Déli Hírlap, 1978. december (10. évfolyam, 283-306. szám)

1978-12-20 / 299. szám

Az utcán és a munkahelyeit Zajtérkép Miskolcról is „Zajtérkép” készül: befe­jezéséhez közeledik az a nagyszabású méréssorozat, amelyet — KGST együttmű­ködésben — az Országos Közegészségügyi Intézet, a megyei KÖJÁL-okkal kar­öltve végez. A nemzetközi viszonylatban is ritkaság- számba menő vizsgálat során a szakemberek Budapesten. Debrecenben. Győrött, Mis­kolcon. Pécsett és Szombat­helyen több mint ö'ezer la­kostól kértek, illetve kérnek kérdéseikre választ. A többi között külön kér­déscsoportot állítottak ősszé a nappali és az éjszakai, vala­mint a nyitott, illetve csu­kott ablaknál érzékelhető za­jok mérésére. Tájékozódnak a KÖJÁL-ok munkatársai a munkahely zajviszonyairól is, kérdéseket tesznek fel a fá­radékonyságra, az éjszakai al­vásra vonatkozóan. A fáradé­konyság. a fejfájás, a külön­böző gyomorbánlalmak. a na- gyothallás és a megengedett­nél nagyobb utcai és lakáson belüli zajok között ugyanis kapcsolat mutatható ki. Ezért számos kérdés foglalkozik ez- /zel a témával. A kérdésekre adott vála­szok számitógépes feldolgozá­sa és értékelése a jövő év fel­adata. A kapott értékek alap­ján több megyei KÖJÁL a városok zajtérképének elké­szítését tervezi, hogy — egye­bek között — a városterve­zők rendelkezésére bocsássa. Néhány évvel ezelőtt már folytatott hasonló vizsgálatot az OKI a fővárosban. Deb­recenben. Dunaújvárosban. Győrben, Szegeden és Szom­bathelyen. s bizonyos rész­adatok Pécsről és Miskolcról is rendelkezésre állnak. Ezen azt jelezték hogy a zaj a leg­forgalmasabb utak mentén a kívánatos 50 decibellel szem­ben meghaladja a 80 deci­belt. vagy szaknyelven mond­va: a 80 decibel-á-t. Az is igazoltnak látszott, hogy né­hány új városrész lakóinak nyugalmát nem a helyi, ha­nem az átmenő közúti forga­lom zavarja. A most befeje­ződő vizsgálat . minden bi­zonnyal megerősíti ezeket a következtetéseket és újabbak megfogalmazásához ad ala­pokat. A mo=t befejeződő vizsgálat minden bizonnyal megerősíti ezeket a következ­tetéseket és újabbak megfo­galmazásához ad alapokat. Várhatóan lényeges újabb is­mereteket szolgáltat a' felmé­rés a gépjármű-közlekedésből eredő zajnak az emberre gya­korolt terhelő hatásáról is. Lényegében azonos mód­szerrel hasonló vizsgálatok folynak ezekben a hetekben/ hónapokban Moszkvában, Ki- jevben és Prágában. A TVK új üzeme Cél: a mellékíemékek leldolgozása Üj üzemrésszel bővül a le­tt ijt városi Tiszai Vegyikom­binát olefingyára: a gyártás során keletkező mellékter­mékek feldolgozására. Az olefingyárban évente 250 ezer tonna etilén és 125 ezer tonna propilén ké­szül. Ezek melléktermékként pedig évente 200 ezer tonna pirolízisbenzin és 80 ezer tonna, úgynevezett C—4 frakció keletkezik. Az új üzemben butadiént. izöprént és benzolt nyernek belőlük, s ezzel feldolgozatlanul csak a motorbenzin komp­ressziótűrésének javítására használható melléktermékek értékét többszörösre növe­lik. A C—4 frakcióból ké­szül például a hazai miű- gumigyártás egyik fontos alapanyaga. A pirolízisben- zinböl izöprént és benzolt állítanak elő. A benzolból a Dunai Kőolajipari Vállalat­nál krisátlybenzolt, egy fon­tos vegyipari alapanyagot készítenek majd belőle, részben hazai félhasználásra, részben exportra. A félmilliárdos beruházás építészeti munkái befejeződ­tek. rövidesen hozzákezde­nek a technológiai szerelés­hez. jfc Ez a harcsa ugyan nem kapitális, de egy karácsonyi asztal dísze lehet. ., (Solymos feli'.) Lesz hek, mák, tyúk — de nem lesz vörös bor r Etel\ ital az ünnepi asztalra (Folytatás az 1. oldalról) Miskolci Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat, Mátyás Lajos igazgató: — Kenyérből. péksüte­ményből az ellátás rendben, s tejből, tejtermékekből is igény szerinti mennyiséget tudunk vevőink rendelkezé­sére bocsátani.' Karácsonyra 170 mázsa marhahúst, 1030 mázsa sertéshúst, 400 má­zsa húskészítményt és 100 mázsa kocsonyahúst rendel­tünk botijainknak." Ez várha­tóan kielégíti az igényeket. Vágott baromfiból . a ba­romfiipar a teljes választé­kot kínália, a karácsonyi kí­nálatot színesíti a 150 mázsa előhűtött pulyka és tyúk. To­jásból. élöhalból és tonhalból a-z ellátás biztosított. Mirelit­árukból mintegy 30-fé’ével rendelkezünk. mák igény szerint van. a dióbélellátás viszont a kislerme’öi felho­zatal függvénye. Tizenkét­ezer darab fé'kész pisla ta- torta áll a vásárlók rendel­kezésére boltjainkban, palac­kozott borokból, sörből, üdí­tőkből és pezsgőből — a vó- rée borok és vörös pezsgők kivételével —- a kínálat ki­elégítő. Szaloncukorból mint­egy ezer mázsa érkezett, ez várhatóan elegendőnek bizo­nyul. a csokoládé-függelékek kínálata az igényeknek meg­felelő lesz. Állatforg ilmi és Húsipari Vállalat, Miskolci Húskombi­nát. dr. Ormos Imre főköny­velő: — A leá’lás ellenére min­den reményünk megvan ar­ra. ljogy a társvállalatok se­gítségével mind a tőkehús, mind a húskészítmények iránti igényeket ki tudjuk elégíteni megyeszerte. A tröszt utasítása . érte’méhen ugyanis a kijelölt hal társ­vállalatnak kiemelt ellátást kell biztosítania Borsodba, még saját megyéjük el látá­sának rovására is. Kará­csonyra 6 vagon marha- és 31 vagon sertéshús, valamint 18 vagon keretes és kereten kívüli húskészítmény bizto­sítja a megye lakosságának ellátását. Ez mintegy 3 szá­zalékkal nagyobb mennyiség, mint az elmúlt években volt. Halértékesitö Vállalat mis­kolci fiókja, Müller István fiókvezető-helyettes: — A Hortobágyi Állami Gazdaság tavairól harcsát, pontyot megfelelő mennyi­ségben kaptunk, péntektől sültőt is árusítunk. A fentiek mellett tengeri halat — hek — és tonhalat is tudunk bizto­sítani vevőinknek. Miután ilyenkor, karácsony táján ugrásszerűen megnövekszik a kere.s'et, felkészültünk en­nek kielégítésére is. Eger-Mát ra vidéki Borgaz­dasági Kombinát. Tóth Gyula kereskedelmi főosztályvezető: — Köztudott, hogy az ellá­tás á termelés függvénye. Amíg ko'-ábban a vörös bo­rok kereslete öt százalék kö­rüli volt, az utóbbi három évben robbanásszerű iz'és- változás következett be. s 25 százalék körülire ugrott. Ezt a terme’és nem tud'a kö­vetni. Étekkel ekelőtt meg­kezdődött a bikavérorogram. a telepítések várhatóan kél év nyúlva már megfelelő el­látást biztosítanak. Addig sajnos az igényeknek meg­felelő kínálattal nem tudjuk kielégíteni vásárlóinkat. T. Z. % V» A DH várospolitikai fóruma Jött is hslloiip könnyedén...” Régi és új, 1949-ben érkeztek a felszabadulásunk utáni első trolibuszok a Szovjetunióból. Mint a kép is mutatja, azóta sokat változott, tökéletesedett ez a jármű Annak idején sláger volt a troli is és a róla szóló dal is: „Troli-trolibuszra vártam én Jött is halkan, könnye­dén ..Ez a táncdalszöveg is éppoly bugyuta, mint a többi, de benne van a troli­busz egyik lényeges tulaj­donsága: halkan jár. Nap­jainkban reneszánszát éli e közlekedési eszköz, az öt ki­emelt vidéki nagyvárosban is latolgatják, hogy érdemes-e alkalmazni. A mellette szóló érvek közül talán a legfon­tosabb a környezetvédelem. A közelmúltban Miskolcon, a Technika Házában hangzott •el — tudományos szintű — előadás, a trolibusz-közleke­dés előnyeiről és hátrányai­ról. Első kézből kaphattuk a tájékoztatást, hiszen az elő­adó Zsiga Sándor, a Szegedi^ Közlekedési Vállalat főmér­nöke volt, Szegeden pedig 1979-ben elindítják a kísér­leti vonalon a trolikat. Már a harmincas években Kevesen tudják, hogy Bu­dapesten, közelebbről: Bu­dán már a 30-as években járlak trolibuszok. A kora­beli filmhíradó tanúsága sze­rint gyorsan megkedvelték a fővárosiak at új közlekedési eszközt, szépen induló kar­rierjét azonban derékba tör­te a háború. Aztán jöttek az újjáépítés évéi. és csak 1949- ■ ben jelentek meg ismét a — szovjet gyártmányú — áram- szedös kocsik a főváros ut­cáin. Akkoriban, vagy vala­mivel később született a be­vezetőben idézett dalocska is. Az első trolibuszvezető nő — a korabeli újságcikkek, riportfotók, filmkockák sze­rint — valóságos sztár lelt. Űjabb és újabb vonalakon indították el a nesztelenül suhanó kocsikat, és úgy tűnt, hogy ez előtt a közlekedési eszköz előtt igen szép jövő áll. A hatvanas években azonban — hosszas viták után — leállították a fej­lesztést. s a főváros számos negvedében autóbuszok vál­tották fel a trolikat. Nem érdemes firtatni ma már, mennyire vojt megalapozott ez a döntés. Beszéljünk in­kább arról, hogy napjaink-' ban miért került ismét na­pirendre a troliprogram. Gazdaságos is A már említett környezet­védelmi szempont — csak­nem teljesen zajtalan és nem szennyezi a levegőt — mellett, iaz energiahelyzet' is a troli, tágabb értelemben a villamos meghajtású jármű­vek mellett szól. A szakemberek prognózisa szerint a következő években, a tervezett erőművek munká­ba állításával, jelentősen nő a hazai villamosenergia-ter- melés, és — a baráti álla- ' mokból kapóit villamos ener­giát is hozzátéve — győzzük majd a fejlesztéseket. Az sem elhanyagolható, hogy vi­szonylag gazdaságosabban hasznosítják az energiát az elektromos meghajtású mo­torok. Egyaránt vonatkozik ez a metróra, a villamosra és a trolibuszra. Az Ikarus és a Budapesti Közlekedési Vállalat együtt­működésével, sikerült kiala­kítani egy olyan járműtípust, amely megfelel a mai köve­telményeknek. Befogadóké­pessége nagyjából azonos az autóbuszokéval, kényelmes és ugyanolyan jó kilátást biz­tosít, mint a panoráma-bu­szok. A hasonlóság nem vé­letlen. hiszen az új magyar troli karosszériája azonos az Ikarus buszokéval. De ha ennyi minden szól a troli mellett, akkor miért nevezik kísérletnek a sze­gedi alkalmazását, s miért csak 2.3 kilométer lesz a kí­sérleti vonal hossza? Zsiga Sándor óva intett minden túlzástól. így altól is, hogy a. jövő kizárólagos köz­lekedési eszközének a trolit tekintsék a vidéki nagyváro­sokban. A trolihálózat ki­építése tetemes beruházást igényel: jó minőségű utakat, légvezetékeket, új jármülele- p-:t, és végül, de nem utol­sósorban, speciálisan képzett szakemberek sokaságát. Melyik útvonalon? Valamivel lassúbb a troli, mint az autóbusz, és manő­verezőképessége is elmarad a benzinmeghajtású járműve­kétől. Szó sincs tehát arról, hogy a troliprogram végre­hajtása az autóbuszok teljes kiszorítását eredményezi majd. Minden városban — gondos számítások alapján! — a helyi adottságoknak megfelelően kell eldönteni, milyen összetételű járműpar­kot célszerű kialakítani. A miskolci szakemberek elsősorban azokon az útvona­lakon látnák szívesen a troli­kat, melyek üdülőterületeken /például Tapolca) és sűrűn lakott lakónegyedeken fut­nak keresztül. Miskolc észak —déli közlekedési tengelye: a Tapolca^Repülőtér közötti útvonal jöhet számításba.. Emellett szól az is, hogy a közlekedési vállalat a repülő­tér közelében kíván új te­lephelyet építeni. (bekes) Főiskola Salgótarjánban A megyééi tanács pártbizottságának ülése Felavatták a Budapesti Pénzügyi és Számviteli Fő­iskola salgótarjáni tagozatát. A tegnap megrendezett ün­nepségen Polinszky Károly oktatási miniszter mondott beszédet, majd átadta az épület kulcsát Tétényi Zoltán lőigazgatónak. A salgótarjáni felsőoktatá­si intézményben kétszáz, nap­pali és kétszáznegyven leve­lező hallgató tanul. Ipari üzemgazdász! kiképzésüket tizenkétezer kötetes szak- könyvtár és saját számító­gép-központ is segíti. Tegnap Miskolcon ülést tartott a megyei tanács párt- I bizottsága. Az ülésen részt vett dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tágja, a megyei pártbi- i zottság első titkára, dr. La­dányi József, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja. A pártbizottság személyi kér­dést tárgyalt meg. amelynek ! előadója dr Bodnár Ferenc I volt. Ejöterjesztése alapján a pártbizottság egyhangúlag megválasztotta titkárának Bánhegyi Árpádot, a megyei tanács tervosztályának veze­tőjét. A pártbizottság új titkára 1964 óta dolgozik tanácsi területen, 1975-től töltötte be az osztályvezetői tisztséget. Évek óta a Miskolc városi Pártbizottság mellett műkö­dő várospolitikai munkabi­zottság aktív tagja.

Next

/
Thumbnails
Contents