Déli Hírlap, 1978. december (10. évfolyam, 283-306. szám)
1978-12-07 / 288. szám
9 Jó a hűtőpult a miskolciaké a szó András-nap lévén, szombaton — december 2-án — elmentünk a Diéta étterem presszójába. Összesen kilencen voltunk a családi körben. A jó hangulatban a sógornőm kérte a zenekart, hogy játssza el a kedvenc számát, s a testvérével — vagyis a férjemmel — táncolni mentek. Ám a táncparkett kellős közepén — teljes döbbenetünkre — egy fiatalember leköpte a sógornőmet. Ezt látva a sógorom, rendkívül felháborodott, s igencsak örültünk, hogy le tudtuk csillapítani. Jómagam odamentem az üzletvezetőhöz, s elmondtam neki: módfelett furcsállom, hogy egy 1. osztályú vendéglőben ilyesmi előfordulhat. Míg beszéltem az üzletvezetővel, újabb incidens történt: asztalunkhoz ült egy másik asztaltársaság tagja, s belekötött sógornőm 19 éves fiába. Mutattam a jelenetet a vezetőnek. Ám mindhiába. A válasz csupán any- nyi volt: sajnos, így van ez Miskolc szórakozóhelyein. Visszamentem az asztalunkhoz, s felszólítottam a kötekedő fiatalembert, hogy üljön vissza saját asztaltársaságához, s hagyjon bennünket békén. (Mint megtudtam, molesztálónk a DVTK birkózószakosztályának sportolója.) Papírt nem tűrő szavakkal válaszolt felszólításomra, (smét panaszt emeltem az üzletvezetőnél, aki ismét nem tett semmit azért, hogy zavartalanul szórakozhassunk. Természetesen kértem a panaszkönyvet, mire újabb furcsa választ kaptam: nem áll módjában ideadni, mert már záróra van. Nem vagyok annyira tisztában a rendelkezésekkel, hogy tudjam: jogos és helyes volt-e az üzletvezető eljárása. De hogy I. osztályú vendéglátóhelyen így elnézzen ilyen elítélendő, s a vendégeket zavaró viselkedést az üzletvezető, azt enyhén szólva nem értem. Tulajdonképpen ki, vagy mi garantálja ezek után a vendégek nyugalmát a szórakozóhelyeken? S vajon a záróra a panaszkönyvet is elzárhatja a vendégektől? Vaszil Barnáné Miskolc, Ifjúság útja 14. sz. (A panaszkönyvet — új nevén: a vásárlók könyvét — legfeljebb az utcai járókelőktől tagadhatja meg az üzlet vezetője vagy dolgozója. De a vásárlótól — a vendégtől! — sohasem. Olyannyira nem, hogy az ezzel kapcsolatos rendelkezések kimondják: a vásárlók könyvét az üzlethelyiségben jól látható helyre ki kell tenni, s hozzá — szükség esetén — íróeszközt is biztosítani köteles az üzletvezetés. Nyilván ezzel sincsenek tisztában a Diófa étterem presszójában. Mint ahogy azzal sem, hogy a vendégek zavartalan szórakozását az egység vezetőjének, dolgozóinak kötelességük garantálni. Bízunk benne: felettes szervük kivizsgálja levélírónk panaszát, s a szükséges felvilágosítással ellátja a tájékozatlan üzletvezetőt! A szerk.) Nyomtatvány is csak Diósgyőrben? Üton-útfélen hallom barátaimtól, milyen praktikus az OTP átutalási betétszámlája. Megkötöm a szerződést, aztán — minimális térítési díj ellenében — intéz helyettem mindent az OTP! Ezt nekem találták ki — gondoltam, s bementem a Széchenyi úti központba. Kár, hogy csak most hallottam a dologról — mondom —, de jobb későn, mint soha, elkezdeném! Lehet — mondták kedvesen —, menjek ki Diósgyőrbe, az Árpád u. 2. sz. alá, ott foglalkoznak ezzel a témával! Kérek akkor valamiféle tájékoztatót, nyomtatványt, vagy valami ilyesmit — mondom —, ám a válasz ez volt: az is csak Diósgyőrben van! Kimentem, s ott kaptam is nyomtatványt, el is igazítottak, várnak is vissza. Diósgyőri születésű vagyok és barátságos típusú ember. Ám el tudom képzelni, milyen „lelkesedéssel'’ kezd hozzá m. átutalási betétszámla megnyitásához az, aki belvárosi, vagy Miskolc környéki, s akinek még egy tájékoztató nyomtatványért is minimum egy óra hosszat kell utazgatnia, járkálnia ,. 4 .... ... ... , , , « Nem lehetne legalább a Mikor esedekes a gépjárműadó r nyomtatványt megkapni közelebb? A «S/1972. PM számú rendelettel módosított 3 19«li. PM számú rendeletet az sti/1976. PM számú rendelet megváltoztatta és az 1977. évtől új gépjármű-adózási rendszert vezetett be. Az uj gépjármű-adózási rendszer lényege, hogy a gépjárműadót a magánszemélyek maguk kötelesek megállapítani, és pénzügyi hatósági felhívás nélkül kell befizetni. (Az adótételeket már többször közöltük, ezért e helyen arra már nem térünk ki.) A jogszabály szerint a gépjárműadó nap ári félévenként — félévi egyenlő részletekben — január 1-én, illetve július 1-én esedékes és a fél év utolsó napjáig — tehát: június 30-ig és december 31-ig fizethető bírság nélkül. Mi történik akkor, ha a gépjármű üzemben tartója eddig az időpontig a félévi adót nem fizeti be? Ha az üzemben tartó az esedékes gépjárműadót nem, vagy csak részben fizette be, akkor az állandó lakhely szerint illetékes tanács adóhatósága felhívást küld ki átutalási postautalvány csatolásával. A felhívásban megjelöli azt a naptári napot, ameddig a befizetést kéri és közli, hogy a mulasztásért adópótlékot helyettesítő bírság megfizetésére kötelező határozatot hoz. A jogszabály alapján a progresszív jellegű bírságolásra három fokozatban kerül sor. Az első fokozatú — egyhavi adónak megfelelő — bírság kiszabására akkor kerül sor, ha az üzemben tartó a félévi adót június 30. és december 31. után, tehát késedelmesen fizeti be. A második fokozatú — kéthavi adónak megfelelő — bírság kiszabására akkor kerül sor, ha az üzemben tartó az adót, vagy annak egy részét csak az adóhatóság felszólítására, az ott megjelölt határidőben fizeti be. Ez azt jelenti, hogv az adóhatóság felhívásában közölt, póthatáridőre történő befizetés mindig bírságköteles. A legsúlyosabb bírság kiszabására a harmadik fokozatban kerül sor, amikor az üzemben tartó az adóhtralékot felhívásra a póthatáridőre sem egyenlíti ki. Ebben az esetben a teljes adóhátralék kétszeresét keil megfizetni. Hangsúlyozzuk, hogy a teljes adóhátralék alatt azt kel! érteni, hogy a szorzandóban már benne van az egy- és a kéthavi bírság összege is. A jogszabály lehetőséget ad a negyedik fokozat alkalmazására is, amikor kimondja, hogy ismétlődő mulasztás esetén az adóhatóság a forgalmi engedély bevonását kezdeményezi. Az adófizetés szempontjából ki tekinthető üzemben tartónak? A gépjárműadót mindig annak * személynek keil megfizetnie, Most mutasd meg! j|c Vetélkedőt lehetve rendezni a Déryné utcában gépjárművezetőknek: ki tud könnyebben, n'orsabban és pontosabban eligazodni a KRESZ-táblák tör kelegében? Autós legyen a jármű gumiján az első helyezett! Bakttléte: l. U, A4ukok »kinek a unt a forgalmi et»*edélyben jogos üzemben tartóként szerepel. Ha a forgalmi engedélyt új üzemben tartó nevére átírják, a régi üzemben tartó adófizetési kötelezettsége az átírás hónapjának végéig áll fenn és az évi adóból az eltelt hónapokra arányosan jutó részt köteles megfizetni. Az új üzemben tartónak az átírást követő hó elsejétől kell adót fizetnie. Gyakran előfordul, hogy a gépjármű adás-vétel tárgya, de a forgalmi engedélyt nem írják át az új tulajdonos nevére. Ha az adófizetés nem a jogszabályok szerint történik, könnyen előfordulhat olyan meglepetés, hogy az eladott régi gépjármű mialt a korábbi tulajdonos új gépjármüvének forgalmi engedélyét vonják be. Ha új gépjármű vásárlására, vagy használt gépjármű forgalomba helyezésére kerül sor, akkor a gépjármű után az adófizetési kötelezettség a forgalmi engedély kiállítását követő hó első napján kezdődik és annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a járművet a forgalmi engedély és a rendszám- tábla leadása mellett a forgalomból kivonták. DR. SASS TIBOR Wy. I. miskolci lakos Jávorkúti Endre, etz OTP Borsod megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese köszönettel fogadta olvasónk észrevételét. Soron kívül intézkednek, hogy tájékoztató nyomtatványok a továbbiakban minden OTP-fiókban legyenek. A MISKOLCIAK* A SZÓ Kovát,esető: Radványi Bva Levétehn: D**t Hírlap szerkesztősébe 35*? Miskolc. Bajcsy-Zsilinszky ét **. Telefonszám: IS-391 Toporniczki József olvasónk tette szóvá pár héttel korábban, hogy fájlalja: az Állami Gazdaságok Kuruc utcai csemegeboltjában elromlott a hűtőpult, s emiatt a kedvelt bevásárlóhelyén hiába kereste a mélyhűtött árukat. A napokban örömmel vettük a hirt: a Nagymiskolci Állami Gazdaság kijavíttatta a hibás hűtőpultot, s így ismét bő választékot kínálhat az üzlet a mirelitkészítményekből is. Sőt! Űjabb hűtőgéppel is ellátják az áruházát: rövidesen megérkezik a boltba a korszerű mirelittároló. Vagy tűzjelző hálózat, Négy adag toros vagy poroltó készülék kellene — papírom Miskolc ... Ózd ... Dunaújváros ... — a tűzoltók és az újságolvasók számára az elmúlt napok, hónapok tűzesetei nyomán emlékezetes helységnevek. Ezekben a városokban a lakástüzek következtében milliós károk keletkeztek, s családok tucatjai váltak hajléktalanná, miután otthonuk a tűz martalékává lett A híradásokból mindenkor kitűnik: tűzoltóságunk emberfeletti erővel küzd a lángokkal, s végül is megfékezi továbbterjedésüket. Ám óhatatlanul felvetődik az emberben a gondolat: rajon nem lehetne eredményesebben megoldani a védekezést a lakosság körében is? Hiszen a tűzesetek észlelésekor olykor nem áll rendelkezésre a szükséges jelzőberendezés, vagy telefonkészülék, amely- lyél azonnal riasztani lehetné a tűzoltókat. Szörnyű lehet tétlenül nézni a tűzeset helyszínén lakóknak a lángok terjedését addig is, míg a tűzoltóság megérkezik. Mert többnyire sajnos tétlenségre vannak kárhoztatva. Nem áll rendelkezésre olyan berendezés hatalmas bérházainkban, amellyel azonnal és hatásosan megkezdhetnék a mentesítést. Sokemeletes és lakószintenként , három-, vagy hatlakásos, modern házakat építünk. Egy-egy tűzeset alkalmával nemcsak a tűzfészket rejtő lakás veszélyeztetett, hanem a környező lakások is, mint például az ózdi la- kástüz alkalmával, ahol egy egész lépcsőház károsodott. Ajánlatos lenne tehát tűzrendészen előírásainkat is felülvizsgálni, s ha netán a tűzoltó készülékkel nem is tudnák ellátni a lépcsőházakat, esetleg tűzjelző hálózatot, vagy — átmenetileg — poroltó készüléket lehetne elhelyezni a lakószinteken. Ügy vélem, érdemes megfontolni e javaslatot, hiszen a védekezés megszervezése adott esetben milliós károkat előzhetne meg. Sch. P. Miskolc Nem vicc. valóság! Tegnai» délben ráéheztünk egy kis toros káposztára. E csodalatos hazai terméket — amelynek zamata utolérhetetlen — az Ady hídnál levő Ínyencbolt árusítja. Sokadiknak besorolva türelmesen várakoztam tehát rá tegnap is, his« „gyomorszorítóan” gusztusos ez az eledel. Igen hamar rám került a sor, s kértem belőle négy adagot, becsomagolva. Igencsak meglepődtem, amikor láttam, hogy lapos cuk- I rászdai papírtálcára halmozzák a 30 dekányi, bő szafttá ínyencséget Persze rákérdeztem, hogy ugyan vajon miért ilyen „göngyölegben” adják? Azt a választ kaptam, hogy sajnos, elfogyott a műanyag tálkájuk. Ha már sorakoztam érte — s kollégáimat sem akartam stresszhatásnak kitenni — úgy döntöttem, elviszem: bár enyhe borzongással gondoltam a szállításra. De hát viszem, viszem a tenyeremben is! Mit mondjak, csak az Illata és az íze feledtette velünk a gusztustalan csomagolást. Tessenek mondani, nem lehetne inkább fölösen táróim Ráférne a választékbővítés A napokban csodálkoztam rá, hogy milyen szegényes a posta dísztáviratainak választéka. Négy rézkarc, tizenkét ünnepi és két részvéttávirati blanketta közül választhatunk. Csakhogy: az évről évre visszatérő ünnepek, névnapok sokszor zavarba ejtenek, mert már nemigen emlékszik az ember arra, hogy korábban melyiket küldte, s ugyanazt nem akarja. Ez a választékszegénység bosszúságot okoz akkor is, ha én vagyok a címzett. Volt már rá eset. hogy gyűjteményes kiállítást rendezhettem volna az azonos dísztáviratokból. Én azok közé tartozom. akik szívesen megőrzik a jókívánságokat. Ezért nyílván százesztendős koromban — ha megérem — külön derülhetek majd napjaink ötlettelenségén. Jóllehet, most is hiszem: millióféie reprodukciós változatot lehetne a dísztáviratokra nyomtatni. Az is elgondolkodtató, hogy miért nincs húsvéti, karácsonyi, újévi üdvözlethez dísztávirati lap, miért nincs a magas és tiszteletre méltó kitüntetések gratulációinak tolmácsolásához sem megfelelő? Egy ilyesfajta választékbővítés minden bizonnjal hamarosan kamatozna a postának. S az is bizonyos, hogy sokunknak okozna örömet Istók Laura Miskolc, Tíaes honvéd u. 13. a műanyag tálkákat, mintsem egyszer is azt mondani, hogy nincs? Gondoljanak arra hogy a dolgozó a munkahelyére a legritkább ecetben visz magával fazekat... Csák Sva Miskok, Baross G. «. kg. ügyben" Világítás-,, Az utóbbi időben egyre gyakrabban „szenvedek” a sikerélménytől. Kellő naivitással elhitetem magammal, hogy 362 jó világítással közlekedő személygépkocsi közül kettőnek a lámpái azért égnek, mert olvasták a világítás szükségességéről írott „elmélkedéseimet”. Komolyra fordítva a szót, a lapok, tévé „propaganda”-jellegű kommunikációi is bizonyára hozzájárultak ahhoz, hogy egyre többen égetik a lámpákat reggel 8, sőt déli 12 órakor is, ha a látási, „láttatási” viszonyok úgy kívánják. A járókelők, járművezetők is jobban észreveszik a megfelelően kivilágított közlekedőt. Gondolom, a méretek miatt vélik észrevehetőnek a teherautókat, autóbuszokat azok vezetői, mert a lámpák nem égnek. Pedig itt az égőcsere nem is a vezető zsebét égeti (égetné). Valóban észrevehetők a nagyméretű járművek is, csak későn. A ködnek, esőnek, rossz látási viszonyoknak teljesen mindegy, hogy személy-, vagy tehergépkocsit kell láthatatlanná tenni. Javasolnám; tehergépkocsik, autóbuszok garázsajtóira szereljenek fel egy táblát, amin egész tömören csak annyi legyen fölírva; „Ne a világítással takarékoskodjunk, mert ezekkel a böliöm járművekkel nagyon nehéz megállni, ha későn veszik észre a gyerekeket, viszont ha a rendőr állitja le a Kartársakat, akkor olyanok lesznek, mint némelyik borítékos sorsjegy. Rögtön fizetnek”. Aki ezek ellenére sem. égeti a lámpáit, azt oktatóterembe ültetném be, ahol egy magnóról kellene előadást hallgatniok a megfelelő világítás szükségességéről. Még mindig jobb ezt hallgatni, mint esetleg a bírói Ítéletet. Sikerélményem erősen lanyhulni kezd, amikor „T”-jelzésü járműnek nem ég a lámpája. Sajnálom a „T”anítványt, mert a „T”anitója se „T”ud „T”ökéletesen veze„T”ni. Bérezés Jómmt «■- - Hú Panaszkönyv sincs zárórakor?
