Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-10 / 8. szám
* Vasnyársak, kígyózó kábelköteg: vallatják az egykori szölőspincéket rejtő domboldalt Maguknak pincét, másnak vermet ástak eleink Épül as éssaki tehermentesítő út Kemény fagyban, három műszakban A régi közmondás — „Aki másnak Vermet ás, maga esik bele” — kissé átfogalmazva jól jellemzi a nehézségeket, melyekkel az északi tehermentesítő út építői kerültek szembe az Eszperantó tér feletti szakaszon. A Szent Anna templom melletti; domboldalba egykor,, pincét p’fnce méiié ástak ele. i •* . - : ■- ' ink, nem is gondolván arra, hogy aki magának pincét ás, abba majdan a Földgép Vállalat kotrógépe eshet bele... Azóta a pincék bejárata már jórészt beomlott, pontos helyük nem, vagy csak ritkán szerepel a rendelkezésre álló helyszínrajzokon; a Budapesti Földgép Vállalat épi- . bevezetője elmondta, hogy más munkahelyükön — pél..;*v dául Egerben — előfordult már többször is: megnyílt a föld a nehéz munkagépek alatt. Itt sikerűit ezt a veszélyt elhárítani: a Nehézipari Műszaki Egyetem Geofizikai Tanszéke által kidolgozott mérési módszerrel jól behatárolhatók az üregek, pincék, sőt a veszélyesen laza szerkezetű talajrétegek is. A hárommeterenként' levert fémpálcákat kábelköteg kapcsolja az érzékelő műszerhez és a tápegységhez. Áramot vezetve a talajba, a mérőnyársak között eltérő ellenállásértékek mérhetők, a rejtett üregek pedig gyakorlatilag szigetelőként viselkednek. A mérés nemcsak megbízható, hanem gyors is: a hetvenkét méteres szakasz- szal alig több mint egy óra alatt végeznek. A munka persze közben is folyik, sőt éjszaka is: a drága gépek jobb kihasználtsága érdekében három műszakban dolgoznak. A kitermelt földet a Volán teherautói szállítják el, úticéljuk a Majális-parknál levő busz- végállomás. A lillafüredi út és a Szinva által közrefogott mélyfekvésű területet töltik fel. A kemény fagyra nem panaszkodnak az építők (nekünk a sár az igazi „mumus”, mondták ...), másrészt viszont igen: két nagy teljesítményű markoló, tucatnyi teherautó, és összesen hat- 'van(i) méternyi munkaterület áll rendelkezésükre, mert a szanálásra ítélt Anna utcán néhány ház még áll. ezeket nem lehet lebontani, míg a fellebbezési eljárás — ki tudja hányadfokon — lenem Fogy a domb, telnek a teherautók, lassan kirajzolódnak zajlik. az út kontúrjai. KISS JÓZSEF Uj vasútállomás épül Sárospatakon Még az idén: né«y nyomsávon A tervezettnél előbb végezték el a postai alépítmények kiváltását a 3-as út miskolci átvezető szakaszán a Miskolci Közútépítő Vállalat dolgozói. így a jó idő beköszöntével elkezdődhet az útszélesítés a harsány i elágazás és a tapolcai elágazás között. Előreláthatólag még ebben az évben négy nyomsávú úton közlekedhetnek a járművek ezen a szakaszon. Hosszabb idő óta bedesz- kázva várja sorsát Sárospatakon a száz éve épült és életveszélyessé vált vasútállomás. Bár a : új állomás és vele kapcsolatban az új autóbusz-pályaudvar építését már korábban tervezték, az építkezés a felmerült nehézségek miatt mindig halasztódott. Most végre elhárultak az akadályok, s ígv a 68 millió forintos beruházást együtt végző MÁV és a Volán Vállalat ez év tavaszán megkezdheti a régi épületek eltakarítását, utána pedig az új vasútállomás és autóbuszpályaudvar építését. Mindkettőre égetően nagy szüksége van Sárospataknak, hiszen a várost az országos településhálózat-fejlesztési tervben idegenforgalmi és üdü- lököznonti szerep ellátására ielölték ki. Ezenkívül a kisvasút mintegy 50 kilométeres ágának megszűnésével nagy autóbuszforgalmat kell lebonyolítania a Bodrogköz felé is. A megyei NEB napirendjén Gyermek- étkeztetés Mennyire veszik figyelembe a gyermekek étkeztetésénél az életkori ' sajátosságokat a bölcsődék, óvodák, általános iskolai napközi ottho- |nok? Betartják-e a gazdálkodásra vonatkozó pénzügyi szabályokat, rendelkezéseket, utasításokat, van-e lehetőség a belső tartalékok feltárásával vagy egyéb intézkedésekkel az étkeztetés színvonalának javítására? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, mely holnap délelőtt tartja ülését. A részletes vizsgálati program alapján 1978. és az új év első negyedének időszakét elemzik a gyermekétkeztetés szempontjából. Szabó-varró, hí inzőtan folyam Gépi hímző, szabó-varró, díszítő hímző tanfolyamot indít a Vörösmarty Művelődési Ház. A háromhónapos tanfolyamra január 25-ig lehet jelentkezni a művelődési házban, személyesen vagy telefonon. Export mindenáron? Van olyan miskolci cég. amelyik az elmúlt évben ötvenmillió forintot fizetett ki a külkereskedelmi vállaltoknak a reklámért, s áruelhelyező tevékenységért. A vállalat nem teljesítette sem a termelési, sem pedig az exporttervét. Az idei prognózisok jobb eredményeket ígérnek ugyan, de szenvtelen statisztikák vallanak arról, hogy az eszközarányos nyereség csökkent, s csak egyre nagyobb erőfeszítések és költségek árán sikerül az árut külföldön eladni. A jó üzletember ilyenkor lehúzza a redőnyt, nem erőlteti a kivitelt es önvizsgálatot tart: ötletet s — idővel — jó portékát gyárt... Egy másik vállalat olyan berendezéseket szállított külföldre. amelyeknek meghajtó motorjait — noha magyar cégek is készítenek ilyet — dollárért vették. A kimutatások szerint nőtt a nyugati export, de ennél jobban emelkedett a behozatal. így a vállalat — bár a támogatások és elvonások bonyolult rendszerét nehéz átlátni —, de a népgazdaság is mindenképpen ráfizetett... Máshol, más alkalommal a Nyugatra szánt berendezéseket burkoló vékony lemezt kellett Nyugatról megvenni. Noha itthon is készítenek hasonlót, de az nem fedezte a hazai igényeket. Emiatt az apró „hiba” miatt az exportgazdaságossági mutatók nagyon leromlottak. Az ember törheti a fejét, hogyan legyen okos. Idegen- forgalmi statisztikákból tudjuk, hogy pusztán valutáris szempontból jobb bolt itt megetetni Pick-szalámival, megitatni tokaji aszúval a vastag pénztárcájú. idegenben inkább szívesen költekező turistát, mint odakint a szupermarketban eladni. Ez a tény önmagában azt az ötletet sugallja, hogy ne a szalámit és a királyok borát vigyük külföldre, hanem a külföldit hozzuk ide... Dehát ez is fals okoskodás. Nemcsak adnunk, vinnünk is kell. hogy kaphassunk. És a jövő nagy titka, kérdőjele éppen az, hogy mit vigyünk? Mikor vigyük? Félre kell tenni a többnyire szigorúan körülhatárolható vállalati érdeket és önérzetet. Üj utakat, új termékeket kell keresni. És kereskedni kell! Partnereink sem a jótékonysági intézmény megbízottjai. A legfelelősebb fórum legfontosabb feladatként a gazdasági egyensúly stabilizálását határozta meg. A „javítani a népgazdasági és a külkereskedelmi egyensúlyt” jelszó azonban nem jelent egyet a mindenáron való kivitellel. Éppen most nem engedhetjük meg, hogy drágábban adjunk el. mint amennyibe nekünk kerül. Rossz háziasszony az, aki a hónap végén csak azért kér kölcsön, hogy pezsgés vacsorával vágjon föl vendégei előtt. B. I. Utazás a gyémánt körül Bűvös kövek 3(c Munkában a csiszolók A gyémánt, különösen annak művésziesen csiszolt formája, a briliáns a legdrágább ékkő. A nagyobb köveknek általában megvan a maguk legendája. Mint a legendák általában, e történetek is nehezen ellenőrizhetők. Az igazán nagy kövekhez — az esetek többségében — kalandos életutak fűződnek, nemritkán — gyilkosságok. E sorok írója csak a londoni Towerben látott igazán nagy gyémántokat, a világhírű Culli- nant, a Kohinoort és a brit koronaékszerek néhány más, a szó szoros értelmében felbecsülhetetlen értékű kincset. Az átlagemberek döntő többsége így van vele: csak nagyon keveseknek adatik meg mindenütt a világon, hogy akár megérintsenek egy olyan csodálatos fényű, mondjuk mogyorónagyságú követ, amelynek értéke csak felhőkarcolók arában fejezhető ki. A DOLLÁR TRÓNFOSZTÁSA A gyémánt egyik sajátossága éppen ez. Kevés dolog, tárgy van — ha létezik egyáltalán (talán csak néhány bélyegritkaságot kivéve —, amely ennyire kis helyen, ilyen könnyen mozgathatóan- szállíthatóan ekkora értéket testesít meg. Részben ezért, részben pedig mivel a briliáns ára a piacon való megjelenése óta' szinte szüntelenül emelkedik, hagyományosan ez az egyik legbiztosabb, legkevesebb kockázattal járó befektetés. A kapitalista pénzvilágban minél több a bizonytalansági tényező, annál gyorsabban emelkedik e bűvös kövek értéke. Michael Freedman, az amerikai Ékkő-kereskedelmi Központ egyik vezetője kijelentette a Newsweek című magazin munkatársának: „Európa és Ázsia gazdagjai már évszázadok óta kénytelenek számolni a politikai és gazdasági veszélyekkel. Amerika gazdagjai csak mostanában kezdenek megismerkedni az effajta veszélyekkel.” Ez nyilvánvalóan igaz. És ebből a felismerésből következik, hogy soha á történelemben nem volt olyan kereslet a gyémántpiacon, mint éppen napjainkban. Az Egyesült Államokban, ahol a nemzetközi tőke aránytalanul nagy része koncentrálódik, valóban most kezdenek számolni „nagyban” a bizonytalansági tényezőkkel. Például azzal az alapvető ténnyel, hogy a világ nem éppen a Wall Street szája ize szerint változik, hogy még az amerikai gazdasági lehetőségek sem korlátlanok, és — nem utolsósorban! —, hogy az amerikai stabilitás sok esztendős szimbóluma, a dollár, rohamosan és állandóan veszít értékéből. KEMÉNY KARATOK Egy olyan világban, amelyben Amerikát gyakorta kellemetlen és veszélyes meglepetések érhetik — az olajáraktól kezdve a japán ipar koiikurrenctájürig —, érthető, hogy az amerikai gazdagok érdeklődése rohamosai* megnőtt a könnyen deponálható és mozgatható stabil értékek iránt. Az ilyen értékek közül pedig feltétlenül első helyen áll. a gyémánt. Félreértés ne essék: nem minden gyémánt! A gyémánt közismerten a legkeményebb anyag. A termelés nyolcvan százalékát ipari célra használják és csak a nagyobb, szebb fényű húsz százalékból lesz ékszer. De pénzben, értékben kifejezve ez a húsz százalék jelenti a mindenkori világtermelés nyolcvan (!) százalékát. A gyémánt hagyományos mértékegysége a karát. Ez a gramm ötödrésze, tehát súly- egység. Nos, egy karát mesterien csiszolt gyémánt — tehát briliáns — I97b-ban hétezer dollárba került, 1977-ben tízezer dollárba és 1978 derekán már tizennyolcezer(!) dollárba. Manapság a pénzügyi bizonytalanság, a nyugati valutaválság és nem utolsósorban a bűnözés, az emberrablás gyors növekedése miatt, az ékszerré csiszolt gyémántok jelentős részp nem milliomos hölgyek nyakán- kezén csillog,, hanem nyomtalanul eltűnik cgy-egy jól őrzőit széf homályában. Ez az érdekes jelenség is hozzájárul ahhoz, hogy a kereslet messze meghaladja a kínálatot. „MULTIK" MANIPULÁCIÓI Ez pedig a tőkés piac vastörvényei szerint nemcsak szüntelen áremelkedést jelent, hanem azt is, hogy a néhány éve még hagyományosan zárt gyémántkereskedelembe újonnan jött „par- venük” törnek be, és — ahogyan a New York-i gyémántközpontban fogalmaznak — „fellazul, felhígul” a korábban exkluzív szakma. Az egész tőkés világban, de különösen Amerikában, a milliárdos nagyvállalkozók, elsősorban a hírhedt „mul- tik”, a sok nemzetet behálózó, úgynevezett multinacionális monopóliumok lázasan keresik a mammutösszegeiket jövőbe átmentő, megnyugtató befektetéseket. Hasonló a helyzet a tisztes üzletbe fektetett gengszterpénzzel, az amerikai maffia, a Cosa Nostra milliárdjaival. Ez a több szempontból nem veszélytelen érdeklődés most rázúdult a gyémántpiacra. (Következik: Az öregúr birodalma) HARMAT ENDRK
