Déli Hírlap, 1978. december (10. évfolyam, 283-306. szám)

1978-12-20 / 299. szám

Munkásvédelem Miskolc üzemeiben 3 Kik a munkatársak? Szakmai találkozót rendez­tek ma délelőtt a Technika Házában a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság mérvéi szervezetének sze­mélyzeti vezetői. A klub ven­dége. Eperjesi István, a Ko­hó- és Gépipari Minisztéri­um személyzeti főosztályának vezetője A szelektív fejlesztés személyzeti és káderpolitikai | összefüggései a kohó- és gépiparban címmel tartott előadást, amit konzultáció követett. Ezután került sor a jövő évi munkaprogram } megvitatására, és annak el- ' fogadására Vasutas véradók Véradóünnepséget tartanák ma délután a MÁV Miskol­ci Igazgatóságának kultúr­termében. Az önzetlen élet­mentőket, a többszörös*vér­adókat dr. Pásztor Pál igaz­gató köszönti, majd kitünte­téseket és jutalmakat adnak át. 4r Karácsonyfára való. (Kerényi László felvétele) A lemezjátszó hangszedő- tüje letapogatja a barázda finom változásait, amelyek a hangszedőben elektromos jel­lé alakulnak, s ezek a jelek működtetik — felerősítés után — a hangszórókat. A feladatra • kétféle megoldás alakult ki: készítenek kris­tály (vagy keramikus), illet­ve elektromágneses hangsze­dőket. A kristály han «szedőket az általános igényeket kielégítő lemezjátszókba építik be, mert gyártásuk egyszerűbb, olcsóbb. Jellegzetességük, hogy a tűt (amely rendsze­rint zafírból készül) három- hétgrammnyi súlyerő tartja a barázdában. A tönkrement hangszedőt kizárólag csak azonos típus másik példá­nyával lehet pótolni, más gyártó hangszedőjét nem le­het a lemezjátszóba besze­relni. Az elektromágneses hang- szedő sokkal bonyolultabb, óm lényegesen jobb hangmi­nőséget ad. Ilyen hangszedő­vel —, ha az jó minőségű, és a lemezjátszó többi alkatré­sze, valamint az erősítő és a hangsugárzók is kifogásta­lanok — el lehet érni a „Hi­Fi" hangminőséget, azaz a természethű hangátvitelt. Va­lamennyi technikai jellemző tekintetében, amelyekkel egy hangszedő minőségét le lehet írni (például: a frekvencia- átvitel egyenletessége, a tor­zítások mértéke, sztereóban a jobb és a bal csatorna jó el­különítése, a hanglemez igénybevétele, a szélsőséges zenei effektusok visszaadása stb.), . az elektromágneses hangszedő jobb eredménye­ket ad, mint a kristályos rendszerű. A tű, amely gyé­mántból készül, csupán egy— három gramm erővel nyo­módik a lemez barázdáiba, tehát kíméli azt. A hangszedő ára a lemez­játszóénak egyharmad-fele is lehet, s mert az elektromág­neses rendszer önmagában még nem garantálja a kiváló minőséget — ehhez a jó , konstrukció és az igen gon­dos gyártás is e len ved he tét­len —, a különböző gyárt­mányok között érdemes vá­logatni. A Nagyító novemberi szá­mában közli az elektromág­neses hangszedők tesztjét. A minőségvizsgálatban azok a típusok szerepelnek, ame­lyeket a szaküzletek a for­galomban levő lemezjátszók­hoz tartalék alkatrészként, vagy önálló típusként árul­nak. Tíz hangszedő kapott minősítést, de szó esik né­hány olyan típusról is, ame­lyek már, vagy még nem kaphatók. Kiválónak a Shure V 15 IIl. (7800 Ft) 'bizonyult, s ettől alig maradt le, bár jó minő­sítést kapott, a Shure M 91 ED (3180 Ft) típus. A két Shure-típus jellemzőinél va­lamivel kedvezőbbnek bizo­nyultak a Japan Piezo Co. Ltd. cég YM 113 típusjelű hangszedőjének adatai, de ez az 1630 Ft-os termék körül­belül 2 grammos tűerőnél működik jól, míg a Shure- hangszertők • csupán 1—1,2 grammal terhelik a hangle­mezt. A minőségi sorban közepes minősítéssel az YM 108 kö­vetkezik (szintén Piezo- gyártmány, ára 571 Ft), majd az Excel ES—170 F típus (732 Ft), bár ennek egyik példá­nya nem bizonyult megfele­lőnek. Közepest kapott a 3—3 grammal működő Lenco M 100 (560 Ft) és a Piezo YM 118 (480 Ft), valamint két drága hangszedő: a Supra- phon VM 2101 (1580 Ft) és a Philips GP 400 Super M (2640 Ft) is, A némelyik Akai lemez­játszóba beépített Andiv- technica 1 APC—5 hangszedő (696 Ft) nem megfelelő mi­nőségű, mert a lemez maga­sabb hangjait nem képes visszaadni. Látható, hogy az elektro­mágneses hangszedő kényes teimék, abban az értelem­ben is, hogy kíméletes, fi­nom bánásmódot igényei, de abban is, hogy az ár nem mindig szolgálhat iránymu­tatóul a minőség megítélésé­ben — a drágább nem min­den esetben jobb. Ha rend van t és fegyelem Általános és munkavédelmi vonatkozásban gyakran hal­lani vezetőktől, hogy nem lehet fegyelmet követelni, mert el­mennek a munkások. Ebben van valami igazság, de hová mennek? Oda, ahol a fegyelem lazasága, a fegyelmezés kö­vetkezetlensége számukra jobb helyet jelent. És hová men­nek akkor, ha mindenütt egységes lesz a szemlélet és a cse­lekvés a fegyelem, a rend megszilárdítása érdekében? A munkások többsége nemfcsak ..eltűri" a legyeimet, hanem igényli a vezetőktől annak megszilárdítását. Sok súlyos balesetet lehe­tett volna elkerülni, ha a megfelelő belső szabványok, technológiai utasítások ki­adása, végrehajtásuk menet­közben! ellenőrzése megtör­tént volna. A KÖZÖNY ÉS A HOZZÁ NEM ÉRTÉS Gyakran fordul elő baleset egyedi jellegű emelési, meg­kötési műveletek elvégzésé­nél, de nem ritka az üzemen belüli vasúti, gépjármű- és targancaforgalom szabályai­nak be nem tartásából, a ma­gasban dolgozók védőeszköz­használatának elmulasztásá­ból származóan. Itt kell meg­említeni a munkavédelmi ismeretek hiányosságait is. Sok helyen sablonos, gépies és formális a gyakorlati ok­tatás a műhelyekben. Külö­nösen veszélyes ez az új dol­gozók esetében. Kellő színvo­nalú és rendszeres oktatás hiányában ávakran alkalmaz­nak helytelen módszereket, veszélyes fogásokat, melyek közvetlen okozói a balesetek­nek. Jellemző, hogy az ösz- szes üzemi balesetek több, mint 40%-a 30 éven aluli dolgozókkal fordul elő. Az adott munkakörben eltöltött egy éven belül történik a balesetek túlnyomó többsége, mely nyilvánvalóan össze­függ a szakképzetség és a be°vakorlottság szintiével. Sok baj forrása a közöny, a hozzá nem értés, a meg nem értés is. Nem beszélve a helyenkénti és időnkénti nagyarányú túlóráztatások­ról, negyedévi, év végi „haj­rákról", amikor a felfokozott munkatempót nem követik fokozott védelmi intézkedé­sek. Az éves intézkedési tervek munkavédelmi fejezetében tervezett intézkedéseket — a IV. ötéves terv időszakára elő­irányzott 2,2 milliárd -forint költségíelhasználását 20%- kal meghaladva — túlteljesí­tették a vállalatok. Az V. öt­éves terv időszakára hason­ló nagyságrendű összeget terveztek, melynek időará­nyos része felhasználásra ke­rült. ÉRTÉKELNEK, BESZÁMOLTATNAK A pártszervezetek döntő többsége nagyon fontos poli­tikai feladatnak tekinti a munkásvédelem helyzetének javításával, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésével kapcsolatos intézkedések végrehajtásának elősegítését és ellenőrzését. Az üzemi pártbizottságok és alapszervezetek rendszeresen értékelik a munkavédelmi helyzetet, beszámoltatják a gazdasági vezetőket a tett in­tézkedéseikről, és azok vég­rehajtásának állásáról. Je­lentős segítséget adnak azzal is, hogy a munkavédelmi mi­nősítést tárgyaló fórumokon véleményt nyilvánítanak, se­gítik a helyes szemlélet ki­alakítását. Szorosabbá vált az együttműködés a szakszerve- , zeli «zervekkel. Azokon a te- ; rületeken, ahol a part-, a gaz­dasági vezetés és a szakszer­vezet napirenden tartja a munkásvédelem feladatainak megoldását, ez a munka ered­ményekben is megnyilvánul. Külön is ki kell emelnünk a szakszervezetek kezdeménye­ző, segítő, nevelő és ellenőr­ző szerepét. Munkájuk ered­ményességét és értékét • az sem csökkenti, hogy a bal­eseti helyzet alakulása ilyen hullámzó képet mutat. Álta­lában javult megelőző te­vékenységük, erősödött segí­tő, ellenőrző munkájuk. Te­vékenységükben egyre in­kább támaszkodnak a dol­gozó kollektívák segítőkész­ségére. KINEK A KÖTELESSÉGE? Az egészséges és biztonsá­gos munkafeltételek megte­remtése, a munkavédelmi kö­vetelmények és előírások megtartása elsődlegesen az állami, gazdasági vezetők feladata, kötelessége. A Szak- szervezetek Országos Taná­csa 1978. november 17-i ülé­sén áttekintette a munkavé­delmi helyzetet, összegezte a tapasztalatokat és határozat­ban jelölte meg a munkavé­delem fejlesztésének fő irá­nyait. Szükséges, hogy a ha­tározatban foglalt feladatokat minden érintett szerv és szer­vezet, de a dolgozók is szé­leskörűen megismerjék, meg­valósításukat összehangoltan, megfelelő munkamegosztás­sal eredményesen teljesítsék. A munkavédelem, mint társa­dalompolitikai kérdés tartal­mazza mindazon követelmé­nyeket, melyek közvetlen célja a dolgozók életének, testi épségének, egészségének és munkaképességének fenn­tartása, megóvása. Ennek elő­segítése a munkások iránti alapvető kötelességünk. A munkavédelem állami feladat, de segítése, koordi­nálása és ellenőrzése a párt- szervezetek és szakszerveze­tek munkájának jelentős ele­me. A munkavédelmi tevé­kenység nagy erőforrása volt ,7, , ■mmr'xr-tnam- ■ és maradt a dolgozók saját maguk és társaik testi épsé­géért érzett felelősségének fokozása, a munkavédelem társadalmasítása. KOVÁCS MIHÁLY a Miskolc városi Pártbizottság politikai munkatársa — ...... t Maguknak építették. Lőtér a pincében Számos figyelemre méltó eredményt ért már el kü­lönböző versenyeken az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat MHSZ lövészklubja. Tegnap délután ncgy órakor átvehették az ÉAÉV dolgozói által több száz óra társadalmi munká­val épített komplett lőter- met. A vállalat Lorántify Zsu­zsanna utcai munkásszállója egyik épületének pincéjében A Miskolci Köztisztasági Vállalat értesíti Miskolc város lakosságát, hogy / v DECEMBER 24-ÉN szemétszállítást végez a »ét'ői járat: napnak megfelelően. Kéri a vállalat a lakosságot, hogy a szemétgyűjtő edény- leteket időben készítsék ki. December 25-én és 26-án a szemétszállítás szünetel. MISKOLCI KÖZTISZTASÁGI yALLALAT jjr A szálló pincéjében kialakított lőtér egy részlete mától a kispuskalövők, a légpuskások és pisztolyosok edzhetnek, versenyezhetnek a lehető legkorszerűbb körül­mények között. A vállalat MHSZ lövészklubjának mun­katársai már a tervezésnél figyelembe vették a tömeg­sport, a brigádok közötti ver­sengés kívánalmait, és a lő- teret úgy alakították ki, hogy a légpuskások és a pisztolyosok akár egymással szemben is lőhetnek (persze egy közéjük állított speciális fal választja el a kétlőteret). A lőpálya átadásával azonT ban nem fejeződött be az, 1200 személyes munkásszálló sportolási lehetőségeinek bő­vítése. Elkezdték a szálló mö­götti térület földmunkáit, ahöl különféle labdajátékok­ra alkalmas pályákat képez­nek ki, de már pingpongoz­hatnak a gyors mozgást ked­velők az utolsó épület pincé­jének folyosóján, ugyanitt a kényelmesebbek számára rexasztalt is felállítottak. És a következő terv? Au­tomata tekepálya! A lemezjátszó árának fele... Hangszedők

Next

/
Thumbnails
Contents