Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-15 / 269. szám
A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Kukák helyett miért kell konténer? A Magyar Rádió Miskolc körzeti Stúdiója a közelmúltban a téli fai észülésről rendezett Fórum-műsort. Élőben sok kérdésre nem sikerült választ kapni; a meg- ■ álaszolatlanul maradt kérdések egy csoportját Bable Györgyhöz, a Miskolci Köz- tisztasági Vállalat főmérnökéhez juttattuk el. 0 A Széchenyi úton a kanálisok többsége tele van szeméttel. Esős időben a víz emiatt nem tud lefolyni, összegyűlik, s a járművek a gyalogosokra locsolják. Kinek a kötelessége a kanálisokat rendben tartani? — érdeklődött Nagy Jözsefné, a Széchenyi útról. — A kanálisok a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat tulajdonát képezik, az ő kötelességük a karbantartás is. Azt magam is tudom, hogy ezeknél a legtöbb gondot az okozza, hogy az alépítmények sok helyen hibásak, töröttek. Ügy értesültem, hogy tervbe vették a felújítást. Mi úgy igyekszünk segíteni e gondon, hogy esős időben utcaseprőink megpróbálják a vizet — főként a gyalogátkelőhelyek körzetében — elseperni. hogy megakadályozzuk a gyalogosok lespriccelését. 4H Az ú j lakótelepekről számos levél érkezett. Eddig; a földszinten, az erre a célra kialakított helyiségekben tárolta' kukákat. Néhány hó- npja ezek eltűntek, s szerepüket a házak végében elhelyezett kerekes konténerek vettek át. Ezek azonban rövid idő alatt megtelnek, s a környékük is szemetes: az őszi szel nemegyszer az egész környéket beteríti papírral, köny- nyebb szeméttel. Miért nem hagyták meg a jól bevált ku- k. kát? — kérdezték többen. — A világon mindenütt az olcsóbb, hatékonyabb, higié- nikusabb szemétszállításra törekszenek, s ezt a konténerekkel érik el. Ezek a munkaerőhiányt is bizonyos mértékben enyhítik A gondot az okozza, hogy egyrészt egy-egy lépcsőháznak kevés konténert rendelnek (s ha már nem fér bele a szemét, mellé öntik), másrészt a tulajdonosok — az ingatlankezelő vagy a lakásszövetkezet — megfeledkeznek a karbantartásról, s egy idő után nem tudják zárni a konténer tetejét, Ez is a környék szeny- nyezéséhez vezethet. Azután: sok családban a kisgyermekekre bízzák, hogy vigyék le a szemetet, de ha nem érik fel a konténert, melléöntik. Végül a guberálókról is keli szólni, akik annak érdekében. hogy a konténer mélyére nyúlhassanak, széttúrják, kiszórják a szemetet Ezek elsősorban nem a mi gondjaink, de igyekszünk segít .ni. hogy megoldódjanak. Q Ki köteles a villamosmegállókban levő és a szabadtéri szeméttárolókat üríteni? — kérdezte Kerekes Csaba miskolci rádióhallgató. Szerinte sok helyen „folyik” a szemét belőlük, rontva a városképet. — Ezek kiürítése vállalatunk feladata, s mi ezt meg is tesszük, a forgalmasabb helyeken naponta többszőr is. Hetente pedig valameny- nyit lemossuk. Gondot okoz, hogy e szeméttárolókat sokan rendeltetésellenesen használják, csomagolópapírt, műanyag zsákokat tömnek bele, s ha erre az égő cigarettacsikket rádobják, begyullad a tároló tartalma. Nyáron nem egy villamos- megállóban a fagylaltot vágják bele. s ekkor folyik a szemét, azt a látszatot keltve. mintha nem ürítenénk. A közeljövőben még jobban odafigyelünk e szeméttárolók tisztán tartására. T. Z. Brigádok névadója Eddig a brigádvezető nevét használták, s holnaptól már más néven szerepet :a’ brí-' gádnaplókban ötvenegy DI- GÉP-es szocialista brigád. A B-gyáregység brigádjainak névadó ünepségén fellépnek a Miskolci Nemzeti Színház művészei, s szerepel a Vasas népi zenekar is. Kiállítás a hat évtized emlékére A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum több vándorkiállítást állított össze a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. Az egyik utazó tárlat — Történelmi út címmel — 55 tablón mutatja be a KMP megalakulásának körülményeit, hat évtizedes történetét 1918- tól napjainkig. Eredeti dokumentumok, fotók, plakátok, korabeli újságok és más kiadványok másolatai a magyar történelem legjelentősebb eseményeit idézik fel. A tárlat elő „állomása” az MSZMP budapesti bizottságának oktatási igazgatósága. Két hónap múlva a Csepeli Vas- és Fémmúvekben, majd Egerben lesz látható ez a tárlat. Orosz nyelvű változata — november 16-tól — Moszkvában, a Szovjetunió Köz- Donti Forradalmi Múzeumában — kap helyet. Egy kisebb méretű, 25 tablóból álló kiállítás — 60 éve akult meg a KMP — a főváros kerületeiben és vidékre vándorol, a kulturális kapcsolatok intézete révén pedig eljut a szocialista országokba is. Mától: őrjáratok Az elmúlt héten a KPM Miskolci Közúti Igazgatósága jelentette, hogy készen állnak a télre, a hó és a fagy elleni védelemre. Mától a Miskolci Köztisztasági Vállalat is ügyeleti szolgálatot tart, 270 összeláncolt kukát helyeztek el a város területén só és fűrészpor keverékével megtöltve, hogy dolgozóik már a legkisebb fagyás esetén is siktalanítani tudjanak. A vállalat őrjáratos kocsijai ma estétől cirkálnak a város utcáin, egész Lillafüredig, ellenőrzik az utak állapotát, s ha majd szükséges, sózással tisztítják meg az útfelületeket. A drótgyárban kérdeznek és kérdőívet adnak (Herényi fele.) A Dolgozz Hibátlanul munkarendszer elmélete és gyakorlata Példázat a botló léről Lehet-e hibátlanul élni? Lehet-e hibátlanul dolgozni? A közmondás szerint a ló is megbotlik, pedig négy lába van. Továbbá: csak az nem követ el hibát, aki nem dolgozik ... Persze, számos érv és ellenérv van, amely az évekkel ezelőtt újnak mondott munkamódszer ellen dolgozik. A téma egyik jeles szakértője és propagálója, Réder Béla, a Magyar Hajó- és Darugyár óbudai gyáregységének gazdasági vezetője egy hetilapnak adott interjújában így vall: Törekedni kell rá! — A DH bevezetésére és megvalósítására nincs általános recept. Mindenféle módszer és egyéni elképzelés belefér, mindenütt másként kell csinálni. Csak a fogaskerékrendszer működésbe hozása a fontos. Mellesleg, a túl nagy egyetértés is elsorvaszthat kezdeményezést: a vitáktól nem kell félni. A téma tárgyalása kapcsán három alaptételt le kell szögezni: 1. A DH-munkarendszer, munkamódszer nem a hibást, hanem a hibát keresi. Delfincsalád Szaporodott a Batumiban működő delfinárium: újabb utódot hozott Vaszilisza, a háromméteres szépség. Kicsinye a nagyméretű óceáni emlősökhöz illően 15 kilót nyom, hossza egy méter. Itt- tartózkodása óta Vaszilisza kétszer fiadzott. Ha ilyen gyorsan szaporodik a család, egy dajkára is szükség lesz a delfináriumban — mondogatják tréfásan a gondozók... A hanglemezgyár tás kulisszatitkai Minőségellenőrzés — ajakrúzzsal Rendkívül bonyolult, sok száz munkafázis egymásba kapcsolódó láncolatából áll a hang- lemezgyártás. A hangokat magába fogadó és reprodukáló . akelitkprong készítésének minden mozzanatát csak e „mesterség” sokoldalúan képzett szakemberei tekinthetik át. A kívülálló, végső soron a vásárló csak egyre figyel: amikor lemezjátszóval életre kelti a hangokat, nem támadnak-e a műtől idegen, surrogó, kattogó zajok, hogy a felcsendülő ének, a megszólaló zene harmóniája kristálytiszta-e. Ha ritkán is, de előfordul, hogy a vételre kínált lemez nem kifogástalan. Apró recs- csenések, fátyolos vagy torzuló tónusok rontják a mű élvezetét. A szakmabeli ilyenkor tudja: a gyártásfolyamatból kimaradt egy fontos művelet, nevezetesen egy több évszázados szépítő szer használata. A végtermékkészítést. a lemezpréselést megelőző ellenőrök — szakkifejezéssel gravírozok — egyik legfontosabb munkaeszköze ugyanis a rúzs. Ezzel a hagyományos kozmetikai készítménnyel jelölik meg a matricán a próbalejátszáskor felfedezett hiba helyét. A matrica ti. nem más, mint maga az anyalemez, amiről a végtermékre sorozatban préselik át a sűrű spirálban futó barázdákat. Ahol anyagfölösleg, például mikroszkopikus nagyságú cso- m ócska kerül a barázdák közé, ott nyomban kattan, reccsen a hang. Ezt a hibaforrást jelölik meg a gravírozok és azért rúzzsal, mert ez szemcsementes, ezredmil- limétemyi karcolást sem ejt a roppant kényes felületen, a hangbarázdákat nem sérti meg. A rúzson kívül természetesen sok más munkaeszköz alkotja még a gravírozok műszerarzenálját. A legfontosabb maga az ember. A minőségellenőrzőnek kifogástalanul éles hallásúnak kell lennie, figyelme csak munkájára összpontosulhat. Ezenkívül fontos követelmény még az ügyesség, ahogy mondják, sebész finomságú ujjak szükségesek ehhez a feladathoz. Acéltűk, vékony pengéjű kések, nagyítók, speciális szerszámok. Ahol rúzsfolt pi- roslik az ezüstösen csillogó anyalemezen, ott bevetésre kerülnek ezek az eszközök. A „műtét” néha csak egy- egy pillanat csupán, de gyakori, hogy öt percig is el kell „játszadozni” a mikrovilág hangbarázdái között. A dorogi hanglemezgyárban — ahol ellestük a szakma sajátos kulisszatitkait — öt gravírozó ügyel a hangok tisztaságára. Napi „rúzsfo- gyasztásuktól”, precizitásuktól nem kevesebb függ, mint az innen kikerülő lemezek hazai és világpiaci sikere... R. E. 2, A hibák (műszaki, technológiai) kilencven százaléka: az emberek hibája. 3. Külföldi felmérések szerint a hibák hetven százalékát a vezetők követik el. Mielőtt továbbgombolyítanánk gondolataink fonalát, leírhatjuk, hogy ember valóban nincs hiba nélkül, hibátlanul nem lehet dolgozni. De törekedni kell rá! Egy rendszer mindig tökéletesebb lehet, mint a rendszer alkotóinak összessége. És ebben van éppen ennek a munka- szervezési együttesnek a nagyszerűsége, évülhetetlen haszna. A Tarázsszo: ZD Az egyik hazai „ősnyomtatvány”, amelyet a témában adtak ki, csaknem tíz esztendővel ezelőtt jelent meg. Így ír: Célul tűzhetjük-e, hogy az ember hibátlanul dolgozzon, vagy legalábbis törekedjék a hibátlan munka megközelítésre? Feltétlenül igen! Ezt tűzik ki elérendő célul a világszerte elterjedt hibamentes munkarendszerek. A különböző országokban a helyi adottságoknak megfelelően nevezték el őket. USA: nulla hibarendszer, azaz (Zero Defects System) ZD, ugyanez a jelölés Olaszországban is, a varázsszó: Zero Defetti. Lengyelországbon DO-RO, azaz Dobro roboto, Dolgozz jól! A Szovjetunióban szaratovi rendszernek, vagy hibamentes munka- módszernek hívják. Hosszan sorolhatnánk azokat a statisztikákat, amelyeket az új módszer javára kimutathatóan bebizonyítottak, akár a termelékenységről, akár a selejt csökkenéséről van szó. A szaratovi gépgyárban a selejt egy esztendő alatt egyharmadára csökkent. Érdekes megfigyelést tettek az NSZK-ban. Megállapították, hogy a rendszer elsősorban a kézi munkánál, a szerelésnél, és hasonló jellegű munkáknál alkalmazható a legkönnyebben, míg az automatizálásnál egyelőre korlátozott. Csak egy centi A December 4. Drótmüvekben, Miskolcon nem elsőként, de hosszas előkészületek után vezették be a DH- rendszert. Sok mindennel próbálkoztak, sok eredményt értek el, sok változtatást alkalmaztak az évek folyamán. A rendszer még mindig él és virágzik; noha változtak a feltételek, s változtak a módszerek. A legemlékezetesebbek, s máig is megmaradtak az úgynevezett hibajelzö lapok. Ezeken, a sok jelmondat közül egy különösen figyelemre méltó: Ne félj saját ötleteidtől, védekezz új gondolatokkal a, régi megszokás ellen! ’ A külföldi és hazai példák nyomán kimutatható, hogy a DH adta ötletek, megtakarítások, ésszerűsítések: az első évben a legnagyobbak. A második, harmadik évtől kezdve apad a forrás, noha ez korántsem a mozgalom lanyhulásának tudható be, sokkal inkább a nyilvánvaló hibaforrások felszámolásának, s így, következésképpen, egyre rafináltabbá, nehezebbé válik a tartalékok föltárása. Manapság kevesebb szó esik a DH-munkarendszerről, holott soha annyit nem beszélünk a termelés ésszerűsítéséről. Pedig a DH jó alap, alkalmas ugródeszka. A kezdeti, látványos sikerek utáni kisebb eredmény ne szegje, nem szegheti kedvét az ötletembereknek, az újító, mindig többet akaró dolgozónak. Gondoljuk csak meg! Manapsag a magasugrás világcsúcsának egy centiméterrel való növekedése világszerte ovációt kelt. A futásban már tizedmásodpercek- kel mérünk. Kiugró teljesítményt nagyon picivel kell fölülmúlni ahhoz, hogy világcsúcs, világra szóló eredmény szülessen. Ám a csúcsjavítás — sokak szerint — szerencse dolga. De amíg valaki odáig jut, hogy a rekordot jelentő magasságra tétethesse fel a lécet; addig keményen kell dolgozni. Hibátlanul! (brackó) A legnagyobb légpárnás Boulogne sur-Mer francia kikötővárosban vízre bocsátották a világ legnagyobb légpárnás kompját. Az ötemeletes ház magasságú „óriás” az Anglia és Franciaország közötti teher- és személyszállításban vesz részt. A komp 400 utassal és 65 személygépkocsival a fedélzetén óránként 130 kilométeres sebesség elérésére képes. A légpárnát két, egyenként 3200 lóerős gázturbina hozza létre. Három ugyanilyen teljesítményű motor működteti a hajót előre mozgató propellereket is.
