Déli Hírlap, 1978. december (10. évfolyam, 283-306. szám)
1978-12-06 / 287. szám
/ jf; A legnagyobb szökőkút az NDK fővárosának centrumáb an... Három évig idegenben 2. Zászlós köszöntés Drezdában Egész éjszaka megyünk, hajnai vau, nine megpiuani- juK az Elba Keskeny csiKját, anogy eltűnik, majd felbukkan a ködharang alól. Meg mindig Csenszlovakiaban járunk, de már közel a német határ. A mozgóárus kávét> kínál, rövidital a vonaton nincs, a Munkaügyi Minisztérium csak sört engedélyezett az Utasellátónak. Hozott is jó pár rekesszel. Fogynak a lorintok, fogynak az útra kapott markáK. Tíz órája, hogy elindultunk ... Többen alszanak, a fejek jobbra-balra dőlnek, holnap már ágyban lehetnek. Páran cigarettáznak, s bámulnak ki a sötétbe. Mi járhat a fejükben .? Ötből egy hazajön... A magyar határőr jókívánságait, még nagyon sok jó tanácsot, az évek hosszú sora alatt több tízezren hallgatták végig. S hányán nein fogadták meg...? — Előfordult — mondja Horváth Vince —, hogy még itthon, az állomásról küldtük haza a fiatalt a magatartása miatt. Kem_ nyaralásra mennek ki...* ' Eszembe jut egy mondat, miközben a . nap már Csehszlovákia hegyei, dombjai fölé kúszik; lassacskán próbálja legyűrni az éjszakát és -a ködöt, amely niég nem nagyon hagyja magát: — Az NDK-ban legfőbb a munka — mondotta egy nemrégiben, három év után hazaérkezett fiú. — Na és a magatartás — tette hozzá. Mintha a munkaügyi osztályvezet ő szavait akarná igazolni. Statisztika, amit a megyei tanácson hallottam s jegyeztem fel: a kiutazó fiatalok húsz százaléka idő előtt tér haza. Italozás, munkahelyi fegyelmezetlenségek, verekedés áll a hazaküldöttek mögött. Természetesen akad olyan is, aki egészségügyi problémák, családi bajok miatt kényszerül hazajönni. Persze itthon — az utóbbiak kivételével — megkapják a büntetést, a fegyelmit. Szépek a lányok? Most, útban az új, soha nem látott munkahely felé, a kérdést még korai feltenni, de kiváncsi vagyok a véleményekre: — Mit gondoltok, milyen lesz az NDK-ban? — Azt mondják, egy üveg sör csak fél márka, az meg ugye még három forint sincs... A munka... — azt csak sejtjük. Fokozatosan kell belemerülni a nagy élvezetekbe ... — Ügy hallottam, szépek a német lányok. De nem akarok megnősülni. Vigyázni fogunk. Egyedül leszünk, meg kell gondolni mindent, nincs szülő a hátunk mögött... Berlinben, a magyar nagy- követségen, Hájra Gergely, az északi terület (Berlin, Odera- Frankíurt, Rostock) felelőse Is. a fiatalok felelősségéről, beszélt? — „Beleszabadulnak” a nagy önállóságba — igaz, mi is itt vagyunk, meg a régebben kint dolgozók is segítenek —, amire egész életükben vártak. Nem függnek a szülőktől, de hamar ráébrednek, hogy ez nem is olyan könnyű, mint ahogy gondolják. Mindenért meg kell küzdeni. Az országot, minket képviselnek a gyárakban, s a német városokban is. Emberformáló évek következnek ... Vendégek és vendégvárók 0 o — Guten Morgen! — újabb határőr, újabb határ. Ezúttal az utolsó. — Jó reggelt! — dörmög- jük álmosan. Megérkeztünk, német földön járunk. Az Elba itt már kiszélesedett, valóságos nagy folyammá vált. Uszályok, vontatóhajók sikla- nak a hullámok hátán. Kegyetlenül hideg van, de azért a vonat ablakai lehúzva. Szemünkbe csap a cfsípős reggel. NDK-zászlót lenget a szél a hajók árbocán, s amott is. a közúti határátkelő-állomáson. — Jó reggelt! — új nap, s három évig új élet köszön a vonat utasaira. — Drezda! — kiabál be a fülkébe Juhász György, aki a fiatalokat kíséri. — Aki itt száll le, készüljön. És meglepetéssel, igazán kellemes meglepetéssel szolgált az első város, ahol megálltunk: az állomás peronja • piros-fehér-zöld zászlókkal fellobogózva. Az „öregek”, a nagykövetség és az NDK vállalatainak képviselői várták a „kopaszokat”. A vonat továbbgördül: végcélja Lipcse. Mi Berlinbe tartunk ötven fiúval, akik a főváros legnagyobb gépjármű- karbantartó üzemében, a VEB KIB Kombinátban dolgoznak majd. (Folytatjuk) ILLÉST SÁNDOR A vonaton utazók közül negyvenhat fiatal tart Berlinbe, a KIB jármű javító üzembe. A már régebben ott dolgozó magyarok ma még Barkas mikrobuszl javítanak, az „újoncok” ünnepélyes fogadtatása holnap lesz. (Solymos László felvételei) Az újítómozgaíomról, a drótgyárban Mennyit ér egy ötlet? & A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja (Kiss József felvétele) A December 4. Drótmü- vea ailoti otthoni a vasasszakszervezet mellett működő Kohász Iparági Bizottság tegnapi ülésének. Részt vett az eszmecserén a vasasszakszervezet főtitkára, Herczeg Károly, s elnöke, Borovszki Ambrus is. Hogy miért éppen a drótgyárban ülésezett a Kohász Iparági Bizottság (a téma az újítómozgalom értékelése volt), arra jó választ adott a bizottság titkárának, Vas Ferencnek és Karlik Nándornak külön-külön mondott, de egyöntetű véleménye. Eszerint: Magyarországon száz foglalkoztatottra átlagosan tiz újítás jut, a kohászatban majdnem húsz. A kohászatban egy újítás hatvanezer forint kimutatható hasznot hoz, a December 4. Drótműveknél az eredmény meghaladja a kétszázezer forintot. Az iparági újítók egy-egy használható ötletükért 3200 forintot kapnak. A drótgyári ötletemberek tarifája ennek csaknem hatszorosa. A bizottság az ülést megelőzően széles körű vizsgálatot folytatott az iparághoz tartozó vállalatoknál az újítómozgalom feltérképezésére, különös tekintettel az „egy brigád — egy hasznosított újítás” kezdeményezés eredményeire. A vizsgálat elemezte a csepeli szocialista brigádok kezdeményezésének hatását, igyekezve átfogó képet adni a lassan-lassan megújuló újitómozgalomról, nem hallgatva el az akadályozó tényezőket sem. A vizs- gáláji „jelentés . megállapítja: „A statisztikai adatok bizonyítják, hogy az iparágban komoly hagyományai vannak az újítómozgalomnak. Az elért gazdasági eredményekhez, a műszaki fejlődéshez a hozzájárulása jelentős. Az elmúlt három év alatt az újításokból adódó hasznos eredmény, a költségcsökkentő megtakarítás meghaladja a 727 millió forintot.” Ám sem a jelentés, sem a bizottság nem volt megelégedve a lehetőségekhez és a szorító gazdasági feltételekhez mért előrelépéssel. Sokszor és sokan arra hivatkoznak egy-egy nagy ötlet meg nem valósulása kapcsán, hogy nincs meg a kivitelezéshez szükséges kapacitás. Továbbra is gond, hogy vastagodnak az irattartók, s nem egy, százezreket érő ötlet vész el az adminisztráció útvesztőiben. Külön témát, vitát érdemel, hogy helyes-e, jó-e. szégyellhető-e, hogy az újítót a részesedési alapból fizetik .. „ Az egyik hozzászóló találóan nevezte a kert alatt kilopott pénznek azt a javadalmazást, amelyet az újító jogosan vesz fel. Mert igaz ugyan, hogy az ötletért járó pénz a többiek borítékát vékonyítja; de az is biztos, hogy az értékmentő, s új értéket teremtő újítások. a ^kollektíva, pénzét, gazdagságát gyarapítják. A munkahelyek és a friss levegő A nem dohányzók védelmében löbb az utas Mint azt a Volán, illetve a MÁV illetékeseitől hiegtud- tuk, már eddig (december 4- ig) több utast szállítottak Miskolcról, illetve Miskolcra, mint az előző év hasonló időszakában. Korai lenne még a karácsonyi csúcsról beszélni, az előrejelzések szerint nagyobb forgalomra számítanak, mint tavaly. A műszaki-technikai előkészületeken túl vannak, a személyi állomány képes a várható karácsonyi forgalom lebonyolítására. Előadás a Fűzfőidről A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Miskolc városi szervezete csütörtökön 18 órától a „Körutazás hat földrészen'' szabadegyetemi sorozat keretén belül „A Tüziöld” című előadásátrendezi meg. Az előadó Rockenbauer Pál. a tévé munkatársa. Az előadás helye a TIT miskolci Kazinczy-klubja. India, Kína, Mexikó A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem E 6-os szín- ■ háztermében dr. Végvári Lajos művészettörténésszel találkozhatnak az érdeklődők december 8-án, 18 órakor. Előadásában India, Kína, Mexikó építészetéről szól. (Tudósítónktól) A Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottságának elnöke, Káli Lajos nyitotta meg a Dohányzás Ellen Küzdők Társaságának kibővített vezetőségi ülését, melyen dr. Adorján Imre főorvos, a mozgalom helyi titkára számolt be az eddig végzett tevékenységről és távlati célkitűzésekről. — A dohányzás mind nagyobb méretekben történő térhódítása ma már köz- egészségügy. Most, amikor a lakosság töbí> mint ötven százaléka dohányzik és a felnövő új generáció ezt az arányt még jelentősen emelni fogja, nyilvánvalóvá vált a társadalmi összefogás szükségessége. Minél nagyobb méreteket ölt a dohányzás szokása. annál szigorúbb lendeleteket kell hozni a nem dohányzók érdekeinek és egészségének védelmére. Az utóbbi években állami rendeletek jelentek meg és korlátozzák a dohányzást az élet bizonyos területein, időszakaiban. például iskolákban. gyógyító intézményekben, értekezleteken, közlekedési eszközökön, üzletekben, vendéglátóipari egységekben. A városi tanács dísztermét szjnültig megtöltő aktivisták közül többen felszólaltak és javaslatokat tettek. Többen felvetették, hogy a munkahelyi légkört károsan befolyásolják a dohányosok és nem dohányosok közötti konfliktusok. A dohányosok közül sokan úgy vélik, hogy a cigaretta megvásárlásával egyben a jogot is megváltják az élet minden területén való gátlástalan füstölésre, környezetszennyezésre. Ezért a legtöbb zárt munkahelyen, irodákban lehetetlen állapotok uralkodnak, mert a kiszolgáltatott nem dohányzók — akik szeretik a friss levegőt — éppúgy részesülnek a dohányzás ártalmaiban, mint füstöt eregető kollégáik. ■>— A dohányzás túlzott mértékű elterjedése központi rendelkezéseket sürget. Ajánlani fogjuk a Munkaügyi Minisztériumnak — mondotta Káli Lajos —. hogy vizsgálják meg. a különböző javaslatokat, mert a túlzott do-, hányzás miatt országszerte sok millió munkaóra megy veszendőbe a munkahelyeken. A munkahelyeken dolgozni kenyérkérdés, a dohányzás viszont nem jog, ha. nem haszontalan, rossz szokás. A friss levegőhöz pedig minden dolgozónak joga van. K. B.
