Déli Hírlap, 1978. december (10. évfolyam, 283-306. szám)
1978-12-12 / 292. szám
Madarat tolláról — üvegei hangjáról Szamócából van-e a szamóca szőrp? Az édeskés szirupillatból az emeleü irodáöa is bőven jut, amíg Szilágyi Dezső, az Erdei Termékeket Feldolgozó Vállalat miskolci üzemegységének vezetőhelyettese telefonon próbálja elérni a kavargó havas esőben dolgozó „göngyöleges” Zrínyi Ilona női szocialista brigád vezetőjét. A női brigád vezetőjére várva, eszembe jut egy kérdés. ami azt hiszem, mindenkiben felmerült már. aki valaha szedett erdei szamócát: azaz több órás négykézláb mászkálás után szert tett jó maroknyi remek za- matú, de igen apró gyümölcsre. Tehát: valóban szamócából van a szamócaszörp ? — Lehetetlen ipari méretekben tisztán erdei szamócából előállítani a szamócaszörpöt — hangzik a szakszerű válasz —, de nincs is erre szükség. A szamóca „karaktergyümölcs”, igen nagy mennyiségű illat- és zamatanyagot tartalmaz, ez teszi alkalmassá arra, hogy a kevésbé ízletes, de nagy tömegben termesztett, „ki- adósabb” földieperrel összeházasítva, a szamóca íze dominál. Üveghadsereg vonulása. Közben megérkezik Szilágyi Albertné brigádvezető. Beszélgetünk, és az elmondottakból kibontakozik egy „jól menő” szocialista brigád arculata. A tíz asszony nyolc éve együtt van ... — Elhiheti, hogy nem a tizenhárom-nyolcvanas órabér tart össze bennünket! Télen-nyáron, fagyban és hőségben, a szabad ég alatt, nehéz fizikai munkát végzünk: évente kétszázötven vagonnyi üveget mozgatunk meg. többnyire kézzel. Jól megvagyunk egymással, és büszkén mondhatom: pár száz forintért még nem hagyott itt bennünket senki! — Tanúsíthatom, hogy jó a brigádszellem — kapcsolódik be ismét az üzemvezetőhelyettes —, pedig ahol sok nő van együtt... Itt nem feltétlenül a minél nagyobb mennyiség a jó munka értékmérője. A gépsorhoz mindig a megfelelő számú üvegnek kell érkezni, nem többnek és nem kevesebbnek. Éz rugalmasságot és jó szervezőkészséget kíván a brigádtól. Ezek után furcsának tűnt, az asszonyok munkáját figyelve, hogy az üres üvegekkel teli kartondobozok hangosan csörrenve érnek földet. Értetlenségemet látva elmondták, hogy az üzem csak az érdes felületű ször- pösüveget használja fel. - a másféléket ki kell válogatniuk. és akinek kezén naponta sok száz megy át, az már az össz|koccanó üvegek hangiából észreveszi a dobozban lapuló idegen üve★ Többnyire kézi erővel.. get... KISS JÖZSEF íróit és íratlan törvényeink December 15-ig tart Borsod megyében a jogpropaganda-hónap. A jogászok elsősorban a fiataloknak tartanak felvilágosító előadásokat, hogy minél több iskolás ismerje meg alapvető törvényeinket. Miskolcon holnap délelőtt 11.40 órakor dr. Csajka István bíró a 32. sz. Általános Iskola VIII. osztályába látogat, ahol Családjogunk ábécéje címmel tart előadást, míg dr. Kozma Gyula ügyészt 13 órára a Diósgyőri Gépgyár tanműhelyébe várják, ahol Írott és íratlan törvényeink címmel turnézik el előadása. Gősjüggö ny a Győri kapuban A lel veszélyekkel jár a gépjárművezetők számára. A síkos utak, a köd, s megannyi más veszélyforrás miatt különösen fontos az óvatos, biztonságos vezetés. Ügy tűnik, a veszélyforrások száma Miskolcon az idén eggyel szaporodott. Aki a Győri kapuban Diósgyőr felé megy, a fűtési szezon kezdetétől észlelhette: a Ságvári Endre utcai kereszteződésben — közvetlenül az autóbuszmegálló előtt — gőzfüggöny lepi el az utat. A sokszor áthatolhatatlan sűrűségű gőz az utca közepén ^pvö aknából száll, megszakítás nélkül az ég felé, a lehető legcsekélyebb kilátást sem biztosítva a járművezetőknek. S nemegyszer csak a szerencse akadályozza meg a balesetet. Az autóbuszról itt leszállók többsége ugyanis nem a kijelölt gyalogátkelőhelyen, hanem az álló buszok mögött igyekszik a másik oldalra. így azután a Diósgyőr felé haladó járművek vezetői — főként szűr kületkor, s esti fénynél — a gőzfüggöny miatt csak az utolsó másodpercben veszik észre a szabálytalankodó gyalogosokat. Hogy mindeddig nem történt súlyosabb baleset? Ezt csak a szerencse számlájára Írhatjuk. Jó lenne azonban, ha az illetékesek nem a vakszcrcncsé- ben, a gépjárművezetők s a gyalogosok reflexeiben bíznának, hanem mihamarabb rendbe tennék a minden bizonynyal meghibásodott távfűtővezetéket, hogy a gözfüggöny mielőbb eltűnjön a Győri kapuból. (tólh) Jó a hűtő, de nincs automata Tartós fogyasztási cikkek tartós problémai Szeptemberben 24,1 milliárd forintot fizettek ki a lakosságnak; január és szeptember között a lakosság készpénzbevételei a tavalyi hasonló időszakhoz képest 9.2 százalékkal növekedtek. Ugyancsak szeptemberben 10 743-an vehették át űj személygépkocsijukat, elkelt több, mint 700 millió forint értékű bútor; az árufőcsoportok között változatlanul tartotta első helyét a forgalmi adatok alapján a tartós fogyasztási cikkek eladása. ^ Állandóság és változás Hosszú távú folyamatról van szó — a lakosság egyre nagyobb tömegei szokják meg, veszik természetesként a jó minőségű áruk kínálta kényelmet, könnyebbséget —, amivel mint állandó tényezővel lehet számolni. Az állandóság azonban a változással ölelkezik; az átlagosnál gyorsabban növekszik a kereslet a jó minőségű, szolgáltatásaiban magasabb színvonalú termékek, cikkek iránt, még ha azok drágábbak is a korábbi, hasonló áruknál. A termelőknek, s nem kevésbé a kereskedőknek ehhez a kettősséghez kell — kellene — igazodniuk. Tavaly minden száz forintból, amit a kiskereskedelemben elköltöttünk, átlagosan tíz forintot tartós fogyasztási cikkekért fizettünk ki. Azaz összesen 2,t,2 milliárdért vettünk ezekből az árukból, s hogy érzékeljük a változás ritmusát, leírjuk: 1970 és 1977 között négyről nyolcmilliárd forintra nőtt például a bútorok egyeszten- dei forgalma. Említettük a bútorokat. Nos, mindmáig megoldatlan a telies választékot bemutató forgalmazás, s bár a mennyiségi igények nagyobb részét az ipar már kielégíti, kisbútorokból, egyedi darabokból tartós a hiány. Az sem megnyugtató, hogy e fő lakberendezési tárgyaknak a negyede — mint egy tárcaközi vizsgálódás megállapította — sérülten, hibásan jut el a vásárlóhoz, gyakori a magasabb minőségi osztályba sorolás, nehézkes a garanciális javítási jogok érvényesítése. S itt csupán a bútorokról szóltunk, holott tartós fogyasztási cikkeink csoportjának ez csak egyik alkotóeleme. Ilyen és hasonló tápaszta- latok birtokában fogalmazhatunk úgy, hogy bár a szóban forgó árucikkek kínálata, mennyiségben, választékban sokat fejlődött, a hátország, a termékeié használati értékének növelésétől a javítás, karbantartás megnyugtató rendezéséig, meglehetősen homályban maradt. Napjainkban ezer lakosra például 246 mosógép, 69 személy- gépkocsi jut, telítettségről tehát korai lenne beszélni, mégis, mosógépből alig van választék, a gépjárműjavítás az alkatrész-utánpótlás rendezetlensége miatt akadozik. Késedelem, k ö vetkezmén vek k el Kétségtelen, sokat mond az életszínvonal emelkedéséről, az életkörülmények változásáról, hogy tavaly csupán tv-készülékekért 2.2 milliárd forintot hagyott az üzletekben a lakosság, s tízszer annyi magnetofont vettek meg, mint 1960-ban. Azt azonban saját bőrünkön érezzük, hogy vajmi keveset ér a korszerű készülék, ha egyetlen kisebb alkatrész hibája miatt hetekig vár a javításra, avagy még szerelőt sem tudunk keríteni, aki a hibát megállapítaná. Valójában arról van szó, hogy a tartós fogyasztási cikkek termelésében, forgalmazásában folyamatos, de szelektív fejlesztés szükséges, ezt azonban nagy időbeni késedelemmel érzékelték az érintettek. Igaz, vannak jó példák. így a villamos hűtőszekrényeké, s negatívok is: a mosógépeké, bojlereké. Előbbiek lépést tartottak az igények változásával, utóbbiak messze elmaradtak attól. Ennek következtében azután furcsa helyzet alakul ki. Bizonyos áruknál — automata mosógép, háztartási kazán, bojler stb. — jó ideje a mennyiségi szükségleteket sem sikerül kielégíteni, más termékeknél viszont az lassítja az értékesítést, hogy gyatra a kínálat, az új termékek használati értéke semmivel sem nagyobb, mint a régebbieké. S végül vannak olyan cikkek. ahol a vevő már választékot talál, megfelelő kiszolgálást, javítást kap; az árut biztonságosan használhatja. Igaz, fokozatosan megszűnik a hazai porszívógyártás, mert nem állja a versenyt, s végre rozsdamentes acéllemezekből készítik a bojlereket. azaz nem lyukadnak ki egy-két esztendő alatt, tehát a frontvonalak —. ahogy azt mondani szokás — mozgásban vannak. A mozgás irányának, sebességének azonban sokkal nagyobb figyelmet kell kapnia, mint eddig. s nem kevésbé annak, hogy a frontvonalak mögött miként alakul a hátország helyzete. Mert joggal elvárjuk, hogy tartós fogyasztási cikkeink' valóban tartósak legyenek. MÉSZÁROS OTTÓ Hírünk az országban Tallózd* lapokban, folyóiratokban Miért fekete és miért fehéré Azt mondják, hogy minden tengernek megvan a maga sajátos színe. Nemegyszer éppen ebből a szín- árnyalatból származik a tengerek neve. A növényekben és az állatokban gazdag Feketetenger nagy mennyiségű kénhidrogénl tartalmaz, ami körülbelül 200 méter mélységen túl a szerves élet megszűnését idézi elő. A tenger fenekén épp ezért sötét iszap van és ez okozza azt. hogy a víz helyenként feketének tűnik. A VÖrös-tenger annak a szinhatásnak köszönheti elnevezését, amelyet az itt-ott feltűnő vörös algák okoznak, de ugyanakkor a középső részeken a víz —egyike a legmelegebb és a leg- sósabb vizeknek — kékeszöld színű. A Sárga-tengerbe olyan folyók ömlenek, amelyeknek .vize nagy mennyiségű löszt tartalmaz. Különösen a Huang-ho ilyen, az úgynevezett Sárga folyó, amelynek lösztartalma világviszonylatban a legnagyobb. Innen a tenger neve. Ne feledkezzünk meg a Fehér-tengerről sem, amely nevét onnan . kapta, hogy a fehér hó és jég világa veszi körül... Feli bácsi cirkusza A gyermekeknek igyekszik kedveskedni ma délután 2 és 4 órakor a Vörösmarty Művelődési Ház. Szepes Péter bábművész Peti bácsi cirkusza címmel tart bemutatót mindkét időpontban. Szó szerint a szükségből — vagyis a szűkösségből — sikerített erényt az Északmagyarországi Vas- és Műszaki Kereskedelmi Vállalat, a VASVILL, amikor Miskolc belvárosában minta utáni eladást lebonyolító mintatermet nyitott. MISKOLCI MINTA A miskolci vállalkozást követendő példaként mutatja be a Népszabadság december 8-i számában megjelent képes riport. „Itt mindössze egy eladó dolgozik, s az eddigi tapasztalatok szerint nyolc-tíz dolgozót foglal- kozlaló, közepes vidéki üzlet forgalmát produkálja ez a kis üzlet. A 2í négyzetméteres helyiségben csak az áruminták vannak kitéve, s az eladó rendeléseket vesz fel, szaktanácsot nyt'Ji ... Az eladott árukat raktárukban kipróbálják, s a megbeszélt időben a vevő lakásán üzembe helyezik.M Másik példás miskolci kezdeményezésről is hírt ad a Népszabadság, mindjárt a másnapi — azaz a december 9-i — számában. A Posta miskolci igazgatóságát dicséri, a pályakezdő fiatal szakemberekkel való bűz* gólkodásáért, azért, hogy ,,tanítómester-mozgalmat honosítottak itt meg: vagyis a kezdőt egy tapasztalt dolgozó mellé osztják be.” BÜKKI HÍVOGATÓ A Turista Magazin decemberi száma „Távol a fő- utaktól” elnevezésű rovatában a lillafüredi barlangokhoz invitálja a téli természetjárókat. „ . . . kevesebbek előtt ismert, hogy a festői S/.inva-völgy soksok barlangja mllj-en komoly j leatőőógü a hazai barlangkutatás történetében. Ezeknek a barlangoknak a század eleji feltárása nemcsak a huzal barlangkutatás- nak vetette meg az alapjait, hanem gazdagította egyetemes ismereteinket is a jégkorszak emberéről.” A cikk három szép kép- pel illusztrálva mutatja be az István cseppkőbarlangot, és a Forrás mésztufabarlangot. Ismerteti feltárásuk érdekességeit, s a turisták által ma megtekinthető különleges látnivalóit. HERMAN OTTO TISZTELETE Épp mert minden bizonynyal élénk vitát kelt. érdemel közfigyelmet Miskolcon a Magyar Nemzet december 5-i számában megjelent írás, amelynek címe: „Méltóbb sírhelyet Herman Ottónak 1” A cikkíró előbb azt teszi szóvá, hogy már jó néhány éve javaslat hangzott el: „ . . . alakuljon meg egy Herman Ottó Társaság, Hiszen . . . nála kisebb jelentőségű személyiségek egész sora él tovább a róluk elnevezett társaságokban.” Azután tér át másik panaszára. Véleménye szerint „ . . . Herman Olló végső nyughelye, ... a sír, amely jelenleg a miskolc-hámori temetőben található, hosszú évek óta huzavona tárgya ... a díszsírhely ügye pang, noha pénz, kapacitás és sírkő is rendelkezésre áll . . . Mielőbb méltó sírhelyet tehát Her man Oltónak!” Összeállította: CERECZJÓZSEF
