Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-23 / 19. szám
/ Megtetézik a tervet A Lenin Kohászati Művek 1979-ben egymillió tonna acél gyártását tervezte, hengereltáruból pédig 810 ezer tonnás tervet tűzött maga elé a kollektíva. A napokban e nem kis feladatokat is módosították, ugyanis a vállalat brigádjai felaiánlották: 23 ezer tonnával túlteljesítik tervszámaikat. Miután ezt valamennyi gyáregységben egyetértéssel fogadták, mind az acélgyártók, mind a hengerészek. mind a többi gyáregység vállalást tett ilyen mértékű túlteljesítésre. liszllieíyelies-islola A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel a dolgozó népünk fegyveres szolgálata iránt érdeklődő, azt hivatásuknak választó fiatalokat, akik a Magyar Néphadsereg tiszthelyettesei kívánnak lenni. A jelentkezők — akik jelentkezési lapot a Borsod megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokságon, vagy iskolájuk igazgatójától kaphatnak — pályázhatnak parancsnoki és anyagellátási profilban gépesített lövész, harckocsizó, csapatfelde- ritö, rádiófelderítő, tábori és rakétatüzér, légvédelmi rakétatüzér, híradó, vegyvédelmi, had- táp-elhelyezési és ügyviteli, illetőleg technikai profilban harckocsi és gépjármű, híradó-lokátor, fegyverzeti (fegyver és lőszer, műszer, rakéta), repülő-műszaki (vadász és helikopter sárkány- hajtómű, helikopter elektromos- műszer és oxigénberendezés, rádiótechnikai, fegyver-üzembentartó) és műszaki szakokra. A 17. életévüket már betöltött, de 23 évnél nem idősebb fiatalok májusban felvételi vizsgát tesznek. A pályázati határidő ápri- tos 2«. Téli fények (Kiss József felvétele) 0 Újítók és újítások Akiben mocorog valami... Két szélsőséges vélemény: lódoW újítónál... S a másik: Nincs keserűbb ember a csa- Az újító ember útja nem diadalmenet, mert aki kitalál valami újat, az mást akar, s tagadja a meglevő gyakorlatot, technológiát változtat, s így emberi önérzetet sért. A két megállapítás szögleteit a napi gyakorlat csiszol- gatja ugyan, de az ötletemberek mindig is meg nem értett emberek lesznek, a szónak abban az értelmében, hogy korábban kapnak infarktust, több nyugtatót szednek, hamarabb sütik, rájuk az izgágaság bélyegét, mint nem nyüzsgő társaikra. PARANCSRA NEM LEHET „Az újítások helyzete a népi ellenőrzési vizsgálatok tükrében” című kiadvány megállapítja: a KNEB minden megyében és a fővárosban 270 egységnél vizsgálta az újítómozgalom fejlődését... A hetvenes évek elején bekövetkezett visszaesés után a sokirányú állami és társadalmi intézkedés hatására az újítómozgalom kedvező irányú fejlődésnek indult, bár a fiatalok és a nők aktivitása még nem kielégítő. Rendeletre, parancsra nemigen születnek új ötletek. A szigor sohasem volt jó táptalaja az alkotó fantár/ia sza-' bad szárnyalásának. Az 1973 —74. évi kormányhatározat éppen ezért nem is közvetlenül az újítóknak, az ötletembereknek szólt, hanem azoknak, akik a szervezéssel, az újítások elfogadásával, elbírálásával. megvalósításának feltételeivel foglalkoztak. Ettől az időszaktól kezdve nőtt a benyújtott és elfogadott újítások száma, s a vállalati kimutatások büszkén dicsekedtek milliós értékekkel, amelyeket egy-egy ötlet , bevezetése hozott a konyhára. TÖBBET AKAR Nemrég egy cikk azt tette szóvá, hogy a kereskedelmi újítók nagy többsége még mindig csak eszmei díjat kap... Az érdekeltek jól tudják, hogy az ilyen cím* n felvett pénz mindössze néhány száz forintra rúg. Példája válogatja — de erről i.s emberek döntenek —. hogy melyik ötlet mennyit ér. A KNEB véleménye szerint: „...minden negyedik újítási javaslat elbírálása elhúzódott, és az újítók anyagi elismerése nem tartott lépést az újításokból származó anyagi elismeréssel. Az ügyintézési időt meghosszabbítja. hogy az ügyintézés sok helyen túlzottan centralizált, valamint a vállalatok többségénél nem biztosítottak megfelelő színvonalon a személyi és a szervezési feltétélek.” Számos példa bizonyítja, hogy akiben mocorog valami, az kérés, pénz kilátásba helyezése nélkül is lesz, javasol és többet akar. Ám az akadékoskodó hivatalnokos- kodás nem a meglevő, hanem a következő, még meg sem született ötletet fojtja meg. Kedvét szegi az embernek a közöny, a rosszindulat, az irigység./.. Pedig az ember bármit kitalálhat, megvalósíthat — az adóit műszaki fejlettségtől függetlenül —, ha komoly igény, s ha lehetőség van rá. KÉSZSÉG ÉS KÉPESSÉG A borsodi vállalatoknál, szövetkezeteknél 1971-ben 9190 újítással kopogtattak. A szükségletek és a lehetőségek növekedése azt eredményezte, hogy 1977-ben az újítások száma meghaladta a 23 ezret . . A kézzelfogható eredmény milliókra rúg. Az egyik ankétor* valaki amellett kardoskodott, hogy egy jól szervezett, flottul működő vállalatnál — lévén, hogy minden tökéletes — felkopik az álluk az újítóknak, Íriszen ott már mindent kitaláltak ... A vasasszakszervezet kohászbizottságának — a műit év végén ülésezett Miskolcon — az a véleménye, hogy „A vizsgálatok tapasztalatai szerint a tartalékaink ezen a területen ki- meríthetetlenek. Szakszervezeti szerveinknek elő kell segíteni, hogy ezek felszínre kerüljenek és optimális gyorsasággal valósuljanak meg, nyerjenek hasznosítást a vállalat, az egész társadalom érdekében.” Ugyanezen az eszmecserén hangzott el egy himnikusan szép mondat, amelyet szívből ajánlunk minden újító és minden újítási előadó figyelmébe: „Az szükséges, hogy építsünk az emberi megbecsülésre. Használjuk fel az ösztönzés maximális lehetőségeit, az agitációs és propagandamunka minden eszközét: hogy az emberi készség és képesség akadályok nélkül érvényesülhessen minden vállalatnál.” B. I. I/égy egy magyar vállalatot...(2) Példázat a habarcsról, a vödörről és a munkaidőről Amíg minket- csak fizet- getnek. addig mi is csak dolgozgatunk — járta pár éve a szólás, amely az anyagi ösztönzés mindenhatóságába velett hitünket tükrözte. Persze a munkafegyelem, 'a munka hatékonysága és a szervezés ennél jóval bonyolultabb gubanc: emlékezzünk, mit kellett telelni arra a társasági kérdésre, hogy vajon miért készülnek lassan a mi beruházásaink. Azért — mondtuk erre —, mert amikor habarcs van, nincs vödör, amikor vödör van. nincs tégla, amikor pedig minden összejön, letelik a munkaidő. Lenin ugyanerről, hatvan éve Szervezési csodaszerek persze nincsenek, csupán módszerek vannak, amelyeket tarsadalmi-gazdasági körülmények által is meghatározott vállalaton belül, szigorúan a valódi feltételekhez szabva, ki ügyesebben, ki ügyetlenebbül tud alkalmazni. Tegnapi cikkünkben részletesen szóltunk arról a két alapvető irányzatról — a végletekig racionalizált teljesítményelvről, a tayloriz- musról, és a munkás „együttműködésének” megnyerésére törekvő, ún. emberi kapcsolatok tanáról —, amely a század első harmadában az USA-ban alakult ki. Az ottani vezetési elvek némileg szelídített változatban terjedtek el Európa tőkés országaiban. És nálunk? Hát, nem siettük el a dolgot.. . Az ötvenhatvan éve kidolgozott tudományos vezetési-szervezési elvek még mindig kevéssé terjedtek el a hazai gazdasági szervezetekben, ahol pedig alkalmazzák őket, ott gyakran a hazai viszonyokhoz való adaptálással vannak bajok. Tanulságos felidézni, mit mondott erről majd hatvan éve Lenin: „A Taylor- rendszernek az volt a negatívuma, hogy a kapitalista rabság viszonyai között valósították meg. a régi bér megtartásával kétszer, ( háromszor annyi munkát sajtoltak ki a munkásból. A szocialista Szovjetköztársaságra az a feladat vár. amit röviden így fogalmazhatunk meg: az egész Oroszországban be kell vezetni a Taylor-rendszert, a munka termelékenysége növelésének amerikai módszerei1,, összekötve ezt a rendszert a munkaidő csökkentésével, a termelés és a munkaszervezés új módszereinek alkalmazásával, kiküszöbölve a dolgozó lakosság munkaerejének károsodását.” Káka fogta csuka? Sok a minőségi reklamáció, a szervezés nézze meg,' mi van a meóval — valahogy igy kezdődik vállalatainknál egy szervezési kampány. Az üzemszervezéssel foglalkozó, zömében fiatal szakemberek ritkán kapnak végzettségüknek megfelelő feladatot, ezért a lenti igazgatói utasítást hallva, valószínűleg lelkesen látnak hozzá a meó korszerűsítéséhez. A baj ott kezdődik, hogy a minőségi reklamációkat kiváltó selejtet nem a meósok gyártották, ők azért voltak engedékenyek, mert egy másik igazgatói utasítás szerint a másfél százalékkal nagyobb selejt prémiumcsökkentő tényező. A selejtarány — a valóságban —, persze ennél sokkal nagyobb, hiszen a termelőegységben dolgozók nem teljesítményük, hanem az órabér szerint kapják a fizetést. A termelő munkások órabérben való alkalmazása persze megint kényszermegoldás. mivel az alapanyag-termelő gyáregység rendszertelenül látja el anyaggal a feldolgozó részlegeket. Mondanom sem kell, azért, mert ők meg a nyersanyagot kapják kiszámíthatatlan időben. Vagyis minden összefügg mindennel? Ám ebből még nem következik, hogy mindennek a régiben kell maradnia ! 1 munkanap tcnvképe A szervezés első lépése a belső kooperációs, érdekeltségi. ösztönzési rendszer őszinte és valósághű feltérképezése. A szervezőknek számos módszerük van erre. Folyamatábrákat készítenek, amelyeken a vállalat, az üzem valóságos, termelési, szállítási, raktározási, szerelési. ellenőrzési munkafolyamatait a mozgásban levő anyagmennyiségek és az ehhez szükséges időtartamok nagyságával együtt igen szemléletesen mutatják be. A termelőgépek, járművek teljesítményének, tényleges kihasználásának. a teljesítmény időbeni ingadozásának elemzését segítik, elő a gépekre szerelt automatikus mérőműszerek. Sok irányú elemzést készít elő az ún. munkanap-fényképezés, amely abból áll, hogy a szervező, kezében stopperórával, méri és jegyzi, hogy a munkás, a művezető vagy az igazgató munkaideje milyen konkrét tevékenységgel telik el. Az ún. interjúk során a szervező kérdőíven vagy kötetlen beszélgetés formájában kéri ki a dolgozók saját munkavégzésével, az irányítás, az ösztönzés módszereivel kapcsolatos véleményét. A teljességre törekvő szervezők sok időt fordítanak az ún. dokumentumok tanulmányozására. Hiszen a vállalati szervezeti szabályok, munkaköri leírások, a kollektív szerződés, az írásban rögzített normák, illetve a valóságban tapasztalt tények ösz- szevetése az egész vállalat működésének szervezettségéről, áttekinthetőségéről, szabályozott voltáról, illetve mindezek hiányáról tájékoztatja a szervező szakembert. Ily módon áll össze a kép, úgy is mondhatnánk, a körkép, amelyen villogó pontok jelzik a gyógyításra váró területeket. (Folytatjuk) PUSZTAI ÉVA Kertbarátoknak A miskolci kertbarátoknak az Ady Endre Művelődési Házban január 23>-én. csütörtökön este 6 órai kezdettel az egészséges életmódról, a táplálkozásról tart előadást dr. Káli Imre belgyógyász szakorvos. Fórum a miskolci rádióban Bent vagyunk a tétben! kérdezzen — az illetékesek válaszolnak! A Magyar Rádió miskolci stúdiójából január 29-én, hétfőn este 17 őrá 6 perctől, a szolgáltató vállalatok: köztisztasági, ingatlankezelő. TÜZKP. ZÖLDÉRT. Miskolci Közlekedési Vállalat és a Volán 3. számú Vállalat illetékesei válaszolnak a hallgatók levélben vagy telefonon feltett kérdéseire. Milyen területekről kötele sek eltakarítani a havat a köztisztasági vállalat, a házfelügyelők. illetve a háztulajdonosok? A főútvonalak településeken áthaladó szakaszainak karbantartó -á ki gondoskodik? Mikor szállítja a TÜZÉP „soron kívül” házhoz a megrendelt szent*? Miért nem várja be az 5-ös autóbusz az 1-es járatot a majális-parki autóbuszállo- máson? Hogyan biztosítja a Volán 3. számú Vállalat az utasok elszállítását, ha késik a vonat? A ZÖLDÉRT milyen zöldség- és gyümölcstartalékokkal rendelkezik? Ilyen és hasonló kérdéseket, lehet levélben megírni és január 2íj-ig a Magyar Rádió miskolci stúdiójához eljuttatni, (cím: 3527. Bajcsy- Zsilinszky üt 13.), illetve az adás időpontjában a stúdió lö-427-es és a 35-510-es ügyeleti telefonján feltenni. Kérdezzen — az illetékesek válaszolnak! Magyar Rádió miskolci stúdiója Keressük a lej»jobb gépjárművezetőt, gyalogost! Mindenki versenyezhet Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács, a KISZ KB Ifjúmunkás Tanácsa, a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézete — az autóközlekedési Tanintézet és az Autó-Motor Szerkesztősége közreműködésével — ismét meghirdeti a „Keressük a legjobb gépjárművezetőt, keressük a legjobb gyalogost" elnevezésű közlekedésbiztonsági vetélkedőt azzal a céllal, hogy elősegítsék a közlekedési morál fejlődését. A vetélkedőben mindenki részt' vehet — akár gépjárművezető, akár gyalogos i—, ha a később felsorolt lapokban megjelenő tesztkérdésekre válaszát a lapokban közölt „Megfejtőlap" felhasználásával beküldi az Autó-Motor Közönségszolgálatához (1428 Bp,, Pf. 100.). A Megfejtőlapon közölni kell azt* is, hogy a beküldő mely kategóriában kíván indulni. Választható ugyanis a kerékpáros, a segédmotoros kerékpár vezetője, a motorkerék- ’ pár-vezető, a személygépkocsi vezetője (két lehetőség: ma- gánautós. vagy hivatásos vezető), teherautó 3,5 tonnáig, teherautó 3.5 tonnától (itt a különleges gépjárművek is!), autóbusz, mezőgazdasági vontató és gyalogos kategóriák. A gyalogos kivételével az induláshoz a megfelelő kategóriára érvényes jogosítvány is szükséges. A vetélkedő ötfordulós. A jelentkezés a lapokban megjelenő kérdésekre adott válaszokkal kezdődik, majd selejtezőn vesznek részt a jelentkezettek. Ezt követi a megyei verseny, a területi elődöntő, és végül az országos döntő. A megyei verseny és a területi elődöntő között a versenyzőknek vizsgabiztos jelenlétében járművel kell forgalmi vizsgát tenniük, mig az országos döntőben, a versenyzők műszaki hibaelhárításból is vizsgáznak, továbbá ügyességi pályán feladatot hajtanak végre. A gyalogos kategóriában a területi elődöntővel fejeződik be a versengés. A selejtezőkben, a megyei versenyeken és a területi elődöntőn a versenyzőknek 20 tesztkérdésre kell válaszolniuk. A jelentkezési lapok — Megfejtőlap — a Magyar Ifjúság. a Pajtás és az Autó- Motor februári számában jelennek meg.
