Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-08 / 263. szám
€ Munkáslakások, ételgyár, fürdő, felújítások Most sem lesz fagyszabadság Felkészült a télre a MIEP Ha nem is zavartalanul, ám már javában tart a télre való felkészülés a Miskolci Építőipari Vállalatnál. Minden lehetőség adott ahhoz, hogy a vállalat dolgozói végigdolgozhassák a téli évszakot is, nem kell ezen a télen sem fagyszabadságra menniük. — Melyek a téli felkészülés legfontosabb mozzanatai? — kérdeztük Dudla Balázs főmérnököt. — Két részből álló részletes téli felkészülési tervet állítottunk össze, határidők és felelősök megjelölésével. A terv egyik része a munkák téli végzése műszaki feltételeivel, másik része a téli munkák szociális feltételeivel foglalkozik. A terv gyakorlati megvalósítása már javában tart, számos tennivalót mái megvalósítottunk, míg mások megvalósulóban vannak. — Tudjuk: ha májusban Komlóstetőn újabb 57 lakást át akar adni a MIÉP, télen is folyamatosan kell dolgozni... — így is készültünk. Dolgozóink télen az A—4-es épületben végezhetik tennivalóikat. Sikerült szót értenünk a TIGÁZ-zal. hogy ebben az épületben végleges nyomvonalon biztosítson gázt minden egyes lakásba. A MIK-től átvettünk 57 darab használt gázkonvektort, amelyeket a TIGÁZ szerelt be. Ezekkel az ideiglenesen üzembe helyezett fűtőkészülékekkel mind az 57 lakás belső fűtését biztosítjuk. Téliesítjük Komlóstetőn a habarcskeverő telepet is, gondoskodunk gőzről, így az anyagkeveréshez is megfelelő hőmérséklet állhat rendelkezésre. Felülvizsgáltuk az ott levő felvonulási épület fűtési rendszerét, üzembe helyezünk 9 darab villanybojlert, s így dolgozóinknak is megfelelő szociális körülményeket teremtünk. — Fontos munkaterülete a vállalatnak a Szabadság gőzfürdő is. Itt dolgoznak-e majd télen? — A Szabadság fürdőnél még kedvezőbbek a téli munkavégzés feltételei, hiszen a fűtési alaphálózat rendelkezésre áll. Tervszerűen haladunk a munkákkal, november 30-ra átadjuk az uszodai részt Télen a kádfürdő, súlyfürdő és gőzfürdő részeken fogunk dolgozni. A téli munka előbbre hozhatja a Szabadság gőzfürdő felújítási munkálatainak befejezését. — A vendéglátók aggódnak: vajon téliesíthető-e a miskolci ételgyár építkezése? — Mindenképpen, noha komolyabb gondjaink vannak. A fűtést itt is végleges rendszerrel, végleges kazánnal oldjuk meg. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat, a beruházó is közreműködött abban. hogy a TIGÁZ megépítse a kazánház üzemeltetéséhez szükséges ideiglenes gázvezetéket A nagy gondot a Dorog-típusú nyílászárók hiánya okozza vállalatunknak. Még ez év januárjában megrendeltük, a szállító két hét múlva vissza is igazolta. Időközben azonban más, fontos megbízásokat kapott, amelyeket a mi megrendelésünk elé kellett sorolnia. Ez oda vezetett, hogy a mai napig még egyetlen nyílászáró sem érkezett meg. Most olyan ígéretet kaptunk, hogy az első szállítmány november 10-re Miskolcra ér. Amennyiben ez így lesz, még be tudjuk építeni őket. — Télen végzik-e a MIK-la- kások felújítását? — Igen, ezt a munkát sem hagyjuk abba. Ha olyan helyen dolgozunk, ahol a lakók bent laknak, a fűtés, a meleg biztosítása értelemszerűen nem okoz gondot. Az üres lakásokban pedig hőlégbefú- vókat helyezünk el. Gondoskodunk arról is, hogy a habarcskeverő üzem és az előkészítő télen is dolgozhasson. — Említette, hogy a téli felkészülési terv határidőket, felelősöket is rögzít. Lesz-e számonkérés is? — Már meg is kezdődött. Néhány nappal ezelőtt jómagámnak is be kellett számolnom a szakszervezeti bizottság előtt arról, hol tartunk a tervfeladatok végrehajtásával. « (nyikes) Pálca a város fölolt * Fürdött az alagút... A Fővárosi Közterület fenntartó Vállalat dolgozói mintegy 400 kg nagy hatású, folyékony mosószer felhasználásával „megfürdették” a várhegyi alagutat. (E. Várkonyi Péter felvétele) Nincs mit ünnepelni. A városépítés világszerte súlyos gondokkal küzd, a gyors városiasodás kikerülhetetlenségének és a városi élet ismétlődő zavarainak szorításában már-már megoldhatatlannak látszó feladatokkal kerül szembe. Nincsenek tehát irigylésre méltó helyzetben a városépítészek és a városrendezők. Így az immár hagyományos megemlékezés november 8-án, az urbanisztikai világnapról, inkább afféle tudomásulvétele e rendkívüli kihívásnak; jelzés, hogy a társadalom elismeri a részleges eredményeket, számon tartja az érdemeket. Ha így közelítjük meg a városépítés mai gondjait — ide értve a versenyfutást a hatványozódó anyagi terhekkel —. akkor még, nem feledve a tárgyilagosságot, tán dicsekedhetünk is. Azzal például, hogy az alkalomból nálunk odaítélt Hild-emlékérem mindig valami dicséretre méltót jutalmazott, bármelyik városunk kapta is az eddig kitüntetett tizenhárom közül. Most — Nyíregyházával és Kőszeggel — tizenötre emelkedik a számuk, és nem titok, hogy az érmet még nélkülöző városokban is akad szerencsére egy és más urbanisztikai teljesítmény, amely kiérdemli az elismerést. De hát mi is az a probléma, amellyel bizony csak ritkán küzdenek meg teljes sikerrel a városépítők, városrendezők? Röviden szólva, az ember közérzete, amelyre, jól tudjuk, minden vonatkozásban nagy hatással van a lakás, a ház, a városrész adta környezet és ezzel összefüggésben egész életkeretünk. Hadd jegyezzük nyomban meg: nem elsőrendűen annak függvénye ez, hogy vajon régi házban, hagyományos környezetben élünk-e, vagy egy új keletű lakótelepen. Emebben is, abban is lehetnek jobbak vagy rosszabbak az adottságok. A környezeti problémák, bár nem egykönnyen, mindenütt megoldhatók, az ember régi városban is, újban is érezheti kényelmetlenül magát, vagy pedig, szerencsés esetben, igazi otthonra lelhet. Ezért kutatják manapság a szakemberek nemcsak az új városok építésének jobb útját-mód- ját, hanem legalább ilyen erővel a régi települések ésszerű újjászervezését és újjáépítését. Termel a lörőmű Nyékládházán A nyékládházi kavicsbánya új törő- és osztályozó műve rövid próbaüzemelés után a napokban megkezdte a folyamatos termelést. A korábbinál is finomabb, mosott és tört kavicsból évente 800 ezer köbmétert állítanak elő, amely betonelemgyártáshoz és útépítéshez alkalmas. A bánya rekonstrukciója részeként üzembe állított, 22 milliós költséggel épült, magyar gyártmányú berendezésekkel dolgozó üzem méé az idén 140 ezer köbméter, kifogástalan minőségű alapanyagot ad az építőiparnak. AKPM készül a télre November közepén a járművezetők még az őszi közlekedés nehézségeivel, köddel, esővel birkóznak, de a KPM Közúti Igazgatósága már a télre készül. A következő hónapok, a téli időszak üzemeltetési és forgalombiztosítási feladatait Miskolc és a megye a távolsági közlekedésben érdekelt vállalatainak, a tanácsoknak a képviselőivel november 10-én beszélik meg. Hatvan év A HCM és a Cementipari Gépjavító Vállalat szocialista brigádjai az elmúlt évtizedek történetéből szellemi vetélkedőt rendeznek 60 év címmel. A többlépcsős játék elődöntőjét november 9-én, délután 3 órakor tartják a vállalatok tanácstermeiben. ' Az urbanisztikai világnap mindkettőre — és a két feladat szoros összefüggéseire — ráirányítja a figyelmet. Nem véletlen, hogy a most kitüntetett Nyíregyháza elsősorban hallatlanul gyors fejlődéséért és az ebből, származó feladatok jó megoldásáért, Kőszeg pedig a település értékes hagyományainak példás megőrzéséért szerzett elismerést. A személy szerint kitüntetettek egyike építészmérnök, a városépítés egyetemi oktatásának és tudományos kutatásának kiválósága, másika Sopron város immár húsz éve posztján működő tanácselnöke. E húsz esztendő során Sopron kivirá- goztatta legszebb ódon házait, utcáit és közben sikerrel meg is ifjodott. De ne feledjük, ha sok szép eredményt mutathatnak is föl városaink az értékek megőrzésében, a helyreállításban és az építésben, temérdek munka vár a városépítőkre. Nem elég, hogy még a mennyiséget illetően sem jutottunk a végére a lakásépítésnek — minőségi elképzeléseinkről nem is beszélve —, ezzel párhuzamosan az egész települést és csaknem minden városunkat lakhatóvá kell tenniük. Természetesen a kor sőt hovatovább a jövő század követelményei szerint. Hogy mit értünk azon: lakhatóvá tenni? Azt, hogy napjainkban, miközben gyors ütemben városiasodik az ország — a maga módján a falu is —, miközben százezrek, vagy mondjuk bátran, milliók újítják föl, rendezik be otthonukat, az egész társadalom is újra rendezkedik, berendezkedik! Mai, alaposan megváltozott igényei szerint. Dé a mostaninál gyorsabb ütemű előrehaladásra aligha számíthatunk. A városépítésben már csak azért sem, mert rendkívüli szervezettséget, összehangoltságot kívánó munka. Persze, az ember, ha úgy hozza a sorsa, csupán „négy falat” akar, és valami tetőt a feje fölé. Aztán következik a többi Nem azért, mert hálátlan, vagy telhetetlen, hanem mert a mában él és úgy szeretne élni, ahogy a mában lehet, illik, kell élni. Olykor csupán sejti, hogyan. Ezért is figyel a városrendező vezénylő pálcájára. BALOG JÁNOS A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Történetek az országúiról Bóbiskol a busz. A hátradönthető üléseken f iatalok, a nem döntött üléseken idősebbek szunyókálnak. Távolsági járat Miskolc és Debrecen között. Hajnalban indul Deb- cenből. — De gyönyörű környéki Polgárt hagytuk el éppen, valamennyi köd is volt, a gyönyörűséget nem is fedezte fel más, mint a hetvenkétéves Paál Jen' bácsi. — De szép ez az út! Jenő bácsi negyven évig volt út őr. őmá így mondta, bárha a nacionáléjában az Ú1 kaparó beírás szerepelt. Néztük az utat, ami csudaszép. félálombc riadva barátkoztunk a reggellel. Jenő bács kéretlen mesélt. Arról, hogy mit csináltak a tankok ezzel az úttal negyvenötben. Arról, hogy huszonöt kilométert is bejár1 egyetlen napon, de nem sétálva, hanem targoncával és lapáttal a kézben. — Csuda szép út... Egy beszélgetést elég elkezdeni. Sok erntet között mindig akad, aki folytatja. Előbbi témánk maradt az út. Polgár és Leninváros között a megyehatárnál vicclapba illő sztorit meséltek: — Egy időben festették az utat a Hajdú megyeiek és a borsodiak. Ezeket az útfele- zöket festették, és mind a két gépkocsi elment addig, hogy a sofőrfülke elérte a megyehatárt. De csak addig. A megyehatáron így festetten maradt két autóhossznyi, vagy tíz méternyi terület... Nevettük a történetet. Paál Jenő bácsi erre mesélni kezdte, hogy ő min csodálkozik: — Egy-egy útjavítás után, amikor minden kész, jönnek az ellenőrök. Sárga autókkal, fúrókkal. Ahol leállnak, ott keresztbe az úton fúrnak vagy öt lyukat. Ebből a furatból nézik, hogy elég-e a kátrány, a kő az útban... A lyulcat viszont sohase tömik be. Amikor kifúrják, egy hurkától!: elég lenne hozzá, meg néhány kilónyi anyag, Hurkatöltö-kezelö viszont nincs közöttük. így hát ottmaradt a télnek ajándékul a lyuk. Előbb csak a széle töredezik, a víz búvik bele, a jék csinál fészket magának és tavaszra kész a fagykár. Azt aztán megcsinálják, és jön az autó, és fúrja a lyukat... Leninvárostól Miskolcig nem hosszú az út. Jenő bácsi leszállt, a beszélgetés belehalt a munkanap előtti néhány perc pihenésbe. Lehet, hogy nemcsak az országúton, és az országúiról jegyezhettem volna fel a •síkhúzó és a lyukfúró történeteket? A történetek hátterében emberek vannak, gévko- csivezetők, akik a sofőrfülkével mentek el a határig. Tól-ig, Szakemberek, akik mintavétel közben a fúrástól mentek el az elemzésig. Tól-ig. Nos, ez az írás se szól másról, mint egyfajta tól-ig szemléletről. Egészen pontosan arról, hogy mennyire érezzük magunkat érdekeltnek abban, amit naponta végzünk? A kötelesség határa szabott. A hasznos határa viszont nem minden esetben esik egybe a kötelesség határaival. S ez nemcsak egy útra igaz. Sajnos, ez a szemlélet, a szocializmus felépítéséhez vezető úton van más-más variációban, másmás hatásokkal és kárral, egy kicsit társadalmilag is igaz. Az utat azóta kifestették. A mintalyukakat azóta $em tömik be. Talán egyszer. . . BARTHA GÁBOR A pótfűtés díja, életveszélyes fűtőtestek A Magyar Rádió miskolci stúdiója az elmúlt hétfőn Fórum-műsort rendezett a téli felkészülésről. Az adás. ban nem volt lehetőség valamennyi kérdés megválaszolására. Ezek egy csoportjával Nyíri Istvánt, a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat igazgatóját kerestük fel. flí Sokan kifogásolják, hogy szeptember 21-től október 15-ig — a hivatalos fűtési idény kezdetéig — fűtöttek ugyan, de csak délután 6 órától másnap reggel 8 óráig, s mégis teljes fűtési pótdíjat számláztak fel. Igazságtalannak tartják ezt, s kérdik: hogyan történhet ilyesmi? — A meglehetősen hűvös ősz miatt szeptember 21-én megkezdtük a távfűtési szolgáltatást valamennyi érintett bérleményben. A hőmérséklet-ingadozás, s a nappali felmelegedés indokolta, hogy csak szakaszosan fűtöttünk ebben az időszakban. Ilyen üzemeltetés mellett természetes, hogy nem számolhattunk fel teljes pótfűtési díjat, így a kérdést feltevők értesülése téves. Amennyiben mégis többet fizettek volna, mint amennyit ilyenkor kell, panaszukkal keressék fel táv- hőellátási osztályunkat. Mikor cserélik ki a bérházakban az életveszélyes, 14— 15 éves, gázzal üzemelő fűtőtesteket, s kit térijei azok költsége? Mi nyugdíjasok vagyunk, s az ilyen nagy költségek viselését vállalni nem tudjuk — írja levelében Jer- nei István, a Pozsonyi u. 37. szám alól. — Az ide vonatkozó rendeletek értelmében két esetben cserélhetjük le a készülékeket. Az első eset, ha az épület teljes felújításra kerül, a második pedig akkor következhet be, ha a gázüzemű fűtőtest hibája gazdaságosan már nem javítható. Az előzőről egyelőre nincs szó, viszont ha az utóbbi eset állna fenn, ezt kérjük, jelezzék nekünk. A költségekről szólva: az épület felújítása kapcsán létrejött' készülékcsere a MIK-et terheli, míg a második esetben a költségeket fele-fele alapon a vállalat s a bérlő viseli. Sajnos ilyen esetben a nyugdíjasoknak sem tudunk kedvezményt biztosítani. £) A felső emeleteken mindig meleg van — sokszor az utcát fűtik, mert alaposan kell szellőztetni —, ugyanakkor a földszinti lakásokban fagyoskodnak. Miért nem tudják megoldani az egyenletes hőelosztást a lépcsőházon belül? — kérdezte Horváth Andrásné a Dankó Pista u. 25. szám alól. I — A probléma az egycsöves fűtési rendszer bevezetése óta áll fenn. Az ilyen rendszernél ugyanis a legfelső emeleten érkezik a lépcsőházba a meleg víz, s ahogy halad lefelé a radiátorokban, úgy hűl le. Ebből adódik azután a hőmérséklet-különbség Persze, ezzel a rendszerrel más gondok is vannak, ezért már folyik a korszerűsítése, egyes helyeken már megfordítottuk a folyamatot, azaz az alsó szintről megy felfelé a meleg levegő. Természetesen mindettől függetlenül valamennyi lakásban meg kell lenni a minimális 20 foknak. Ha ez a hőmérséklet nincs meg Önöknél, kérem, a 15-265-ös telefonszámon jelezzék, s szakembereink megvizsgálják, mi lehet eM*k az oka. T. 2. i
