Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-02 / 1. szám

Szilveszter Ezt a szilveszteri. műsort 'aligua fogjuk egy évig szid­ni. No nem azért, mert olyan jó volt, hanem mert a hét végére eKelej'jük . . . De talán nem is olyan nagy baj ez. Elvégre — legyünk belátók — senki se szaki o' la el a há­mot tavalyi utokó munkanap­ján . . . Fékeivé óén így fogta fel a tévé is. Takarékosko­dott. Pénzzel, de sajnos öt­lettel is. lD*y-re? Majd kide­rül. Díszletre, kosztümre pél­dául szinte semmit nem kel­lett kiadnia, mert a stúdió ..játszott”, s/.mo .ingja van a sxinészveii is. Kissé hivalko­dó módon erre éppen a kon­feranszié-játékmester : Bodrogi Gyű a hívta fel a figyelmet a műsor végén. Ha a tartal­mat nézzük, akkor meg — önkéntelenül — a magyar futball jut az eme er eszébe. Arról is annyit és olyan hiá­ba beszélünk, mint a szilvesz­teri műsorokról .... s egyál­talán a tévé műsorairól . . . Nem segít rajuk sem a sí­rás, sem a szidás, ők már e.-;:vk olyanok maradnak. Vagy mégsem? Ez is elválik 79-ben. Vagy ha nem. hát 80-ban. De nézzük hát. mit is kap­tunk vasárnap éjszaka? Francia salátát. Ez a közis­merten olcsó alapanyagból készülő elő-(?) étel élvezhe­tetlen majonéz nélkül. A sár- ga,-épa. gezemice mi önma­gában? Szilveszteri műsor eredeti ötlet, vérbő humor nélkül. A műsor jó harmada paródia volt. Hálás műfaj, jó műfaj, de a minőségét min­denkor a kifigurázott jelen­ség, vagy éppen személy ha­tározza meg. Az Apró-csepró (lásd Fehér Klára) kifiguráz­va is apró-cseprő marad (An­gyal János). Nem lett jobb film a Gazdag ember, sze­gény ember sem néhány hu- lavány magyar poéntól, mint ahogyan Agárdi Gábornakse volt kedve viccelni a már említett magyar : futballal. Ügy látszik, hogy az olyan rossz, hogy már új viccek se születnek róla . . . Csak lát­szólag új vicc a magyar pos­ta is. Pedig- Körmendi/ János mindent megtett, hogy neve­tést facsarjon a gyenge poé­nokból. A teenager korosz­tály bizonyára szakszerűbben ítéli meg a Gúnya együttes pop-paródiáit. E sorok írója jobban élvezte őket, mini az eredeti, a kifigurázott együt­teseket. Sokkal több humort vélt felfedezni Alfonzó pa­ródiájában. Hiába, Bach még a viccelődést is jobban ki­bírja, mint... de hagyjuk a neveket. Volt persze operett is, ahol is Németh Sándor és a teltkarcsú hölgyek quin- tettje teremtett valamelyes helyzetkomikumot. Nem volt más a francia bohózat ma­gyar változata sem (Pásztor Erzsi és Harsányt Frigyes). Ha mulatni nem merjük (mint tavaly), akkor beszel­jük körül a szexet? Kelle­mes perceket szerzett viszont Hauraann Péter, mint kuplé- énekes. Lukács Sándor in­kább csak daliás volt a szen­timentális francia sanzonnal. Volt még egy penzumszerűen előadott jelenet az újító ke­serű sorsáról (Márkus Lász­ló, Szabó Gyula stb.), de hogy Orosz Adél hogyan kevere­dett ebbe a műsorba, azt csak az eléggé gyatra „sia- féta”-ötlettei lehet magyaráz­ni. Berregett és villogott ez a műsor, mint az az izé ott a színpadon. Végre azért csak eljött 1079 is egy kisfiú ké­pében, hogy alkalmat adjon Bodrogi Gyulának néhány poén elsütésére. A poénok tehát el- vagy besültek, egy évvel megint öregebbek lettünk. Mire e so­rok megjelennek, mindenki kialudhatta magát, s nekive­selkedhet a munkának. Bi­zony ez jó is lesz. mert több komoly intelmet is hallot­tunk a műsoj-ban is erre. Tehát munkára! B. ű. é. k., és sok sikert hozzá! (horpácsi) xjc Tanulmány ■ .. (Bozsik István rajza) Kubába utaznak Néhány hét múlva hat spa­nyol szakos magyar egyete­mi hallgató utazik Kubába, részképzésre. Egy évig gya­korolják a nyelvet, és ismer­kednek a latin-amerikai né­pek kultúrájával, irodalmá­val. Hazánk és a Kubai Köz­társaság közötti oktatási kapcsolatokhoz a keretet az 1961-ben Havannában aláírt kulturális egyezmény adta. s azóta az együttműködés fo­lyamatosan bővül, gazdago­dik. Rendszeresek a két test­véri ország között a magas szintű oktatásügyi delegáció­cserék. 1976-ban Budapesten ötéves munkatervet írtak alá, tavaly ősszel pedig — ugyan­csak Budapesten — a íe’ső- oktatási kapcsolatok szoro­sabbá fűzéséről született megállapodás. Fontos res/e ennek az egyetemek közötti együttműködés támogatása. Szabó Lőrinc étlesan yjáiiak sírjánál Szabó Lőrinc (1900. már-' cius Ül—1677. október 3). századunk egyik legjelentő­sebb költője Miskolcon szü­letett. a régi Újvilág utca 23-ban, amely ma Vörös­marty u. 49. A költő így em­lékszik a Tücsökzenében a városról: „Miskolcon többször laktunk. De alig emlékszem rá . . . Tűzijáték vakít: avasi ünnep? Egyszer egy . hatost kaptam egy nénitől! fis villamost ott láttam először, s — mint csöpp gyerek — óriási bűzavásárteret.” Miskolc ápolja nagy költő­fiának emlékét. Je'entős Kabdebó Lóránt munkás ága (Napló, «levelek, cikkek 1974). A városban több intézmény vette fel Szabó Lőrinc ne­vét. Mindezek mellett van a kegyeletnek egv kedves meg­nyilatkozása, ami bizonyára érdeklődésre tarthat számot. Miskolc történetét és ne­vezetességeit ismerőktől tud­tam meg. hogy az ország má­sodik legnagyobb városának 31 temetője van. Egy ezek közül a Deszka-temető, amely a benne levő templomról (1938) kapta a nevét. A ran­gos temetőt három miskolci református egyházközség (belvárosi, tetemvári és al­sóvárosi) tartja fenn a vá­rosi tanács felügyelete mel­lett. (Miskolc megyei városi Tanács 1 1977. sz. rendelete: A temetőről és a temetkezési tevékenységről.) Az említett három egyházközség közös temetőügyi bizottsága ez év (1978) elején figyelemre mél­tó határozatot hozott: „A Te­metőügyi Bizottság Szabó Lőrinc miskolci születésű költő édesanyja, sírhelyét, az V 7 szakasz, 4 2 sz. alatt vé­dettnek nyilvánítja, mint olvan sírhelyet, amelyet a költő emléke megbecsülése miatt felsőfokú tanintézetek és más intézmények a tava­szi— nyári idényben gvakran látogatnak.” (Jegyzőkönyv 1978 5. sz. határozat.) Felkerestem a Deszka-te­metőben a szerény sírhelyet, amelynek nincs hivalkodó fejfája. Ezt egy fekvő lap helyettesíti, amelyen ez ol­vasható: Szabó Lőrincné 187.9—1.047 Szabó Zoltán 1898—1966 Nem bántam meg, hogy felkerestem a sírhelyet. Bi­zonyára azok az egyetemi, főiskolai és gimnáziumi ta­nulók is ezt érezhették, akik a helj'színen olvasták Szabó Lőrinc bibliai veretű sorait: „ . . . veszítve szeretünk csak igazán, döbbenten, mint most én. Édesanyám . . ÖTVÖS LÄSZLÖ Az orosz nemzeti zene megteremtőjének, Mihail Glinka születésének 173. év­fordulója alkalmából a Moszkvai Nagy Színházban felújították a szerző első ope­ráját, az Ivan Szuszanyint, amely egyúttal az első orosz klasszikus opera is. KEDD Kossuth Rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Törvénykönyv. — 12.50: A Rádió Dalszínháza. — 13.50: Nóták. — 14.24: Ifjúsági dalok. — 14.40: Arcképek a Szovjetunió népeinek irodalmá­ból. — 15.00: Hírek. — 15.10: Fúvószene. — 15.28: A Nyitni- kék postája. — 16.00: Útköz­ben. — 16.05: Zengjen a mu­zsika. — 17.00: Hírek. — 17.07: Fiatalok Stúdiója. — 17.32: Mar­tin János népdalokat énekel. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt. hol nem volt ... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Új lemezeinkből. — 19.58: A környező világ. — 20.28: Boross Lajos népi zenekara játszik. — 21.02: A körülmények hatalma. — 21.32: Lemezmúzeum. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Az Aeoli­an kórus énekel. — 22.50: Me­ditáció. — 23.00: Legszebb Men- delssohn-lemezeinkből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Magyar Csaba táncdalaiból. Kineses Attila 5. A sír legendája Az Attila vélt sírjáról kelet­kezeit legenda forrása min­den bizonnyal Jordanesz (Jor­danis), i. sz. a (>. század­ban élt gól történetíró, raven- nai püspök a római birodalom törté:.? eléről íróit terjedelmes krónikája. Jordanesz éiiheíő- en nagy Ügyeimet szentelt I. Aiarich nyugati gól hadvezér­nek (396—410), aki eleinte ró­mai zsoldban állt, de kihasz­nálta a rabszolgatartó rend­szer válságát és a rabszolga- lázadásokat, és 410-ben elfog­lalta, és kifosztotta Rómát. Rö­viddel ezután maghalt. Jorda­nesz szerint Aiarich testét hármas koporsóba zárták és a dél-olaszországi Busen te fo­lyócska medrébe temették. Jordanesz utóbb Attiláról is bőven írt (krónikája nyo­mán festett? Rafael hatalmas müvét Attila római kalandjá­ról). Attila temetési cere­móniájáról is sok mindent el­mond. Temetéséről azonban ennyit írt: „Éjjel a holttestet titokban a földbe rejtették.” • Ezt írta Jordanesz, nem m-'st. A hazai források ezt az ámí­tást 12 évszázadot} át el is fo­gadták, nem költöttek köré semmi titokzatosságot. Az A-a- rl eh-koporsókról és az At<Fa- sírról mait — valószínűleg, ugyancsak sok költött elemet tartalmazó — gót kódexrész­let összekeverése és ,,d?cső múltunk” szerves részévé vál­toztatása a múlt század máso- dikdik felében következeit be. Ahogy a nyelvújítás során különféle hazai és külföldi elemek összeolvasztásával, alakítgatásával született újjá és vált kifejezőbbé írók, po­litikusok és polihisztorok jó­voltából a magyar nyelv, úgy formálódott újra a „régi di­csőségről”, a „diadalmas ősökről" beszélő magyar mondavilág. A fantáziadús, gyér történeti forrásokat is csak gondolái keltőnek fel­használ polihisztor. Ipolyi Arnold gvúrta először össze a két Jordaneszi elemből At­tila rejtett koporsóinak ..szto­riját”. Nem véletlen, hogy éppen azok az írók merítet­tek Ipo'yi „felfedezéséből”, akik különösen sokat tettek a szabadságharc legvőzetését követő sötét évtizedekben a hazafiasság, a szülőföldhöz, a magyar nyelvhez, a szabad­ság eszméjéhez való ragasz­kodás ébrentartásáért. A kró­nikák, a mondák sovány alap­Attila temetése anyagát töltik meg hazafias, érzelmi tartalommal, hogy ezzel serkentsék tettre a le­taposott hazafiúi tettrevá- gyást. A nagy romantikus, min­den idők legolvasottabb ma­gyar regényírója, Jókai Mór „Bálványos vár” című köny­vében Jordaneszre is, Ipolyi­ra is hivatkozik, nagy rész­letességgel és megragadóan írja le a temetést: története azonban nem Attiláról szól. Másutt. „A legszebb halál” című rövid leírásában pótol­ja a hiányt: „Attila holttes­tét hármas koporsóba' tették. Ki soha nem viselt magán aranyat, holta után arany-, ezüst- és vaskoporsóba zára­tott. Most ott nyugszik vala­hol a Tisza, medrében. Sír­ásóit. kik eltemették, vissza­tértükben a hunok legyilkol­ták. hogy soha meg ne tud­hassa senki a helyet, ahol Attila nyugszik.” Ez a tömör és dísztelen leírás alig ha­sonlít Jókaihoz (a Bálványos várban mindent elmondott, amit erről megálmodott), de pontosan tartalmazza mind­azt, amit az állítólagos sírról az írói fantázia megalkotott. Benedek Elek „Attila halála” című kis írásában egészíti ki Jókai „állításait”: a hármas koporsó leírása után kifejtet­te: „fegyvereit, ékszereit is melléje tették... s emeltek föléje magas halmot.” Gaal Mózes, a kiváló erdélyi író „Etele temetése” című, költői ihletésű dolgozatában vég­képpen felkelti a kincskereső hajlandóságot: „Aranylábon, széles nyújtózta tó pádon el is helyezték ' királyi ruhában, skófiumvarrottas, arannyal kihímzett királyi palástban, fejére rátették gyémánttól szikrázó, rubintkővel ékes arany koronáját... s a mi űr még maradt arany kopor­sóban, kincsesháza legszebb ritkaságaival, sárga arany­pénzzé! színültig megtolták .. Ott pihen valahol a Tisza medrében ...” A hármas koporsó meséjét Gárdonyi Géza tette igazán közkinccsé olyannyira, hogy az iskolai kötelező olvas­mánnyá, minden elemi isko­lában is tanult versként ha­tolt be a köztudatba. „A lát­hatatlan ember” című regé­nyének temetési jelenetében nagy megjelenítőerővel festi le mindazt, amit addig kita­láltak. A sír égi sugallatra kijelölt „helyéről” ő mondja el a legtöbbet: „A Tisza tele van apró szigettel'. Egyik he­lyen a keskenyebbik meder­ről térítsétek el a vizet. Ott ássátok meg a sírt mélyen és szélesítsétek meg a medret, hogy az legyen a nagyobbik. Aztán ha el van temetve a király, bocsássátok vissza a vizet.” Hogy könnyebb le­gyen megjegyezni, versbe is foglalta: „Tetemeit tettük . hármas koporsóba — így vittük föld alá. föld alá, víz alá... — Tisza’ ária indul lassú zuhogással — Elborítja a sírt csillogó hullámmal.. MÁTÉ GYÖRGY (Következik: A sírkeresők) Petőfi rádió: 12.33: Melódia­koktél. — 13.30: Éneklő Ifjúság. — 14.00: Kettőtől hatig ... — 18.00: Tip-top parádé. — 18.30: Hírek. — 13.33: Beszélni nehéz. — 18.45: Barangolás régi hang­lemezek között. — 19.03: Bik­faly Júlia népdalokat énekel. — 19.20: Véleményem szerint. — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Mindenki Könyvtára. — 21.03: Rigó Jan­csi. — 21.47: A tegnap slagerei- böl. — 22.30: Jónás Mátyás né­pi zenekara játszik. — 23.15: Könnyűzene Balassa P. Tamás szerzeményeiből. — 24.00: Hí­rek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Nyugdíjasok félórá­ja. (Köszöntő. Beszélgetés dr. Buga László főorvossal az öreg­ségről. Este a nyugdíjasok klub­jában.) Szerkeszti: Pongrácz Ju- űit. — örökzöld dallamok. Záray Mária és Vámosi János előadá­sában. — Müvészportrék, színház- történeti érdekességek. A Tru­badúr 25. évfordulójára emlékez­ve. Dr. Gyárfás Agnes előadása. — Részletek Verdi Trubadúr cí­mű operájából. — 13.00—18.30: Észak-magyarországi krónika. — A Santo California együttes fel­vételeiből. — Hírösszefoglaló,, lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.33: Hí­rek. — 16.40: Légpárnás hajó­val keresztül Nyugat-Afrikán. — 17.15: Melyiket az ötezerből? — 17.30: Mindenki iskolája. — 18.35: Egészségünkért! — 18.40: Ürkorszak. A Horizont szer­kesztőség miisora. — 19.10: Es- li mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Az Onedin család. — 20.50: Művé­szeti Magazin. — 21.45: Sport '78. Visszapillantás az év nagy sporteseményeire. — 22.45: Tv- hiradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.00: A Kubai Nemzeti Folklór Együt­tes műsorából. — 20.30: Szuper- bola. — 21.10: Tv-híradó 2. — 21.35: Lengyel József: En, Prenn Ferenc. Tévéfilm. Szlovák televízió: 17.35: Folk­lórfilm. — 17.55: Autósok, mo­torosok. — 19.00 és 21.30: Hír­adó. — 19.30: Szovjet film. — 22.00: Zenés müspr. Miskolci Nemzeti Színház (7): Pornódé király új ruhája. A debreceni Csokonai Színház operaelőadása. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18) : A XX. század magyar festészete. — Kondor Béta-em- lékklállllás. — A 'vizuális neve­lés műhelyei I. — József Attila Könyvtár (12—20) : Rékassy Csaba grafikát. — Herman Ol­tó Múzeum (10—18): Ember és munka. — A Kommunisták Ma­gyarországi Pártja 1918—1919. FILMSZÍNHÁZAK BÍKE Kockázat (üjrake/alés) Színes szovjet film Kezdés: 3 órakor Huszadik század r*l—fV. Színes olasz film Dupla helyár! 18 éven felülieknek! Kezdés: 5 és 8 órakor KOSSUTH A maláji tigris Szí. olasz—francia— NSZK film Másfél helyár! Kezdés: f3 órakor Rocky Színes amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: hnä és 7 órakor HEVF.SY: Nézd a bohócoi! Színes olasz film 18 éven felülieknek! Kezdés: f5 és Í7 órakor TÁNCSICS: Nem élhetek muzsikaszó nélktll Színes magyar film Kezdés: fő es f7 órakor FÁKLYA: Pokoli torony I—n. ■ Színes amerikai film Dupla és másfél helyáoé 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 5 órakor SZIKRA: A légy halála Mb. szí. csehszlovák film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 5 és 7 órakor PETŐFI: Szöktetés Színes amerikai film Felemelt helyár! 16 éven felülieknek! Kezdés: iá és f7 órakor GÖRÖMBÜLV-KHÜD Y: Az egér és a macska Mb. szí. francia film Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor SÁGVARI: A farmer felesége Színes amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk I Kezdés: 5 és 7 órakor SZERDA Kossuth rádiót 8.27: Nóták. — 8.56: Beszélni nehéz. — 9.0«: Walter Gieseking zongorázik. — 9.32: Vackor. Mese. — 10.03: Születésnapi ajándék. — 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.50: Parasztdalok. — 11.05: Ope­raslágerek. Petőfi rádió: 8.05: Dzsessz. — 8.20: Külpolitika. — 8.33: idő­sebbek hullámhosszán. — 9.28: Magyar táncdalénekesek. — 10.00: Zenedélelött. — 11.30: A Szabó család. Ma este a tévében Az Onedin család története Ismét egy családregény­sorozat kezdődik ma este. A tizenöt részes Onedin-film a XIX. századi angol kapita­lizmus meglehetősen viha­ros, kemény korszakába visz el bennünket. Egy tipikus angol kereskedő család, egy hajós dinasztia több nemze­dékének történetét kísérhet­jük figyelemmel a rendkívül szövevényes, sok szereplős filmben. Victor Ritelis ren­dező már az első epizódban bemutatja a szerteágazó his­tória valamennyi szereplőjét. Megismerkedhetünk James Onedin hajóskapitánnyal, aki egy hajós társaság alkalma­zottja egyelőre, de minden szándéka, hogy saját hajó­hoz jusson. A cél érdekében feleségül vesz egy öregedő nőt, akivel együtt kapja meg az olyannyira áhított keres­kedelmi árbucost. Bátyjával is szerződést köt, akit egyál­talán nem szégyell becsapni. A rendkívül ambiciózus One­din kapitány így indul neki hódító, kapitalista útjának ... (Este 8 órától láthatjuk.) S GliÉ-évfoÉIón

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents