Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-29 / 24. szám

3^c Az Ötletmester, Szabó Ferenc. (Kerényi László felvételei) Szabó Ferenc a surrantóról, a kaparósorról és az újításról jónál is van jobb Ezt is mi találtuk ki, mi csináltuk meg. Jó ézrés olyan munkások­kal beszélgetni, akikről né­hány mondat után kiderül, hogy nemcsak a fizetésnapon jönnek be szívesen a gyár­ba. Vele és érte élnek, de bevallják; ők is a piacról szerzik be a mindennapi be­tevőt. Aém iíYÖníí} belükkel! A hejöcsabaj cementgyár karbantartó műhelyében dől. gozik a Mező Imre szocialista brigád. Tudom, hogy a moz­galom aranykoszorús jelvé­nyét, majd a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést is a ma­gukénak mondhatják A brigádnapló melléklete­ként annál több újításukat lapozhattam végig. Nem gyöngybetűkkel írt. logar­léccel számolt és műszaki pe­dantériával készült rajzos szerzemények ezek. A leg­többjén ott az olajos mun­káskéz nyoma: forgatták, la­pozgatták. úgy. ahogyan a kivitelezés megkívánta. Mert érdemük, hogy nem­csak az eszmei szülőszerep az övék, hiszen kétkezi munká­jukkal valósítják meg azt, amit kiötöltek. S mi több, itt az újítás elbírálói is csak akkor adják áldásukat az újítói honorárium kiutalásá­ra, ha a „téma” működik. Mennyit hoz a konyhára'! A múlt évj vállalati fel­adattervből kettőt, és ezen felül saját kútfőből még öt újítást adtak be, illetve vál­tottak valóra. Ók sem tud­ják megmondani, maguk so­ha sem számolják ki, hogy új műszaki elgondolásaik mennyit hoztak a vállalat és áttételesen a népgazdaság konyhájára. Leírhatnám, mi. tői szólnak az újítások, bár úgy tetszik, belebonyolódnék a műszaki nyelv útvesztőibe. Mert van itt átalakított sur- rantó. kaparósor, két salak­szárító kiiktatása, egy lánc­kerék fordulatszámainak megnövelése, de ezt értékelni amúgy is csak cementgyári szakemberek tudják. Annyi bizonyos: ez a gyár új és jó, de lehetne még „jobbítani” rajta. Ami ebben az ener­giaigényes világban megra­gad, az az, hogy a legutóbbi újításuk nyomán több száz­ezer kilowattóra villamos energia takarítható meg évente. Egy kicsit provokálni pró­bálom a kérdéssel Szabó Fe­rencet, az újítások általáno­san elismert eszmei szerző­jét: Hogy megy itt az újítók sorsa? Mert tudjuk, hogy út­juk nem mindenütt dicső­séggel van kikövezve. — Hogy is mondjam, mi olyan emberek vagyunk, akik nem azt nézik, hogyan nem lehet megcsinálni valamit. Mindig azon morfondírozunk, mi mó­don lehetne könnyebben és olcsóbban. Valamikor — hi­szen én 26 éve, hogy ezt csi­nálom — a kényszer vitt rá az okoskodásra. Már mi sokall­tuk a túlórát, s egymást no­szogattuk: gondolkozzunk, hogy hamarabb hazamehes­sünk. Pedig' szép volt a túl­órapénz. néha még az- alap­fizetésemnél is több. így az­tán vérünkké lett... Hő videbb út — Az elismerés? Az igaz­ság az, hogy nem tudják ezt olyan gazdagon fizetni, mint ahogy az újítók megérdemel­nék. A szakszervezeti tanács tagja vagyok, tudom, hogy mindössze 50—60 ezér forint az éves keret. Mi is egy-egy újításra négyen-öten va­gyunk, hát éppen csak egy kis sörrevalóra futja belőle. Van itt, akiben sok minden lapul, de nem adja elő. Mert sok az utánajárás, a papír­munka. Tőlünk is kérnek rajzokat, de mi csak skiccek­kel tudunk szolgálni. De azt megvallom, néha olyan dol­gokra vállalkozunk, hogy a kiszerkesztésénél néha még egy mérnök is megélhetne. De bennünket nem hagy bé­kén a téma; minek az anya­got megszédíteni, ha lehet annak rövidebb útja is. — Nem akarunk mi milli­omosok lenni — nekem egyébként sem olyan sok van hátra a nyugdíjig —, de a fiatalokat kellene ambicio­nálni, hogy jobb újítói napo­kat láthassanak. Ez nemcsak egy gyár té­mája, gondja, s nem szereti senki, ha a 13. hónap pén­zesládájába kell belenyúlni, hogy újítói díjat fizethesse­nek. De a jó ötletet nem sza­bad veszni hagyni. Éppen azért, hogy jobb legyen! OLÁH ERZSI ij rendelet Szakorvosképzés, -továbbképzés Száznyolcvan munkáslakást adnak át az idén Sziget- szentmiklóson A fővárosi agglomeráció mintegy 19 000 lelket számláló nagyközsé­gében kiemelt fejlesztési programot valósítanak meg 1979-ben. Az új lakótelepen a Pest megyei Építőipari Vállalat szerelői már össze­szereltek 3. egyenként 60 la­kásos panellrázat, folyama- j tos átadásukhoz azonban * a közművek kiépítése szük­séges. Erre a célra mintegy 10 millió forintot költenek az idén. A rendkívül dinami­kusan fejlődő, munkáslakta településen 120 tanácsi lakás alapozását és a fogadószint szerelését végzik el 1979- ben, transzform"*'"'' tenek az elektromosáram­ellátás javítania, ? ... ____ az új lakótelep hőközpont­ja is. Az idén adják át ren­deltetésének a nagyközség harmadik általános iskoláját. A nyolctantermes új intéz­ményhez korszerű torna- csarnokot is építettek. Kibővítette az orvosi és a gyógyszerészi szakmák körét az egészségügyi miniszternek a szakorvosképzésről és -to­vábbképzésről most megje­lent rendelete, amely január 1-i hatállyal lépett életbe. Az általános orvosok a jövő­ben a korábbi 33-mai szemben 37 szakmában szerezhetnek szak­orvosi képesítést. Egyetemi dip­lomájuk birtokában négy-, il­letve ötévi további tanulás után alap-, illetve első szakképesítés­ként a korábbi 27 szakma he­lyett 29 közül választhatnak. Specialistái lehetnek a többi kö­zött az általános orvospumuk- nak, a belgyógyászatnak, a fer­tőző betegségeknek az igazság­ügyi orvostannak, a klinikai la­boratóriumi munkának, a men­tő-, a repülő-, a társadalom- orvostannak. Üjabb 2—4 évi ta­nulás szükséges ahhoz, hogy második, úgynevezett ráépített szakképesítést szerezzenek; A választási lehetőségek — követ­ve az orvostudomány differen­ciálódását, valamint a gyógyító­hálózat fejlődését — elsősorban itt bővültek az eddigi 6 szak­mával szemben 28-ra. A fül-orr- gégegyógyászok például tovább specializálódhatnak audiológus- nak, fonláternek, valamint cse­csemő- és gyermek fül-orr-gcge- gyógyásznak. Sebészeti alapszak­ma szükséges ahhoz, hogy a speciális területek iránt érdek­lődő szakemberek például ér-, gyermek-, szív- vagy mcllkasse- bészek legyenek. Az új jogsza­bály lehetővé teszi a szakképe­sítés szervezett formában törté­nő megszerzését egyebek között iskolaegészségtanból .és ifjúság- védelemből, gyermek tüdőgyó­gyászatból, orvosi mikrobioló­giából, plasztikai-égési sebészet­ből és a trópusi betegségek is­merettanából is. A gyógyszerészek az eddigi V helyett 12 szakmában specializá­lódhatnak, szakgyógyszerészi ké­pesítést szerezhetnek például a gyógyszerhatástan, a mikrobio­lógiai gyógyszerellenörzés, a gyógyszerügyi igazgatás tudo­mányából és gyógynövényisme­retből is. A rendelkezés nyomán először szakosodhatnak a fogorvosok és a higiénikus orvosok. A fogor­vosok 2—-4 évi tanulás után a fog- és szájbetegségek, a száj­sebészet, a gyermekfogászat, va­lamint a gyermekfogászat és fogszabályozás szakorvosai le­hetnek. A higiénikus orvosok speciális ismereteket szerezhet­nek többek között közegészség­tanból és járványtanból, a fer­tőző betegségekből, az orvosi mikrobiológiából és társadalom* orvöstanból. Jelenleg az ellátásban dolgozó 26 ezer orvosnak mintegy 73 szá­zaléka rendelkezik szakorvosi minősítéssel és ez nemzetközi összehasonlításban is elismerés­re méltó eredmény. Néhány szakmában mégis hiány van szakorvosokból. Kevés például a higiénikus orvos, a szemész, az üzemorvos, a laboratóriumi szakorvos, a kórboncnok, a röntgen szakorvos. A gyógyítás a jelenleginél lényegesen több altató szakorvost és idegsebészt is vár. Egységesítették az orvosok és a gyógyszerészek továbbképzé­sét is. A jövőben minden szak­ember az egyéni tanulás mellett — legalább ötévenként szerve­zeti, bentlakásos tanfolyamokon köteles felfrissíteni szakmai és ideológiai ismereteit. Minden napra három tűz Meghaltak öten, s elégett 18 milliónk Augusztus 20. utca egyik la­kásában dohányzó férfira — elaludt, meghalt. A sort 136 példával folytathatnánk. Sze­rencsére sokan felébredtek, a szomszédok vagy a tűzoltók eloltották a tüzet, de keve­sen úszták meg füstmérgezés, égési sérülések nélkül. A nyomok ötökre megmarad­nak ... A sorban a második az elektromos áram okozta tűz, 93 vonulással „tartja” helyét. A vezetékek rosszul, sza­bálytalanul érintkeznek — rövidzárlat. Egy elektromos szikra felgyújtja a száraz anyagokat, a szigetelés elha­nyagolt... Folytassuk?... És ami talán a legszomo­rúbb: a tűzoltósági szakértők 68 esetben kezdték így je­lentésüket: Gyermekek ját­szottak . . A szülők felügye­let nélkül hagyták a kicsi­ket, gyufa mellett! Egy egé­szen apró pillanat — és ég a lakás, s életveszélyben a gye­rekek ... Ahány tűz, annyi emberi gondatlanság! Ha az öngyul­ladást, az építési hibát, ha a mozdonyból kipattanó szik­rát, ha a nyílt láng haszná­latát, a szabadban való tü­zelést — bármit említünk, akkor is. ir A vízsugarat több százszor irányították a tűzre a tűz­oltók, remélik, idén kevesebbszer kell használniuk ... (Solymos László felvétele) Játék a számokkal, s já­ték — sajnos — a tűzzel is. Szirénázva száguld a tűzol­tóság piros kocsija — a vö­rös kakas ismét felrepült va­lahová. Tavaly összesen 935 esetben. Ám hatalma csak ideig-óráig tartott. Megadta magát a vízsugárnak, de óriási károkat okozott. FELELŐTLENEK VAGYUNK Ózd, Vörös Hadsereg útja 80., lakástűz. Ózd. kohászati üzemek: a kifolyó acél min­dent feléget maga előtt, a kár milliós. Bodroghalom, termelőszövetkezet, kigyullad a traktor... Az új büntető törvénykönyv Az országgyűlés téli ülés­szaka törvényerőre emelte az új büntető törvényköny­vet. Ennek újdonságairól tájékoztatja az érdeklődő­ket ma fél 1-től a Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház­ban dr. Vági Éva, a Leg­felsőbb Bíróság ügyésze. Felelőtlenek vagyunk... A tűz veszélyes! Több mint két­száz filmvetítés, több mint ötszáz előadás hangzott el erről, 18 esetben szólt róla a miskolci rádió. 95 esetben cikkeztünk mi, írta az Észak- Magyarország: nem játék a láng. Volt 20 kiállítás, 39 vetélkedő, több tízezren hallgattak meg előadásokat, olvastak újságot, néztek fil­met — és mégis! Tavaly Borsodban elégett 18 millió 368 ezer forintunk. Ennyi pénzért 36 darab, egyenként félmillió forintot érő lakást lehetne felépíteni. S mi mindezt elégettük.. Én ..., te .... ő ... A Borsod megyei Tűzoltó- parancsnokság gépkocsija: naponta és átlagosan három­szor vonultak ki. Oltani, em­beréletet menteni, az anyagi javakat biztonságba helyezni. ÁGYBAN DOHÁNYOZTAK ... Ha rangsort akarunk állí­tani, a tüzek okát magasan vezetné a dohányzás. Az it­tasan. ágyban való dohány­zás. Emlékezzünk csak az NEM JÁTÉK! Tavaly több mint 18 millió forint tűzkár keletkezett a megyében. Ha a népgazdasá­gi megoszlását nézzük, a me­zőgazdaságnak lehetne kiosz­tani az első helyet: 8 5 mil­lió forint lett a lángok mar­talékává. Erdőtüzek, géphi­bák, gabonatüzek. hogy csak a jelentősebbeket említsük. 1977-ben a mezőgazdaságban fele ennj'i érték égett el. Az iparban 80 tűz kelet­kezett. összesen ma’dnem 5 miliői forint értékű gépet, berendezést, épületet kellett oótolni. A legsúlyosabb az ózdi acélfob'ás volt Lakástűzhöz 174-szer ri­asztották a tűzoltókat: 2 6 millió forintot, s sok-sok ember otthonát ..falták fel” a lángok. És amit nem fejezhetnek ki a forintok: öt ember meg­halt. 24 megsérült Mit lehet ehhez hozzáfűz­ni? Amivel e cikket kezd­tük: a vörös kakas nem já­ték! (illésy) Szigelszeiitmiklóson

Next

/
Thumbnails
Contents