Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-06 / 5. szám
Szeressük okosan őket Nemzetközi gyermekév Menyei koordinációs bizottság alakult Húsz esztendővel ezelőtt, 1959-ben született meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének a gyermekek jogairól széli deklarációja, amely a világ haladó közvéleményével egyezően megállapította, hogy egészséges fejlődésük érdekében a gyermekeknek mindenhol a világon különleges gondoskodásra és megkülönböztetett figyelemre von szükségük. A nyilatkozat elfogadásának 20. évfordulóját, az 1979-es esztendőt ezért, és ebben a szellemben nyilvánította nemzetközi gyermekévnek az ENSZ, és egyszersmind nemzetek, kormányok figyelmét hívta fel rá, hogy kezdeményezéseikkel járuljanak hozzá a gyermekek jogainak érvényesítéséhez. A magyar kormány számára különösen megtisztelő feladat, hogy a hosszú ideig tartó nemzetközi eseménysorozat összehangolósóra felkérték, hogy a nyáron Budapesten lest a gyermekév egyik központi rendezvénye, a kormányszintű nemzetközi tanácskozás. Ez a tizenkét hónap azonban minden felnőttre fokozott felelősséget ró, és olyan feladatokat jelent, amelyeket csak együtt lehet megoldani. Így alakult meg tegnap Borsod-Abaúj-Zemplénben is az a bizottság, amely a munkát és az' eseményeket összehangolja. A felnőttek felelőssége Hosszú idő, amíg a gyerek felnő, és mikor a gyermekév országos, és ezzel együtt megyei, városi keretprogramja elkészült, akkor is kiderült, hogy ennek a folyamatnak mennyi összetevője Van. mi- lyén sok mindenre kell figyelni. Nem véletlen, hogy a nemzetközi gyermekév Nemzeti Bizottsága felhívásában az egész társadalomhoz fordul, a legszélesebb körű ösz- szefogást és részvételt kéri, amikor programjában keretként az ifjúságoolitikai határozat, az ifjúsági törvény eredményes végrehajtását jelöli meg. Felhívja a figyelme, hogy ennek az esztendőnek az eseményei elsősorban arra figyelmeztetnek: szeressük okosan gyermekeinket. Szőkébb hazánkban is a felnőttekhez szól a program elsősorban, amikor a gyermekek még jobb életkörülményeinek biztosítására szólít fel. Így hallottunk az elmúlt napokban olyan sokat róla. hogy még több gyermekintézményre van szükség, ezért a sok szó a nevelés kommunális feltételeinek javításáról, a diákétkeztetésről. Ezért fontos az ifjúsági szervezetek fokozott támogatása, a jó pályairányítás, a hátrányos helyzetben levő gyeA planetárium újdonságai Hat műsorral várja az új év első negyedében a „csillagos ég színháza”, a TIT budapesti planetáriuma a csillagászat kedvelőit. Januárban utoljára hangzik el a nagy sikerű Betlehemi csillagok című előadás. Felújították A négy évszak című műsort, amelyben a planetárium műszerei segítségével — egy esztendő pereg le a nezó a előtt, bemutatva környezetünk évszakonkénti változását — nappal és éjjel —, s ismertetve a jelenségek csillagászati magyarázatát. Ugyancsak kibővítve, új részletekkel gazdagítva láthatják a nézők a Földünk bolygó testvéreinek mozgását, fizikai tulajdonságait bemutató programot. Továbbra is műsoron tartják a Helyünk a világegyetemben című műsort, amely a csillagok fejlődéséről, a ma ismert világegyelem keletkezéséről szól. Az Idegen égboltok című, vetítettképes előadás kalauzolásával pedig a mai űrpi- iotakat „követve” nézhetnek szét a planetárium vendégei az égitestek világában. A Verne és a csillagászat című program a 150 éve született francia író csillagászattal foglalkozó regényeire epttL rekek számának csökkenése, fontos, hogy minimális legyen a fiatalkori bűnözés. Nyilvánvaló, hogy a családi, az iskolai nevelésre apellál elsősorban a következő tizenkét hónap:, a nehezen megloghatót is számba kívánja venni. De nincs, nem lesz- hiány látható, azonnal követhető eseményekben sem. Ennek egyik borsodi, miskolci bizonyítéka, hogy a BÁÉV és a Borsodi- Beruházási Vállalat kollektívája elhatároztál késedelem nélkül felépítenek, átadnak minden, az idei naptári évre tervezett bölcsődét, óvodát, iskolát. A konkrétumok közé tartozik, hogy a bizottság elhatározta: a színház művészeivel együttműködve szaporítják azoknak az eseményeknek a számát, amikor a gyermekelőadásokon kívül is, iskolákban, irodalmi délutánokon találkozhat az előadó leghálásabb közönségével. Szeretnék a sport helyi kiválóságait bevonni annak a nagy feladatnak a megoldásába, amit ügy hívunk, hogy az ifjúság testi nevelése, és havonta egyszer a város, a megye gyerekeinek rendezett vetélkedők, sportversenyek helyszíne lesz a sportcsarnok. Diákok és brigádok A Sárospataki Tanítóképző Főiskola, a miskolci óvónőképző szakközépiskola pályázatokkal irányítja hallgatói, diákjai figyelmét eljövendő hivatásukra, az üzemek szocialista brigádjai a pályaválasztó általános és középiskolásokkal kívánnak többet foglalkozni. Kiállítások, koncertek sorával veszik ki a részüket az eseményekből a képzőművészek, a zenészek, és természetesen „sorompóba állnak” maguk az érdekeltek, a gyerekek is; a nemzetközi úttörőtalálkozótól a gyermekkórusok hangversenyéig számtalan rendezvény sikere múlik majd rajtuk. M— á Bal oldali képünkön: fahéjbarna, puha kidolgozású, kétsoros öltöny, ejtett gombolással,, tüzésdíszítéssel. Jobbról: délutáni viselet: szép. nyomottmintás, megkötött nyakpánttal ki~ szült emprimé ruha, hangsúlyozott váltakkal, rakott szoknyával. Francia és angol vonalvezetés Divatos a kényelmes Nézem a Magyar Divatintézet jövő tavaszi—nyári bemutatóját. Változik a divat, győz a kényelem — hirdetik a nyújtott léptekkel, ringó vállal' bevonuló manekenek. Hogyan öltözködjünk 1979 tavaszán—nyarán? Az új divat a nőies franciás és a férfias angolos stílus keverékéből alakul ki. A franciás jellegű kabátot például a válltól kiinduló dús Kincses Attila 9. Sírokban találták László Gyük számos adattal és megfigyeléssel bizonyítót (a be, hogy a nagyszentmiklósi kincs egyes darabjai nem ugyanabból a műhelyből szár- máznák. Díszítőelemei is különféle kultúrákkal mutatnak rokonságot. Nem valószínű, hogy a görög felirat és a rovásírás is egyazon ötvös keze alól került, ki. A keresztény jelképek minden bizonnyal utólag kerültek egyes aranytárgyakra. Az egyes darabok Ötvözésének aránya sem azonos: 18 és 22 karát között változik. Ha a kincset elrejtő egykori fejedelem kilétére egyszer fény derülne, ez további nyomozást tenne lehetővé: honnan szedte össze a 28 gyönyörű edényt. A kincs egyes darabjai közötti eltérések azonban újra óhatatlanul megmozgatják a képzeletet. Azon a területen előkerült aranyleletről van szó, amely 400 és 450 között bizonyosan a hun vezérkar főhadiszállásának: közelében volt. Elképzelhető, hogy a hun fejedelmi és főúri sírok kirablói, hogy tettüket elleplezzék, vagy hogy a koruk divatját kövessék, beolvasztották a ragyogó hun edényeket és anyagukból ezeket ötvöztették... Az önálló magyar régészet kezdetein két- jelentős aranylelet is táplálta5 á ;,hármas koporsó”-val kapcsolatos szóbeszédet, 1857-ben a Békés megyei Kunágotapusz- tán, 1859-ben Dunapataj— Bakodpusztán találtak jelentős aranytárgyat; mindkét tanya hozzátartozhatott a hunok központi szálláshelyéhez. Más lelet nem volt a közeiben. Valószínű, hogy a szervezett sírrablások miatt helyezték el a kiemelkedő személyiségek holttestet ilyen „istehhátamögöUi” helyre. A sírrablók sajnálhatják, hogy így túljártak az eszükön. A halott fejedelem ujjára nyolc aranygyűrűt húztak, fülébe, nyakára is arany ékszer került. Fegyvere, ruhája csupa aranyveret. Persze, jó darabig hunnak hitték; utóbb derült ki, hogy egy évszázaddal később élt avar vezérről van szó. A dunapataji germán fejedelemasszony nyakában diai*» iiüúan nagy v <h m mv\ « * i# • „ y %5>? 3jc A nagyszentmiklósi kincs rovásfeliralai művészi értékű, sárkányfejet ábrázoló kax-pei ecpáit. derekán aranycsatos övét találtak. Másik sírból is egy sűrűn fonott aranylánc, néhány aranygyűrű került elő. A kutatók szerint valamennyi lelet a Fekete-tenger vidékén készült és a hunok és szövetségeseik útján jutott el a Dunáig. Kezdetben alig valaki vitatta, . hogy ezek hun ékszerek. Később kerekedett felül az az álláspont, hogy az Attila udvartartásához tartozó germán—szkír leletről van szó. A szkír leletre joggal lehet azt mondani, hun emlék. Az 1923-ban, egy Tápió- szentmártonban feltárt kunhalom alatt, 1928-ban Mező- keresztes—Zöldhalombusztán talált elektronlemezből (arany—ezüst ötvözete) készült stilizált állatalakok (futó, illetve megtorpanó szarvas, különféle testtartá- sú oroszlánok), ezer évvel a hunok e területre érkezése előtt itt élt szkíták (szittyák) hagyatékai arra mutatnak, hogy a hunok bejövetelekor itt kialakult ötvöskultúrát találhattak, amelyet fejedelmeik bizonyára fel is használtak gazdagságuk gyarapítására. Eire mutat évszázadunk legjelentősebb hazai arany- kincslelele. a nagyszéksós- pusztai ásatás eredménye is. A szegedi múzeum igazgatója, Móra Ferenc bukkant a nyomára, majd a mintegy 200 aranytárgyat ő hozta a napfényre Bálint Mátyás szőlőjéből. Móra is. az őt követő kutatások is azt tartják, hogy a kincset 430 körül, tehát Attila uralmának idején készítették. Ha a lelet legszebb darabjától, a tömör aranyból ötvözött nyakperectől eltekintünk. nem fedi a szemtanú Priszkosz által elmondottakat: kisebb értékű, mint amilyen az ő környezetének igényét kielégíthette volna. Nagy kultúrtörténeti értéke, hogv kétségtelenül hun eredetű. Talán a ..második vonalihoz tartozó előkelők valamelyikéé lehetett. így is a szegedi Móra Ferenc Múzeum egyik egyedülálló kincse. A népvándorlás korát kutatók és a hármas- koporsó-vadászok gyakran zarándokolnak miatta Szegedre és merítenek erőt a látványból. MÁTÉ GYÖRGY iVége) redőzés, a hajlékony forma jellemzi. A testesebb hölgyek számára az egyenes, nyújtott vonalú angolos kabát előnyösebb. A kosztümöknél már jobban egybefonódik a francia és az angol vonalvezetés. A rövid, karcsúsított kabátkához nyugodtan fel lehet venni egy dúsan húzott szoknyát, de a kuliszerű felsőrészhez inkább az enyhén redőzött alj illik. A nadrágoknál és a zakóknál szembetűnőbb az angolos, férfias jelleg. Egyenes vonalú a nadrág, a zakót jíe- dig bárki elcserélheti a férjével. Az új stílusú zakó nyújtott, alul két gomb fogja össze. A ruhák közös vonása a rendkívüli bőség. Sok a húzás, a plisszírozás. Még a klasszikus ingruhát is a bőség jellemzi, gyakran ejtett vállú, az uijakat keskeny kézelőbe fogják. A „győz a kényelem” jelszó elsősorban a szabadidőöltözékekre illik. Bármit felvehetünk, amiben nem érezzük feszélyezve magunkat. A teniszruha stílusú öltözékektől kezdve a tréningruhaszerű nadrágos összeállításokig minden divatos. Az új módi „diktátorai” a férfiakról sem feledkeztek meg. Felöltők, klasszikus vagy sportos öltönyök alapvető közös vonása a könnyed, puha anyag, a kártolt vagy fésűs szövet és a lezser SZabnS. A kislánydivatot is a szokatlan bőség, fodros, cigá- nyos szoknya jellemzi, anhi-' ben ugyan nem lehet fára mászni, csak a mama mellett sétálni. Ami a kiegészítőket illeti, a kényelmes, lapos cipők mellett a hét—kilenc centis sarkú városi cipő sem hiányozhat a ruhatárból. Hogy a gyakorlatban hányán követik majd a jövő évben a divatot, az elsősorban a konfekcióipartól és a kereskedelemtől függ. Tibor Kevés könyv van, amely olyan vihart, szenvedélyes vitákat kavart, mint annak idején a Hidegr napok. Fogalommá vált, mint ahogyan a „meszes gödör nemzedéke”, vágj7 a „de- heroizálás” is. Könnyedén ki is pipálhatnánk ezeket a fogalma* kát, mondván, hogy szerencsésen túljutottunk ezen a korszakon, de nem lenne bölcs , dolog, s erre éppen Cseres Tibor figyelmeztetett a csütörtök este látott-hallott beszélgetés végén. Nem, mert „nemzettudat nélkül nincs nemzeti jövő” — mondotta —, márpedig a fiatalok tudatában nem él a múlt, sem annak a jó, sem a rossz oldalai, tradíciói. A jót: ériékes hagyományainkat meg kell tanulnunk, s be kell építenünk a jelenünkbe, lövőnkbe. Vannak ugyanis törekvések, amelyek j elsntkezésükkor megval ósít- hatatlanok, „utópisztikusoknak” tűnnek, ezért a gyakorló politika, a társadalom tudata elveti azokat. Következésképp el is felejtődnek, hogy majd néhány évtized múltán „újra felfedezzék” azokat. Számos példát sorolhatnánk még, de elég legyen itt most csupán egy nemzedék és korszak reneszánszára utalni: a századelő progresszív hagyományaira (lásd Jászai Oszkár, Károlyi Mihály, Lukács György, Szabó Ervin stb.) A másik: a negatív oldal tudatosítása is legalább annyira fontos, hogy ne kövessük el még egyszer ugyanazokat a hibákat. Itt már konkrétan a Hideg napokra, illetve az ezzel a könyvvel, könyv nélküli vitával kapcsolatos probiemaguhantra gondolunk. Túlságosan sommás lenne, ha csupán a magyár nacionalizmus, antiszemitizmus stb. éles elítélését látnánk a, könyvben, noha — a szerző: vallomása szerint — ez volt az elsődleges szándéka. De/ ma már — s éppen a vita egyik tanulságaként — azt la látjuk, hogy ezek nem csupán „magyar nemzeti sajátosságok”. illetve ezek a, ha úgy tetszik betegségek nemcsak a mi történelmünket, nemzeti tudatunkat mérgezték és mérgezik meg. Cseres Tibor — akkori — szándéka azonban nem csupán etikus volt, de politikus is: söpörjünk előbb a saját portánk előtt, s csak utána bíráljunk másokat. Nos, valljuk bel Ez, tudniillik az önkritika és az önismeret soha sem volt erős oldalunk... Sem az egyéneké, sem a nemzeté. Mit tehet az író? Mi az író dolga? — lényegében ezek körül a kérdések körül folyt a beszélgetés (Bodnár György irodalomtörténésszel). Cseres Tibor hallatlanul izgalmas dolgokat mondott el a pályájáról, a második világháborúról. illetve a fentebb említett kérdésekről. „Mindenütt úgy érzem, hogy a jövővel foglalkozom” — volt a záró gondolata. Ez azoiv ban mit sem ér. ha nemoi- vassuk, s mi. olvasók nem gondolkodunk, nem érzünk az íróhoz hasonlóan etikus felelősséget a sorsunkért, a jövőnkért. (horpáuai)
