Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-20 / 17. szám
Rendelet a bölcsődékről Mindenki másképp csinálja... Nem üres szó. hogy Eszak-Magyarországon sok évtizedes hagyománya van ,az amatőt műveszeti mozgalomnak: az itteni ipartelepítéssel együtt születtek a gyártelepek, bányaüzemek fúvószenekarai, énekkarai (dalárdái) és műkedvelő együttesei. Sokan nem szégyelljük bevallani, hogy színházat gyermekkorunkban először akkor láttunk, ha ezek a csoportok játszottak, és még nem túl öreg az a generáció, amely az ünnepet akkor tartotta annak, ha vagy maga öltötte magára a jelmezt, bújt bele a zenekar egyenruhájába, vagy lelkes közönségként tapsolta meg azokat, akik nyári délutánokon. téli estéken szórakoztatták. Nem is nosztalgia, ha mindez eszembe jutott a megyei tanács közművelődési bizottságának idei első ülésén, hanem természetes, hogy ide sorolja az ember. Azért, mert szeretné bizonyítani maga előtt is, hogy érti, miről van szó, azért, mert a legrokonszenvesebb az az idős hozzászóló volt, akinek a szép dolgokat féltő hevessége mögött a múlt szép példái húzódnak meg, és azért, mert ha igazán hiányzik valami az amatőr művészeti mozgalomból, akkor az együttlét hiányzik. Többszörösen is. Egy írással, egyéni véleménnyel nem lehet a dolgokat a helyükre tenni, nagyképűség szentenciákat mondani. A két es fél órás vitában is mindenki csak a saját gondolatait mondta el. Először a statisztikák beszéltek, amelyekből kiderült, hogy az országosan csökkenő tendenciákkal szemben, a megyében tavaly 54-gyel nőtt az amatőr művészeti együttesek száma; 170 színjátszó csoport. 131 énekkar, 50—60 pávaköri csoport, 48 képzőművészeti kör, egyáltalán minden amatőr művészeti ágban sok-sok csoportosulás létezik, és az embernek ezt eszében sincs kétségbe vonni. Nem is lehet, mert léteznek, és vétek lenne, mert művészeti ágaktól függetlenül sok ezer embernek, főként fiatalnak szereznek örömet. Mint a vitából kiderült, nem maradéktalant. Ahány csoport, annyiféle, és amit produkálnak, az nagyon sok tényező eredője. Ha egy községi művelődési ház költségvetése alacsony, nagyon nehéz lenne tőle elvárni, hogy Avas együttes színvonalú néptánccsoportot állítson ki, és foglalkoztasson. Hiába mondjuk, hogy a kicsik nagyon igénylik a bábszínházát, ha nincs bábos, és nincs együttes, amelynek kedve lenne ezt csinálni, vagy éppen felbomlik, mint az Ady Művelődési Ház kedvelt Játsszunk együtt! csoportja, mert nincs, aki vezesse őket. Ugyanakkor a miskolci és megyei fafaragók, díszítőművészek jól érzik magukat, és országos viszonylatban is elismerten produkálnak, míg — hogy a kontrasztoknál maradjunk — az amatőr színjátszók talajtalanok. Persze, ez sem egyértelmű: a miskolci KÖDMÖN együttes például a diákszinjátszás megújulását látszik bizonyítani. Kgy újságcikket bőven kitenne, ha csak a különféle művészeti ágakat, vagy egynek-egynek a gondjait sorolnánk •Jel, a másik a különböző fesztiválokon, bemutatókon elért csoportos, vagy egyéni sikereknek kellene. Egy számba szedhetné, milyen feltételek között dolgoznak az együttesek, egy, hogy ki szereti az önkifejezésnek ezt a formáját. Lehetne írni a fegyelemről, az utánpótlás hiányáról, a munkahelyek es az időigényes amatőr színjátszás viszonyáról, minden művészeti ág helyi és általános gondjairól. Megírtuk eddig is. megírjuk ezután is. amikor szólni kell a máról, de nem fölösleges szópocsékolásként emlegettem a múltat; közvetve, közvetlenül oda kapcsolódtak a közművelődési bizottság hozzászólói is, amikor elmondták: a dolognak nincs értelme, ha az intézmények kötelező penzumként fogják fel az amatőr csoportok működtetését, nincs értelme, ha beírják a statisztikába azt az együttest is. amely nem működik. Nem jó, hogy létezik egy élcsapat, aztán a középmezőny és végül a nagy tömeg, mert alig jelent valamit, hogy a legjobbakat szerepeltetjük és büszkén mutogatjuk, míg a többiek vegetálnak. Baj, hogy kevés a szakképzett csoportvezető, és csak hézagosán megoldott a képzés. Visszaveti a kedvet, ha az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányzik, ha a csoportok és bennük az emberek elszigetelten dolgoznak, holott egy intézményen belül éppen úgy. mint megy eszerte. az egyes köröknek, csoportoknak ki kellene egészíteni, ségíténi kellene egymást.. Ennek a műfajnak minden korban csak együtt van értelme. MAKAJ MARTA Török László kiállításáról: az Egy szerelem vége című sorozat nyitó epizódja. Játék és dráma Török László gondolatai Farsangi Farsang van. De a báli szezon még csak most veszi kezdetét. Még egyetlen hölgy sem késett el, hogy saját magának ruhát varrhasson, vagy varrathasson. Záhonyi Lujza divattervezőtől kaptuk ezt a farsangi bálokra való összeállítást. S a rajzos tanácsadáson túl, még megtoldottá néhány ötlettel. Azt írja: az egyenes vonal ismét jön, de lezser felsőrésszel és könnyű anyagból. Ajánlja azt is, hogy á néhány évvel ezelőtt el tett mini ruhát elő lehet venni, s ha ahhoz hosszú fekete szoknyát veszünk fel, máris a legújabb divat szerint öltöztünk. Elképzelhető. az is. hogy színben azonos, de mintás anyaggal toldjuk meg a szoknya alját. A blúz, a tunika ismét sláger estélyekre is; selyemből, vagy fényes szaténból készüljenek. A csipke is kedvelt anyaga lett a divattervezőknek, ugyanúgy, mint a madeira. A dekoltázs meglehetősen szélsőséges, az anyagok merészen átlettszőek. Az ujjak bővek és hangsúlyosok. A spanyolgallér és a kézelő a magas nőknek illik. Nem voltam még olyan kiállítás megnyitóján, ahol a közönség négyszer-ötször is végignézte a bejutatott műveket. Török László fotói osztatlan sikert arattak, nemcsak a megnyitó résztvevői, hanem a vendégkönyv tanúsága szerint az azóta ott jártak körében is. Méltán. A fiatal művész nevét főleg azok ismerik, akik rendszeresen forgatják a Mozgó Világot, itt publikált képei közül néhányat. És ismerik, megjegyeztek nevét azok. akik fővárosi, miskolci, vagy máshol megrendezett — kevés — kiállításának valamelyikét valaha is látták. Módszere — nálunk, Magyarországon — szokatlan, hjem a „valóságot.” fényképezi. az életből les el pillanatokat”, hanem kitalál valamit, ötletei, gondolatai vannak, és azokat valósítja meg. Komoly és komolytalan ötletei, asz- szociációi eredményei azok a magas technikai színvonalú fotók és fotómontázsok, meGyermektábor Megkétszerezik a nyári gyermektáborok befogadóképességét Fejér megyében Bodajkon. a festői Gaja- völgyben a nyárra befejeződik az 540 személyes gyermektábor kiépítése.-Tir/, ~r‘ A divatlevélhez, azaz a divattervező rajzaihoz nem is szükséges több kommentár, hiszen így is beszédesem szélek. lyek Miskolcon az MB Galériában, a Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőhöz félemeleti csarnokában láthatók, február 4-ig. A ..komolytalanok” közül: a többszörös díjnyertes A család, melyen apja, anyja és kisöccse társaságában egy meztelen lány ül velük szem-'' ben. Szokványos családi emlékkép lenne, ha a mosolygó, kövér papa és mama, és az ugyancsak félszeg vigyorú öccs között ülő szende leány nem lenne pucér. így; több, más. Talán álszemermünk kigúnyolása, talán a minden jó nőt levetkőztető szemű férfiak kigúnyolása. Játékos, groteszk ötlet. Mint ahogy az — és szükségtelen be'ema- gy a rázásokat nem igénylő — a Nincs időnk várni, melyen egy frakkos ifjú férj kézenfogva 411 a nászágy, vagy ná«zmező felé, mindössze egy szál menyasszonyi fátyolba ..öltözött” nejével. Geg. poén. vicc, nem több, de annak jó. Nem mindennapi mesterséget választott magának az Észak-Bakooy közelében, Kerteskön élő Árpás Károly. Régi koponyák alapján arcokat rekonstruál. Az arcrekonstrukció ma már a régészeti kutatások sajátos ága. Nemcsak a laikusokat, hanem a tudósokat is érdekli egy-egy régi koponya láttán, milyen lehetett hajdani ősünk „fizimiskája”. Árpás Károly egészen új módszert dolgozott ki eleink ábrázolására: az arc izom- kötegeit rakja föl pontosan a koponyára, tapadástól tapadásig. tehát rétegről rétegre szerkeszt. Egyszerre tudomány és művészet a foglalatossága. Munkájához nélkülözhetetlen az anatómia ismerete, a szobrászi tehetsége. .jó karakterérzék és a megfelelő szobrászati alapanyag. — A művészeti anatómiát — aktfestés, aktrajzolás és mintázás közben, a bányák, üzemek dolgozóinak rajzolásával. arcképek festésével — Barcsay Jenő mester tolmácsolása révén ismertem meg — nyilatkozta. — Nyaranként régészeti ásatások rajzdokumentációit készítettem az ásatások színhelyén, akkor jöttem rá. hogy a csontvázak birodalmában a koponya „él”, a koponyáknak egyénisége van. Ekkor ismertem fel a koponya egyénisége és Annál megrázóbb erejű az öt képből álló Birodalom című sorozat. Minden bizonynyal az az öt fotó Török László művészetének eddigi csúcsa. A fasizmus kegyetlenségeinek, embertorzító őrületének kíméletlen leleplezése, páratlanul tökéletes — és.gondolatgazdag ötletes- séggei kivitelezett — montázsokon. Egy az öt felvétel közül: a birodalom vezére — akit Dégi István színművész személyesít meg —, rohamra vezényel egy maroknyi, mundérba öltöztetett kisfiút. Az antifasizmu^, háborúellenesség a témájja a Béke című fotónak is. ahol profilban látszó fegyveres katonák között áll egy fegyvertelen baka. karján csecsemővel. Az érdeklődés felkeltésére talán elég ennyi, bár — a legtöbb mű önálló értékelést is érdemelne. De a többi maradjon meg a tárlatlátogatok felfedező örömének. (szabados) a test vázának kapcsolódása, tartása közötti összefüggéseket. Ez az összefüggés olyan szoros, hogy a szakértő akár tíz lépésről is észrevenné, ha kicserélnék két csontváz koponyáját. Az első arcrekonstrukció előtt abból a feltevésből indult ki, hogy az anatómia szerint az izmok, az inak, főként a csontokhoz tapadnak és a csontok, koponyák felületén mindvégig megmarad az izmok tapadásának helye. „Csupán” a maguk helyére kell tehát tapasztani a műizmokat. Elméletét a régészeti leletekből előkerült fejcsontokon próbálta ki. Első kísérletei olyan kiválóan sikerültek, hogy rögtön megbízást kapott a Magyar Nemzeti Múzeumtól. III. Béla király és felesége. Chatil- lon (Antiochiai) Anna királyné arcának újrateremtésére. Az elkészült mű a tudósokat is meglepte: Szent László király herma ia formálódott meg. Kézenfekvő a kerteskői mester magyarázata: „Több szakembernek feltűnt már. összevetvén III. Béla király koponyájának méreteit, antropológiai jellemzőit, rassztí- pusát I. László király Gvőr- ben őrzött hermáiával, hogy a kettő között milyen erős a hasonlóság. A feltételezések szerint Szent László hermáját királyáról mintázta a III. Béla király udvarában dolgozó Dénes mester: I. László királyt 1192-ben avatták Arra kell törekedni, hogy átlagosan 100 helyre 120-nal több kisgyermeket ne vegyenek fel a bölcsődékbe — hangsúlyozták az Egészség- ügyi Minisztériumban, abból az alkalomból, hogy közzétették a bölcsődék új szervezeti és működési szabályzatát. Több mint húszéves jogszabályt váltott fel »z egészségügyi miniszternek a bölcsődékről a közelmúltban közzétett rendelete, amely egységbe foglalja a bölcsődei ellátással kapcsolatos, időközben megjelent más jogszabályokat is. Khhez kapcsolódik az új szervezeti és működési szabályzat is. A rendelkezés figyelembe vette a szülési szabadság időtartamát, ezért a jövőben általában 16 hetes kortői vehetők fel a gyermekek a bölcsődékbe, és 3 éves korúkig tarthatok ott. A 30. hónapot betöltött gyerekek felvételét viszont ne a bölcsödébe, hanem már az óvodába Verjék a szülők, mert azok néhány hónapon belül úgyis kinőnek a legkisebbek közül. A felvételnél továbbra is előnyben részesítik azokat, akiket egyedülálló szülő nevel, akiknek az édesapja sorkatonai szolgálatát töiti, vagy ahol az egyik szülő tartósan munkaképtelen. Ugyancsak előnyt élvezitek a sokgyermekes családok kicsinyei. ÜJ a jogszabályban, hogy rendkívül indokolt esetben fel lehet venni a GYES-en Otthon le tő édesanyának azt a gyermekét, aki után gvermekgondozási se- géljy nem kap. Ritkán ugyanis, de előfordul, hogy az anya első gyermeke megszülésekor meg nem volt munkaviszonyban. Ilyen esetekben a kérelmet n hólesődét fenntartó tanács bírálja el. Először rögzitl jogszabály 0« elhelyezés megszüntetésének lehetőségeit. Nem ..járhat’’ bölcsődébe az a kisgyerek, aki olyany- nyira nem bírja a közösséget, hogy az egészségét veszélye» éti. Kizáró ok lehet az is, ha a gyermek hozzátartozója Ismételi fi» gyelmeztétések ellenére megsérti a bölcsődei házirendet, például rendszeresen később viszi be, #- leivé haza a gyermeket. Az intézmények nyitva tartási id-jőt továbbra is a tanács állapítja meg. á szülők és a gondázott gyermekek érdekének, valamiét a dolgozók létszámának fi- gvelethbevéielével. A nyitva tartási idő a napi lí órát nem haladhatja meg. A jövőben nyaranta a karbantartás idejére — az óvodákhoz hasonlóan — a bölcsődék is kizárnak, legalább két hétré. A minisztériumban hangsúlyozták: a nyári zárás időpontját a tanácsoknak egyeztetniük kell az óvodai karbantartás ideiével, enyhítve ezzel is a többgyormá- kes szülők gond iáin. A bölcs«d*i ellátás színvonalának növelését szolgálja a jo«- szabálynak az a rend«1ké*é*«, amelv űgvnevézett Tézetö bölcsőde kijelöléséről intézkedik. szentté. III. Béla ekkor 4é éves volt, s négy év múlva meghalt. Az a tény, hogy az Árpás Károly által készített aL'crekonstrukció annyira hasonlít a Herrhára, igazolja a korábbi feltevéseket. Árpás Károly 12 koponya arcát rekonstruálta eddig. Egyik legizgalmasabb munkája egy polinéz ember fejének felépítése volt. A koponyát egy nemzetközi expedíció ásta ki a Húsvét- szigeten. Bár a Bakony közepén élő mester még soha életében nem látott polinézeket. az anatómia mindenkire egyformán érvényes törvényei alapján, s ezek figyelembevételével sikeresen oldotta meg feladatát. Megbízói elfogadták ábrázolását: ..Kitűnő munka, kiváló eredmény!” — írták vissza. A tudós művészember sikerének talán legfőbb titka, hogy ezt vallja: „Csak annyira mehetünk el a koponya újraépítésében és a felület kialakításában, amennyit igazolni is tudunk, Lehetővé kell tenni a szakemberek számára mind a metrikuu, mind a vizuális ellenőrzés lehetőségét.” A kerteskői mester munkásságáról, módszereiről részletesen szóló interjú — Szom- bathy Viktor tollából — a Panoráma sorozatban most megjelent „Régészeti barangolások Magyarországon" című könyvújdonságban olvasható. K. K. Régi koponyák alapján Őseink fizimiskája
