Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-15 / 12. szám
Javul a cipők minősége + Jó időre, s burkolatra vár a vasbeton bélés A tapolcai strandon Felújítják a medencét Megkezdődött az extraminőségű lábbelik nagyüzemi gyártása, a legutóbbi értékesítési tárgyalásokon különösen a Duna, a Minőségi és a Sabaria Cipőgyár, valamint az endrődi és a pécsi Kossuth Szövetkezet mutatott be igen színvonalas kollekciót a kereskedelemnek. A hazai ipar erre az esztendőre lényegesen bővült gyártmányválasztékot ígér. A tovább korszerűsödő termékskála a korábbiaknál több lehetőséget kínál a válogatásra a vásárlók jövedelme, sőt korosztálya szerint is. ■ Ebben az esztendőben a magyar cipőipar a múlt évinél valamivel több terméket szállít a belkereskedelemnek. Tudatosan törekszik arra — és ezt a szándékát összehangolja az alapanyag- és a kellékszállitókkal is —, hogy tovább gazdagodó kínálata a termékek kivitelében is jobbat, a vásárlók igényeihez közelebb állót nyújtson. Az utóbbi években gazdagodott, színesedett a gyermeklábbelik választéka. Ezzel szemben a férfiaké még meglehetősen szűkösnek bizonyulhat sokak, főként az igényesebbek számára. Ebben is közeli javulásra van kilátás, több termelő tett már választékbővítő intézkedéseket. A Bonyhádi Cipőgyár például külföldről vásárol igen fejlett gyártási eljárást, és a rendkívül korszerű modellsor átvétele után rövidesen számottevően gazdagítja a férficipők hazai kínálatát. Aki manapság Tapolcán, a strandfürdő felé jár, némi meglepetéssel tapasztalhatja, hogy nagyszabású munkálatok folynak a kedvelt strand medencéinél. A nagymedence területét három részre osztják a betonacél-szerkezetek, s a kismedcncében is dolgoznak. A legilletékesebbektől, Delneki Miklóstól, a Miskolci Vízművek. Fürdők és Csatornázási Vállalat fürdőosztályának vezetőjétől kértünk felvilágosítást: — A nagymedencét éppen ötven évvel ezelőtt, 1928-ban építették. Ez ideig jelentősebb felújítás nem volt itt. ezért mindenképpen költeni kellett rá. Ha pedig költünk, akkor korszerűsítsünk is. Ezért is készül vasbeton bélés, amelyre könnyen tisztítható burkolat kerül. Az elválasztással — amelyről el kell mondani, hogy a medence végül is csak középen lesz kettéválasztva, a (képünkön bal oldalt látható) harmadik bélést kivesszük — az elsődleges célunk az volt, hogy azokon a hétköznapokon, amikor kisebb a forgalmunk, ne kelljen egy 4600 köbméteres medencét megtölteni ivóvízzel, aminek sokszor szűkiben van a város (a tapolcai strand ugyanis ivóvizet kap), ilyenkor csak ennek fele válik szükségessé, így jelentős mértékben csökkenthetjük a vízművek terhelését is. A vasbeton bélés pedig azért szükséges, mert a repedéseken sokszor elfolyt a víz jó része. .— Úgy láttuk, az 50 méteres versenymód encénél — vagy ahogy sokan nevezik, a kismedencénél —■, is hasonló munkálatok kezdődtek ... — Ez a medence mindösz- sze 10 évvel fiatalabb társánál, így igazán ráfér a felújítás. Itt ugyanis még jobban szökött a víz, mint idősebb testvérénél. Ez is bélést, s burkolatot kap. Az 50- es medencét egyébként szeptember 1-ig befedjük; a Gra- boplán sátortető most készül Győrött, a Graboplastban. A tervek szerint — ha az időjárás nem szól közbe — május 1-re végzünk mindkét medence felújításával, amire 4 millió forintot költünk. Ha az idő közbeszólna is, az egyik medence munkálatait mindenképpen befejezzük, s a másiknál folyamatosan végezzük, ami még hátra van. Mindez a fürdőidényt természetesen nem befolyásolja. (tóth) Szénmonoxid, korom, etilén pára Környezetvédelem Leninvárosban Ünnepelt a gimnázium Bérfeszültség és egyenlősdi Egyik jeles ünnepünk előtt hallottam, egy kisebb, alig negyven embert foglalkoztató munkahely vezetőjének keserű kiíakadását: „Most mondjátok meg, mit tegyek?! Kaptam összesen 4000. azaz négyezer forintot, negyven emberre, az ünnepi jutalmazásra. Hát pénz ez? Mit kezdjek ezzel az ösz- szeggel? Adjak mindenkinek egy százast, vagy százötvenet?! Imádom, amikor a differenciálásról beszélnek, csak azt nem értem, miért nem adnak hozzá pénzt is?!" Eddig a kesergés, amit a többiek — maguk is munkahelyi vezetők — helyeslő fejbólogatással nyugtáztak, s ki-ki hozzá is toldta a saját történetét, aminek csattanója lényegében ugyanez volt: csak beszélnek a differenciálásról, de pénzt nem adnak hozzá. Aztán úgy adódott, hogy véletlenségből megtudtam: ama bizonyos, alig negyven embert foglalkoztató munkahelyen, egyetlen embernek jutott 3000 forint jutalom, s már fogalmaztam is magamban a vezető bátorságát elismerő mondatokat. amikor az is kiderült, hogy az a bizonyos 4000 forint, csak az igazgatói alapból kihasított pluszpénz volt; kiegészítése a munkahely dolgozóinak jutalmazására megszavazott 24 ezer forintnak, igaz viszont, hogy az alapösszegről a főnök később szerzett tudomást, mint a pótlékról. Ezek után nem állhattam meg, hogy meg ne kérdezzem: hogy osztotta szét az összesen 28 ezer forintot? Kiderült: a többgyermekesek kaptak 2—3 ezret, válogatás és differenciálás nélkül, a maradékot nagyjából egyenlő arányban osztotta szét a többiek között. Kérdezem a főnököt, aki olyan nagy nekikeseredéssel panaszkodott: hát a 28 ezer forint is kevés, alig negyven embernek? Mire a válasz: „Mit tehettem? Akinek alacsony a bére, azt azért kell jutalmaznom, akinek nagy a családja, azt ezért, s a maradékot testvériesen kell elosztanom, ha nem akarok hetekig haragban lenni a munkatársaimmal...” S ebből a válaszból kiderült, hogy alkalmanként nem is annyira a pénz kevés, hanem a bátorság és a józan ész. Nem arról van szó, hogy nincs miből differenciálni, hanem arról, hogy nem merünk differenciálni, s az ebbéli magatartást még' a rosszul és torzan értelmezett politikai megfontolások is erősítik. Hogy tudniillik: annak adjunk, akinek amúgyis kevés i Van ... Meg annak, akinek nagy a családja... és annak, aki a legutóbbi béremeléskor vajami miatt kevesebbet kapott. Nyugati közgazdásza amikor a magyar gazdaságot vizsgálják, elemzik, mindig és feltétlen elismeréssel beszélnek a bérek és jövedelmek szabályzásának rendjéről. Az angol Wiles például, „The controll of inflation in Hungary” című munkájában kereken kijelenti, hogy eredményes gazdasági fejlődésünk „technikai" titkát éppen a bérszabályozásban, a bérezési gyakorlatban látja. Szerinte ez a fajta szabályozás „rendkívül ügyes eszköz, mert az állam ily módon kikapcsol egy jelentős költséginflációs forrást”. Szegény Wiles, ha tudná — meglehet: nagyon jól tudja —, hogy miközben éberen figyelünk és vigyázzuk a vásárlóerő kiáramlását, egyre inkább megfeledkezünk egyéb szempontokról. Például arról, hogy a kiemelkedő teljesítményeket kiemelkedően magas fizetséggel kellene honorálni, ha csak nem akarunk lemondani a gazdaságfejlesztés egyik lényeges hajtóerejéről. Megfeledkezünk erről olyannyira, hogy riasztó mumusként kezeljük a bérfeszültséget, mindenekelőtti követelményként hangoztatjuk a szociális megfontolásokat, s hovatovább az egész bérezési és jutalmazási rendszert valamiféle karitatív intézményként kezeljük. (Vajon nem ez fedezhető fel a prémiumösszegek tömeges alapbéresítése mögött?) Mi több: fennen hangoztatjuk, hogy a társadalmi közhangulat ellene van az erőteljes differenciálásnak, az emberek egyszerűen nem tűrik el, ha a másik lényegesen többet keres. Minden magas fizetés, minden kiugró jövedelem eleve gyanús; a nagy ösz- szegek mögött elsőként soha nem a nagy teljesítményt, hanem a manipulációkat, a szabálytalanságot keressük. (Tudósítónktól) Leninváros vezetői, a társadalmi szervekkel közösen, sokat tesznek az egészséges, tiszta környezet kialakításáért. Számos eredmény fűződik már a környezetvédelem érdekében végzett együttes munkához. Fő feladatuk a levegőszennyezés megszüntetése. Nem véletlen ez a választás. ugyanis, a vegyészváros az ország legszennyezettebb levegőjű helységeinek egyike. IZGATJA A NYALKAHÁRTYÁT A Tiszai Erőmű felől szénmonoxid és korom, a Tiszai Vegyikombinátból etilénpára és nitrózus gázok érkeznek a város és a környező községek légterébe. Nagyon károsak az egészségre a TVK ialétromsavüzemének véggáz-kéményéből kiáramló nitrózus gázok is, amelyek a levegő nedvességtartalmával vegyülve, mint salétromsavas pára izgatják a nyálkahártyát Orvosi vélemények szerint ez az egyik okozója — különösen gyermekek körében — az elterjedt nagyszámú légúti megbetegedésnek. Az ÉVM—EMI folyamatosan ellenőrzi a nitrózus gázok és a szénmonoxid kibocsátásának mértékét, a megyei KÖJÁL pedig a lakóterület légterét elemzi. Folyamatban van a szénhidrogén levegőszennyezés mérésének megszervezése. Az épülő Tiszai Kőolajfinomító (TIFÖ) üzembe helyezésével ugyanis újabb szennyező góc keletkezik Leninvárosban. A levegőtisztaság megtekintésére hatékony intézkedés kezdődőt. A Tiszai Erőmű egyik kéményére már felkerült az elektrofilter. A következő ötéves terv során további három kéményre is felszerelik az elektromos korom- és pernyeleválasztó berendezést. A TVK salétromsavüzemében a Budapesti Műszálai Egyetemmel közösen üzemi kísérleteket folytatnak a nitrózus tartalmú véggázok megsemmisítésére. Ha a kísérletek nem hozzák meg a várt eredményt, a Szovjetunióból vásárolandó technológiai berendezéssel oldják meg a problémát. A városi szennyvíz tisztítása az új szennyvíztisztító teleppel hosszú időre megoldott. Az ipari szennyvizek tisztítását a TVK-ban az olefin-program keretében megépült korszerű háromlépcsős biológiai szennyvíztisztító rendszerrel végzik. A növekvő igények kielégítésére már megkezdték a rendszer 100 százalékos bővítését. VÉD ÉS HASZNOT HOZ AZ ERDŐ A várost 550 hektárnyi erdősáv zárja el az ipari üzemektől. A védőerdőben tervszerű erdőgazdálkodást végeznek. íf>y egészségügyi jelentőségén túl gazdasági haszna is van. Leninváros parkjainak Összterülete 190 ezer négyzetméter. Hogy mennyire fontos gazdaságilag is a parkvédelem, azt mutatja: egy négyzetméternyi park kialakítása 60—80 forintba kerül. Az a cél a vegyészvá- rosban. hogy a népesség növekedésével is megtartsák a legalább 15 négyzetméter — egy főre jutó — parkterületi arányt. A Hazafias Népfront Le- ninvárosi Bizottsága mellett működő környezetvédelmi munkacsoport fontos feladatnak tekinti annak tudatosítását, hogy a környezetvédelem közügy. A munkacsoport rendszeresen részt vesz ..A tiszta, virágos városért!” mozgalom szervezésében, előkészítésében. Tavaszi „lomtakarítási napok” és „rendkívüli köztisztasági napok” néven meghirdetett akciókat indítanak évenként. A 20 ezer lakosú városban 1300 garázs van. Nem megoldott még a garázsok környékéről a szemét és hulladék elszállítása. E problémát megszünteti a városi tanácsnak az a garázs-rende- lete, amely a közeljövőben lép életbe. VÁROSSZÉPÍTÖ EGYESÜLET? A környezetvédelmi munkacsoport felhívással fordult az idén a leninvárosi vállalatok szocialista brigádjaihoz a parkok, játszóterek védelme és karbantartása érdekében. Ma már minden parknak, játszótérnek egy- egy szocialista brigád a „gaz-i dá.ja”. A városi tanács a játszótéri felszerelések karbantartására javító műhelyt alakított ki. Ezzel is elősegíteni igyekeznek a szocialista brigádok munkáját. Szó van arról, hogy a soproni és a kazincbarcikai példák nyomán, az egészséges, tiszta környezet megteremtése érdekébe^ városszépítő egyesületet hoznak létre. TÚRI BERTALAN Az első budapesti állami középiskola: a Pest-városi Nyilvános Főreáltanoda megalapításának 125. évfordulója alkalmából háromnapos eseménysorozat kezdődött a budapesti Eötvös József Gimnáziumban. Az iskola névadója, Eötvös József szobrának megkoszorúzása után leleplezték az első magyar igazgató: Ney Ferenc emléktábláját. Ney Ferenc a múlt században több mint három évtizedig működött az iskolában, s 28 évig volt igazgatója. Az ünnepi eseményen osztották ki az évente hagyományos Eötvös házi tanulmányi verseny, valamint a jubileumi diákpályázatok díjait, majd az Eötvös Gimnáziumban megnyitották az intézmény történetét és mái munkáját bemutató kiállítást. Aligha kell hosszasan bizonygatni, hogy a helyzet megváltoztatásának kulcsa nem a „még több pénzt!” követelésének érvényesítésében rejlik. Nem is a bér- és jövedelemszabályozás rendjének gyökeres megváltoztatásában. Sokkal inkább néhány tévhit — ha szabad így fogalmazni: néhány társadalompolitikai babona — felszámolásában. Például abban, hogy az életszínvonal növelésével kapcsolatban meghatározott átlagszámok nem azt jelentik, hogy mindenkinek, minden körülmények között, s minden féltétel nélkül ilyen és ilyen mértékben kell, hogy növekedjék az életszínvonala. Nem kell! S legfőképpen nem a meghatározott feltételek teljesítése nélkül. Tudomásul kell venni azt is, hogy más dolog az állami, vagy vállalati szociálpolitika és szociális gyakorlat, és egészen más a bérpolitika és bérezési gyakorlat. Az előbbi a társadalom segítő akciója, a másik pedig a végzett munkáért járó fizetség. A kettő összekeveréséből csak nehezen kibogozható — napjainkban már-már kibogozhatatlan — társadalmi bonyodalmak származnak. S persze azt is tudomásul kell venni, hogy a munkahelyek vezetőit nem azért nevezik ki és pem azért fizetik, hogy a lehetőség szerinti csendes-békés hangulat megteremtői és ápolói legyenek a munkahelyükön, hanem többek között azért is, hogy a reálisan megszabott teljesítményeket végrehajtassák, és beosztottaikat a valóságos teljesítmények szerint fizessék és jutalmazzák. VÉRTES CSABA m-i jfc Nem lehet elég korán kezdeni... fSzabó felv.) Bábszakkör alakul Göröm- bölyön, a Budai Nagy Antal Művelődési Házban; 9—13 éves gyerekek jelentkezését várják, akik az általuk készített bábokkal hamarosan mesedarabokat mutatnak be társaiknak. Vezetőjük Knapp Erzsébet óvónő. akinek irányításával játék-, beszéd- és énekkés?- ség-fejlesztő gyakorlatoka . tartanak. A foglalkozásé : időpontja: kedden és esi törtökön délelőtt fél 10-t fél 12-ig. illetve a tanítá' ciklus szerint, délután 3-tc 5-ig. Jelentkezni a művek dési házban lehet.
