Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-30 / 25. szám
I Ha a vevő nőm babonás Mosógép, mutatóban A házi munkában a legnagyobb segítséget a háztartási gepek széles választéka ellenére is a mosógép jelenti. Ettől még a Patyolat sem tudja mentesíteni a családokat. Az utóbbi időben a mosógépellátás igen gyér és egyenetlen volt. Eár a választék, ami az árakat illeti, elég széles skálán mozog, a hagyományos, egyszerű gépektől az automatákig (1500 és 12 000 forint közötti áron), egyiket-másikat csak igen ritkán latjuk az üzletekben. A szimpla Hajdú 303-as mellett (ennek ára 1870 forint) általában háromféle magyar automata gép kapható: a Bio Automat 9300- ért; a Minimat és a Midi- mat 11 800, Illetve 12 000 forintért. Az utóbbi kettő méretei miatt jobban alkalmazkodik a házgyári kis fürdőszobákhoz. A jól értesült kereskedők most várnak egy szovjet gyártmányú automata*mosógépet, az Euridlkét, melynek ára várhatóan 6400 forint lesz. Aki szereti a kényelmet és ezekből választ, az számítson arra, hogy a villanyszámla is több lesz. A víz villamos fűtése nem olcsó mulatság, sok helyen a lakás elektromos hálózata sem bírja a nagy terhelést. Tegnap a Centrum Áruházban, a VASVILL Kereskedelmi Vállalat egy bemutató keretében új, olcsó mosógépet igyekezett megked★ Bemutatják a Riga 13-at.. veltetni a közönséggel, a Riga 13-at. Körülbelül egy negyedéve kapható, mégis kevesen ismerik — hallottuk a bemutatón. Most ez a legolcsóbb gép, ára 1500 forint. Kétféle programra állítható, egy kímélő és egy erős mosásra. Rendelkezik időkapcsolóval is, melynek segítségével a beállítástól függően maximum 5 perc mosási időre szabályozható. Nagy előnye, hogy a mosóüstje rozsdamentes anyagból készült. A helyszínen működés közben láthattuk a gépet, s itt bárki kaphatott tanácsot a mosó- és öblítőszerek használatáról. A kereskedők remélik, hogy a vásárlók nem babonásak, s hamar megszeretik a 13-as számot viselő Rigát. (kercnyi) Hírünk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban „Az észak-magyarországi kohászváros ... Ózd ... úgy cl gondolatainkban, mint az ország legszennyezettebb levegőjű települése. A fejlődés azonban cáfolja a múltat: a ma valósága az, hogy Ózd néhány hónap óta hazánk legtisztább kohászvárosa.’» TISZTULÓ LEVEGŐ Hogy mi történt ebben a néhány hónapban a tisztább levegő ügyében, arról a Nép- szabadság most vasárnapi, január 28-i száma ad hírt „Smog a tájékoztatásban” címmel. Az Ózdi Kohászati Üzemek néhány éve még évente harmincezer tonna vasoxid tartalmú porral szennyezte a város levegőjét. A szennyezettség mértéke igencsak meghaladta a megengedett értéket. „Különböző műszaki megoldások alkalmazásával, a technológia korszerűsítésével... az idén .. . már csupán 180—200 tonnányi por száll ki a kéményekből !’» Nem valamiféle „csoda” történt Özdon, „ ,.. csupán befejezték a . .. 2,3 milliárd forint értékű beruházást, amelynek részeként az acélmű kilenc kéményéhez porleválasztó berendezéseket építettek be. A megkötött ... port érctömörítőbe szállítják és újból hasznosítják. A tisztább levegőnek persze ára volt: a beruházás minden negyedik forintja a környezetvédelmet szolgálta .. DOKTOR „ÜTI KALAUZ” A még^ jobb levegőért ma már emberek százezrei vágnak neki szabad idejükben a kevésbé háborgatott természeti tájaknak. Mind többen jönnek szűkebb hazánk, Észak-Magyarország változatosan szép vidékeire is. Az ő tájékoztatásukra, s további kedvcsinálónak közöl cikket a Turista Magazin című folyóirat idei első száma, „DokLorálás Abaúj-Zemplén- böl” címmel. Az írás bemutatja e táj legjobb szakértőjét is: „Ha az embert oly kitűnő kalauz irányítja az erdei tájakon, mint dr. Járási Lőrinc erdőmérnök, Miskolcon, az észak-magyarországi erdőrendczcs vezetőié, az tartsa nyitva szemét-fülét, .. . mert útja minden fordulójánál érdekes, sőt különleges dolgokat lát s hall.*» A tudós erdőmérnök méltán büszke rá, hogy „Abaúj- Zemplénből doktorált”. Akinek ilyen vitathatatlan a szakértelme, annak a véleményére is jobban illenék odafigyelni, mert szerinte például „fel lehetne támasztani Ara- nyosfürdőt, Abaújszántó közelében. Harminc éve romos ez a báios kis gyógyfürdő, jóformán csak az erdészek és az anró Sima falú lakosai ismerik.” MUNKAERŐGONDOK A Munkaügyi Szemle című szakmai folyóirat legutóbbi számának egyik cikke az állami nagyberuházások munkaerőhelyzetét elemzi, több borsodi, miskolci példával. „A folyamatban levő állami nagyberuházások közül elsősorban a Borsod megyében megvalósulóknál jeleztek kivitelezői munkaerőhiányt.” Név szerint foglalkozik a cikk a Lenin Kohászati Művek szinttartó beruházásának és az épülő új kombinált acélművének munkaerőgondjaival. A megoldási javaslatok között olvasható: „Az ágazati minisztériumoknak már... az előkészítés kezdeti szakaszában be kell vonni a munkaerő-gazdálkodást érintő kérdésekbe a tanácsokat ... A tanácsok mint a területi munkaerőhelyzet legjobb ismerői, elősegíthetik az ágazati minisztériumok új beruházások telepítésével kapcsolatos területi tevékenységét.” Összeállította: BEÍIECZ JÓZSEF Kazincbarcika közlekedése Ma délután ülést tart Kazincbarcika város Tanácsa. Az idei költségvetési és fejlesztési tervét vitatják meg, majd olyan fontos téma kerül napirendre, mint a helyi tömegközlekedés helyzete és fejlesztésének lehetőségei. Három (hat) évig otthon... Orvos mesélte az esetet: egy huszonéves asszony — három kisgyermek anyja — azzal a pimasszal jelent meg nála, hogy egyre nehezebben tud — beszélni. Kiderült, hogy a fiatálasz- szony hetedik éve van gyermekgondozási segélyen, amiből immár négy évet egy bérház nyolcadik emeletére szinte szó szerint bezárva töltött. Férje évek óta este nyolcig, tízig fusizik egy maszeknál . — kell a pénz, csak az OTP havi két és fél ezret visz el —. ő pedig hónapszámra alig vált szót az ABC-pénztárosán kívül mással. A lakás és a három gyerek ellátása minden percét kitölti, az utóbbi időben már a tévét is elalusz- sza. Az utcán fél átmenni az autók előtt, és újabban azt vette észre, hogy mind nehezebben tudja magát kifejezni. • Mibe kerül az anyaság? Ez a nyilván szélsőséges példa korántsem kívánja a gyermekgondozási segélyen levő nők helyzetét reprezentálni, csupán a közvéleményben élő túlontúli idilli elképzelések „árnyalására” mondtam el az esetet. Tény viszont, hogy — és ezt statisztikai és szociológiai módszerekkel tárták fel — a jelenleg gyes-en levő mintegy 300 ezer riő háromnegyede gyermeke másfél éves korában gondolkodás nélkül visszamenne dolgozni, ha a kicsit felvennék a bölcsődébe. A gyes megszakításának okaként első helyen a hiányzó keresetet, másodsorban a nyomasztó bezártságot, a házimunka idegőrlő egyformaságát említették. A gyermekgondozási segélyt — hosszabb időn át — igénybe# vevő nők túlnyomó többsége viszonylag alacsony jövedelmű családokban él. Mind az asszonyok, mind férjeik között feltűnően kevés a vezető állású, illetve értelmiségi, de társadalmi ^ részarányánál jóval kevesebb a szakmunkás is. Ennek minden bizonnyal az#a magyarázata. hogy a kvalifikáltabb munkát végző nőknek nagyobb — vélt vagy valós — szakmai hátrányt jelentenek az otthon töltött évek, másfelől viszont minél nagyobb valakinek a fizetése, annál nagyobb az anyagi veszteség, ha a fix összegű gyermek- gondozási segélyt veszi igénybe. Csakhogy egy többgyermekes, alacsonyabb jövedelmű családban havi ezer forint jövedelemcsökkenés adott esetben nagyobb következményekkel jár, mint egy jól kereső értelmiségi családban ennek akár a háromszorosa is! Ráadásul a kedvezményes óvodai, bölcsődei ellátás ré- . vén az alacsonyabb jövedelműek igen jelentős társadalmi juttatásban részesülnek, amely ugyancsak szünetel, amíg az anya otthon van gvermekeivel. Mindezen körülményekkel magyarázható, hogy az általában még lakásra vagy annak törlesztésére gyűjtő családokban igen nagy anyagi gondokat kell vállalni a „főhivatású anyaság" évei alatt. • Nincs idő — a gyerekre Az anyagi gondok is közrejátszanak abban, hogy a gyes-en levő asszonyok a háztartáson próbálják „megfogni a pénzt”.' Leszoknak a patyolatról, a mirelitről, a készételről. Te úgy is itthon vagy — mondja vagy érezteti az ifjú férj, no meg a környezet is — és az általában tapasztalatlan ifjú asszony feje fölött összecsapnak a mindennapos fő- zés-mosás-takarítás önmagát gerjesztő hullámai. Ráadásul a házimunka olyan, hogy minél többet takarít valaki — annál többet kell takarítari, minél nagyobb a rend, annál több energia keli a fenntartására. Olyan sok. hogy közben, nem jut idő a gyerekre. A dolgozó —- kótgyer- rfiekes — asszonyok napi 3.5 —4,5 órát fordítanak házimunkára. a gyes-en levők napi 10—12 órát. Ennyi erővel elmehetnének dolgozni, este még mindig több idejük jutna a gyerekre. Vissza a „babaszobába” Mert végül is hiába van — van (?) — nálunk gyermek- kultusz, a kicsivel való rendszeres, módszeres, érdemi foglalkozást, játszást, olvasást, kirándulást még mindig nem tekintjük teljes értékű elfoglaltságnak. Holott a hároméves gyermekgondozás értelme, lényege ez lenne. Olyan érzelmi-értelmi alapot adni a kicsinek, amire később — a szülőktől egyre távolodva — egész életében építhet. Nehéz, sokszor maguk előtt sem tisztázott helyzetbe kerülnek asszonyok, anyák, akik £karva-akaratlan egy, már meghaladott patriarchális anya-feleség mintát követnek, amikor gyes-re mennek. A fogyatékossága miatt sokszor és joggal bírált egyenjogúság ugyanis valahol azért mór vérünkké vált; ha el is fogadják a nők három évre á, család, a férjek és a környezet által felkínált háztartási alkalmazotti szerepkört, lelkűk mélyén lázadnak ellene. Például úgy, hogy hét év alatt elfelejtenek beszélni. Ibsen Nórájának „babaszobájába” még három évre sem lehet és nem is szabad riezszamenru. P. K n ELADVA // Vasárnap. Külföldi ismerősömmel állunk a kirakat előtt. A Széchenyi úton, a Nylonáruk boltjánál, szemben az Antikváriummal. A kirakatban fehér kombiné, rajta az árcédula: 123 forint. És meg egy tábla: „ELADVA”... Ez mi? — kérdezi a külföldi ismerős. Nem tudom. Együtt meditálunk. Vajon csak ez az egyetlen kombiné lenne a kimondottan ilyen cikkek árusítására berendezkedett boltban? Ha igen — ami a bolt rossz árubeszerzési munkájára vall —, akkor minek teszik ki? Miért nem adják oda annak, aki már megvette?! Talán, hogy lássuk, néhanapján ilyet is kap, a mondom, ilyen cikkeket árusító bolt?... Arról már nem is beszélve, hogy minek reklámozunk olyat — hiszen a kirakat: reklám! —, ami nincs .,, Jó, jó — mondhatná valaki. A Domusban is kiteszik az „Eladva” táblát. A hasonlat azonban sántít — noha ott sem helyes l$int tartani eladott bútort —, hiszen a két bolt, két különböző kategória. Az eladott kombiné nekem inkább olynak tűnik a kirakatban, mint a kirakatba kitett, eladott cipó, narancs, nyakkendő, d esodor, cserepes virág, vagy — uram bocsáss' — sertéscomb. Ilyen kirakatok azonban — szerencsére — nincsenek... Ny. I. Szőlőtermesztés a házikertekben Mezőgazdasági könyvhónap A mezőgazdasági könyvhónap ez évi miskolci rendezvényeit február 1-én, csütörtökön este 6 órai kezdettel nyitják meg a diósgyőri városközpontban, a 21. számú Általános Iskola (Tóth. Árpád út 1.) aulájában. Szuchy Róbertnak, a Hazafias Népfront várbsi bizottsága titkárának megnyitó beszéde után Brezovcsik László, a Tarcali Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet /igazgatója tart előadást a házikertekben termesztett szőlő mennyiségének növeléséről és minőségének javításáról. A hónap során több helyen tartanak a városban szakmai előadásokat. Újabb bányászrekord A múlt évi milliomosok is- mét éllovasok. A borsodi szénbányák üzemei közül elsőként ismét a iyukói bányászok jelentették, hogy január havi tervüket teljesítették — mégpedig a tegnapi napon, összesen 84 200 tonna szenet hoztak a felszínre, s vállalják, hogy a hónap további részében még 14 ezer tonna szenet termelnek ki. i / Rendkívül nagy gondo fordítanak a bánya biztonság berendezéseinek karbantar tusára. Rendszeresen ellen őrzik a gépeket, ennek ré szeként tegnap is biztonság bejáráson állapították meg ; szakemberek, hogy a szállí tópályák állapota megfelel-« az előírásoknak. Kérdéseim a fociról Előre bocsájta- nám, azok közé tartozom, akik nem értenek a labdarúgáshoz. (Vagyunk vagy hatan ilyenek.) Ezután bo- csájtanám még előbbre, hogy csak kérdezni szeretnék, és sose bo- csájtanám meg magamnak, ha félreértenék kérdéseimet. Napilapjaink néhány nappal ezelőtt közölték, hogy az MLSZ mellett ezután működik majd egy tanácsadó testület. Neves szál:- emberekből áll, akikről elmondtak ■már minden lehető jót (az elején) és rosszat (akkor, amikor már nem az elején voltak). Azt szeretném kérdezni, milyen jellegű tanácsokat ad majd a testület? Azt is szeretném kérdezni, kiknek adja, és azok, akiknek adják, teljesen tanácstalanok-e? Azt is szerelném kérdezni, ugyanazokat a tanácsokat adják-e a szakemberek? Ha igen, akkor minek több szakembertől kapni ugyanazt a tanácsot? Ha nem ugyanazt a tanácsot adják, akkor ki dönti el, melyik tanács a jó tanács? Lehet, hogy erre külön az MLSZ mellett működö tanácsadó testület tanácsait szortírozó bizottságot hoznak létre, még nevesebb szakemberekből? A Népszavában ugyanezen a napon (és lapon) egy m(Lsik írás is megjelent. Azzal foglalkozott, hggy a sportvézetés pozícióinak száma erősen megnövekedett. Említést tett arról is, hogy sokan jól élnek a sportból. Utolsó kérdésem: a labdarúgásból is? Bérezés József Hogy érzi magát, anyuka?
