Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-02 / 259. szám

Tanítás gyertyafényben ? Az iskolaegészsegüggyel, a tanulóifjúság testi fejlődésével foglalkozó vizsgálatok egyre-másra állapítják meg a tenni­valók sorát. Szó, ami szó, egyáltalán nem indokolatlanul. Legutóbb az Orvos-Egészségügyi Dolgozók .és a Pedagógusok Szakszervezetének közös elnökségi ülése tűzte napirendre az oktatási intézmények dolgozóinak és tanulóinak egészségügyi helyzetét. Számottevő javulást azonban nem rögzíthettek. Rögzítették viszont, hogy az iskolai körülmények — ha úgy tetszik, munkavédelmi viszonyok — romlottak az utóbbi években. És emiatt nehezebbé váltak az oktatás feltételei. Íme. néhány kiragadott példa a jelentésből: a természetes fény megtörik a tanterem piszkos, poros ablakain. A két- müszakos oktatás miatt nagy jelentőségűvé vált világítás erőssége szintén nem kielégítő. A korábban előírt 150 lux fényerő helyett ma már 250—300 lux a szabvány, de sok helyütt a régit sem képesek biztosítahi. 265 iskolában vég­zett műszeres vizsgálat a bizonyság rá, hogy a tanulók többsége két gyertyáénak megfelelő fényerősség mellett ír, olvas. Csoda-e, ha a fiatal pedagógusok és a gyerekek közül is egyre többen kénytelenek szemüveget viselni? A fényhiány azonban nem éri be ennyivel. Nemcsak a szemet fárasztja, hanem a központi idegrendszert is. Fejfá­jást okoz, ingerlékennyé tesz, kimerít gyerekeket, felnőtteket egyaránt. Fukarkodnak az iskolák jórészében a fűtéssel is. És ha nagy nehezen el is érik az előírt 20 Celsius-fokot, a szellőz­tetés mellőzésével igyekeznek megőrizni a meleget. A tanári szobákban nem jut külön asztal minden nevelőnek. Kevés a mellékhelyiség. A szűkös adottságok okozzák, hogy a költ­ségvetés — a nagyon is mozgékony árakkal szemben — mozdulatlanná merevedett. Annál dinamikusabban növek­szik viszont egy-egy tanulócsoportra jutó létszám, ami nem használ sem a tanár teherbíróképességének, sem a tanítás színvonalának. Nyilvánvaló, hogy a tanár és a diák körülményei kölcsön­hatásban állnak. A nevelő észleli, ha a gyerek fáradt, ha mozgásigénye kielégítetlen. És a gyerek is megérzi tanára kimerültségét. Mindezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen a 6—14 éves kisdiák nyolc év alatt 12—14 ezer órát tölt iskolai környezetben. Pontosabban — az esetek többsé­gében — iskolapadban. Ha saját tapasztalatainknak nem is hinnénk, a nemzetközi előírásokkal való összehasonlítás igazolja, hogy nálunk — az új iskolákban is —, kevés a tanulók mozgástere; szűkek a zsibongók, kicsik az iskolaudvarok. Az iskolatelek egy ta­nulóra jutó része kisebb, mint Lengyelországban, Csehszlo­vákiában, Romániában. Az ugyancsak egy gyermekre számí­tott minimális tantermi alapterület az NDK-ban. Csehszlo­vákiában 1,4, a Szovjetunióban, Lengyelországban 1,3, Ma­gyarországon viszont csak 1,2 négyzetméter. A felsorolásnak sajnos koránt sincs még vége. Az utóbbi évek elterjedt iskolaépítési gyakorlata: elhagyják az úgy­nevezett ajánlott helyiségeket az építkezéskor. Lemarad a napközis terem, a mosdó, az orvosi szoba, az öltöző, sőt még a tornaterem is! Az ötvenes években épült nyolctan­termes iskolák 13—14 ezer, a maiak csak 8—10 ezer lég- köbméteresek. A tavalyi tanévben 10 százalékban szükség- tantermekben folyt a tanítás. És épülnek olyan iskolák is, amelyeknek egyáltalán nincs udvaruk Belső felszereltségük­re pedig jellemző, hogy a tanulók 70 százaléka nem a test­méretének megfelelő padban ül. Tulajdonképpen ilyen okokra vezethető vissza, hogy a ka­tonai sorozás megdöbbentően sok, egészségi okból alkalmat­lan fiút szűr ki. És ha az utóbbi egy-két évben — főként a KNEB iskolaegészségügyi vizsgálatainak hatására — van is javulás, elégedettségre nincs ok. Van viszont ok a nyugtalanságra mindaddig, amíg gyö­keres változás nem áll be az iskolák dologi adottságaiban. Ezért tűzte ki célul a két szakszervezet elnökségének j közös tanácskozása — az iskolaorvosi ellátás tökéletesítése mellett — a munka- és tanulási körülmények javítását az iskolákban. Amit szívósan szorgalmaznak mindkét érdekelt 'misztériumban. L. M. A Budapesti Kamaraegyüttest Mihály András vezényli; énekel: Takács Tamara. A Budapesti Kamaraegyüttes hangversenye i.^kolc zenei élete évről év­re bekapcsolódik az őszi „Ko­runk zenéje” rendezvénysoro­zatba, mely arra hivatott, hogy a kortárs szerzeményekre irá­nyítsa a figyelmet. A zene­szerzők ezekre a fesztiválokra új müveket komponálnak, de lehetőség nyílik szerzői estek megrendezésére, neves külföldi komponisták meghívására, mű­vészetük bemutatására is. Ez évben Budapesten kívül Deb­recen, Győr, Miskolc, Nyíregy­háza, Pécs, Szeged, Szombat­hely és Veszprém adott ott­hont a modern zenei koncer­teknek. Hétfőn este a Nemzeti Színházban a Budapesti Ka­maraegyüttest láttuk vendé­gül. Éltetője és vezénylő kar­mestere a méltán népszerű Mihály András, aki közvet­len egyéniségével a művek ismertetésére, emberközelbe hozására is vállalkozik. A koncertnek a karmesteren kívül még egy főszereplője volt, Fábián Márta, a kitűnő cimbalomművész. A minden­napi hangversenygyakorlat­ban ritkán szereplő hangszert nemcsak virtuózán kezeli, de figyelemre méltó lelkiismere­tességgel. műgonddal a maxi­mumot hozza ki a produk­cióból és a zeneművekből. Meggyőző, magávalrágadó já­téka élményszámba ment. Elsőiként Láng István Imp­rovizáció című szólódarabját mutatta be a miskolci kö­zönségnek. Az 1975-ben ke­letkezett cimbalom-mű szá­mos hangszertechnikai új­donsággal szolgál (pizzicatok, glissandok, con sordinok), melyek hatásosan illeszked­tek a leírt rögtönzés kereté­be. Ezt követően Kocsár Rep- liche (Válaszok) című műve szólalt meg Fábián Márta és Elek Tihamér (fuvola) elő­adásában. Az 1971-ben ké­szült mű címe a két hang­szer felelgetős technikájára utal. nogy milyen inspiráló sze­repe van, a jo eioadomúve- szetnek uj muvüs. megszúle- téseoen, azt Ranki uyorgy Concertinója is jói példázza. A versenymű Fábián Márta és a Mihály András vezette Budapesti Kamaraegyüttes számara készült ebben az év­ben. Bemutatója néhány hét­tel ezelőtt nagy sikert hozott szerzőjének és az előadómű­vészi gárdának is. a hogy lehet jól hangzó kortárs művet közérthető mó­don komponálni, azt a Kánki- koncerten kívül Durkó Zsolt és Luciano Berio alkotásai is bizonyították. Durkó Turner- illusziráciot Ligeti András és a kamaraegyüttes tolmácsol­ta. A moaern effektusokat végig párhuzamosan és al- kahnaaiíodóan feloldotta és kiegészítette a gyönyörűen előadott hegedűszóló, mely ily módón kedvező képet nyújtott a műről és ihletójé- rol, a múlt századi angol fes­tőről, Turnerról. A hangverseny egyik ma­radandó élményét Berio 1963-ban komponált népdal­sorozata szolgáltatta. A mű részben saját kompozíciókra épül, illetve különböző nem­zetek népdalainak feldolgozá­saira. Takács Tamara szug- gesztív előadóművészi ráter­mettséggel, egyéni színekkel fogta össze és vitte kirobba­nó sikerre a 11 Berio-dalt. BARTA PÉTER Sebzett madaraU Ma este a tévében Indiai találkozások Az Állami Bábszínház kí­séretében kiutazott magyar televíziós forgatócsoport két­részes riport-dokumentum- filme’t készített Indiáról. A sorozat első részét már su­gározta a televízió. „A má­sodik részben — mondja , Baló György szerkesztő — Bombayről, a sok milliós la­kosú indiai nagyvárostól, an­nak hétköznapjairól adunk képet. A riportfilm készíté­se közben általában arra tö­rekedtünk, hogy ne olyan dolgokról számoljunk be, amelyeket sokan többé-ke- vésbé. már amúgy is ismer­nek, s amelyek jellemzőek Indiára. Inkább egyéni ar­cokat, portrékat, sorsokat igyekszünk felvillantani eb­ben a riportban, de úgy, hogy az mégis csak a nagy­városról szóljon” (21 órától láthatjuk). A néző néhány perc után érzi — amit egyébként több forrásból is tudhat: Nyikolaj Gubenko (a film írója és ren­dezője) saját gyermekkori él­ményeit eleveníti fel a Sebzett madarakban. Másként nehezen sikerülne ilyen kitűnő légkört s környezetet teremtenie, s fő­ként ennyi szeretettel és iró­niával szólni azokról a rég­múlt évekről. A több idősík­ban futtatott filmnek kétségte­lenül azok a legjobb képsorai, melyek a gyermek Aljosa ne­velőotthoni életét elevenítik fel. Mégpedig úgy, ahogyan a fel­nőtt férfi gondol vissza ezekre az évekre. A történet túlságosan Is jól ismert előttünk. A kisfiú a háborúban elveszíti a szüleit, távol kerül testvéreitől, elő­ször egy alkalmi gyerekkö­zösségben (kisebb lopásokból, ügyeskedésekből élnek, mint a Valahol Európában gyerek­hősei) él. később pedig ne­velőotthonba kerül. Eddig tu­lajdonképpen afféle szomorú típustörténetről van szó. Gu­benko azonban mást, többet akar elmondani, mint azt a tényt, hogy a háború meny­nyire ember- és természetel­lenes, s hogy hatalmas erköl­csi pusztításokat is végez, melynek rendkívül sok a gyerekáldozata. Több mint három évtizeddel ezelőtt bi­zony az egész világon fellel­hettük a sebzett madarakat, és ez a tény önmagában is elég ahhoz, hogy emlékeztes­sünk. Az új szovjet film azonban nemcsak emlékezte­tő. Gubenko — immár fel­nőtt emberként, újra és újra átélve az eseményeket — ar­ra keres választ, hogy meny­nyire gyógyíthatók a gyer­mekkorban kapott sebek. Hogy hányféle veszély lesel­kedik ezekre a sérült és sé­rülékeny gyerekekre akkor is. mikor már nincs életveszély. Figyelemre méltó — bár szerintünk túlkompenzált — a főhősnek bátyjával való találkozása. Ezek a jelenetek arról győznek meg bennün­ket, hogy a háború következ­tében más röppályára lendült fiatalok nem élhetik termé­szetes, öntörvényű életüket. Maga a főhős is sok ellent­mondásos élmény közepette érik emberré. Leginkább a kis Aljosa életútja megragadó számunk­ra; ennek felelevenítése köz­ben érvényesül a rendező groteszk látásmódja. Nagyon izgalmas megtudni, hogy kik és hogy neveltek ezekben a sajátos árvaházakban a há­ború után. Meg hogy milye­nek voltak — lehettek — a gyerekek. Az egész filmet mély humánum lengi át, a rendező azonban alig enged bennünket meghatódni; vagy­is idegen tőle mindenféle szentimentalizmus. Sem a ne­velők, sem a neveltek nem különleges emberek. A konkrét történeten kívül van a filmnek egy örökérvé­nyű tanúsága, mégpedig az, hogy a felnőttek a legritkább esetben ismerik igazán jól a gondjaikra bízott gyermeke­ket; nem képesek személyi­ségük fejlődését — megtorpa­násaikat, rejtett érzéseiket, indulataikat — igazán figye­lemmel kísérni. Miközben a rendező erre figyelmeztet, néha bizony didaktikus. Sok szavú pedagógiai magyaráza­tainál azonban értékesebbek azok a képsorok, amelyekben a nevelőotthon mindennapja­it (fürdés, kirándulás, tanítá­si órák, ünnepség) ábrázolja. A film színészvezetése és a sok gyermekszereplő kivá­lasztása avatott művészre vall. Az úgynevezett mélylé­lektani búvárkodást tartjuk csupán kicsit erőszakoltnak. (gyarmati) A megyében ma nyílik A szovjet filmek fesztiválja A szovjet filmek fesztivál­jának megyei megnyitója ma délután 4 órakor lesz a ka. zincbarcikai Béke moziban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójával egybeeső, -évenként visszaté­rő eseménysorozat keretében az idén három filmet vetíte­nek: Georgij Danyelija Mi- minő című vígjátékát, Gíeb Panfilov kétrészes Szót ké­rek című filmjét és Nyikolaj Gubenko filmdrámáját, a Sebzett madarakat. A ma délutáni ünnepségen Deme Lászlónak, az MSZMP Bor­sod megyei Bizottsága titká­rának megnyitója után a Seb­zett madarak című filmet mutatják be. A következő napokban Miskolcon mind a három film látható. Barátsági hét A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 61. évforduló­ja alkalmából magyar—szov­jet barátsági heteket rendez­nek Leninvárosban. A no­vember 1-től 14-ig tartó ren­dezvénysorozat programján az orosz-szovjet irodalmat, képzőművészetet megismer­tető kiállítások, filmvetítések, műsoros estek, és Leningrádi szimfónia címmel zenei elő­adások szerepelnek. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.00: Hubay Miklós: A szív se­bei. — 12.45: Zenemúzeum. — 14.33: Mindenki könyvtára. — 15.00: Hírek. — 15.10: Kórusmü­vek magyar költők verseire. — 15.27: Joseí Suk (hegedű), Pierre Fournier (gordonka) és Suzana Kuzicková (csembaló) Bach-fel- véieleiböi. — 16.00: Útközben. — 16.05: Kemenes Sarolta és Bá­lint Sándor nótákat énekel, zsa- kai Piros László klarinétozik. — 16.55: Martna Angelici francia operaáriakat énekei. — 17.00: Hí­rek. Útközben. — 17.07: Uj le­mezeinkből. — 17.57: New York szépé. Részlel2k Warren filmze­néjéből. — 18.15: Hol volt, hol nem. vo^ • • • H. Lányi Piroska meséje. — 18.30: Esti magazin. “ 1Ö-15: Borsocty László népze­nei feldolgozásaiból. — iy.40: Kapcsoljuk a Csepeli Munkás- ottnont. A Magyar Rádió és Te­levízió Szimfonikus Zenekarának Liszt-hangversenye. — 21.30: Hát­térbeszélgetés. Lipovecz Iván kül­politikai műsora. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.00: Vi­lágtörténelem dióhéjban. — 22.30: A kamarazene kedvelőinek. — 23.20: Titkos házasság. — 24.00: Hírek. — 0.10: A Kühn-vegyes- kar Poulenc-felvételeiböl. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Mezők, falvak éneke. — 12.55: Pécsi stúdiónk jelentkezik. — 13.25: Gyermekek könyves­polca. — 13.30: Séta az állat­kertben. Részletek Hans Sandig gyermekkarra írt szvitjéből. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés. — 14.00: Kettőtől fél ötig... A Petőfi rádió zenés műsora. — 16.30: Hírek. — 16.33: Útközben. — 16.35: Idősebbek hullámhosz­szán. Dallamok, emlékek. — 17.30: Belépés nemcsak tornaci­pőben! A művész és a sport. — 18.30: Hírek. — 18.33: Hétvégi panoráma. Ajánlóműsor sok mu­zsikával. — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20.33: „5+1”. Fő­szerepben a Magyar Rádió szol­noki stúdiója. — 22.03: Fáy And­rás szerzeményeiből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Verbunkosok nó­ták. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Női dolgok, női gon­dok. Kismamatalálkozók. Szer­keszti: Jakab Mária. — A mun­kaidő — a munka ideje. Ripor­ter: Imreh József. — Sanzonok és hangszerszólók. — 18.00—18.30: Észak-magyarországi Krónika. (Népfront megyei bizottsági ülés Egerben. — Szakrendelő átadása a Vasgyári Kórházban. — Szov­jet filmek fesztiválja. — Kollé­giumi zászlóátadási ünnepség.) Televízió, 1. műsor: 16.25: Hí­rek. — 16.30: Piros, sárga, zöld./ Magyar dokumentumfilm a köz­lekedési szabályok megsértőiről. — 16.50: Századunk. — 18.10: Szépen, jól magyarul. — 18.20: Falulárás. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv­híradó. — 20.00: Randevú a sö­tétben. Francia bűnügyi film. — 21.00: Indiai találkozások. III/3. rész. — 22.00: Telesport. — 22.40: Tv-híradó 3. ( Televízió, 2. műsor: 20.00 Is­meretlen magyar szerző: Cons­tantinus és Victoria. — 21.05: Tv-híradó 2. — 21.25: Rubens és kora. Belga képzőművészeti film. —• 21.50: Kaland az ágyban. Szlovák televízió: 15.30: Vla­gyimir Jegorov forgatókönyvíró. Portré. — 15.55: Hírek. — 16.10: Baráti hadsereg zászlója alatt. — 16.30: Pionírhíradó. — 16.45: Pio­nírmagazin. — 17.20: Egy nagy ország történelme. Szovjet do­kumentumműsor-sorozat 46. rész. — 18.00: A Jazierka-stúdió műso­ra. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.30: Vitous: Ki­tüntetés. Tévéjáték. — 19.45: Ez­zel törődni kell. Riportműsor. — 21.30: Tv-híradó. — 22.00: A rendőrség naplójából. — 22.05: Az utón nem vágy egyedül. — 22.50: A labdarúgó kupaszerda tévé­tükre. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18): Utcák és terek kultúrája. Broczkó Tamás fotókiállítása. — Miskolci Képtár (10—18) : A XX. század magyar festészete. — Kondor Béia-emlékkiállítás. — Szolnoki művészek. — József At­tila Könyvtár (12—20): Lenkey Zoltán grafikusművész kiállítá­sa. — Herman Ottó Múzeum (10 —18): Ember és munka. — Szi­lágyi-gyűjtemény. — Herman Otto-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Di­ósgyőri vár (10—16): A diósgyőri vár története.— Pénzek Diósgyőr életében. — Erdei Ferenc épí­tész műemléki tervei. — Déryné- ház (10—16): Déryné Széppataki Róza- és Lévay József-emlékszo- bák. Miskolci Nemzeti Színház (7): Clavigo. filmszínházak BÉKF A gejzírvölgy titka Mb. szí. szovjet film Kezdés: f4, hn6, 8 órakor KOSSUTH Mimino Mb. szí. szovjet film Kezdés: f3, hn5, 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB A hazáért harcoltak I—II. Szí. szovjet film Másfél helyár! Kezdés: 5 órakor TÁNCSICS Péntek 13. (Latabár-show) Magyar film Kezdés: f5, f7 órakor SZIKRA Legato Szí. magyar film Kezdés: 5, 7 órakor PETŐFI A sólyom nyomában Mb. szí. NDK film Kezdés: f5, f7 órakor fAklya Két elhatározás Magyar—NSZK film Kezdés: f5, f7 órakor PERECES Mimino Mb. szí. szovjet film Kezdés: 6 órakor HÁMOR Ruszalka meséje Mb. bolgár—szovjet film Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális program­jából. — 0.27: Természeti ritka­ságaink. — 8.38: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. — 9.33: Énekeljünk! — 9.53: Lottósorso­lás. — 10.00: Hírek. — 10.05: Ké­pek és jelképek. Művelődéstör­ténet gyerekeknek. — 10.35: Ma­darak. Csanádi Imre versei. — 10.40: Rafael Arié orosz operák­ból énekel. — 10.59: Lottóeredmé­nyek. — 11.00: Gondolat. A Rá­dió irodalmi lapja. — 11.45: XX. századi kórusmuzsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.0§: Dalok a békéről. — 8.20: Világtörténelem dióhéjban. — 8.30: Hírek. — 8.33: Tánczene Varsóból, Berlinből, Prágából és Moszkvából. — 9.15: Josef Stra- uss-művek. — 9.53: Lottósorso­lás. — 10.00: Zenedélelőtt. — 11.45: Tánczenei koktél.

Next

/
Thumbnails
Contents