Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-02 / 259. szám
Tanítás gyertyafényben ? Az iskolaegészsegüggyel, a tanulóifjúság testi fejlődésével foglalkozó vizsgálatok egyre-másra állapítják meg a tennivalók sorát. Szó, ami szó, egyáltalán nem indokolatlanul. Legutóbb az Orvos-Egészségügyi Dolgozók .és a Pedagógusok Szakszervezetének közös elnökségi ülése tűzte napirendre az oktatási intézmények dolgozóinak és tanulóinak egészségügyi helyzetét. Számottevő javulást azonban nem rögzíthettek. Rögzítették viszont, hogy az iskolai körülmények — ha úgy tetszik, munkavédelmi viszonyok — romlottak az utóbbi években. És emiatt nehezebbé váltak az oktatás feltételei. Íme. néhány kiragadott példa a jelentésből: a természetes fény megtörik a tanterem piszkos, poros ablakain. A két- müszakos oktatás miatt nagy jelentőségűvé vált világítás erőssége szintén nem kielégítő. A korábban előírt 150 lux fényerő helyett ma már 250—300 lux a szabvány, de sok helyütt a régit sem képesek biztosítahi. 265 iskolában végzett műszeres vizsgálat a bizonyság rá, hogy a tanulók többsége két gyertyáénak megfelelő fényerősség mellett ír, olvas. Csoda-e, ha a fiatal pedagógusok és a gyerekek közül is egyre többen kénytelenek szemüveget viselni? A fényhiány azonban nem éri be ennyivel. Nemcsak a szemet fárasztja, hanem a központi idegrendszert is. Fejfájást okoz, ingerlékennyé tesz, kimerít gyerekeket, felnőtteket egyaránt. Fukarkodnak az iskolák jórészében a fűtéssel is. És ha nagy nehezen el is érik az előírt 20 Celsius-fokot, a szellőztetés mellőzésével igyekeznek megőrizni a meleget. A tanári szobákban nem jut külön asztal minden nevelőnek. Kevés a mellékhelyiség. A szűkös adottságok okozzák, hogy a költségvetés — a nagyon is mozgékony árakkal szemben — mozdulatlanná merevedett. Annál dinamikusabban növekszik viszont egy-egy tanulócsoportra jutó létszám, ami nem használ sem a tanár teherbíróképességének, sem a tanítás színvonalának. Nyilvánvaló, hogy a tanár és a diák körülményei kölcsönhatásban állnak. A nevelő észleli, ha a gyerek fáradt, ha mozgásigénye kielégítetlen. És a gyerek is megérzi tanára kimerültségét. Mindezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen a 6—14 éves kisdiák nyolc év alatt 12—14 ezer órát tölt iskolai környezetben. Pontosabban — az esetek többségében — iskolapadban. Ha saját tapasztalatainknak nem is hinnénk, a nemzetközi előírásokkal való összehasonlítás igazolja, hogy nálunk — az új iskolákban is —, kevés a tanulók mozgástere; szűkek a zsibongók, kicsik az iskolaudvarok. Az iskolatelek egy tanulóra jutó része kisebb, mint Lengyelországban, Csehszlovákiában, Romániában. Az ugyancsak egy gyermekre számított minimális tantermi alapterület az NDK-ban. Csehszlovákiában 1,4, a Szovjetunióban, Lengyelországban 1,3, Magyarországon viszont csak 1,2 négyzetméter. A felsorolásnak sajnos koránt sincs még vége. Az utóbbi évek elterjedt iskolaépítési gyakorlata: elhagyják az úgynevezett ajánlott helyiségeket az építkezéskor. Lemarad a napközis terem, a mosdó, az orvosi szoba, az öltöző, sőt még a tornaterem is! Az ötvenes években épült nyolctantermes iskolák 13—14 ezer, a maiak csak 8—10 ezer lég- köbméteresek. A tavalyi tanévben 10 százalékban szükség- tantermekben folyt a tanítás. És épülnek olyan iskolák is, amelyeknek egyáltalán nincs udvaruk Belső felszereltségükre pedig jellemző, hogy a tanulók 70 százaléka nem a testméretének megfelelő padban ül. Tulajdonképpen ilyen okokra vezethető vissza, hogy a katonai sorozás megdöbbentően sok, egészségi okból alkalmatlan fiút szűr ki. És ha az utóbbi egy-két évben — főként a KNEB iskolaegészségügyi vizsgálatainak hatására — van is javulás, elégedettségre nincs ok. Van viszont ok a nyugtalanságra mindaddig, amíg gyökeres változás nem áll be az iskolák dologi adottságaiban. Ezért tűzte ki célul a két szakszervezet elnökségének j közös tanácskozása — az iskolaorvosi ellátás tökéletesítése mellett — a munka- és tanulási körülmények javítását az iskolákban. Amit szívósan szorgalmaznak mindkét érdekelt 'misztériumban. L. M. A Budapesti Kamaraegyüttest Mihály András vezényli; énekel: Takács Tamara. A Budapesti Kamaraegyüttes hangversenye i.^kolc zenei élete évről évre bekapcsolódik az őszi „Korunk zenéje” rendezvénysorozatba, mely arra hivatott, hogy a kortárs szerzeményekre irányítsa a figyelmet. A zeneszerzők ezekre a fesztiválokra új müveket komponálnak, de lehetőség nyílik szerzői estek megrendezésére, neves külföldi komponisták meghívására, művészetük bemutatására is. Ez évben Budapesten kívül Debrecen, Győr, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Szombathely és Veszprém adott otthont a modern zenei koncerteknek. Hétfőn este a Nemzeti Színházban a Budapesti Kamaraegyüttest láttuk vendégül. Éltetője és vezénylő karmestere a méltán népszerű Mihály András, aki közvetlen egyéniségével a művek ismertetésére, emberközelbe hozására is vállalkozik. A koncertnek a karmesteren kívül még egy főszereplője volt, Fábián Márta, a kitűnő cimbalomművész. A mindennapi hangversenygyakorlatban ritkán szereplő hangszert nemcsak virtuózán kezeli, de figyelemre méltó lelkiismeretességgel. műgonddal a maximumot hozza ki a produkcióból és a zeneművekből. Meggyőző, magávalrágadó játéka élményszámba ment. Elsőiként Láng István Improvizáció című szólódarabját mutatta be a miskolci közönségnek. Az 1975-ben keletkezett cimbalom-mű számos hangszertechnikai újdonsággal szolgál (pizzicatok, glissandok, con sordinok), melyek hatásosan illeszkedtek a leírt rögtönzés keretébe. Ezt követően Kocsár Rep- liche (Válaszok) című műve szólalt meg Fábián Márta és Elek Tihamér (fuvola) előadásában. Az 1971-ben készült mű címe a két hangszer felelgetős technikájára utal. nogy milyen inspiráló szerepe van, a jo eioadomúve- szetnek uj muvüs. megszúle- téseoen, azt Ranki uyorgy Concertinója is jói példázza. A versenymű Fábián Márta és a Mihály András vezette Budapesti Kamaraegyüttes számara készült ebben az évben. Bemutatója néhány héttel ezelőtt nagy sikert hozott szerzőjének és az előadóművészi gárdának is. a hogy lehet jól hangzó kortárs művet közérthető módon komponálni, azt a Kánki- koncerten kívül Durkó Zsolt és Luciano Berio alkotásai is bizonyították. Durkó Turner- illusziráciot Ligeti András és a kamaraegyüttes tolmácsolta. A moaern effektusokat végig párhuzamosan és al- kahnaaiíodóan feloldotta és kiegészítette a gyönyörűen előadott hegedűszóló, mely ily módón kedvező képet nyújtott a műről és ihletójé- rol, a múlt századi angol festőről, Turnerról. A hangverseny egyik maradandó élményét Berio 1963-ban komponált népdalsorozata szolgáltatta. A mű részben saját kompozíciókra épül, illetve különböző nemzetek népdalainak feldolgozásaira. Takács Tamara szug- gesztív előadóművészi rátermettséggel, egyéni színekkel fogta össze és vitte kirobbanó sikerre a 11 Berio-dalt. BARTA PÉTER Sebzett madaraU Ma este a tévében Indiai találkozások Az Állami Bábszínház kíséretében kiutazott magyar televíziós forgatócsoport kétrészes riport-dokumentum- filme’t készített Indiáról. A sorozat első részét már sugározta a televízió. „A második részben — mondja , Baló György szerkesztő — Bombayről, a sok milliós lakosú indiai nagyvárostól, annak hétköznapjairól adunk képet. A riportfilm készítése közben általában arra törekedtünk, hogy ne olyan dolgokról számoljunk be, amelyeket sokan többé-ke- vésbé. már amúgy is ismernek, s amelyek jellemzőek Indiára. Inkább egyéni arcokat, portrékat, sorsokat igyekszünk felvillantani ebben a riportban, de úgy, hogy az mégis csak a nagyvárosról szóljon” (21 órától láthatjuk). A néző néhány perc után érzi — amit egyébként több forrásból is tudhat: Nyikolaj Gubenko (a film írója és rendezője) saját gyermekkori élményeit eleveníti fel a Sebzett madarakban. Másként nehezen sikerülne ilyen kitűnő légkört s környezetet teremtenie, s főként ennyi szeretettel és iróniával szólni azokról a régmúlt évekről. A több idősíkban futtatott filmnek kétségtelenül azok a legjobb képsorai, melyek a gyermek Aljosa nevelőotthoni életét elevenítik fel. Mégpedig úgy, ahogyan a felnőtt férfi gondol vissza ezekre az évekre. A történet túlságosan Is jól ismert előttünk. A kisfiú a háborúban elveszíti a szüleit, távol kerül testvéreitől, először egy alkalmi gyerekközösségben (kisebb lopásokból, ügyeskedésekből élnek, mint a Valahol Európában gyerekhősei) él. később pedig nevelőotthonba kerül. Eddig tulajdonképpen afféle szomorú típustörténetről van szó. Gubenko azonban mást, többet akar elmondani, mint azt a tényt, hogy a háború menynyire ember- és természetellenes, s hogy hatalmas erkölcsi pusztításokat is végez, melynek rendkívül sok a gyerekáldozata. Több mint három évtizeddel ezelőtt bizony az egész világon fellelhettük a sebzett madarakat, és ez a tény önmagában is elég ahhoz, hogy emlékeztessünk. Az új szovjet film azonban nemcsak emlékeztető. Gubenko — immár felnőtt emberként, újra és újra átélve az eseményeket — arra keres választ, hogy menynyire gyógyíthatók a gyermekkorban kapott sebek. Hogy hányféle veszély leselkedik ezekre a sérült és sérülékeny gyerekekre akkor is. mikor már nincs életveszély. Figyelemre méltó — bár szerintünk túlkompenzált — a főhősnek bátyjával való találkozása. Ezek a jelenetek arról győznek meg bennünket, hogy a háború következtében más röppályára lendült fiatalok nem élhetik természetes, öntörvényű életüket. Maga a főhős is sok ellentmondásos élmény közepette érik emberré. Leginkább a kis Aljosa életútja megragadó számunkra; ennek felelevenítése közben érvényesül a rendező groteszk látásmódja. Nagyon izgalmas megtudni, hogy kik és hogy neveltek ezekben a sajátos árvaházakban a háború után. Meg hogy milyenek voltak — lehettek — a gyerekek. Az egész filmet mély humánum lengi át, a rendező azonban alig enged bennünket meghatódni; vagyis idegen tőle mindenféle szentimentalizmus. Sem a nevelők, sem a neveltek nem különleges emberek. A konkrét történeten kívül van a filmnek egy örökérvényű tanúsága, mégpedig az, hogy a felnőttek a legritkább esetben ismerik igazán jól a gondjaikra bízott gyermekeket; nem képesek személyiségük fejlődését — megtorpanásaikat, rejtett érzéseiket, indulataikat — igazán figyelemmel kísérni. Miközben a rendező erre figyelmeztet, néha bizony didaktikus. Sok szavú pedagógiai magyarázatainál azonban értékesebbek azok a képsorok, amelyekben a nevelőotthon mindennapjait (fürdés, kirándulás, tanítási órák, ünnepség) ábrázolja. A film színészvezetése és a sok gyermekszereplő kiválasztása avatott művészre vall. Az úgynevezett mélylélektani búvárkodást tartjuk csupán kicsit erőszakoltnak. (gyarmati) A megyében ma nyílik A szovjet filmek fesztiválja A szovjet filmek fesztiváljának megyei megnyitója ma délután 4 órakor lesz a ka. zincbarcikai Béke moziban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójával egybeeső, -évenként visszatérő eseménysorozat keretében az idén három filmet vetítenek: Georgij Danyelija Mi- minő című vígjátékát, Gíeb Panfilov kétrészes Szót kérek című filmjét és Nyikolaj Gubenko filmdrámáját, a Sebzett madarakat. A ma délutáni ünnepségen Deme Lászlónak, az MSZMP Borsod megyei Bizottsága titkárának megnyitója után a Sebzett madarak című filmet mutatják be. A következő napokban Miskolcon mind a három film látható. Barátsági hét A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkalmából magyar—szovjet barátsági heteket rendeznek Leninvárosban. A november 1-től 14-ig tartó rendezvénysorozat programján az orosz-szovjet irodalmat, képzőművészetet megismertető kiállítások, filmvetítések, műsoros estek, és Leningrádi szimfónia címmel zenei előadások szerepelnek. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.00: Hubay Miklós: A szív sebei. — 12.45: Zenemúzeum. — 14.33: Mindenki könyvtára. — 15.00: Hírek. — 15.10: Kórusmüvek magyar költők verseire. — 15.27: Joseí Suk (hegedű), Pierre Fournier (gordonka) és Suzana Kuzicková (csembaló) Bach-fel- véieleiböi. — 16.00: Útközben. — 16.05: Kemenes Sarolta és Bálint Sándor nótákat énekel, zsa- kai Piros László klarinétozik. — 16.55: Martna Angelici francia operaáriakat énekei. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.07: Uj lemezeinkből. — 17.57: New York szépé. Részlel2k Warren filmzenéjéből. — 18.15: Hol volt, hol nem. vo^ • • • H. Lányi Piroska meséje. — 18.30: Esti magazin. “ 1Ö-15: Borsocty László népzenei feldolgozásaiból. — iy.40: Kapcsoljuk a Csepeli Munkás- ottnont. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának Liszt-hangversenye. — 21.30: Háttérbeszélgetés. Lipovecz Iván külpolitikai műsora. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.00: Világtörténelem dióhéjban. — 22.30: A kamarazene kedvelőinek. — 23.20: Titkos házasság. — 24.00: Hírek. — 0.10: A Kühn-vegyes- kar Poulenc-felvételeiböl. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Mezők, falvak éneke. — 12.55: Pécsi stúdiónk jelentkezik. — 13.25: Gyermekek könyvespolca. — 13.30: Séta az állatkertben. Részletek Hans Sandig gyermekkarra írt szvitjéből. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől fél ötig... A Petőfi rádió zenés műsora. — 16.30: Hírek. — 16.33: Útközben. — 16.35: Idősebbek hullámhoszszán. Dallamok, emlékek. — 17.30: Belépés nemcsak tornacipőben! A művész és a sport. — 18.30: Hírek. — 18.33: Hétvégi panoráma. Ajánlóműsor sok muzsikával. — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20.33: „5+1”. Főszerepben a Magyar Rádió szolnoki stúdiója. — 22.03: Fáy András szerzeményeiből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Verbunkosok nóták. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Női dolgok, női gondok. Kismamatalálkozók. Szerkeszti: Jakab Mária. — A munkaidő — a munka ideje. Riporter: Imreh József. — Sanzonok és hangszerszólók. — 18.00—18.30: Észak-magyarországi Krónika. (Népfront megyei bizottsági ülés Egerben. — Szakrendelő átadása a Vasgyári Kórházban. — Szovjet filmek fesztiválja. — Kollégiumi zászlóátadási ünnepség.) Televízió, 1. műsor: 16.25: Hírek. — 16.30: Piros, sárga, zöld./ Magyar dokumentumfilm a közlekedési szabályok megsértőiről. — 16.50: Századunk. — 18.10: Szépen, jól magyarul. — 18.20: Falulárás. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tvhíradó. — 20.00: Randevú a sötétben. Francia bűnügyi film. — 21.00: Indiai találkozások. III/3. rész. — 22.00: Telesport. — 22.40: Tv-híradó 3. ( Televízió, 2. műsor: 20.00 Ismeretlen magyar szerző: Constantinus és Victoria. — 21.05: Tv-híradó 2. — 21.25: Rubens és kora. Belga képzőművészeti film. —• 21.50: Kaland az ágyban. Szlovák televízió: 15.30: Vlagyimir Jegorov forgatókönyvíró. Portré. — 15.55: Hírek. — 16.10: Baráti hadsereg zászlója alatt. — 16.30: Pionírhíradó. — 16.45: Pionírmagazin. — 17.20: Egy nagy ország történelme. Szovjet dokumentumműsor-sorozat 46. rész. — 18.00: A Jazierka-stúdió műsora. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.30: Vitous: Kitüntetés. Tévéjáték. — 19.45: Ezzel törődni kell. Riportműsor. — 21.30: Tv-híradó. — 22.00: A rendőrség naplójából. — 22.05: Az utón nem vágy egyedül. — 22.50: A labdarúgó kupaszerda tévétükre. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18): Utcák és terek kultúrája. Broczkó Tamás fotókiállítása. — Miskolci Képtár (10—18) : A XX. század magyar festészete. — Kondor Béia-emlékkiállítás. — Szolnoki művészek. — József Attila Könyvtár (12—20): Lenkey Zoltán grafikusművész kiállítása. — Herman Ottó Múzeum (10 —18): Ember és munka. — Szilágyi-gyűjtemény. — Herman Otto-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Diósgyőri vár (10—16): A diósgyőri vár története.— Pénzek Diósgyőr életében. — Erdei Ferenc építész műemléki tervei. — Déryné- ház (10—16): Déryné Széppataki Róza- és Lévay József-emlékszo- bák. Miskolci Nemzeti Színház (7): Clavigo. filmszínházak BÉKF A gejzírvölgy titka Mb. szí. szovjet film Kezdés: f4, hn6, 8 órakor KOSSUTH Mimino Mb. szí. szovjet film Kezdés: f3, hn5, 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB A hazáért harcoltak I—II. Szí. szovjet film Másfél helyár! Kezdés: 5 órakor TÁNCSICS Péntek 13. (Latabár-show) Magyar film Kezdés: f5, f7 órakor SZIKRA Legato Szí. magyar film Kezdés: 5, 7 órakor PETŐFI A sólyom nyomában Mb. szí. NDK film Kezdés: f5, f7 órakor fAklya Két elhatározás Magyar—NSZK film Kezdés: f5, f7 órakor PERECES Mimino Mb. szí. szovjet film Kezdés: 6 órakor HÁMOR Ruszalka meséje Mb. bolgár—szovjet film Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 0.27: Természeti ritkaságaink. — 8.38: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. — 9.33: Énekeljünk! — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hírek. — 10.05: Képek és jelképek. Művelődéstörténet gyerekeknek. — 10.35: Madarak. Csanádi Imre versei. — 10.40: Rafael Arié orosz operákból énekel. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. — 11.45: XX. századi kórusmuzsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.0§: Dalok a békéről. — 8.20: Világtörténelem dióhéjban. — 8.30: Hírek. — 8.33: Tánczene Varsóból, Berlinből, Prágából és Moszkvából. — 9.15: Josef Stra- uss-művek. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Zenedélelőtt. — 11.45: Tánczenei koktél.
