik lenni ... Mi is dol­gozók vagyunk — méltatlankodik az egyik bájoska, pedig eszem ágában sem volt dolgozói mivoltát kétségbevonni, sőt inkább némileg sürgettem is arra, hogy e fogalmat a mun­ka tartalmával kitölteni — most, és miattam — el ne mu­lassza. Azért csak elszégyellem magam, mert valójában ő itt dolgozó, én meg csak vevő vagyok, vásárolni akaró, akinek nem kell unos untalan vásárolnia, de nekik muszáj állandóan dolgozniuk ... Az íróasztalra szinte ráboruló, a pecsétek, akták, papírok, dossziék tengerében fuldokló hivatali dolgozót alig merem megszólítani, hogy ... — ... nem látja? Dolgozom... Türelem uram, türelem — int le, mielőtt bármit is szólnék. Ügy látszik, gondolat­olvasó is ... .Járom-kelem az életem, s egyre inkább elfog a kétségbe­esés: én nem vagyok egyenlő a többiekkel. Én egyenlőtlen vagyok, pedig ez az ország az egyenlőséget tűzte zászlajára. Mert ahol én megjelenek, ott1 mindig dolgozik valaki, s én, aki megjelenek, sohasem dolgozom, hanem valamit akarok. Sört, pecsétet, inget, parizert, vagy egy telefonkapcsolást. Tűnődöm az ilyen egyenlőségen. A világért sem vitatom, csak tűnődöm rajta és miatta. Én úgy tudom, egytenlőek va­gyunk: a törvény előtt. Meg a járdán, ahol egyenlő irány­ban haladunk. Meg abban, hogy választók vagyunk és vá­laszthatók, mint állampolgárok. Meg abban is,_ hogy nekem sem jár a moziban egy jegyért két hely. De úgy tanultam, hogy az egyenlőség a pult két oldalán, az íróasztal két ol­dalán, a telefonközpont, két oldalán akkor igazán egyenlő­ség,-ha akkor, éS ott egyenlődnek vagyunk. Ha ők vannak értem: a vevőért, az f-vfélér“ a telefonálni akaróért, a sör­re szomjazóért. Amel’ú aztán úgy kompenzálok .én, hogy. amikor ők kerülnek ama másik oldalra, akkor meg övéke az elsőbbség, akkor meg én vagyok értük és miattuk: a pincérért, az eladókislányért, az ügyintézőért, avagy a tele­fonközpontosért. Az effajta egye# őség, amely szerint „utóvégre egyenlőek vagyunk, uram, mi is dolgozók vagyunk..nos az ilyesmi csak egyenlőtlenséget szül. Ezért érzem én úgy már jó ideje, hogy voltaképpen egyenlőtlen vagyok az egyenlők között. GYURKÓ GÉZA Olasiorszá? - diaképeken Üjabb klubestet rendez holnap este hat órakor a DVTK -stadion KISZ-klubjó ban az egyesület termé szetjáró szakosztálya. Ezúth a napfényes Olaszország« mutatia be színes diákon J; hász Miklós.' a neves dió' győri fotóművész, fotószak köri vezető. Valószínű, hogy a rongálónak nem az ablaküvegre volt szüksége, és nem üvegvágóval dolgozott, amikor nekiment a táblának. Elképzelhető, hogy olyan állapotban volt, hogy nem találta" az ajtót, s valamilyen életbevágóan fontos ( gyben kellett valakivel szót váltania Igaz, hogy a nyilvá­nos fülkékben nincs ülőalkalmatosság. Valószínű, olyan meg­gondolásból, hogy telefonáljunk röviden. így viszont, aki ■nsszabb beszélgetésbe bonyolódna, jobb híján helyet fog- elhat a fülke szélén, (Kovács Attila felvétele) Ismét palackoznak Egri és mátraaljai borok Frissen festett gépek, pél­dás rend, felújított alkatré­szek — egy mondatban így jellemezhetnénk az Eger— Mátravidéki Borgazdasági Kombinát egyik, Vasút úti palackozóját. Drahos Pétert, a palacko­zóüzem vezetőjét a megfia­talított szalagsor mellett ta­láltuk. A nagyjavítás után minden rendben találtatott, s hétfőn megkezdődhetett a munka. — Több milliót költöttünk a palackozó felújítására — mondja —, hiszen a kombi­nátból kikerülő palackos bo­rok 85 százaléka ebből az üzemből kerül ki. Két mű­szakban dolgozunk, naponta 70 000 üveg kiváló minőségű egri és mátraalji bort paT lackozunk. A termelés nem növekszik az idén, annál nagyobb gon­dot fordítanak a termelé­kenységre és a minőség ja­vítására. A fogyasztók a szép köntösbe öltöztetett, jó minőségű borokat keresik... — Nem is akarunk csaló­dást okozni — mondja — sem a kereskedelemnek, sem a fogyasztóknak ez év­ben sem, sőt tovább szeret­nénk növelni az egri és mát­raaljai borok jó hírnevét. Az elmúlt évben 19 millió pa­lack bor hagyta el az üze­met. Az idén sem lesz ke­vesebb, de a minősége jobb­nak ígérkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents