Déli Hírlap, 1978. december (10. évfolyam, 283-306. szám)

1978-12-29 / 305. szám

STOP! KÖZLEKEDÜNK! Nyársforgató Jakab és meséi Nyomdák régen és ma A Gyulai Állami Levéltár igazgatója, dr. Szabó Ferenc történész-levéltáros írja: ,A nagy nyomdavállalatok 1948- ban végrehajtott államosítá­sa után ... került sor az 1949. évi 20. számú törvény- erejű rendelet értelmében a kisebb nyomdák köztulaj­donba, állami kezelésbe vé­telére: a végrehajtás 1949. december 29—30-án történt meg.” Ezzel a 46 évig működő Tevan nyomda megszűnt, de ma békéscsabai Kner Nyom­da néven tovább él. „ESETEIM" TEVANNAL Érdeklődéssel jártam végig a minap a békéscsabai Kner Nyom­dát, s búcsúzáskepp egy könyv­vel ajándékoztak meg. Címe: „A Tevan nyomda- és kiadó- vállalat történetéből”. Idehaza böngészni kezdtem hajdan tele­írt papírcetlijeim között, és a már-már sárguló lapokról jó né­hány Tevan-adat bukkant elő. A szegedi somogyi Könyvtárban — egyéb dolgok után kutatva — írtam ki a Délmagyarország 1913. január 24-i számából: „Tevan. Ezt a nevet föl kell jegyezni, ez nagy dologra hivatott, ez a kiadó legmerészebb talán egész Ma­gyarországon. Egymás után adja ki tehetséges írók müveit, és mind olyan, amilyet a budapesti kiadók sem igen produkálnak.” A főiskolán féléves anyag volt az ifjúsági és gyermekirodalom, többek között Anatole France Nyársforgató Jakab meséi. An­nak rendje és módja szerint el is olvastam. Mintegy fél év múl­va meghalt keresztanyám, s sze­gényes limlomját ránk hagyta. A könyvek között nővérem fe­dezett fel egy Tevan-kiadványt, egy csodálatos ... Jakab meséit, amiről később megtudtuk, hegy elnyerte az ,Év legszebb köny­ve” címet, tervezője pedig a kultuszminisztérium Pro Arte ki­tüntetését. A most kapott kiad­vány pedig közli Ortutay Gyulá­nak a fordítóhoz, Keleti Artúrhoz írt levelét: „Budapest, 1949. ja­nuár 4. Kedves Barátom! őszinte gyönyörűséggel olvastam szép és értékes munkáját, amely művészi formában tolmácsolja a magyar közönségnek Anatole France ma­radandó alkotását, a Nyársforga­tó Jakab meséit. Kérem, fogadja őszinte elismerésemet kitűnő, él­vezetes fordításáért és továbbítsa azt a kiváló illusztrátornak Hintz Gyulának és a Tevan Nyomda érdemes vezetőségének.” KNER, A KÖNYVRŐL A Szépirodalmi Könyvki­adó 1972-ben jelentette meg Kner Imre A könyv művé­szete című munkáját. Kner ebben fejtette ki elveit: „A művészi könyv nem kölcsön­vett eszközökkel készül, ha­nem a könyv saját elemei­ből” — hirdette, és ezért mindent a gyönyörű met­szésű betűkkel és a szedés­tükör pontosságával oldott meg. Tevan az illusztrált könyvek híve volt, s a mű­vészi könyvet valóságos mű­alkotássá kívánta tenni. Az elvek különböztek ugyan, de a szépet mindket­ten szerették. Ez, és a föld­rajzi közelség (Kner Gyo­mén működött) közel hozta őket. Igaz, 1915 és 1942 kö­zött mindössze 131 levélről van tudomásunk, de a kap­csolat személyes találkozá­sokra, kölcsönös családi láto­gatásokra, közös kiállítások és hosszabb utazások élmé­nyeire. telefonbeszélgetések­re is épült. Elek László — levelezésük, kapcsolatuk jó ismerője — egyik tanulmá­nyában így ír: „Az előretörő fasizmus sötét évei edzették keménnyé és kikezdhetetlen- né hosszú időn át érlelődő barátságukat. ... A tegező- dő, baráti viszony 1942. ta­vaszán Tevanék gyomai lá­togatásakor alakult ki kö­zöttük, amikor az internáló­táborok sötét réme már elő­revetítette fenyegető árnyé­kát.” A kapcsolatot széttörte a háború, az internálás, amely áldozatul követelte Kner Im­rét és feleségét. Talán ez is közrejátszott abban, hogy a nyomda neve Békéscsabán Tevan után Kner lett. MINDIG VÁNDORLÁSRA KÉSZ Ha valaki ma Békéscsabára utazik, vagy áthalad rajta, akár vonattal, akár autóbusszal, akár autóval (már a város bejáraiá- nál jóval előbb) észreveszi a to- ronyház-monstrumot, homlokza­tán a felirattal: Kner. Olyannyi­ra hozzá tartozik Békéscsabához, mint mondjuk Budapesthez a Halászbástya. Szegedhez a Dóm tér, Mlskolchoz az Avas. Ha azonban ma valaki végig­járja a békéscsabai Knert. hiába keresi a Tevan (Kner)-könyvek tanulmányaihoz, illetve a könyv­kiadást sújtó (i93ü-as évek eleji) gazdasági válsághoz. Ekkor ha­tározta el Tevan Andor, hogy megkezdi a csomagolóanyag- gyártást. A kezdetet a Wander Gyógyszer- és Tápszergyár je­lentette. Ma akár szobafalat dí­szítő plakátnak is kitennénk az akkori remekeket. Talán csak egyet emelnék ki a Ferrovalid, az Alucol, a venebis, a Legatin, a napidon ... és a többiek sorá­ból, a Legatint. A gyógyszert borító csomagoló-kép egészen sötétlila hátterű. Az előtér is a lilán nyugszik a majdnem fehér­től a halványliláig (még a koc­kakövek is azok). A háttér mo­numentalitását sötétsége adja, és ebben eltörpül egy ágy (ugyan­csak lila árnyalat), amelyen va­laki fekszik, jobb kezével fejét fogva. A kép bal oldalán egy valószerűtlenül sárga hold buk­kan elő a halványbarna árkád­sor három pillérjének egyike mö­gül. Fenn, szerény-fehéren a szöveg: „A fokozott ingerlé­kenységet csökkenti”,, s a zsinór­írás éles ellentéte az aljon levő, fáradt téglavörös felirat: LEGA­TIN. És ma? Aligha jelenik meg finomabb cigarettafajta, amelynek doboza, felirata nem a Knerben készül. A nemesebb borok üvegének címkéje, a gyógyszeresdobozok és címkéjük, a kiadvány- és könyvborítók sokasága, matricák milliói, naptárak regimentje csú­szik ki a modern, sokszinnyomó gépekről, gépsorokról. Szenteljünk egy percet ar­ra, hogy megnézzük a ke­zünkben levő cigarettásdo­bozt, borosüveg-címkét. Ke­ressük alatta a nyomda je­lét: KNER. Egy-egy termé­ken a jólismert emberalak is kivehető. Mindig vándor­lásra kész. A jövőbe ... (d. tóth) Műszaki KRESZ és a szilveszteri ital Január 1-től kötelező # A nyolcszínnyomó gépsor­nál ... utódait. Nincsenek. A Kner nyomda (békéscsabai központú) nagyvállalatot is elérte a profi­lozás végezete. Ma a könyvki­adás a gyomai üzem feladata. Békéscsabáé az egyéb, a nyom­tatvány és a csomagolóanyag. Persze, ez nagyon is kötődik Tevanhoz. Még pontosabban bécsi Néhány nap híján két éve, 1976. január 1-én léptek ér­vénybe az új KRESZ rendel­kezései. Köztük számos mű­szaki vonatkozású rendelet. Ezek egy részére a KPM tü­relmi időt adott, nem egyre két teljes esztendőt. Mi jár le 1978. december 31-én, mi kötelező 1979. január 1-től? A kérdésekre az alábbiakban adunk tájékoztatást olvasó­inknak. Nézzük elsőként, mit kell tudnunk a gépjármű egyik legfontosabb tartozékáról, a gumiabroncsokról. Eddig is kötelező volt, hogy a 0,75 métert meg nem haladó át­mérőjű gumiabroncs eseté­ben a teljes futófelületén — erre különösen ügyelnek ez­után — legalább 1 millimé­ter mély horonynak kell len­nie (a nagyobb átmérőjű ke­rekeknél 3 milliméternek!). Felújított gumiabroncsot a jármű első kerekein, vagy más kormányzott kerekeken használni szigorúan tilos! (Felújítottnak számít a fu­tózott gumiabroncs is.) Tilos január 1-től a szögbetétes gu­miabroncsok használata is, (útvédelmi szempontok mi­att). Az egyik legfontosabb új rendelkezés: január 1-től az összes motoros járművön, va­lamint a pótkocsikon: az azo­nos tengelyeken levő kere­kekre csak olyan gumiab­roncsok szerelhetők, amelyek méretei és egyéb műszaki jellemzői azonosak. Még többeket érint, hogy a személygépkocsi kerekeire 1979. január 1-től csak azo­nos (szerkezetű- (diagonál, vagy radiál) gumiabroncsok szerelhetők valamennyi ten­gelyen. Számos további előírást is tartalmaz az új műszaki KRESZ. Január 1-től az első hely­zetjelző lámpa csak színtelen (azaz fehér) vagy kadmium- sárga, az összes irányjelző lámpa pedig csak borostyán­sárga fényű lehet.- Az új esztendő első napjá­tól kezdve minden motoros járművet el kell látni olyan visszajelző lámpával, amely jelzi a távolsági fényszóró (reflektor) bekapcsolt állapo­tát.. Intézkedik az új műszaki KRESZ a járművek kürtje­inek hangerejéről is. Fontos, hogy a gépjármű hátsó kerekének sárvédőjét kiegészítő sárvédővel kell felszerelni. Ez nem lehet me­rev anyag, s a hátsó kere­keket hátulról teljes széles­ségben takarnia kell. Január 1-től minden mo­toros járművön készenlétben kell tartani a helyzet- és irányjelző lámpákban, a tompított fényszóróban, vala­mint a féklámpában használt izzólámpák minden fajtájá­ból 1—1 darabot, s az izzó­lámpa cseréjéhez szükséges szerszámokat. Ugyancsak tartalékokat kell beszerezni a járművön használt bizto­sítékok minden fajtájából is (1—1 darabot.) S most váltsunk át egy másik témára. Karácsonykor- meglepően jó! alakult me­gyénkben a közúti közleke­dési balesetek aránya, négy nap alatt, mindössze négy, sérüléssel járó baleset tör­tént Borsod megye útjain. Jó lenne, ha legalább így megúsznánk a szilvesztert, az újévet is. Gondoljunk ar­ra, hogy egyetlen pohár sör is másfél óra, s egyetlen fél­deci, vagy 2 deci bor is 2—3 óra alatt bomlik le a szer­vezetünkben. Egyetlen íélde- ei kisüsti pálinkának 3.5 órára van szüksége ahhoz, hogy a szervezet teljesen el­égesse ... Ehhez még hozzá­tehetjük azt az orvosi véle­ményt is, miszerint a fekete­kávé fogyasztása semmivel sem csökkenti az alkohol hatását! S gondoljunk arra is az elkövetkező ünnepnapokban, hogy számos gyógyszer — inzulin injekció, seduxen tabletta, tardvl tabletta stb. — fogyasztása után nem sza­bad gépjárművet vezetni! A gépjármű — veszélyes üzem. Ha az elkövetkező ün­nepnapokban beleülünk, használjuk, jusson ez eszünk­be. Ne tegyük kockára sa­ját életünket, és mások éle­tét egy-két pohár sör, vagy bor, egy-két féldeci, vagy stamp, rövid ital miatt! Ny. X. * * ★ Napirenden: az óvoda A Sátoraljaújhelyi városi Tanács V. B. ma ülést tart. A kórházi és az építőipari helyzetfelmérés mellett sort kerítenek az óvodai ellátás­sal kapcsolatos teendőkre is. Az elfogadott előterjesztések nyomán várhatóan javul Sá­toraljaújhely óvodai ellátá­sa. BELYEGGYUJTÉS A bélyeggyűjtők népszerű, ha­vonta megjelenő lapját, a Fila- téliai Szemlét 1979-ben még több gyűjtő fizetheti elő. A szövet­ség nagyobb gondot fordít az egyéb irodalmi kiadványok is­mertetésére is. Még elfogadnak előjegyzést a Magyar Bélyegek Monográfiája VII. kötetére, amely a gyűjtemények feldolgo­zásához, fejlesztéséhez nyújt majd segítséget. 1979. január 8-án hozza fprga- lomba a Magyar Posta, Albrecht Dürer halálának 450. évfordulója alkalmából, 281 ezer sorszámozott fogazott és 9410 sorszámozott fo­Ünnepi levél Szívem szerint nem vagyok rontója semmi örömnek, lám, most is ünnepi levelet írok. Egy nagyon régi karácsony­ról, amit lényegében elfelejtettem, de évenként legalább egyszer az eszembe jut. Már fájdalom, már indulatok nél­kül, mert a borzalmak emberséges jó­vátétele, hogy emlékké szelídülve, szé­pek is lehessenek. 1944. december: Budán még tartott az ostrom, falakból kibontott téglák dide­regtek, s lent, a Margit körúton, egy bombával kettészelt házban, a ketté­szelt lakásban a zongorán ép maradt egy váza. A véglegesnek tűnő romok között, az immár ajtótlan, ablaktalan szobasarok, ahová ember többé nem is mehetett, olyan volt, mintha gúnyolód­ni odaguggolt volna a béke. Tizenkét éves gyerekként nem volt különös érzékem a rejtett összefüggések felismeréséhez. Egyszerűen éhes voltam, fáztam, féltem, s bármennyire nem illik meggyónni ilyet, rühes voltam és tetves is. Vízért indultunk a Rózsadombról, le a Lukács-fürdő forrásához, mert a for- i rások akkor sem vettek tudomást a há­borúról. éltek, a maguk törvénye sze­rint. Négyen indultunk, de közben lőni kezdték a Zárda utcát, kerülővel kellett visszamennünk. Hárman értünk haza. Az utolsó ötszáz métert több mint egy óra alatt, sűrűn hulló hóesésben tettük I meg, de vittük az immár feleslegessé t lett kannákat. Felnőtté kellett lennem . ahhoz, hogy megértsem: az a kanna ak­kor éppen olyan volt, mint a zongorán a váza ... Szívem szerint nem vagyok rontója semmi örömnek, és ha most az ünnep­nek írok levelet, ha engedek az emlé­kezés szelíd ingerének, akkor nem te­szek mást, mint lerovok valamit a haj­dani kisfiú tartozásából. Nem teszek mást, mint visszakövetelek abból, ami­vel nemzedékünknek a régi karácso­nyok adósok maradtak. Kályhámban dorombol a tűz. függö­nyök zárják a kinti világot, és ez a világ engedelmesen kívül is marad, mert hiába nem volt gondtalan ez a karácsony sem, sajgásnyira sem súlyos az emlék. Két fiam neszez körülöttem. Es neszez, él, ott van az egész család körülöttem. Hajdan volt gyerekek okos szeméből csak emlékként néz az éhség, a félelem, a gond. A mi gyerekeink szemében leg­feljebb ünnep előtti kíváncsiság van, esetleg a már titokban megvallatott szekrények mélyére dugott meglepeté­sek cinkos tudása. A Jézuska akkor ne­künk havat, ostoba haláloktól megváltó havat, s anyám csodálatos gazdálkodá­sából két-két szem fényes papírba cso­magolt kockacukrot hozott. Ha nem látom az idei ajándékvásárt, akkor talán eszembe se jut levelet írni a karácsonynak, de hát láttam. Eszem­be se jut írni. ha nem látom a kará- csonyt-várást hömpölyögni az utcákon, torlódni az üzletekben, de láttam. Mes­terségemből adódón krónikása voltam ennek az évnek. Tudom a gondjait, de emberként megértem, hogy éppen az év végi ünnepekkor könnyelműbbé lesz szinte minden ember. A hajdani kisfiú elégtétele ez. Nemzedékünk elégtétele. Karácsonyi békémhez nincs szüksé­gem az egykori kisfiú emlékeire, de ha ünnepek után évet kezdünk, akkor igen­is szükségünk lesz az emlékezni tudó nyugtalanságra. Aki emlékezhet, annak az emlékeire, hogy hasonlítani tudjon, aki csak tanult korokról, annak a tu­dásra, hogy megérteni, valóságot mérni tudjon. A világ számos helyén ma is bomba szel ketté házat, s ha mi türel­metlenek voltunk, mert ünnep előtt nem kaptunk rizst, akkor a természetes jó­kedven rontó bosszúság sem felejtetheti el velünk, hogy maréknyi rizs híján emberek halnak éhen. Azt írtam, hogy nincs szükségem a karácsonyi békéhez a hajdani kisfiúra. Nem igaz, hiszen az emlékeink és a ma, a tegnap tudása nélkül nincsen érték. Az ünnep akkor érték, ha ad valamit, de csak akkor ér­ték, ha többet ad, mint drága ajándé­kot. Nekem kegyetlen fintora a véletlen­nek: amíg levelet írok a karácsonynak, a szekrényben megtalált két villogó géppisztollyal (nagy a család, sok az ajándék) szitává lő a két fiam. Fintor ez, hiszen hosszú évekre akartam beké kívánni a karácsonyoknak. Ajándék­ként, és az emberiség nevében kérvé­nyezőként. BARTHA GÁBOR I HSUSUINM e «58 * «HMSaUHA gazatlan példányban, a több szí­nű ofszetnyomással készült — itt bemutatott — bélyegblokkot. A blokk névértéke 20 forint, Cziglényi Adám keretrajza alap­ján, az Állami Nyomdában ké­szül. A blokkban levő bétyeg Dürer Táncoló parasztpár című rézmetszetét ábrázolja, barna színnel. ★ Az ÁFOR Észak-magyarországi Központjának „Kállai Éva” bri­gádja önálló bélyeggyűjtő kört hozott létre. A kör elnökévé Bé­késiné Juhász Juditot, míg tit­kárává Kondi Gyulánét válasz­totta meg a tagság. A köri ösz- sze jövet eleket az ÁFOR miskolc- perecesi irodaházában tartják meg, minden hónap második szerdáján 14 órakor, örvendetes, hogy a bélyeggyüjtés tovább hó­dít a szocialista brigádmozgalom- ban, s mint a példa mutatja, a ,,Kállai Éva” brigád — megtart­va első bélyegbemutatóját — máris nagy lépést tett a közmű­velődési határozat sajátos for­mában való megvalósításához. Bizonyára lesznek követőik. A bélyeggyűjtők szaklapja, a Filatéliai Szemle januári száma új köntösben, kétszínű nyomás­sal jelenik meg. Az olvasók bi­zonyára nagy érdeklődéssel vár­ják az 1979. évi bélyegkibocsá­tási tervet, melyről Juhar! Ist- vánné postavezérigazgató-helyet- tcs nyilatkozik a lap főszerkesz­tőjének. Ezenkívül számos érde­kes cikkből bővíthetik ismeretei­ket a gyűjtők. V. GY, # A Kner Nyomda előcsarnokában márványoszlopokon cso­dálatosan szép betűk hirdetik a mesterséget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents