Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-06 / 5. szám
de nem kérik Villantó r Bőven lenne, Kína és Indokína A Mao utáni korszak kínai külpolitikájának kibontakozása új, rendkívül veszélyes elemeket vitt Kelet- es Délkelet- Ázsia stratégiai-politikai helyzetébe. A Szovjetunió ntár a sa-as években leli,merte e veszélyek felbukkanásának lehetőségét. Ezért hangoztatta egy s.:élés kórü, ázsiai kollektív biztonsági rendszer létrehozásának szükségességét. Kína, amely már abban az időszakban is. soviniszta hatalmi politikát folytatott, élesen ellenezte ezt az átfogó rendezési koncepciót. Mao halála óta bebizonyosodott, hogy a Kínában bekövetkezett belpolitikai Változások (amelyek a korábbi uUrarádlkális szélsőségeket a gazdasági és technológiai fejlődés érdekében akarják lefaragni) nem hoztak pozitív módosulást Peking külpolitikájában. Sőt: azt lehet mondani, hogy e külpolitika veszélyessége a . Mao halálát követő korszakban annyiban fokozódott, hogy megszabadult a korábbi, ál- ideológiai kötöttségektől és jóval aktívabbá vált. Ez az aktivitás az indokí- »at félszigeten teremtette meg a legközvetlenebb új ' veszélyzónát. A kínai törek- véeek lényege az, hogy Peking a maga hatalmi érdekeinek szemszögéből nézve, az indokínai félszigetet egy történelmileg kialakítandó kínai ' befolyási övezet részének tekinti. A pekingi vezetés már a vietnami nép Washington ellen vívott felszabadító háborújának idején számolt azzal, hogy e háború befejeztével Vietnam a későbbi kútai hatalmi törekvések gátjává válik- Ez magyarázta a kúriai politikai ellentmondásos akciót Vietnammal szemben a felszabadító háború idején — például a területén áthaladó szovjet ~ gáíSasági és ka tón át segítség lassítását, vagy akádályozá- ■ eááv Végül: ezzel indokolha- tó.vhogy Peking akadályozta, illetve ellenezte a vietnami szabadságharc gyore. és telje« győzelemhez vezető végső szakaszának kibontakozását.. Amikor a teljes győzelem, e törekvések ellenére is elérkezett, Peking szemében -nyomban az egységes szocialista Vietnam vált a dél- kelét-ázsiai aknamunka fő célpontjává. Ennek leglátványosabb — bár csak egyik — -megnyilvánulása a kínai befolyás alatt álló kambodzsai vezetés Vietnam-ellenes politikai és fegyveres provokációinak támogatása. Ezzel természetesen összefügg áz a rendkívül feszült és időnként katonai súrlódásokat is okozó helyzet, amelyet a kínai Politik a teremtett a vietnami—kínai határ mentén. Ez volt tulajdonképpen az „előjátéka” annak, hogv Vietnam — miután a KGST ■teljes jogú tagja lett — noVenyigefiist Hegyalján Régen csak tavasz nyíltá- val kezdték meg a szőlők metszését Tokaj-Hegyalján. Üjábban azonban ahogy szüret után beérnek a venyigék, a‘nagyüzemi gazdaságok tábláin máris hozzálátnak ehhez, a termés alakítása szempontjából igen fontos mun- kához. Amerre csak megfordulunk mostanában a történelmi borvidéken : Sátoraljaújhelytől Szerencsig, Tokajtól Abaúj- azántóig, mindenütt fel-íel- Csapó venyigefüstcsóvák jelzik, hogy nemcsak férfibri- gódok. hanem lányok, asz- szbnyok. is ugyancsak ügyesen csattogtatják kezükben a íhetszőollót a kordonos domboldalakon. Az utóbbi években ugyanis gyakorlattá vált, hogy amikor régen még csak kezdték, akkorára, vagyis március közepére, végére napjainkban már be is •■fejezik Hegyalján a szőlők metszését vemberben barátsá°i és együttműködési szerződés c írt alá a Szovjetunióval. E szerződés semmiképpen sem tekinthető „új katonai paktumnak”, mint ezt a pekingi és washingtoni propaganda jellegzetes egyetértéssel hangsúlyozza. A széles körű együttműködést előirányzó megállapodás védelmi vonatkozású, konzultációt csak olyan esetekben irányoz elő, ha a felek egyike „támadásnak, vagy támadás veszélyének” van kitéve. Az természetesen nyilvánvaló, hogy a szerződéses kapcsolat megerősíti az újjáépítés nehézségeivel küzdő egységes szocialista Vietnam helyzetét a délkelet-ázsiai befolyási övezet létesítésére törekvő kínai politikával szemben. A Peking megnövekedett aktivitása által teremtett veszélyzónáit közül ez a legközvetlenebb — de nem az egyetlen. A másik, kontinentális értelemben is rendkívül kártékony akció a japán —kínai szerződés megkötése volt. Peking habozás nélkül szövetségre lépett azzal a Japánnal, amely Washington legfőbb ázsiai szövetségese, s egyben a földrész ténylegesen és méginkább potenciálisan elsőrendűnek minősíthető -technológiai—katonai tőkés naevhatalma. Ez s megállapodás bizonyítja, hogv az úgynevezett „három világ” pekingi elmélete nem egyéb ideológiai manipulációnál. Hiszen a japán—kínai szerződéssel Peking a két. általa ..szuperhatalomnak” nevezett ország egyikével, ez Egyesült Államokkal is együttműködik. Márpedig a „bárom világ” elmélete azt hirdeti, hogy Kína szemben- áll az úgynevezett „szuper- hatalmakkal”. Az USA és Kína diplomáciai kapcsolat- felvételének körülményeiből arra következtethetünk: ezt az elméletet nagyon egyoldalúan alkalmazzák a gyakorlatban ... II „felé sport" aMatái Évről évre nagy sikert aratnak a síugrás, sírepülés látványos mutatványai, a sáncversenyek. Alig több mint 90 esztendős sportágról van szó, s ez idő alatt az egykori átrepült 30 méteres távolságból 170 méter lett. Századunk elején egy svájci mérnök épített először tudományos számítások alapján ugrósáncot, miután felismerte, hogy jó és távoli ugrásokat csak az aerodinamika törvényeinek figyelembevételével lehet végrehajtani. Egy hosszú ugrás kivitelezésének — ideálisan megépített sáncon — három feltétele van. Először is a lehető legnagyobb elugrási sebesség. Miután minden versenyző egyazon helyről indul, az elugrási sebességet a guggolásban ‘felvett jó aerodinamikai alakkal lehet javítani (a mérési adatok tanúsága szerint a nekifutó sebesség másodpercenkénti 1 méteres növekedése egy 90 méteres sáncon 9—14 méterrel hosszabb ugrást jelenthet.) Másodszor: minél erőteljesebben rugaszkodik el a versenyző a sáncasztaltól, annál kedvezőbb az elugrási szög. Végül: az ugrás utolsó métereinél lényeges, milyen sokáig tudja „kihúzni” a versenyző a repülés időtartamát. Ha idő előtt kiegyenesíti a testét, készül a talajérésre, , akkor önmagát fékezi és meAmi gond van vele, megéri Finom Is, egészséges is ... A horgászat célja továbbra is: „a halfogás korszerű eszközökkel cs módszerekkel, a szabad idő kulturált eltöltése, egészséges kikapcsolódás a természetben” — írja az idén január 1-én életbe lépett horgásztörvény, amely néhány pontjában és rendelkezésében eltér a korábbiaktól. E pontokból idézünk: A felnőtt horgászok egy- időben két i botot használhatnak, de a helyi horgászrend egyes vizeken előírhatja egyetlen bot használatát is. (Korábban három bottal lehetett horgászni.) Ez a rendelkezés elsősorban a sportszerű horgászatot hivatott előmozdítani. Az új horgászrend külön foglalkozik a méreten aluli ragadozóhálak védelmével, s a víz Védelmével is. Ha a méreten aluli hal — írja a rendelet — a horgot olyan mélyen benyelte, hogy azt nem lehet könnyen eltávolítani, a zsinórt el kell vágni, s a halat a benne hagyott horoggal együtt vissza kell helyezni a vízbe. A horgász különös gonddal köteles védeni a vizet a szennyező, mérgező vagy káros anyagoktól, köteles védeni a vízparti és vízi állat- és növényvilágot, Ha a parton nincs szemétgyűjtő és a horgász nem kívánja a szemetet elásni, akkor azt köteles magával vinni. * A víz mindannyiunké — mondja ki a rendelet egyik pontja —. foglalt helyet sem a vízen, sem a parton, sem. rendszeres, etetés, sem Redigi más címen létesíteni vagy fenntartani nem szabad. Az elhelyezkedésben az érkezési sorrend az irányadó. Nagyon fontos az is, hogy a rendszeres szoktató-etetés- hez csak a vízben nem oldódó. és egészségre nem ártalmas etetőanyagok használhatók. A tej élet, erő, egészség. Agyonreklámozott mondás, amelynek igazáról nem hiszem, hogy valakit is meg kellene győzni. A legkisebbek is jól tudják, hogy csak és egyedül a tejben található a fejlődő szervezet számára mondhatni nélkülözhétetlen 14-féle vitamin, 18-féle aminósav, s az állati fehérje. Hogy az évek során sziszifuszi munkával bekövetkezett változás — tudniillik, hogy ma'már a tanulók több, mint egynegyede fogyaszt iskolatejet — miért marad el még mindig a lehetőségektől a megyében, ennek igyekeztünk utánajárni. A Borsod megyei Tejipari Vállalat miskolci tejüzemében Haász László osztályvezető kimutatást tesz elém. s rövid magyarázatot is ad hozzá: — Az ískolatej-akeió szervezését a hatvanas évek közepétől szívügyünknek tekintjük. .Miután szeptemberben sok más gonddal kell megküzdeni az iskolákban, októberre alakul ki a létszám.. Évek óta ezt vesszük alapul. De tudni kell azt is, hogy a 365 borsodi település közül az idén még mindig csak 176-ban igénylik az iskolatejet... Nézzük ezek után. mit mutatnak a számok, összehasonlítva az 1975. évi adatokkal. Akkor az általános és középiskolákban 55 ezer diák tanult, ma számuk eléri a 73 ezret. A naponta átlagosan eladott iskolatej és kakaó mennyisége négy évvel ezelőtt 21 ezer pohár táXa^.BQÍ$K^)7 „eger.,,pohár.- A szomorú csak az, hogv az akciót az összes tanuló alig 26 százaléka veszi igénybe. s az iskolatel árusításával foglalkozó iskolák tanulóinak is csak.. 50,7 százaléka vásárol nap mint nap iskolatejet, kakaót. Igaz, jobbak ezek a számok, mint az országos átlag, hiszen országosan a tanulók 23 százaléka, míg az akciós iskolák tanugyaszt' ilyen tízórait, uzsonnát. — Pedig mi mindent megteszünk — folytatta Haász László. — Miután tejesjá- rataink a megye legkisebb településére is eljutnak, nem kunszt az iskolatejet kiszállítani akár a legeldugottabb helyre is. Sőt — még gazdaságos is a szállítás. Egy teljes gépsort állítottunk rá az iskölatéj poharazására. . - csomagolása-a. Hogy nincs- kihasználva a teljesítménye, azt talán mondanom sem kell. Tej, kakaó bőven volna. — Sok helyütt — ezt tapasztalatból tudom — az úttörők végzik az iskolatej árusítását, s a jutalékot a nyári táborozásra fordítják. Vitathatatlan: van gond az iskolatejjel, hiszen kora reggel kell átvenni, gondoskodni kell a tárolásról, a nagyr szünetben szükséges árusítani, s azután az elszámolás is igénybe vesz e"v kis időt. Ám, ha csak a kibúvókat keressük, akkor soha nem lépünk előre, márpedig a cél mindenképpen ez kell hogy legyen. Így összegezte beszélgetésünket Lakatos Árpád vállalati főmérnök. (Laczó íelv.) — Tej bőven van; ahol igénylik, ott már másnap megjelenik az iskolatej. Rendszeres szállításról mi tudunk gondoskodni, de nem kívánhatják az iskolák, hogy az intézményen belül is mi vállaljuk az értékesítés feladatát. Egy kis jóindulat, rugalmasság szükséges, s ahogy 237 iskolában meg tudják oldani, úgy a többiben is meg lehetne . . . A főmérnöktől tudtuk meg hogy töprengtek egy új terméknek, a Gervais gyümölcsízesítésű krémtúrónak az iskolate.i-akcióba történő bekapcsolásán is. A gyerekeknek ugyanis hamar kedvelt csemegéje lett a miskolciak újdonsága. Hogy végül, elvetették a gondolatot — noha a meggyes és a földieper- ízesítésű. habosított túrókrémet. amelyet a napokban majd a kajszibarack-ízesítésű követ, a II. negyedévtől az egész országba innen szállítják majd — az elsősorban annak tudható be: a vártnál; lényegesen több gond van az iskolatejjel is. Még akkor is, ha e gondok egy része nagyon mesterkéltnek tűnik.., TÓTH ZOLTÁN lóinak csak 42 százaléka foi II ......... ....... I —... . , Hűvös, pontos számok # Síugrás közben mintaszerűen végrehajtott szálló, amit egy nyugat-németországi versenyen kapott lencsevégre a fotó- riporter. terekét is. veszíthet az ugrás hosszából. A gyakorlóit,- a légmunka összes fortélyait ismerő síugrót — a sáncápítők előrelátásának köszönhetően is — még elhibázott ugrás esetén sem fenyegeti életveszély. Ezt ..elégellek meg” az ameri|<ai ihletésű síugró-akrobatika megteremtői, akik olyan ugrás közbeni -mutatványokat produkálnak, amihez hasonlókat csak az aUtósrodeók félelem nélküli résztvevőitől láthatunk. Zajlik a vita az NSZK-ban, .mi legyen a náci bűnök elévülési határidejével, meddig lehet új eljárást indítani mostanában kinyomozott gyilkosságok, kínzások dolgában. Már szinte alig követhető a vita. így hát inkább kijegyzem a hivatalos statisztilzai adatokat. 1978. január 1-ig az NSZK- ban 84 403 személy ellen indult eljárás a náci időkben elkövetett emberiségellenes és háborús bűntett miatt. ítéletet összesen 6432 személy ellen hoztak — ebből tizennégy halál- büntetést, 164 életfogytig tartó börtönbüntetést mondott ki. 74 263 azoknak a szarna, akik ellen, ugyan volt eljárás, de büntetést nem szabtak ki. 3708 személy ügyében az eljárás még folyamatban van. Másutt más volt a helyzet. A nyugatnémet lap. amely ezeket az adatokat közli, beszámol arról, hogy a nyugati megszálló hatalmak bíróságai 5000, az NDK bíróságai 12 000, a szovjet bíróságok 24 000, a lengyelek 16 000, a franciák 1000. az osztrákok p lig 13 000 német felett ítélkeztek. Hát ezek a kikerekiiett szamok bizony azt igazolják, hogy az NSZK-ban voltak a legmegértőbbek a náci bűnökkel szemben. Ráadásul 1945 és 1964 között még az ügyek 9.9 százalékában született' büntető-ítélet, 1965 és 1976 között az arány már. csak '1.5 százalék volt. 1966-ban Otto Bradfisch 15 000 személy meggyilkolásában való bünrészességben talál- tatott bűnösnek, tíz évi börtönre ítélték. 1977 augusztusában Gerhard Meywald SS-Obersturmführer esetében a nyugatnémet bíróság 320 gyilkosságban való bűnrészességet látott bizonyítottnak, négyévi börtön volt az ítélet. Mintha bűn és biínhödés arányával egyre kevésbé törődnének a bírák, mintegy előkészítve az eddig ügyesen rejtőzködők számára a bűn- bocsánatot jelentő elévülést... G. M. Uj horgászrend Tej,, iskolásoknak vülplitilíai horizont
