Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-23 / 19. szám

/ Megtetézik a tervet A Lenin Kohászati Művek 1979-ben egymillió tonna acél gyártását tervezte, hen­gereltáruból pédig 810 ezer tonnás tervet tűzött maga elé a kollektíva. A napok­ban e nem kis feladatokat is módosították, ugyanis a vál­lalat brigádjai felaiánlották: 23 ezer tonnával túlteljesítik tervszámaikat. Miután ezt valamennyi gyáregységben egyetértéssel fogadták, mind az acélgyártók, mind a hen­gerészek. mind a többi gyár­egység vállalást tett ilyen mértékű túlteljesítésre. liszllieíyelies-islola A Honvédelmi Minisztérium je­lentkezésre hívja fel a dolgozó népünk fegyveres szolgálata iránt érdeklődő, azt hivatásuk­nak választó fiatalokat, akik a Magyar Néphadsereg tiszthelyet­tesei kívánnak lenni. A jelent­kezők — akik jelentkezési la­pot a Borsod megyei Hadkiegé­szítési és Területvédelmi Pa­rancsnokságon, vagy iskolájuk igazgatójától kaphatnak — pá­lyázhatnak parancsnoki és anyagellátási profilban gépesített lövész, harckocsizó, csapatfelde- ritö, rádiófelderítő, tábori és rakétatüzér, légvédelmi rakéta­tüzér, híradó, vegyvédelmi, had- táp-elhelyezési és ügyviteli, ille­tőleg technikai profilban harcko­csi és gépjármű, híradó-lokátor, fegyverzeti (fegyver és lőszer, műszer, rakéta), repülő-műszaki (vadász és helikopter sárkány- hajtómű, helikopter elektromos- műszer és oxigénberendezés, rá­diótechnikai, fegyver-üzemben­tartó) és műszaki szakokra. A 17. életévüket már betöltött, de 23 évnél nem idősebb fiatalok májusban felvételi vizsgát tesz­nek. A pályázati határidő ápri- tos 2«. Téli fények (Kiss József felvétele) 0 Újítók és újítások Akiben mocorog valami... Két szélsőséges vélemény: lódoW újítónál... S a másik: Nincs keserűbb ember a csa- Az újító ember útja nem dia­dalmenet, mert aki kitalál valami újat, az mást akar, s ta­gadja a meglevő gyakorlatot, technológiát változtat, s így emberi önérzetet sért. A két megállapítás szögle­teit a napi gyakorlat csiszol- gatja ugyan, de az ötletem­berek mindig is meg nem ér­tett emberek lesznek, a szó­nak abban az értelmében, hogy korábban kapnak in­farktust, több nyugtatót szed­nek, hamarabb sütik, rájuk az izgágaság bélyegét, mint nem nyüzsgő társaikra. PARANCSRA NEM LEHET „Az újítások helyzete a népi ellenőrzési vizsgálatok tükrében” című kiadvány megállapítja: a KNEB min­den megyében és a főváros­ban 270 egységnél vizsgálta az újítómozgalom fejlődését... A hetvenes évek elején be­következett visszaesés után a sokirányú állami és társa­dalmi intézkedés hatására az újítómozgalom kedvező irá­nyú fejlődésnek indult, bár a fiatalok és a nők aktivitása még nem kielégítő. Rendeletre, parancsra nem­igen születnek új ötletek. A szigor sohasem volt jó táp­talaja az alkotó fantár/ia sza-' bad szárnyalásának. Az 1973 —74. évi kormányhatározat éppen ezért nem is közvet­lenül az újítóknak, az ötlet­embereknek szólt, hanem azoknak, akik a szervezéssel, az újítások elfogadásával, el­bírálásával. megvalósításának feltételeivel foglalkoztak. Et­től az időszaktól kezdve nőtt a benyújtott és elfogadott újítások száma, s a vállalati kimutatások büszkén dicse­kedtek milliós értékekkel, amelyeket egy-egy ötlet , be­vezetése hozott a konyhára. TÖBBET AKAR Nemrég egy cikk azt tette szóvá, hogy a kereskedelmi újítók nagy többsége még mindig csak eszmei díjat kap... Az érdekeltek jól tudják, hogy az ilyen cím* n felvett pénz mindössze né­hány száz forintra rúg. Pél­dája válogatja — de erről i.s emberek döntenek —. hogy melyik ötlet mennyit ér. A KNEB véleménye sze­rint: „...minden negyedik újítási javaslat elbírálása el­húzódott, és az újítók anyagi elismerése nem tartott lé­pést az újításokból származó anyagi elismeréssel. Az ügy­intézési időt meghosszabbít­ja. hogy az ügyintézés sok helyen túlzottan centralizált, valamint a vállalatok több­ségénél nem biztosítottak megfelelő színvonalon a sze­mélyi és a szervezési felté­télek.” Számos példa bizonyítja, hogy akiben mocorog vala­mi, az kérés, pénz kilátásba helyezése nélkül is lesz, ja­vasol és többet akar. Ám az akadékoskodó hivatalnokos- kodás nem a meglevő, ha­nem a következő, még meg sem született ötletet fojtja meg. Kedvét szegi az ember­nek a közöny, a rosszindulat, az irigység./.. Pedig az em­ber bármit kitalálhat, meg­valósíthat — az adóit mű­szaki fejlettségtől függetle­nül —, ha komoly igény, s ha lehetőség van rá. KÉSZSÉG ÉS KÉPESSÉG A borsodi vállalatoknál, szövetkezeteknél 1971-ben 9190 újítással kopogtattak. A szükségletek és a lehetőségek növekedése azt eredményezte, hogy 1977-ben az újítások száma meghaladta a 23 ez­ret . . A kézzelfogható ered­mény milliókra rúg. Az egyik ankétor* valaki amellett kardoskodott, hogy egy jól szervezett, flottul mű­ködő vállalatnál — lévén, hogy minden tökéletes — fel­kopik az álluk az újítóknak, Íriszen ott már mindent ki­találtak ... A vasasszakszer­vezet kohászbizottságának — a műit év végén ülésezett Miskolcon — az a vélemé­nye, hogy „A vizsgálatok ta­pasztalatai szerint a tarta­lékaink ezen a területen ki- meríthetetlenek. Szakszerve­zeti szerveinknek elő kell se­gíteni, hogy ezek felszínre ke­rüljenek és optimális gyor­sasággal valósuljanak meg, nyerjenek hasznosítást a vál­lalat, az egész társadalom ér­dekében.” Ugyanezen az eszmecserén hangzott el egy himnikusan szép mondat, amelyet szívből ajánlunk minden újító és minden újítási előadó figyel­mébe: „Az szükséges, hogy építsünk az emberi megbe­csülésre. Használjuk fel az ösztönzés maximális lehetősé­geit, az agitációs és propa­gandamunka minden eszkö­zét: hogy az emberi készség és képesség akadályok nélkül érvényesülhessen minden vál­lalatnál.” B. I. I/égy egy magyar vállalatot...(2) Példázat a habarcsról, a vödörről és a munkaidőről Amíg minket- csak fizet- getnek. addig mi is csak dolgozgatunk — járta pár éve a szólás, amely az anya­gi ösztönzés mindenhatóságá­ba velett hitünket tükrözte. Persze a munkafegyelem, 'a munka hatékonysága és a szervezés ennél jóval bonyo­lultabb gubanc: emlékezzünk, mit kellett telelni arra a társasági kérdésre, hogy va­jon miért készülnek lassan a mi beruházásaink. Azért — mondtuk erre —, mert amikor habarcs van, nincs vödör, amikor vödör van. nincs tégla, amikor pedig minden összejön, letelik a munkaidő. Lenin ugyanerről, hatvan éve Szervezési csodaszerek per­sze nincsenek, csupán mód­szerek vannak, amelyeket tarsadalmi-gazdasági körül­mények által is meghatáro­zott vállalaton belül, szigo­rúan a valódi feltételekhez szabva, ki ügyesebben, ki ügyetlenebbül tud alkalmaz­ni. Tegnapi cikkünkben rész­letesen szóltunk arról a két alapvető irányzatról — a végletekig racionalizált tel­jesítményelvről, a tayloriz- musról, és a munkás „együtt­működésének” megnyerésére törekvő, ún. emberi kapcso­latok tanáról —, amely a század első harmadában az USA-ban alakult ki. Az ottani vezetési elvek némileg szelí­dített változatban terjedtek el Európa tőkés országaiban. És nálunk? Hát, nem siet­tük el a dolgot.. . Az ötven­hatvan éve kidolgozott tudo­mányos vezetési-szervezési elvek még mindig kevéssé terjedtek el a hazai gazdasá­gi szervezetekben, ahol pe­dig alkalmazzák őket, ott gyakran a hazai viszonyok­hoz való adaptálással vannak bajok. Tanulságos felidézni, mit mondott erről majd hat­van éve Lenin: „A Taylor- rendszernek az volt a nega­tívuma, hogy a kapitalista rabság viszonyai között való­sították meg. a régi bér meg­tartásával kétszer, ( három­szor annyi munkát sajtoltak ki a munkásból. A szocialis­ta Szovjetköztársaságra az a feladat vár. amit röviden így fogalmazhatunk meg: az egész Oroszországban be kell vezetni a Taylor-rendszert, a munka termelékenysége nö­velésének amerikai módsze­rei1,, összekötve ezt a rend­szert a munkaidő csökkenté­sével, a termelés és a mun­kaszervezés új módszereinek alkalmazásával, kiküszöbölve a dolgozó lakosság munka­erejének károsodását.” Káka fogta csuka? Sok a minőségi reklamá­ció, a szervezés nézze meg,' mi van a meóval — vala­hogy igy kezdődik vállala­tainknál egy szervezési kam­pány. Az üzemszervezéssel foglalkozó, zömében fiatal szakemberek ritkán kapnak végzettségüknek megfelelő feladatot, ezért a lenti igaz­gatói utasítást hallva, való­színűleg lelkesen látnak hozzá a meó korszerűsítésé­hez. A baj ott kezdődik, hogy a minőségi reklamációkat ki­váltó selejtet nem a meósok gyártották, ők azért voltak engedékenyek, mert egy má­sik igazgatói utasítás szerint a másfél százalékkal nagyobb selejt prémiumcsökkentő té­nyező. A selejtarány — a valóságban —, persze ennél sokkal nagyobb, hiszen a termelőegységben dolgozók nem teljesítményük, hanem az órabér szerint kapják a fizetést. A termelő munkások órabérben való alkalmazása persze megint kényszermegol­dás. mivel az alapanyag-ter­melő gyáregység rendszerte­lenül látja el anyaggal a fel­dolgozó részlegeket. Monda­nom sem kell, azért, mert ők meg a nyersanyagot kapják kiszámíthatatlan időben. Vagyis minden összefügg mindennel? Ám ebből még nem következik, hogy min­dennek a régiben kell ma­radnia ! 1 munkanap tcnvképe A szervezés első lépése a belső kooperációs, érdekelt­ségi. ösztönzési rendszer őszinte és valósághű feltér­képezése. A szervezőknek számos módszerük van erre. Folyamatábrákat készítenek, amelyeken a vállalat, az üzem valóságos, termelési, szállítási, raktározási, szere­lési. ellenőrzési munkafolya­matait a mozgásban levő anyagmennyiségek és az eh­hez szükséges időtartamok nagyságával együtt igen szemléletesen mutatják be. A termelőgépek, járművek tel­jesítményének, tényleges ki­használásának. a teljesít­mény időbeni ingadozásának elemzését segítik, elő a gé­pekre szerelt automatikus mérőműszerek. Sok irányú elemzést készít elő az ún. munkanap-fényképezés, amely abból áll, hogy a szervező, kezében stopper­órával, méri és jegyzi, hogy a munkás, a művezető vagy az igazgató munkaideje mi­lyen konkrét tevékenységgel telik el. Az ún. interjúk so­rán a szervező kérdőíven vagy kötetlen beszélgetés for­májában kéri ki a dolgozók saját munkavégzésével, az irányítás, az ösztönzés mód­szereivel kapcsolatos véle­ményét. A teljességre törekvő szer­vezők sok időt fordítanak az ún. dokumentumok tanulmá­nyozására. Hiszen a vállalati szervezeti szabályok, munka­köri leírások, a kollektív szerződés, az írásban rögzí­tett normák, illetve a való­ságban tapasztalt tények ösz- szevetése az egész vállalat működésének szervezettségé­ről, áttekinthetőségéről, sza­bályozott voltáról, illetve mindezek hiányáról tájékoz­tatja a szervező szakembert. Ily módon áll össze a kép, úgy is mondhatnánk, a kör­kép, amelyen villogó pontok jelzik a gyógyításra váró te­rületeket. (Folytatjuk) PUSZTAI ÉVA Kertbarátoknak A miskolci kertbarátoknak az Ady Endre Művelődési Házban január 23>-én. csü­törtökön este 6 órai kezdet­tel az egészséges életmódról, a táplálkozásról tart előadást dr. Káli Imre belgyógyász szakorvos. Fórum a miskolci rádióban Bent vagyunk a tétben! kérdezzen — az illetékesek válaszolnak! A Magyar Rádió miskolci stúdiójából január 29-én, hétfőn este 17 őrá 6 perctől, a szolgáltató vállalatok: köztisztasági, ingatlankezelő. TÜZKP. ZÖLDÉRT. Miskolci Közlekedési Vállalat és a Volán 3. számú Vállalat ille­tékesei válaszolnak a hallga­tók levélben vagy telefonon feltett kérdéseire. Milyen területekről kötele sek eltakarítani a havat a köztisztasági vállalat, a ház­felügyelők. illetve a háztu­lajdonosok? A főútvonalak településeken áthaladó sza­kaszainak karbantartó -á ki gondoskodik? Mikor szál­lítja a TÜZÉP „soron kívül” házhoz a megrendelt szent*? Miért nem várja be az 5-ös autóbusz az 1-es járatot a majális-parki autóbuszállo- máson? Hogyan biztosítja a Volán 3. számú Vállalat az utasok elszállítását, ha késik a vonat? A ZÖLDÉRT milyen zöldség- és gyümölcstartalé­kokkal rendelkezik? Ilyen és hasonló kérdése­ket, lehet levélben megírni és január 2íj-ig a Magyar Rádió miskolci stúdiójához eljuttatni, (cím: 3527. Bajcsy- Zsilinszky üt 13.), illetve az adás időpontjában a stúdió lö-427-es és a 35-510-es ügye­leti telefonján feltenni. Kérdezzen — az illetékesek válaszolnak! Magyar Rádió miskolci stúdiója Keressük a lej»jobb gépjárművezetőt, gyalogost! Mindenki versenyezhet Az Országos Közlekedés­biztonsági Tanács, a KISZ KB Ifjúmunkás Tanácsa, a SZOT Munkavédelmi Tudo­mányos Kutatóintézete — az autóközlekedési Tanintézet és az Autó-Motor Szerkesz­tősége közreműködésével — ismét meghirdeti a „Keres­sük a legjobb gépjárműveze­tőt, keressük a legjobb gya­logost" elnevezésű közleke­désbiztonsági vetélkedőt az­zal a céllal, hogy elősegítsék a közlekedési morál fejlődé­sét. A vetélkedőben mindenki részt' vehet — akár gépjár­művezető, akár gyalogos i—, ha a később felsorolt lapok­ban megjelenő tesztkérdések­re válaszát a lapokban kö­zölt „Megfejtőlap" felhaszná­lásával beküldi az Autó-Mo­tor Közönségszolgálatához (1428 Bp,, Pf. 100.). A Meg­fejtőlapon közölni kell azt* is, hogy a beküldő mely kate­góriában kíván indulni. Vá­lasztható ugyanis a kerék­páros, a segédmotoros kerék­pár vezetője, a motorkerék- ’ pár-vezető, a személygépkocsi vezetője (két lehetőség: ma- gánautós. vagy hivatásos ve­zető), teherautó 3,5 tonnáig, teherautó 3.5 tonnától (itt a különleges gépjárművek is!), autóbusz, mezőgazdasági von­tató és gyalogos kategóriák. A gyalogos kivételével az in­duláshoz a megfelelő kate­góriára érvényes jogosítvány is szükséges. A vetélkedő ötfordulós. A jelentkezés a lapokban meg­jelenő kérdésekre adott vá­laszokkal kezdődik, majd se­lejtezőn vesznek részt a je­lentkezettek. Ezt követi a megyei verseny, a területi elődöntő, és végül az orszá­gos döntő. A megyei verseny és a területi elődöntő között a versenyzőknek vizsgabiztos jelenlétében járművel kell forgalmi vizsgát tenniük, mig az országos döntőben, a ver­senyzők műszaki hibaelhárí­tásból is vizsgáznak, továbbá ügyességi pályán feladatot hajtanak végre. A gyalogos kategóriában a területi elő­döntővel fejeződik be a ver­sengés. A selejtezőkben, a megyei versenyeken és a te­rületi elődöntőn a verseny­zőknek 20 tesztkérdésre kell válaszolniuk. A jelentkezési lapok — Megfejtőlap — a Magyar If­júság. a Pajtás és az Autó- Motor februári számában je­lennek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents