Déli Hírlap, 1978. december (10. évfolyam, 283-306. szám)

1978-12-16 / 296. szám

/ * A professzór néhány használati eszköze, tárgyi emléke is látható a tárlókban Balassa-ősbe ni utu tó Az egyetemen Ma este a tévében Philemon és Baucis Zavarba ejtő produkció volt, mint nem egy Déry- írás. fi zavart az,a többszö­rös ellentét, ellentmondás okozta, amely a műben fe­szül. Az egyik, (s Déry finom iróniájára oly jellemző) ma­gának a címnek és az elmon­dott történetnek az ellentéte. Az eredeti, a latin változat­ban Zeusz boldog öregséggel, sőt hallhatatlansággal aján­dékozza meg a derék apót és anyót., mert nem szegték meg az ősi törvényt: befogadták és megvendégelték az ismeret­len vándort. Nos, Déry Tibor szkeptikus. Azt mondja, hogy szépeit ugyan ezek a törté­netei^, de az emberi természet nem ilyen. Az idill csak ak­kor jöhet létre, ha a képből ki retusáljuk az önzést és a gyávaságot, ezeket a nagyon is reális, nagyon is hétköznapi gyarlóságokat. Déry filozó­fiája szerint az ember1 ere­dendően gyarló, mert elsza­kadt és szembefordult a ter­mészettel. Agresszív ösztönei, ön- és közveszélyessé teszik, s csak nagy katasztrófák árán és után tanul, ha! tanul vala­mit. (Ez így elmondva ter­mészetesen durván egyszerű­síti le Déry gondolatmenetét.) Zavarunk másik oka a cím- adó szerepeket adó színé­szek: Bulla Elma és Páger Antal nagyszerű játéka és néhány dramaturgiai sutaság közötti ellentét. Kezdjük rög­tön a zenével! Beethoven nagyszerű muzsikája ez eset­ben -szájbarágós lett, máskor meg‘a látottaktól függetlenül élt. Régi filmes szabály: a kísérőzene akkor jó, ha „nem vesszük észre'". Nem tudjuk eldönteni, hogy van-e ebben (tudniillik a zene kiválasztá­sában) szándékos .irónia, uta­lás az öregasszony és a nagy rne tér halláscsökkenésére? Ez esetben ugyanis tiltakoz­nunk is kellene, mert ízlés­telen! A legnagyobb gond azonban éppen az, hogy a kulc-jelenet-sor „nincs meg-» csinálva”. A sebesült megje­lenésére és kidobatására gon­dolunk. Itt — érezhetően — Bulla Elma is zavarban van. De ugyanilyennek éreztük Páger és Balázsouíts jelene­tét is., amely már-már bolto­zati volt, holott Déry, fanyar groteszket írt. Nem mond el­lent az sem, ha hozzátesszük, hogy kicsit sok volt és — dramaturgiailag — indokolat- an a lövöldözés is. Összegzésül mégis azt mondhatjuk, hogy Makic Ká­roly munkája emlékezetes marad, noha „nem tudta hoz­ni” például a Szerelem ren­dezésének hőfokát, színvona­lát. (horpácsi) Uooy nálam különb legyen” Üj. gyermeknevelési sorozat indul ma este a televízióban. A tizenhárom részből álló tv- adás megpróbálja követni a gyerekek szellemi fejlődésé­nek útját egészen kamaszko­rukig. Valahogy úgy, hogy miként látják magukat a gyerekek a világot, közvet­len környezetüket. Minden egyes adás a gyerekek egy- egy tulajdonságának, kapcso­latának, kialakulását tárgyal- , ja, mint például a szülő és gyerek viszonya, a játék sze­repe. a félelem és szorongás, a szeretet stb. A „Hogy ná­lam különb legyen” filmso- ' rozat tulajdonképpeni célja: a szülők ismerjék fel a saját gyakorlati módszereik helyes­ségét, vagy helytelenségét, A legtöbb szülő arról van meg­győződve, hogy ő neveli gyer­mekét a legeslegjobban... S mire ráébred, hogy nevelési módszere nem hatékony, rendszerint már késő. Ennek az adásnak éppen az a fel­adata, hogy .kitűnő szakem­berek, dr. Ranschburg Jenő és dr. Popper Péter közre­működésével, megpróbáljak velünk megértetni a gyerekek szellemi világát, szellemi fej­lődésének állomásait. A so­rozat szombatonként jelentke­zik. (Ma 18.15-től láthatjuk.) Egyetemi koncert A Magyar Népköztársaság Mű veszeti Alapja ts az Orszá­gos Filharmónia közös rende­zésében került sor szerdán es­te a Nehézipari Műszaki Egye­temem a Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenyére. A koncert két újdonsággal is szol­gált: egv ősbemutatóval es a imis >: t köveső közönségtalál­kozóval. Balassa Sándor Clarusi ének című müve svájci élmények halasára keletkezeti, de nem programzenéi alkotás. A kor- tars zeneszerző ösztönös és tu­datos eszköztárával élve ala­kitól la ki a témák sokszínű­ségét, variációs váltakozása), informatív jelentését. A négy tétel közül a harmadikat éreztük a legsúlyosabbnak: ez sem drámaiságával, inkább melyen emberi fájdalmával, befeléfordulásával kapott köz­ponti helyet ia műben. Mura rátér. — az est karnagya — jól érti é-t érzi a modern ze­ne nyelvét, így a bemutató hiteles, előadást nyújtott. A hallgatóság számára ter­mészetszerűleg közérthetőbb nyelvezetet jelentett Pciro- vics 1957-ben keletkezett Fu- volaverseny.e. Pröhle Henrik kitűnő tolmácsolásában (pa­rádék! alanul érvényesült a klasszikus formálás költői szépsége, a szólóhangszer ne­mes dállamossága, csillogó vii tuozitása. A programot ugyancsak magyar mű, Bartók egyik leg­személyesebb vallomása, az 1913-ban keletkezett öttételes zenekari Concerto zárta. Az ekkor amerikai emigrációban élő zeneszerző házávágyódá- sa. fájdalma, ritkán felcsen­dülő humora, a legneh^zetbb időben, halálközeiben is a .szebb, szabad jövőbe vetett hite avatja ezt a remekmű­vet klasszikus értékűvé, utol­érhetetlenné. A fiatalokból ál­ló Miskolci Szimfonikus Ze­nekar és karmestere számára ez a produkció egyszerre je­lentette a remekmű felfede­zésének, birtokbavételének örömét, kockázatát, gondját. Amilyen természetesen be­széli ez az együttes a kor- társ zene nyelvét, annyira bizonyosnak tűnik, hogy Bar- tók-interpretációjuk is foko- zato-an elmélyül, tudatosabbá válik. A Magyar Zeneművészek Szövetsége észak-magyaror­szági helyi csoportja és a Ne­hézipari Műszaki Egyetem közművelődési bizottsága szervezésében a koncertet kö­zönségtalálkozó követte, A je­lenlevő zeneszerzők, Balassa Sándor és Petrovics Emil, a kérdésekre válaszolva szóltak műveik művészi keletkezésé­nek körülményeiről, jelenlegi munkájukról, művészi ter­veikről. Szó esett a zeneszer­zők és a közönség fejlődő kapcsolatáról éppúgy, mint a zene sokszor lefordíthatatlan jelentéséről, Petrovics Emil elmondotta, milyen mély . ha­tást gyakorol rá a szép ének­hang. talán ezért is vonzódik különösen az opera, oratóri­um, kórusművek műfajaihoz. Balassa ’Sándor szenvedély­be! szólt a zeneművészet em­bert nemesítő, szavakba nem foglalható szerepéről, az em­ber és a természet elválaszt­hatatlan viszonyáról. BAItTA PÉTER Földvári professzor emlék­kiállítása Az öt évvel ezelőtt elhunyt geológus kutató, Kossuth- díjas professzor életútját, munkásságát bemutató kiál­lítás látható a Nehézipari Műszaki Egyetem központi könyvtárának földszinti elő­adótermében. A kiállított tárgyi emlékek között .van az a Geiger—Müller-íéle számláló is. mellyel a tudós kollégájával, dr. Szalay Sán­dor professzorral együtt fel­fedezte a pécsi uránkészle­tet. Dr. Földvári Aladár bor­sód! kutatásairól, az Erdőbé- nve körzetében végzett mé­résekről képek, jegyzetek, kőzetek tanúskodnak a le­állításon. A népszerű tudós, aki a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem professzora­ként tevékenykedett halálá­ig. a jövendő geológusoknak méltán példaképe. (A kiállí­tás december 28-ig látható.) Az óvoda: elitiskola is Az általános iskolák első osztályában — az iskolaelö- készitő óvodai foglalkozások eredményeként is — a ko­rábbi 11.7 százalékról a fe­lére. mintegy 6 százalékra csökkent a tanévvesztők szá­ma. Az 1971-ben bevezetett óvo­dai nevelési programot ala­pos elméleti münka és há­roméves gyakorlati kísérlet- _ sorozat előzte meg. A mun- ' katervek kidolgozásakor első­sorban a 3—6 éves gyerme­kekre jellemző sajátosságo­kat vették figyelembe, s cél­ként határozták meg azt is. hogy a nagycsoportosokat mi­nél jobban felkészítsék az is­kolai követelmények teljesíté- , sere, a sikeres iskolakezdés­re. A tapasztalatok azt mutal­jál-. hogy otthonosabbá, ol- doitábbá vált az óvodák lég­köre, javult a gyerekek és az óvónők, valamint az óvodá­sok egymás közötti viszo­nya is. A bordűrös anyagok már évek óta télen-nyáron divat­ban voltak, és lesznek is 1978—79 telére, mert most már szövetből és nehezebb jerseyből is készülnek. To­vábbra is sikeres lesz — meg­újulva — a régebben kötény­ruhának, mostanában huzat­ruhának nevezett „felsőru­ha”. A konfekció méreteinek egyre népszerűbbé válását segítik elő a divattervezők olyan formaötletei, amelyek szabályozhattak, egyszóval több méretet kiszolgálnak. Rajzainkon a legjellemzőbb divatújdonságokból nyújtunk át kóstolót: 1. A modellhez alkalmas a düftin, a kordbársony, a vékony posztó, a flanell. De­rékban az öv rejtetten, sza­bályozhatván — elöl megköt­ve — a bebújást biztosítja, az eleje közepén lévő hól- pánttal együtt. Vastagabb, elütő színű fonallal készül­het a ruha díszítése. 2. A bordűrös szövet új­fajta felhasználására ad le­hetőséget az alapanyag, amely a Magyar Posztógyár­ban, finomkonfekció kivite- lelezésére készült, igen szép pasztell tónusú divatszínek­ben. A ruha elején vonul vé­gig a bordűr, széles megkö­tés öv. fogja körül szorosan derékban a ruhát. Lehet alatta ingblúzt vagy pulóvert is viselni, hideg időben. 3. Tweed szövetből — egy­színű jerseyből vagy kockás szövetből is — készülhet a rajzon látható zippzáras kosztüm. Két oldalán kes­keny pánttal szabályozható, a bősége. A vállon lévő, pántból kiindított zsinór és lánc igen divatos kiegészítő­ként szolgál. A szoknyán elöl széles hajtásból indul­nak hátrafelé a levasalt haj­tások. Eszbonf ótágas TEHETSÉG Zöldlaki Dénes te­hetsége tudatában felvetett fővel gyalo­golt az utdán. Még korán volt, de már sötét. Randa ködös idő, a kirakatok fénye megvilágította az utca latyakját. .Zöldlaki csak ment, szokásá­hoz híven pár centi­méterrel a föld felett járt. Hiába, a tehet­ség . .. Pillantást se vetett embertársaivá, pedig ugyancsak meg­lepődött volna, ha ki­csit körülnéz. Embe­rek jöttek vele szem­ben, mentek el mel­lette, gyerekek kor­csolyával a kezükben, nők bevásárló sza­tyorral, férfiak akta­táskával. Nagyon el- siomorodolt volna Zöldlaki Dénes, ha észreveszi őket. Mert valamennyien pár centiméterrel a föld felett járlak. No. nem a tehetségük miatt. Csupán nem akarták a cipőjüket, nadrág­jukat besározni. 4, PAPA KARÁCSONYA A Papa kint állt az erkélyen. A kará­csonyra gondolt, . a családjára: szép fele­ségére és két aranyos gyermekére. Vajon hogy ünnepelnek majd nélküle? Igaz, hogy ott van körűül-- tűk a rokonság — nagybácsik, nagyné­nik, unokatestvérek —, de ö, a Papa nem lesz ott. Ajándékot sem vett nekik, és most már nem is fog. Szomorú volt, ugyan­akkor boldog, mert tudta, hogy örömet fog szerezni, ha nem is az övéinek. Kint állt az erkélyen, a hatodik emeleten, és látta, hogy a szom­széd házak erkélyein is kint állnak az apu­kák. Fázósan összébb­húzta magán tűleve­leit az öreg fenyőfa­papa. és nagyot só­hajtott. APRÓCSKÁK Le kellene szoknom a dohányzásról, mert nagyon árt nekem — gondolta a cigaretta, majd még egyszer, utoljára felparázslott. Csodálatos álmom volt\ Azt álmodtam, hogy egy gyönyörű- szép szőke lány ró­lam álmodik. Egyszercsak elsöté­tült a televízió kép­ernyője. Néhány pil­lanat múlva megje­lent benne egy isme­retlen, overallos férfi, kezében egy szál gyertyával. — Elné­zést kérünk az áram­szünetért — mondta —, a hiba elhárítása folyamatban van. (szabados) Télre való

Next

/
Thumbnails
Contents