Déli Hírlap, 1978. december (10. évfolyam, 283-306. szám)

1978-12-30 / 306. szám

Lehet 35,7 százalékkal több?... A lyukói akna az é Több hírben megírtuk, több hírt adott róla az or­szágos sajtó is. A lyukóbá- nyai akna 135.7 százalékkal megnyerte az aknák közötti versenyt. Ezt ugyan hivata­losan nem írták ki. de az eredmények önmagukért be­szélnek. Ha csak a borsodi aknákat nézem, az utánuk következő putnoki 115,5 százalékkal áll a 2. helyen a rudolftelepi és az ormosbányai előtt. Az 5. helyezett Szeles-akna száza­lékos teljesítménye 109.9:. ★ Mindenki dudát rész... (Herényi felv.) J áltoznak a szabályozók (2) Szerényebb és differenciáltabb béremelések Jeles nap Diósgyőrben A szokottnál ts nagyobb fi­gyelem kísér-e a múlt héten a parlament téli ülésszakának költségvetési vitájában felszóla­ló Trethon Ferenc munkaügyi minisztert. aki az ugyancsak zsebünkbe vágó kérdésről a Kö­vetkezőket mondta: „A bér- és keresetszabályozás 1379. évi módosításai mind a korábbinál, mind A/. 1978. évinél szerényebb mértékű átlagos béi fejiesztest tesznek lehetővé. A bérpolitiká­ban semmiféle engedményt nem tehetünk. Ezért nem lehet kö­vetelmény teljesítmény nélküli bérnövelést végrehajtani. A bér- fejlesztés mér.ékét és a végre­hajtás időpontját úgy kell meg­választani. hogy gazdasági meg­alapozottságához kétség ne fér­hessen. A teljesítmények növe­lésének feltétele a végzett mun­ka szerinti bér- és keresetdif­ferenciálás erősítése. A jövedel­mek növelésében jelenleg ta­pasztalható egyenlösdi nem se­gíti elő a magasabb teljesitmé- n vekre való törekvést.” Kevés lesz a kitétel S hogy a miniszter szavai ezúttal nem pusztán kéré­sek, tanácsok, ajánlások, azt a január elsején hatályba lepő bérszabályozási intéz­kedések igazolják. Az. elő­irányzatok szerint 1979-ben a szabályozás hatására a no­minális (névleges) bérek a korábbi évek üteménél ala­csonyabb mértékben növe­kednek. Az elmúlt három évben a vállalatok a relatív bértö­meg- és a relatív bérszínvo­nal-szabályozásban automa­tikusan és garantáltan leg­alább évi 1,5 százalékkal emelhették a béreket. Ez. a béremelési lehetőség a vál­lalat munkájától és eredmé­nyeitől függetlenül biztosí­tott volt. 1979-ben ez a ga­rantált béremelési lehetőség megszűnik, bért csak akkor lehet emelni, ha a vállalat növeli a hozzáadott értéket, tehát fokozza gazdasági tel­jesítményét. Azpnban itt is szigorúbbak a követelmé­nyek. hisz.en nincs 1.5 szá­zalékos induló szint, s emi­att egységnyi béremeléshez a hozzáadott értéket az eddi­ginél nagyobb mértékben kell növelni. A rendelet ér­telmében a bolti kereskede­lemben és a vendéglátóipar- ban az 1.5 százalékos bér­emelési automatizmus meg­marad. mert e munkaterüle­teken az elmúlt években az átlagbér növekedése az ipa­rétól elmaradt. Ij számítási rendszer A központi bérszabályozás­sal dolgozó vállalatoknál a biztosított béremelés lehető­sége 4,5 százalékról 4 száza­lékra csökken. Itt azért eny­hébb a szigor, mert ezeknél a vállalatoknál a tapasztala­tok szerint egyébkénti s ki­sebb a béremelés lehetősé­ge. mint a relatív bértömeg és relatív bérszínvonal-sza­bályozás esetén. A béreme­lési teltételek szigorítását jelenti az is, hogy 1979-ben módosulnak a vállalati bér- tarlalék felhasználásának le­hetőségei is. Az új előírá­sok szerint csak azok a vál­lalatok használhatják fel bértartalékaikat, amelyeknél a szabályozás nem tesz le­hetővé 3 százaléknál na­gyobb béremelkedést. Válto­zik — emelkedik — a rela­tív bérszabályozásnál alkal­mazott számítási kulcs (coef- ficiens) is. U.25 százalékról 0.4 százalékra. Az ösztönzés erősítésére a bértömeg-sza­bályozásnál módosul a sá­vonkénti adótétel is. Nagyon fontos eleme az új intézkedéseknek, hogy 1979 első fél évében nem lesz le­hetővé vállalati bérpreferen­ciákat. az. év második felé­ben is csak akkor kerülhet •sor effajta támogatásra, ha a vállalatnál semmiféle forrás sem képződött a béremelés­re, ugyanakkor az adott ter­melői vagy szolgáltatói te­vékenység népgazdasági ér­dekből feltétlenül kívánatos. Ezekre a kivételes intézke­désekre azonban csak egé­szen rendkívüli esetekben, elszigetelten kerülhet sor. Reálbér, nominálbér Érdemes felidézni az 1979. évi népgazdasági tervnek a lakosság fogyasztásával, jö­vedelmével kapcsolatos szá­mait. A terv a lakosság fo­gyasztásának 2.5—3 százalé­kos növekedését irányozza elő. Az egy lakosra jutó név­leges jövedelem 7, a reáljö­vedelem 2 százalékkal, az egy keresőre jutó névleges bér 6. a reálbér 5 százalék­kal nőhet. (A két adatpór közti eltérést az okozza, hogy a béren kívüli ún. társadal­mi juttatások jövőre a bé­reknél jobban fognak nőni.) A névleges és a reálbér — illetve kereset közti jelentős eltérési pedig a fogyasztói árszínvonal emelkedése okoz­za, amelynek jövőre terve­zett mértéke 4,7—4,9 száza­lék. (Folytatjuk!) P. É. Acél és alapkő Ha valamelyik nagy nyugati fémtŐzsde hiénája megtudta, s miért ne tudlialía volna meg, hogy 1977-ben Magyarországon egyszerre és két különböző he­lyen két konverteres acélművet kezdtek építeni: bizonyára mo­solygott. Már hogyne mosolygott vol­na, hiszen az acéltermékek ára soha nem tapasztalt mélységre szállt, hiszen a beton-, rúd- idom- és abroncsacél tonnájá­éit 200 dollárt sem adtak a vi­lágpiacon. (Az idei árak ter­mékfajtánként és tonnánként már legalább száz dollárral te­tézik a tavalyi, év végi ára­kat.) LÉTKÉRDÉS AZ ÉPÍTÉS ^Diósgyőrben semmit sem bíznak a véletlenre. Az 1770- es gyáralapítás óta — külön­féle okok miatt — sokszor tűnt úgy, hogy be kell zárni a boltot. Az új acélmű épí­tésének parancsoló szükséges­sége már jó tíz esztendővel ezelőtt felvetődött. Közben megépült a nemesacél-hen­germű. Az Állami Tervbi­zottság 1975. augusztus 14-én határozott, hogy Diósgyőrben fel kell építeni egy kombinált technológiával működő, évi 920 000 tonna, nagyrészt mi­nőségi acél gyártására alkal­mas acélművet, azért, hogy az acélkészítés technikája fel­nőjön a hengerdéjéhez. hogy az acélhiány ne kérdőjelezze meg a több mint hárommil- liárd forintba kerülő henger- de diósgyőri telepítésének szükségességét, hogy az or­szág legelavultabb, leginkább balesetveszélyes Siemens— Martin acélműve múzeumi tárgy legyen. Tavaly és az idén is egy­millió tonna acélt adott a di­ósgyőri gyár. A legtöbb tőkés kohászati üzem viszont vesz­teséggel zárta az évet. A Közös Piac kohászajj üzemei­nek 1977. évi- vesztesége el­érte a 6 milliárd dollárt. A fém-futurológusok szerint jö­vője csak a legkorszerűbb technológiával dolgozó, minő­ségi acélokat előállító üze­meknek van. Vincze András, az Országos Tervhivatal fő­előadója írta egyik elemzé­sében: ..A magyar vaskohá­szat technológiai szerkezete jelentősen megváltozik azzal, hogv az LKM-ben és a Du­nai Vasműben a közeljövőben megkezdődik az oxigénkon- verteres acélgyártás. A kon­verterben előállított 1 kilo­gramm acélhoz feleannyi energia szükséges, mint a ha­gyományos martinkemencé­ben. Egységnyi idő alatt a konverterben tizenötször több . acélt lehet előállítani, mint a martinkemencében.” Targoncák, milliókért A Borsodi Vegyikombinát vezetősége a nehéz fizikai munkát igyekszik könnyebbé tenni; a szállítás, rakodás gépesítésére három és fél millió forihtot fordítanak. Azt remélik, hogy a modern rakodógépek megoldják a vállalat krónikus munkaerő­hiányát. De mindenképpen könnyebbé teszik a rako­dást ... Vadászok, turisták együttműködése Óvni vadat, fát, virágot Fontos együttműködési szerződést írt alá Lcndeczk.v László, a Borsod megyei Természetbarát Szövetség el­nöke, és Kiss László, a MA- VOSZ Borsod megyei Intéző Bizottságának titkára. A szer­ződés a szervezett természet- járók és vadászok közös fel­adatait rögzíti. — Ismertessék ezeket! — kértük fel Lendeczky Lászlót és Kiss Lászlót. — A szervezett turisták és vadászok egyaránt termé­szetimádók. természetjárók. Mindkét szervezet tagsága fokozott felelősséget érez a szabad természet, az erdők, a mezők, a vadon élő állat- és növényvilág, az erdei lé­tesítmények megóvásáért, megmentéséért. Ezek- a kö­zös érdekek adták az ötle­tet. hogy együttműködési szerződést kössünk, ezzel Is erősítsük barátságunkat, tag­ságunk aktivitását. A szer­ződésben rögzítettük, hogy közös találkozókat, túrákat, ismeretterjesztő előadásokat tartunk. Segítjük egymás te­vékenységét. mind a termé­szetben. mind hivatalos fó­rumokon. Közösen óvjuk az erdők, mezők vadállomá­nyát. a fákat, a virágokat, a madarakat, a mezőgazdasá­gi ültetvényeket, az útjelzé- seket, forrásokat. tűzrakó- helyeket, kilátókat, vadlese­ket. vadetetőket, sósokat. Ál­talában egymás tagságát és a nem szervezett természet- barátokat a szabad termé­szetben való kulturált vi­selkedésre, az írott és írat­lan szabályok betartására ösztönözzük. — Ügy véljük, a szerve­zett természetjárók különö­sen sokat segíthetnek a va­dászoknak . .. — Így is van. Hogy csak eív példát említsünk: sokat lehetnek az orvvadászok le­leplezéséért. Ám közremű­ködhetnek az apró- és nagyvadvédelemben is. A Társadalmi Erdei Szolgálat tagsága felfigyelhet a gya­nús elemekre és gépjármű­vekre, vagy például a vad­állományt károsító kóbor ebekre. Sokat számít majd ezentúl az is, hogy a ter­mészetjáró szakosztályok a vadászok érdekeit is figye­lembe véve szervezik őszi túráikat. — Mit várnak a két szer­vezet vezetői a szerződéstől? — Elsősorban azt. hogy még hatékonyabban tudjuk majd megóvni a szabad ter­mészetet a napjainkban di­vatos károsodásoktól. A szerződésben foglallak telje­sítését évente eavszer közö­sen értékeljük. Ilyenkor, ha szükséges, módosítjuk is a szerződést, esetleg újabb ele­mekkel gazdagítjuk. (nyikes) •tW$sk ......>'v-: jf: 1977. december 30. A kormány elnöke és a vezérigazgató. Elhelyezik a tízmilliard forintos acélmű alapkövét. (Herényi felv.) A Lenin Kohászati Müvek vezérigazgatója így érvelt az. egyik sajtótájékoztatón: ,,Az acélmű az LKM számára lét- , kér8®; megépülésével .viszont megerősíti és véglegessé teszi azt a sok évtizedes vezető szerepét, amelyet a hazai ne­mes- és ötvözöttacél-terme- lésben betölt. Az új acélmű­vel az LKM eléri az acélme­tallurgia világszínvonalát, an­nak is az élvonalába kerül.” A tereprendezést és alap­készítést 1977. augusztus 31- én kezdték meg. A mű ün­nepélyes alapkőletételének dátuma: 1977. december 30. RÉSZLETEK A FORGATÓKÖNYVBŐL Az egy évvel ezelőtti nevezetes napról minden hírközlő szerv beszámolt. A jeles nap forgatókönyve: 1977. december 30. 9 óra 30 perc: a lezárt urnát és a kü­lön garnitúra emléktárgyat a propagandaosztály megbízottja, két kohászöltözetben lévő KISZ- fiatal és egy rendész (polgári ruhában) kíséretével a főpénz­tárból a vezérigazgatói nagy tanácsterembe szállítja és o.t külön asztalon elhelyezi. A ta­nácsteremben 10 óra 30 perckor a vezérigazgató üdvözli a ven­dégeket, és tájékoztatója után bemutatja a lezárt urnába he­lyezett emléktárgyak második garnitúráját. (A mii leírása, a gyár története, a dolgozók mik­rofilmre vett névsora, friss új­ságok, minden címletű hazai pénz, egy üveg Tokaji.) A ven­dégek távozása után a közre­működők az urnát egy mikro- bússzál az alapkőletétel hely/- színére szállítják^ Az üreg mel­lé helyezett urnát két K1SX- fiutal és a rendész őrzi. Az üreg mellé elő kell készíteni: a fedökövet, a fed öl emezt, a habarcsos ládát habarccsal, új kőműveskanalakat és simító- kat, a helyszíntől távolabb egy dömper habarcsot, egy begya­korlott dolgozót a beruházástól. 11 órakor a vendégek elfoglal­ják helyüket a kijelölt terüle­ten. A díszelnökség helyét fog­lal az emelvényen. A zenekar az ünnepség megkezdéséig In­dulókat játszik. Az ünnepi beszéd után Maj- tényi elvtárs' felkéri Lázár György miniszterelnök elv társat és dr. Szeppclfeld Sándor ve­zérigazgató elvtársat az alapkő ünnepélyes letételére. A két KISZ-fiatal megemeli az urnát és megvárja, amíg Lázár elv­társ és Szeppelfeld elvtárs az urnához ér, akkor az urhát az üregbe helyezi. Ezután ki- \ akasztja a hordozó rúdra erő­sített láncot és két oldalra ki­áll. Ezt követően az erre kije­lölt dolgozó a márvány fedőla­pot és a lemezt az üregbe he­lyezi. A két KlSZ-íialal a ka­nálban habar esoja, majd a si- milót Lázár elvtársiak és Szép- pelfcld elvtársnak átadja, akik habarcsöntés és simítás után visszamennek az emelvényre. A zenekar indulókat játszik. Közben a vendégek autóbusz­ba szállnak. A vendégek távo­zása után az üreget a dömper­ből habarccsal beöntik. Egy rendészeti őr a beton megkö­téséig (24 óra) az üreget őrzi. OXIGÉNLÁNDZSAVAL FRISSÍTIK A hat futballpálya nagy­ságú, tízegynéhány méter mély munkagödörből az épí­tők egy év alatt a felszínre értek. Állnak már a tartó­oszlopok is. Az avatás 1982- ben lesz, de a beruházás el­ső lépcsője — az oxigénkon­verter és az üstmetallurguit berendezés — már 1980 vé­gére elkészül. De addig be kell építeni 17 400 tonna acél- szerkezetet, 12 500 tonna ce­mentet, s el kell helyezni 11 600 tonna gépet és beren­dezést. A megmozgatott föld mennyisége meghaladja a százezer köbmétert. A beru­házási csúcs időszakában, 1979-ben, a kivitelezői lét­szám kétezerre rúg. Csépányi Sándor, kohó- és gépipari miniszterhelyettes gyakori vendége Diósgyőrnek. Egyik interjúban azt mondot­ta: ..Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a kohászat termékszerkezetének átalakításáról szólva hang­súlyozta a minőség fontossá­gát. Ebbe az irányba me­gyünk. . . A Lenin Kohászati Művekben olyan kombinált acélművet építünk fel 1983- ig. ahol bármilyen minőségi acélfajtát elő lehet majd ál­lítani. A magvar kohászat a maga 3.8 millió tonnás acél- termelésével — és az egy lakosra jutó majdnem 400 ki­logramm acéllal — nem áll rossz helyen a világban.. .” Kétezerre, a most épülő és a tervezett kohászati beru­házásokkal sem leszünk ugyan a ..vas és acél országa” — állítja egy kesernvés meg­jegyzés—.de azért belépünk az acélt világszínvonalon elő­állító országok sorába. BRACKÓ ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents