Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-01 / 258. szám
•• Ötéves a Szovjet Kultúra és Tudománv Háza ve'nte mintegy 900 rendezvénnyel, politikai fórumokkal, előadásokkal, kerek- asztal-beszélgetésekkel, 800 filmvetítéssel, valamint több mint száz könyv- és 30 képzőművészeti jellegű kiállítással várja az érdeklődőket a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza — mondotta Ivan Vasziljevics Szalimon nagykövetségi tanácsos, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képvi- elője tegnap a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza fennállásának 5. évfordulója alkalmából rendezett sajtó- tájékoztatón. Az eltelt öt év alatt a látogatók száma meghaladta a 3 milliót. ■k Őszi fények a Blikkben PlpPfjBh« m :V (Solymos László 'elvétele) A OH várospolitikai fóruma Együtt marad az „aranycsapat”? A demokratizmus próbája, avagy vizsgásunk mi is Fejlődő, megújuló demokratizmusunkat próbálgatták, elemezték tegnap a Miskolc megyei városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén. Az összefoglaló jelentés alapjául szolgáló vizsgálat célja a közhasznú rövidítéssel az úgynevezett „panasz- törvény” érvényessége, általánossága, végrehajtása volt. Pontosabban fogalmazva, a népi ellenőröket az hajtotta, hogy megállapítsák, a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényt, illetve annak végrehajtására kiadott rendeleteket az állami és a szövetkezeti szervek hogyan hajtották végre. Nem titok, hogy ez a felmérés egy országos vizsgálat része. Nemcsak a vállalatok és szövetkezetek „vizsgáznak”, hanem mi is. Állampolgárok, a jobb ügyért szólni nem restellő egyének. IS év és cím nélkül Két példa, név és cím nélkül a közelmúltból: Az egyik vállalatnál termelési tanácskozást rendeztek. A népes hallgatóságból valaki úgy vélte, hogy az előadó, a cég második számú vezetője „szemmel láthatóan italos állapotban van”. A NEB-hez fordult. A levelet ugyan nem írta alá. de más szervekhez is elküldte. Az illetékesek az ügy kivizsgálását a vállalat első emberére bízták, aki konzultálva a párt és a szakszervezet vezetőivel, arra az álláspontra jutott, hogy az előadó „a rá nehezedő felelősség miatt túlfűtött érzelmi állapotban, kendőzetlenül fogalmazott, s ez adhatott alapot arra, hogy ittasságot feltételezett nála a bejelentő ...” Egyébként sem jellemző rá az italozás — állították többen is. Ugyancsak névtelen bejelentés nyomán ii.dult vizsgálat egy magát gépkocsi- vezetőnek valló férfi ügyében, aki állami rendszámú kocsijával állandóan lakása előtt parkolt, és az autóval gyakran furikázta a családját ... Eddig annyi derült ki. hogy a bejelentésben szereplő rendszámú gépkocsi nem a bejelentésben szereplő vállalat tulajdona, sőt, ilyen nevű ember nem is dolgozik a cégnél. Tiszta szándékkal A két eset netncsak abban hasonlatos egymásra, hogy jelenleg mindkettőben patthelyzet van. IVÉindkét bejelentő névtelen, de ez korántsem jelenti azt, hogy a közügyben szóló emberek restek, gyávák a névaláírásra. A népi ellenőri vizsgálat, amely sok vállalat és intézmény sok osztályára terjedt ki, megállapította: az új törvény megjelenése óta a névve’ ellátott bejelentések száma nőtt, és — ez is figyelemre méltó —j csökkent a vezetői magatartás e'len benyújtott kifogások száma. A vizsgálat szimpatikus megállapítása, hogy „a vizsgált szervek komolyan, tiszta szándékkal igyekeztek végrehajtani a rendelkezéseket”. Ez a tény minden szervnél mást és mást jelent. Most természetesen nem azokat hívjuk tanúként, akiknek televízióját négy javítás után úgy „bütykölik” meg, hogy a készüléket újra gyógyítani kell, de közben nem töltik ki a mesterek az 5. számú jótállási lapot, csak a „vevőszolgálati tevékenységet” igazoljál . A;, előbbi esetben ugyanis jogos a készülékcsere.. . Azokra sem hivatkozunk — pedig szép számmal kopogtattak a NEB-i^él —. akik a lakásfelújítás minőségét. | költségét kifogásolják. Nem i szeretnénk azzal elvenni a * dolgok élét. s a jogosan pa- [ kű ... Kimutatható, hogy az emberek fogékonysága, közéleti felelőssége növekedett... Ám tudni kell: mint ahogy nincs két egyforma ember, úgy nincs két egyforma ügy, panasz, bejelentés; mert hiszen a dolgok mögött másmás mentalitású, sorsú emberek állnak. És éppen ez a tény adja ügyes-bajos dolgaink intézőinek felelősségét es roppant lehetőségét. És még valami... Olvastam, hogy a városfejlesztéssel, környezetszépítéssel, a szűkebb haza komfortosabbá tételével kapcsolatos bejelentések, javaslatok egyötöde irreális. Azaz: pillanatnyilag minden, e témakörben adott öt tipp közül egy megvalósíthatatlan ... Én, személy szerint nem ütközöm meg ezen S úgy hiszem, így vannak ezzel a népi ellenőrök, városfejlesztők is. Házát, környezetét, városát csak az szeretheti igazán, aki nagyon szereti: türelmetlenül, s többre vágyva. (brackó) Toporogtunk fent. a Sportes: rnoK lelátóján, a műjégpálya megnyitását követő estén. es gyönyörködtünk a látványban Már az első napon sok száz fiatal csatolta fel a i orcsolyát és kergetőzött. ro- hangászott önfeledten a deszkapalánk gyűrűjében. „Ezért érdemes volt” — mondta csendesen valaki, és bár meglett korú, őszülő hajú férfiéból állt a társaság, többen is b náthásodtak nagy hiríe- és felváltva trombitáltak a zsebkendőbe, törölgették a szemüket. IS cm kellett ígérgetni A műjégpálya építését másfél évig szervező, moz. gató operatív bizottság tagjai voltak ők. „Civilben” mérnökök, közgazdászok, pártmunkások, népfrontaktivisták. Sokáig egy szó sem hallatszott, azt hiszem, mindannyian attól féltünk, hogy megremeg a hangunk és kiderül, hogy nem is any- nyira a nátha ... Lent szólt a zene, s a reflektorfényben ott nyüzsögtek, szórakoztak önfeledten a gyerekeink. — Jó lenne, ha együtt maradna ez az „aranycsapat” — e kívánság néhány órával korábban hangzott el, egy pohárköszöntőben. Hangzatos ígéretek nem érkeztek válaszul, de nem is volt rá szűk. ség. Ebben a társaságban mindenki érezte, tudta, hogy a legközelebbi nagy feladatnál ismét találkozunk, ha nem is pontosan ilyen ösz- szetételben. A csapat, az „aranycsapat” magja most már megmarad. Az adott szó becsülete Mi volt a módszere, hogyan dolgozott az operatív bizottság? Érdemes választ keresni erre a kérdésre, hi. szén szűk egymillió tőkével indult a vállalkozás, nem kevés kételytől, sőt — végre ■A Éles-e már? Előkerültek a házi lomtárakból a pihenő korcsolyák: a kulccsal cipőre erősíthetők, a mű-, a gyors-, sőt —■ mint képünkön is látható — a hokikorcsolyák, és ezeket bizony élezni kell. Mert csak így lehet könnyen elindulni, gyorsan siklani, biztonságosan megállni... ezt is ki kell mondani! — ellenkezéstől kísérve. És mégis, múlt év augusztusától végig olyan szervezetten, divatos szóval: ütemszerűen haladt a beruházás, mint manapság nagyon kevés. Nem volt „csúszás”, határidő-módosítás, sőt; mint a tények bizonyítják, november első napjai helyett már október végére elkészült a legalább húszmillió forintot érő sportlétesítmény. Pályának nevezzük, pedig aki kö. rülnéz a kisebb üzemméretű gépházban, s tudja, hogy 21 kilométer hosszú — igényes hegesztési munkát igénylő — csővezetékben kering a hűtőfolyadék, annak nem kell magyarázni: itt nem volt elég kiadni a jelszót, ásóra, kapára, emberek! Szilveszter a rádióban Készül a kabaré naszkodók kedvét, hogy „vannak még hibák” ... A törvény szelleme Az új törvény Szelleme azt sugallja, hogy a lakosság minél nagyobb számban vegyen részt közejs dolgainkban, ne restelljem szólni, akkor sem, ha a kíözbeszólásra nem a hivatali j kötélesség, i vagvi az anyagi előny ösztönöz. Legyen ösztönző a lelkiismeret, al „közösen könnyebb” szán 'fkai Az előbb már idézett statisztikák sora ; folytatható. Hány bejelentés érkezett, s ezek közül hány1 a közérdeA négy évvel ezelőtti Humor- fcsztiváí utár ismét ..j uvánis pályázató!; hirdetett meg a iláclió KabaréaiLiiiíiá'S, OkvLber 13-ig 2048 pályamű érkezett a liádiókabaré szerkesztőségébe. Marton Frigyes rendezd, Far- Kasházy Tivadar, Kaposy Miklós és Sinkó Péter szerkesztők valamennyi kéziratot elolvasták, folynak a szilveszteri műsor felvételeinek előkészületei. A pályázat meghirdetői közül Ketien — Farkasházy Tivadar és Sinkó Péter — néhány éve még maguk is ugyanolyan izgatottan várták a szerkesztők válaszát, mint most több százan az országban. Nem félnek, hogy maguknak csinálnak kon- kurreneiát? A kérdésre — kérdésekre — Farkasházy Tivadar válaszol. — A jó humorból sohasem lehet elég. A pályázat elsődleges célja nem új humoristák felfedezése — bár ha sikerül, elsősorban mi örülnénk neki —, inkább arra vagyunk kíváncsiak, mi foglalkoztatja a közvéleményt, A Kabaré fennállásának 10. évfordulója adta az ötletet a közös ünnepléshez. Persze a juVleumot szeretnénk felhasználni az ünneplési má- ni' parodizálására. — Milyenek sok? t>C«Lv • — Van közöttük sok jó, olyan is, ami még némi átdolgozásra szorul, és hát vannak gyengécskék Több mint o0 szerzővel vettük fel a kapcsolatot, közülük néhánynak a személyes részvételére is számítunk szilveszterkor. — Miskolciak? — Többen küldtek be írást Miskolcról, egyikük a 30 között van. — Sokan azért ódzkodnak az ilyen pályá atoklól. mert attól tartanak, hogy műveiket... szóval ... f — Hogy ellopjuk az ötleteiket? Egy példa: valaki hasonló félelmekkel küldte el hozzánk egy fiatal cigánylány évődéseiről szóló írását. Nem kell félnie. De másoknak sem. Ha jó az ötlet, de baj van a megírással, akkor is a szerzőhöz fordulunk. — Kik jelentkeztek a pályázatra? — Általános iskolástól 80 éves nagypapáig minden korosztályú, és a legkülönbözőbb foglalkozású pályázóink vannak. És hogy mivel viccelődnek? Meg sem próbálom felsorolni Még a Darányi-kormánnyal is. Bekapjunk háromfelvonásos operát, és családregényt is. Félretéve a tréfát: örülünk, mert a szerzők között sok a fiatal, az írások között pedig v tehetségről árulkodó. — És a profik? — Még teljesen képlékeny állapotban van a műsor, semmit. nem tudok, de nem is nagyon akarok mondani róla. Annyit talán, hogy visszatekintve az elmúlt 10 évre, 4 téma köré csoportosítjuk magunkat és egykori „nagyágyú” vendégeinket. A sport, kultúra, gazdaság és fegyveres erők négyese jelenti majd a kabaré vázát. Természetesen a legkiválóbb színészeket hívja meg Marton Frigyes rendező mind a pályázók, mind a mi műsorunk előadására. A felvételek november végén kezdődnek, annyi barangolás után, a változatosság kedvéért ismét a 6- osban. Sz. G. »«■ •*"" Ügyes-bajos dolgaink Tehát egyszer: a szakértelem. De mindjárt mellette az, amit csak ilyen közhelyszerűen tudok megfogalmazni: mindenki pontosan tudta és lelkiismeretesen, lelkesen el is végezte a feladatát. Keveset ülésezett a bizottság. És akár hiszik, akár nem, egyetlen tanácskozásról sem készült jegyzőkönyv. Az adott szó becsülete számított csupán és senkin sem kellett számon kérni a be nem váltott ígéretet. Ezrekkel a hátuk mögött Ettől lett tehát „aranycsapat” ez. az önként fel- ajánlkozó társaság? Mind- annyiukat jól ismerem, sőt — ne vegyék dicsekvésnek — barátomnak tudom, és bevallom, elfogult vagyok a javukra. Mégis azt kell mondanom — abban is biztos vagyok, hogy egyetértenek velem —, ők tizenvalahá- nyan semmire sem mentek volna. A siker mögött az egész város közvéleménye áll, sok ezerrel több bizakodó, tenni kész ember, mint amennyi kételkedő. És nem kisebb patrónusa volt en. nek a munkának, az indulástól kezdve mindvégig, mint a városi pártbizottság. Mindenki jött, segített — csekély kivételtől eltekintve —, akit az operatív bizottság tagjai hívtak. Sőt azok is, akiket személy szerint nem hívtak, de úgy érezték, két kezük munkájával, néhány téglajegy megvásárlásával, vagy akár egy jó tanáccsal, biztató szóval segíthetnek. Sok ezer középiskolás, úttörő, KISZ-fiatal, szocialista brigádok, vállalati kollektívák. Külön-külön lehetetlen megköszönni mindenkinek, de nem is várnak erre. Elég nekik, hogy látják munkájuk eredményét. Nos, ennek az „aranycsapatnak”, ennek a sok ezer, városát szerető miskolcinak kell együtt maradni, s akkor legközelebb majd csatasorba állnak azok is, akik most még legfeljebb szurkolóként figyelték az esemé. nyékét. (békés)
