Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-14 / 268. szám
A fergeteges jelenet a Kángszani alkony című táncképből való. (Herényi feli.) Koreai művészek Miskolcon Térkép kell hozzá, hogy pontosan tudjuk, hol keres* sük a félszigetet a Japán- és a Sárga-tenger között; a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság messze van. Messzi ország és távoli kultúra üzenetét hozták el tegnap estre az énekesek, táncosok, muzsikusok. A Koreai Állami Népi .Művészegyüttes 1946-ban alakult. A Manszude nevet viselő. több mint 300 művészt foglalkoztató nagyegyüttesnek külön operatársulata, szimfonikus zenekara és tánccsoportja van, és három évtizedes munkájuknak, művészi teljesítményüknek az elismeréseként az egyik legkiemelkedőbb művészkollektívaként tartják számán Ázsiában. De ismerik a nevüket ‘ ngliától Burmáig, Japántól Franciaországig, világszerte. November elején 120- an érkeztek Magyarországra; Budapesten az Erkel, Színházban. Székesfehérváron és r. Miskolci Nemzeti Színházban léptek fel. Énekes, táncos bizonyságul arra nézve, hogy a művész.t nemhogy határokat nem ismer, de tengereken. kontinenseken, át is járt utakon közlekedik. A Manszude együttes Magyarországra hozott, háromórás, egész estét betöltő műsora kórusművekből, tánc- kompozíciókból, dalokból áll. A nagyon szép hangú vegyeskórus Kim Zing Jetig karmester, a nép kiváló művésze zenekarának kíséretével a régi és a mai Koreáról énekel, a táncosok Kim Ten Hi, a nép kiváló művésze rendezésében ősrégi meséket, az ember örömét, hangulatait, a munka örökszép mozdulatait táncolják el. A színpadkép pasztellszínű keleti testmény, a ruhák szépek. A női tánckar mitikus mozdulatai gyönyörűek, a zene nagyon jó és cseppet sem idegen, és az egész produkció olyan biztos, amilyen biztonsággal csak egy hivatásos együttes lép színpadra, ha népe művészetét képviseli a világban. Volt a tegnapi műsorban néhány magyar dal, amelyet magyarul énekeltek. Mindig hatalmas taps fogadta a kedvességüket; a közönség hálás volt a figyelemért. De azért talán még hálásabbak voltunk, hogy a tapsot megköjnve ráadásnak már koreai dal szólalt meg. Az európai ember számára mindig egzotikus. távoli művészet üzenete ezzel is gazdagabb. M — wv ■ ■ műsor KEDD Kossuth rádió« 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Törvénykönyv — 12.50: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát. — 13.55: Népdalok, néptáncok. — 14.40’ Arcképek a Szovjetunió népeinek irodalmából. — 13.00: Hírek. — 15.10- Ravel: A termeszét. — 15.23: Nylt- nikék. — 16.00: Útközben: — 16.05: Kóruspódium. — 16.39* Suppé operettdalaiból. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.07: ,.Még • a párbaj nem ért véget...” — 17.32: Verdi: Traviata. — 17.45: A Szabó család. — 18.15* Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Magyar előadóművészek. — 21.05: Mario Lanza filmdalokat énekel. — 21.16: Világirodalmi dekameron. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20* Kik« azok az aya- toll ák? — 22.30: Ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik. — 22.54: Meditáció — még egyszer az alkotó vezetésről. — 23.04: Üj lemezeinkből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Tolcsvay László táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.25* Látószög.— 12.30: Hírek. - 12.33: Melódiákoméi. — 13.25: Növénykedvelőknek. — 13.30: Éneklő Ifjúság. — 14.00: Kettőtől hatig ... — 18.00 • Tip-top parádé. — 18.30: Hírek. — 18.33: A hanglemezbolt köny- nyűzenei újdonságai. — 18.53: Udvardy Tibor operettdalokat énekel. — 19.20: Van-e jövője a villamosnak? — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30* Hírek. — 20.33: Nének meséi. — 21.10: A Magyar Rádió nemzetiségi népzenei fesztiválja Békéscsabán. — 22.00: Egy óra dzsessz. — 23.00: Hírek. — 23.15: Kurt Weill zenés játékaiból. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa. — Az igazságügy fóruma. A ráénítés-túlépítés. Dr, Tímár László előadása. — 18.00— Lei Magyarországról A „Lenin Magyarországról” című kötet megjelenésével az uzsgorodi Kárpát Könyvkiadó és a magyar könyvkiadók által megjelentetett könyvek öeszpél- dányszáma elérte a 10 milliót. Ukrajnában évente 20— 25 mű lát napvilágot magyar kiadókkal közös gondozásban, és a példanyszám az elmúlt évben meghaladta az egymilliót. Gyógyító rajz és zene A béke forradalma 2. A nemzetiségi kérdés Pszichológus Ö az iskolában Csehszlovákiában 120 pe- dagogiai-pszichológiai tanácsadó állomás működik. Közülük az elsők már az ötvenes evek óta segítik az iskolák, a szülők nevelő munkáját. Az óvodás kortól a 15. életévig kísérik figyelemmel a gyermekeket a területi és járási tanácsadók, míg a megyei állomások 15—18 éves korig. Szerepük az első osztályosok vizsgálatánál kezdődött, ma már az óvodában, mert a pszichológusok véleménye szerint jó, ha minél korábban felfedezik a gyermek fejlődésének gátló tényezőit. Az ország minden általános és középiskolájában dolgozik pszichológus, aki figyeli a gyermekek fejlődését. A „problémás” gyermekeket behívják a tanácsadó-állomásra. hasonló korú társaikkal együtt, ahol megfigyelik jellemüket, segítenek megszabadulni a gyermeknek attól a magatartástól, ami a közösségből ‘ kirívóvá tette. Ha szükségesnek tartják, speciális nyári táborokba küldik a „pácienst”. Ezek programja részben megegyezik a szokásos nyári táborokéval, ugyanakkor' közvetlenebb kapcsolat alakul ki a megfelelő képzettségű táborvezetőkkel. nevelőkkel, akik igyekeznek a gyermekek po- ‘ zitív tulajdonságait megerősíteni. A „gyógymódba” bevonják a zenét, a rajzot; olyan játékokat rendeznek, amelyekben a gyermek elő- , adó-, kifejezőkészsége fejlődhet, öntudata erősödhet. Soroljuk tovább a dualista monarchia feszültségeit... A nem a magyar társadalomból szervesen kifejlődő, eredetében jórészt idegen burzsoázia — bár gazdasági ereje hatalmasan növekedett, s egyre erősebb befolyással volt az országos ügyekre is — a hagyományos vezető rétegek politikai hatalmát nem kérdőjelezte meg, sőt inkább hozzájuk idomult, igyekezett velük összefonódni. Az úri státust görcsös ragaszkodással fenntartani igyekező középrétegek „krémje”, az úgynevezett dzsentri sem volt alkalmas a múlttal való radikális szakításra: éppen annak intézményrendszerét, saját létalapját védte tíz körömmel. Sőt, egyre korszerűtlenebb ideológiája és életmódja társadalmilag bevett mércévé vált. A korszak legszámosabb és az országra legjellemzőbb rétege a parasztság maradt. Differenciálódása és gyorsuló tömeges nincstelenné válása a kor alapvető társadalmi problémájává merevedett. Az iparfejlődés képtelen volt felszívni a nagy infrastrukturális beruházások (vasútépítés, folyamszabályozási után feleslegessé vált agrárproletár réteget. Minthogy a nagybirtok szilárd rátelepedése az országra a mégolv szerény agrárreform legális lehetőségét is kizárta, jó részüknek nem maradt más, mint a kivándorlás . . . S a jövő hordozója, a munkásosztály? Kialakuló elitgárdája — a szakmunkásság — idegen (bevándorolt) eredetű és magas színvonalú volt. Ám tömegeinek falusi származása és tanulatlan segédmunkára alkalmazása már önmagában is konzerválta a kétlakiságot, az agrárproletár túlsúlyt. A munkásosztály helyzetét és sajátosságait mindenesetre a nyugat-európainál kedvezőtlenebb bér-, szerkezeti, munka- és életkörülmények határozták meg. A kelet-európai sajátosságnak tekinthető alacsonyabb szervezettség pedig nem tette lehetővé a viszonyok akár nyugati típusú javulását, az ottani osztályharc eme nem elhanyagolható eredményét sem. Változást majd csak — időlegesen — a forradalom hoz. Sok ez? Túl sötét a kép? És a feszítő erejű társadalmi ellentmondások sorában még nem is tettünk említést a nemzetiségi kérdésről ... A kiegyezés elodázta ellentmondások legfőbbje pedig éppen ez a probléma volt. Magyarország' lakosságának a kiegyezéskor még a fele sem volt magyar anyanyelvű. Mindazonáltal a hivatalos ideológia magyarnak, az egységes és oszthatatlan magyar politikai nemzet tagjainak tekintette az országlakók összességét és nem ismerte el nemzeti, nemzetiségi különiogait. Válaszul a kielégítetlen magyarországi nemzetiségek 1867 után politikai passzivitásba vonultak és elvetették a különben liberális Eötvös- féle nemzetiségi törvényt, amelynél jóval túlmenő önkormányzati jogokat követeltek. Ezzel átengedték a helyet a törvényt jobbról támadó, erősödő magyar sovinizmusnak, a különösen a városokban és vegyes lakosságú területeken nagy léptekkel előrehaladó természetes asszimilációval meg nem elégedő, a nemzetiségeket feleslegesen bosszantó — és sikertelen! — magyarosítási törekvéseknek. A nemzetiségi politika az 1890-es években kezdett megváltozni: a fiatal, dinamikus, radikális és valóban polgári új nemzetiségi vezető réteg más kereteket igyekeztek teremteni. Beletörődtek a dualizmus politikai konszolidációjának realitásába és a hagyományos nemzeti célok visszafogásával fontos demokratikus és szociális érdekek képviseletét vállalták. Céljuk a nemzetiségi problémának az ország demokratizálásán keresztüli megoldása volt. (Ezzel a hazai, magyar progresszióhoz is megtalálták az utat.) Ám sorra csalódások és visszautasítások érték őket. így nem véletlen, hogy a későbbiekben, a dualizmus növekvő válsága idején (vagyis .a századforduló után) már újra az autonomista és föderatív megoldásokkal látjuk őket kacérkodni, sőt intenzív kapcsolatokat építenek ki saját szomszédos nemzetállamaikkal is. De a monarchia, a történelmi Magyarország felrobbantásának, szétdarabolásának nyílt sürgetéséig majd csak a törvényszerűen beköszöntő világháború folyamán jutnak el. (Folytatjuk) DÉRER MIKLÓS 18.30: Észak-magyarországi Krónika. (KlSZ-vécinökségi ülés az LKM-ben. — Véradónapok kezdődnek az LKM-ben. — A Koreai Állami Népi Együttes tegnap esti miskolci vendégjátékáról.) — Moldován Stefánia operaáriákat énekel. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor; 16.25: Hírek. - 16.30: A nyelv világa. — 17.0o: Melyiket az ötezerből? — 17.30—18.35: Mindenki iskolája. — 18.35: Vendégünk a tudósító. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Idősebbek is elkezdhetik . .. — 19.30* Tv-híradó. - 20 00: Golgota. — 21.20: Színházi Album. — 22.20: Kormos István. Portréfilm. — 23.20: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Autó-motorsport. — 20.20: Tut-Ancli -Anion Egyiptoma. — 20.40- Tv- híradó 2. — 21.00* Táncoló gorillák. Jugoszláv rajzfilm. — 21.15: Robinson Crusoe. Angol tévéfilm. Miskolci Nemzeti Színház (7); A koldusdiák. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Kunt Ernő festőművész kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18) : A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-em- lékkiúllítás. — Szolnoki művészek. — József Attila Könyvtár (12—29): Lenkey Zoltán grafikái. — Mini Galéria (10—18) : Broczkó Tamás fotókiállítása. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember es munka. — Diósgyőri vár (10— 16) • A diósgyőri vár története. — Pénzek Diósgyőr életében. — Erdei Ferenc építész műemléki tervei. — Déryné-ház (9—15) : Déryné Széppataki Róza- és Lévay Jozsef-emiékszobák. — Herman Oltó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A szerelem rabja Mb., szí. szovjet film Kezdés: f4, hn6, 8 órakor KOSSUTH Sebzett madarak Mb., szí. szovjet film Kezdés: £3, hn5, 7 órakor Ma este a levében „A most jelentkező Színházi Albumunkban a két nagy budapesti társulat, a Nemzeti Színház és a Népszínház műsoraival foglalkozunk — mondja Virág Katalin, a műsor szerkesztője. — A legutóbbi, a vidéki színházakkal foglalkozó adásunk után ezúttal arra vagyunk kiváncsiak; miként vélekednek a fővárosi, nagy színházi együttesek a falaikon belül lezajlott változásokról. A Nemzetiben megnézzük a Danton halálának próbáját, s az előadásból részleteket mutatunk be. Riportbeszélgetésre is sor kerül a két főszereplővel: Kállai Ferenccel és Kálmán Györggyel, valamint az új főrendezővel, Székely Gáborral. A Várszínház próHEVESY IVAN FTT.MKT.UB A hazáért harcoltak i—USzí. szovjet film Másfél helyár! Kezdés: 5 órakor TÁNCSICS Elvágyódás Szovjet film Kezdés: f5, f7 órakor SZIKRA Huszárkisasszony Mb., szí szovjet film Kezdés; 5, 7 órakor PETŐFI Mr, McKinley szükese I—II. Szí szovjet film Másfél helyár! Kezdés: 6 órakor FÁKLYA Asszony a banditák ellen Mb., szí. szovjet film Kezdés: fa, í'7 órakor SÁG VARI Csempészek nyomában Szí. szovjet film Kezdés: 5, 7 órakor GÖRÜMBÖLY, KRÚDY A párbaj Mb., szí. szovjet film 14 éven felülieknek! Kezdés: 6 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.26: A felvilágosodás színháza. — 8.56: A félelem megeszi a lelket. Nógrádi Gábor jegyzete. — 9.06: A sevillai borbély. — 9.47: Tarka mese. kis mese. — 10.00; Hírek. — 10.05: Dominó. — 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.51: Üj lemezeinkből. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Kik azok a ayatollák? — 8.30; Hírek. — 8.33: Idősebbek hullámhosszán. — 9.28: A 04. 05, 07 jelenti. — 10.00: Zenedélelőlt. — 11.30: A Szabó család. Televízió, 1. műsor: 8.00: Tévé** torna. — 8.05—10.15; Iskolatévé. — 10.15: Golgota. Szovjet filmsorozat. — 11.35: Delta. Album bájáról, Marlowe Doktor Faustusáról is tudósítunk Ruszt József főrendező megszólaltatásával. Az adás harmadik részét a Sinkovits Imrével folytatott beszélgetés tölti ki, aki egyrészt mint a Nemzeti Színház régi tagja, valamint a Vígszínházban bemutatásra kerülő Szokratész- darab vendégszinésze szólal meg. A továbbiakban még három színházi híradással szolgálunk: a Pesti Színház Bereményi 'Géza Légköbméterét mutatta be, a Thália Színház pedig Karinthy Ferenc Házszentelőjének bemutatására készül. Végezetül Nagy Attila az előadóművészek győri fesztiváljáról számol be.” (21.20-téi láthatjuk.) ★ Tordy Géza és Kern András Bereményi Géza Légköbméter című színművében. (Horvát Éva felvétele) Színházi ■i
