Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-10 / 8. szám
Játék a képpel, a fénnyel A tizenötödik kötet után Dobrik István kiállítása Miskolc nincs bőven ellátva kiállitotermekkel; a Kossuth Művelődési Ház előteret régen elfogadtuk Mini Galériának. Eiöiorduk hogy elkereszteljük, vull arra is példa, hogy egy lépcsőház részének bélyegeztük, de azt is szánton tartjuk, hogy sok jó kiállítást láttunk már ezen a tenyérnyi területen. Többnyire olyanokat, amelyek egy reprezentatív bemutatóteremnek is dicséretére válnának, és láttunk olyanokat is, amelyeket nem túl hízelgő vendégkönyvi bejegyzések kísértek. Dobrik István kiállítása hétfőn nyílt, még nehéz lenne ahhoz a régi fogáshoz folyamodni, hogy nézzük csak: mit mond a közönség. Helyette elöljáróban ennyit rögzíthetünk: a Mini Galéria azok számára is bemutatkozási lehetőséget kíván biztosítani. akik kísérleteznek. A Herman Ottó Múzeum Képtárának művészettörténésze elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát, és első miskolci kiállításán fotókat láthatunk. Ha mindezt összeadjuk, könnyen jutunk arra a kézenfekvő megállapításra, hogy teremtő szellemmel megáldott, az átlagosnál jóval kíváncsibb ember kívánja megmutatni, mivel tölti azokat az órákat, amelyeket a mások művészetével foglalkozó hivatása üresen hagy. Dobrik István maga írja munkáiról, hogy kutató megfigyeléseinek, kísérleteinek vi★ A fény, a forma játékát örökíti meg a Tükröződés című sor. Kortársaink a filmművészetben Filmművészeti ismeretterjesztő könyvkiadásunk termése nem éppen gazdag, de a Kor- társaink. a filmművészetben című sorozat, a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchí- vum, valamint a Népművelési Propaganda Iroda közös kiadványsorozata feltétlenül a leg népszerűbb olvasnivalók közé számít a filmbarátok körében. A sorozatcím eleve jelzi alapvető célját: elemző módon bemutatni azokat a filmművészeket, akik kortársaink, akik művészi fejlődésének tanúi, műveiknek friss élvezői vagyunk. E sorozat elérkezett a tizenötödik kötetéhez, ebben éppen magyar filmművészt, — Makk Károly rendezőt — mutat be Zalán Vince, a Filmtudományi Intézet munkatársa. A sorozat hazai és külföl- di filmalkotókat hoz elsősorban nézöközelbe, de nem egy kötet nem rendezőt, hanem olyan filmszínészt választ témájául, akit igen sok filmből ismerhet a közönség, emiatt nagy iránta az érdeklődés. A magyarok közül Törőcsik Mari lett így téma. a külföldi művészek közül Gian Maria Volonté, Jeanne Moreau, valamint a sajnálatosan fiar talon elhunyt lengyel Zbigniew Cybulski. A sorozat utolsó négy kötete Jeanne Moreauról. Gál István rendezőről, Zbigniew Cybulski- ról, valamint a már említett Makk Károlyról szól. Erdélyi Z. Ágnes vállalkozott Jeanne Moreau bemuta- tásárá. Jeanne Moreau 1948- tól a kötet lezárásáig. 1976-ig 58 filmben játszott nagyobb szerepet, sőt rendezőként is bemutatkozott. A kötet filmjeinek tükrében rajzolja fel a nagyívű művészpályát, külön kiemelve a legértékesebb Jeanne Moreau-alakításokat, illetve filmeket, szembevetve ezekkel azokat a müveket, amelyekben elsősorban sztár. Osszegészében olvasmányos, rendkívül érdekes és izgalmas ez a kis kötet. Hasonlóan annak lehet tartani Ke- lecsényi Lászlónak Zbigniew Cybulskit bemutató könyvét. akinek tragikus halála sajátosan szomorú hírnevet adott. Mítosz keletkezett körülötte és a szerző ebből a mítoszból kiindulva vizsgálja Cybulski életpályáját, a filmsiker előzményeit, a Hamu és gyémánt-beli örök értékű alakítással kezdődött sorozatot, nem utolsósorban az Andrzej Wajdával való kapcsolatot, amely mindkét művész számára meghatározó jellegű volt. Cybulski filmművészi tevékenysége nagyobbrészt a lengyel filmművészet legértékesebb időszakára esik. az ő pályáján keresztül ebbe az alkotókorba is betekintést enged a kötet. Gaál István rendező , munkásságát Szabó György vette elemzés alá. Szabó Gaál filmjeit elemzi megjelenési időrendben és e filmek tükrében. ezek rendkívül sokrétű és mély elemzésével állítja elénk Gaál nagyon érdekes, nagyon izgalmas es elgondolkoztató alkotói útját. Hozzá képest már egy nemzedékkel korábbi filmalkotónak számít Makk Károly. Zalán Vince monográfiájának első mondatában azt írja róla: ..Talán nincs a magyar filmművészetnek még egy olyan rendezője, akit annyiszor eltemettek, s mindannyiszor újra meg újra meg ne éljeneztek volna, mint Makk Károly.” Bemutatja a felkészülés éveit, sorra veszi alkotásait, egészen az elmúlt év végén bemutatott Egy erkölcsös éjszakáig, elemzi a hullámhegyeket és hullámvölgyeket, és kötetének olvasása közben szinte a magyar filmművészet egészéről, illetve a magyar íilméletben tapasztalható hullámverésekről, gondokról kapunk képet egyetlen rendező életpályájában. ★ A filmművészet iránt érdeklődő ember — és szerencsére egyre többen van naiv, akik nemcsak mozilátogatók. hanem a film alkotása iránt is érdeklődnek — örömmel és haszonnal forgathatja ezeket az érdekes monográfiákat. Aki intenzívebben érdeklődik a film iránt, hasznos adalékokat is lel bennük. Igazán kár, hogy ezek általában nagyon kis példányszámban kerülnek forgalomba. ritkán kerülnek a könyvesbolti kirakatokba, pedig tartalmuk, olcsó áruk és a velük szemben mutatkozó igény egyaránt arra mutat, hogy érdemes lenne e sorozatot tömegkiadvánnyá tenni. (benedek) zuális dokumentumai. Annak a bizonyítékai, hogyha az embert éppen ez érdekli, hogyan lehet a fotó, a film segítségével történő ábrázolás titkait feltárni, a kifejezés milyen lehetőségeit biztosítják a vizualitás törvényszerűségei. A technika, a jó szem és a fantázia hogyan képesek egy más, új minőség létrehozására. A kiállított lapok nézője hajlik rá, hogy a látottakat egy szokatlan egyéniségű, tehetséges ember nagy gonddal, alapos technikai, sőt nyomdatechnikai ismeretekkel létrehozott játékának te- kintse. Akit megfogott már a robogó vonat ablakában tovasuhanó táj látványa, a sokformájú kép, amelyet a pillanatnyi fénytörés Idéz elő. az tudja, hogy edt meglátni jó szem, megörökíteni kellő türelem és tudás kell. De vannak a kiállított lapok között olyanok is, amelyek a fotografikai játéknál többet mondanak; a négy darabból álló Dokumentum című sor például a kísérletező ambícióin, és a jelenségek megfigyelésén túl mélyebb értelmű dolgokról, történésekről, másik emberről is képes beszélni. ★ A február 10-ig nyitva tartó kiállítás naponta délelőtt 10-től este hatig tekinthető meg. M— II vendég: Bénii Dániel Holnap délután 5 órakor kezdődik a Kossuth Művelődési Ház Komolyzenei hanglemezklubjának következő foglalkozása, melyre nem klubtag érdeklődőket is szívesen várnak. A klub vendége lesz Benkő Dániel lantművész. „Szépebb ruhát, sok pénzét” Tanítsuk a szép magyar beszédet A romantika ellenlábasai . Dr. Végvári Lajos művészettörténész, egyetemi tanár tart előadást holnap este 6 órától a TIT Kazinczy Klubjában A modern művészet előfutárai szabadegyetemi sorozat keretében. Az érdeklődők a romantika ellenlábasaival, a barbizoni művésztelep munkájával ismerkedhetnek meg a színes diákkal illusztrált előadáson. Ma .este a tévében Periférián A közismert újságíró, Bajor Nagy Ernő írta ezt a fiatalokról szóló tévéjátékot. Hősei a periférián élnek: munkásszállások lakói, ágy- rajárók. Akiknek már íűtet- len pincehelyiség jut, az már „menő”. A vidékről felkerült kislány bekerül ebbe a világba, ahol a szórakozást az ital jelenti, a kultu- rálódást néha egy-egy mozi, a kikapcsolódást nők. az autók és a piálás. Nagy esemény az életükben, amikor az egyik ház gazdag tulajdonosai elutaznak, s ők egy éjszakára birtokba vehetik a •c.agyszerű lakást... Ezek a fiatalok azonban mégsem közömbösek: megfigyeléseik élesen, tisztán bontakoznak ki a körülöttük zajló életről. Érzékenyek a becsület dolgaira is. legyen az a mások bűne vagy a saját becsületükön esett sérelem. (Este nyolctól láthatjuk.) Évről évre, újra és újra megállapítjuk, hogy az iskolába érkező hatéveseink nem beszélnek helyesen és szépen, sokuknak nagyon fejletlen a beszédkészsége. Legtöbbjük képtelen egy 3—4 mondatos kis történetet elmesélni, különösen azok, akik nem jártak óvodába. Nehezen formálják meg a mondanivalójukat és hogy időt nyerjenek a gondolkozásra. sokszor ismétlik beszéd közben az „időtöltő” szavakat, mint: és aztán, és aztán, és akkor, és akkor, de az ugye meg a hát, sokszor a nyögésszerű ööö is bekerül a szövegbe. A vontatott, nehézkes beszédükben is nagyon sok — és sajnos az utóbbi években egyre több — a nyelvtani hiba. Azt és ezt helyett az aztat, eztet járja, az őt ötéinek. a má-t mámá-nak mondják. A névelőket rosz- szul használlak: a asztalról, a anyukámról, a olvasókönyvemről beszélnek. A szóvégi hangokat elnyelik. így lesz az azért, mert-bői azér. mer, nem is beszélve a helyhatározó ragokról. amelyeket szinte egy gyermek sem használ jól. Helyesen iskolában voltam, iskolába megyek, a táskámban van a könyvem, becsomagolok a táskába. A rossz beszédkészségen, és a sok nyelvtani hibán kívül nagy bánatunk nekünk, pedagógusoknak, de az lehet mindannyiunknak, hogy egyre divatosabb a trágár beszéd. Igaz. ezeket csak egymás között használják, de halljuk a tízpercekben, a játszótéren, az ebédlőben, az utcán. Úgy tűnik, természetességet, őszinteséget éreznek — tévesen — a szabad- szájúságban és felnőttesnek akarnak hatni azzal, hogy ők már a nagyok szótárából veszik át a vastagabbnál vastagabb káromkodásokat. A diáknyelv használata bocsánatos bűn. Van valami kedves titokzatosság, néha becézés abban, ahogyan Oiri- ről, suíi-ról. vagy isi-ről beszélnek és ahogyan matekunk rövidítették le a túl komoran hangzó matematikát. Diáknyelv létezett mindig, ártatlan dolog, ezt ne üldözzük. Annál többet kell tennünk a gyermekek beszéd- készségének fejlesztéséért, a hibátlan beszéd megtanításáért és a trágár kifejezések kiküszöböléséért. Beszélni tőlünk, felnőttektől, a család tagjaitól, a környezetében élőktől tanul a gyermek. Minket utánoz, amikor beszél, ebből következik, hogy nagyon nagy jelentősége van a jó példának. Szép. tiszta, jól tagolt beszédet kell hallania már ege&zen kis kor tol kezdve, mert azt és úgy mondja, amit és ahogyan hallja. A legkisebb korban se gügyögjünk a beszélni vágyó másfél évesünknek. Ne mondjuk, hogy: „Dele , ide édesz Dulitám!” (Gyere ide, édes Gyurikám!). Jól artikulálva, tisztán, felnőttesen ejtsük a szavakat és ' nyelvtanilag is helyesen beszéljünk. Ne mondjuk így. hogy: „Anyuka szomorú, ha Katika nem fogad szót”, hanem beszéljünk helyesen ragozott formában: „Szomorú vagyok, ha nem fogadsz szót.” Javítsuk következetesen a gyermek beszédét! Ismétel- tessük meg helyesen a hibásan mondott szöveget. Bármilyen bájos is a 3 éves Mártika, amikor a „szé- pebb” ruhájáról beszél, tanítsuk csak meg, hogy az a „szebb” ruha, és ha Pista azt mondja, hogy: „Ha nagy leszek, majd sok pénzét keresek”. akkor mondassuk el vele helyesen is, így: „Sok pénzt.” Legyen időnk arra. hogy beszélgessünk a gyermekkel, javítgassuk türelemmel a hibákat, adjunk példát azzal, hogy tisztán, érthetően és trágár kifejezések nélkül beszélünk, ösztönözhetjük a szép magyar beszédre azzal, ha megdicsérjük, amikor választékosán fejezi ki magát. G. K. műsor SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Brigádnapló. — 12.55: Operaslágerek. — 13.25: örökzöld dzsesszmelódiák. — 14.11: Zenés hangképek a hatodik Duna menti folklórfesztiválról. — 14.39: Brahms: Négy dal női karra. — 15.00: Hírek. —15.10: Népszerű átiratok fúvószenekarra. — 15.28: MR 10—14. Iskolák — őrsök — barátok. — 16.00: Útközben. — 16.08: Kritikusok fóruma. — 16.18: Millöcker operettjeiből. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.07: Csirke, csirke, csirke... — 17.32: Szécsi Pál felvételeiből. — 17.30: Schubert: Négy impromptu Op. 90. — 18.15: Hol volt. hol nem volt. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: 'A’áj változó fényben. — 20.25: Az Állami Népi Együttes zenekara Liszt két magyar rapszódiáját játssza. — 20.45: Verdi: Falstaff. Opera. — 23.15: Ottó Klemperer Beethoven-műveket vezényel. — 24.00: Hírek. —0.10: Virágénekek. Petőfi rádió: 12.00: Énekszóval, muzsikával — 12.30: Hírek. — 12.33: Tánczenei koktél. — 13.20: A bőség kultúrája. — 13.30: Labirintus. Zenei rejtvények fiataloknak. — 14.00: Kettőtől négyig... — 16.00: Mesterségünk címere. A textilipar. — 16.30: Hírek. — 16.33: Útközben. — 16.35: Egészségünkért! — 16.40: Fiataloknak! — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. — 18.55: Húsz perc Párizsból. — 19.15: Nem zavarok? A hallgató vendége: Rékai Gábor. — 19.45: A beat, kedvelőinek. — 20.30: Hírek. — 20.33: Kiváncsiak Klubja. — 21.23: Népszerű dallamok. — 22.23: Máté Rácz László népi zenekara játszik. Varga László nótákat énekel. — 23.00: Hírek. — 23.13: Dzsessz- felvételekböl. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Tíz pere mezőgazdaság. íGyümölcstermésztési és értékesítési társulás Borsodban — Hevesben.) Riporter: Pongrácz Judit. — Koncz Zsuzsa énekel, a Fonográf együttes játszik. — Vendégségben a brigádnál. (Látogatás az LKM ,,Rása” szocialista brigádjánál.) Riporter: Pongrácz Judit. — Roger Williams zongorázik. — A munka becsülete, a munkás becsülete. Ónodvári Miklós jegyzete. — Komputerzene. — Sport. — Észak- magvarországi Krónika. — Dean Martin énekel. — Lap- és mü- sorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.43: Hírek. — 16.50: Tévémozaik. Rö- vidfilm-összeállltás. — 17.00: Melyiket az ötezerből? — 17.15: Mi, Ganz-gyáriak .. . — 17.40: Pannon Krónika. A pécsi körzeti stúdió műsora. — 18.10: Közművelődés — közelről. — 18.50: Szépen., jól magyarul. — 19.10: Esti mese. — Í9.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Periférián. Tévéfilm. — 21.05: Mo- zambik — a Luzitán szörny után. — 21.45: A ,,Tropicana kabaré” műsorából. — 22.35: Tv- hirado 3« Televízió, 2. műsor: 20.01: ..A* Értől az Óceánig” — 20.50: Tv- híradó 2. — 21.10: Nehéz évek. Olasz film. Miskolci Nemzeti Színház (7) : A koldusdiák. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18) : a XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-em- lékkiállítás. — A vizuális nevelés műhelyei I. — Mini Galéria (10—18) : Dobrik István kiállítása. — József Attila Könyvtár (12— 20): Rékassy Csaba grafikái. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — a Kommunisták Magyarországi Pártja 1918—1919. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Az én tengertestvérem Szí. olasz film Kezdés: í4, hn6 órakor A keselyű három napja Mb. szí. amerikai film Kezdés: 8 órakor KOSSUTH Apacsok Mb. szí. NDK fibn Kezdés: í3, hn3 órakor B. ú. é. k. Szí magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 7 órakor TAPOLCA, ADY Fuss utánam, hogy elkapjalak Mb. szí. francia film Kezdés: 7 órakor SÁGVARI ABBA Szí. svéd—ausztrál film Másfél helyár! Kezdés: 7 órakor ADY ENDRE MŰVELŐDÉSI HÁZ, KLUBMOZI A csalétek Mb. olasz film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 4, 6 órakor SZIRMA Ulzana Mb. szí. NDK film Kezdés: í6 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Magyari Imre népi zenekara játszik. — 8.45: Szerpentin. A tudományos szerkesztőség órája. — 9.44: Muzsika’ Zsuzsika meséi. Végh György összeállítása. — 10.00: Hírek. — 10.05: Dominó. — 10.33: Szovjet indulók. — 10.46: Donizetti: Betly. Vígopera. — 11.401 Az élet komédiásai. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Könnyűzene zongorára. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.80: Hírek. — 8.33: Slágermúzeum. — 9.28: Kálmán Imre operettjeiből. — 10.00: Zenedélelőtt. — 11.30: Csak fiataloknak.
