Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-29 / 281. szám

Mptették, amit főztek Szakács-biblia Tíz fiatal szakácstanuló sü- rög-forog a három tűzhely körül, kezükben biztosan áll a kés és a fakanál, hiszen már harmadévesek. Az okta­tó Fekete Lászlóné asztalán nyitva a szakácsok bibliája, ábécéskönyve, a Venesz-féle receptgyűjtemény. A mai ét­lap, azaz tananyag: kelvirág rántva, bevert tojás Metter- nich-módra és gombapapri­kás galuskával. Az ebéd ha­mar elkészül, megterítenek, s mindezt természetesen meg is eszik Ízlik mindenkinek, most még a tanárnőnek is. • Nemrég rendezték be aKe- eskedelmi és Vendéglátóipa­ri Szakmunkásképző Iskola tankonyháját, a Miskolci Ven­déglátóipari Vállalat segítsé­gével, a Katowice étterem­ben. A szokásos eszközökön kívül itt megismerkedhetnek a jövő konyhájának, a mo­dern ételbároknak a felszere­léseivel, így például a teflon sütőedényekkel, a rostonsütő- vel, a nyílt gyorssütővel, a salamanderrel. (Kerényi László felvételei) ak Nem zsonglőrmutatvány... A fehérje nem könnyen válik el a sárgájától. ^ Terített asztal a konyhában. A tanulók — szó szerint — megeszik, amit főztek. Vetélkedő gépipari szakmákból Holnap délelőtt 9 órától a Bartók Művelődési Házban rendezi meg a DIGÉP és a megyei Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet a Borsod megye általános iskolái nyol­cadikosainak részére szerve­zett gépipari pályaválasztási vetélkedőjét. A holnapi dön­tőn 10 csapat vesz részt, az iskolákat három-három nyol­cadikos diák képviseli. apróhirdetéé adas-uétei Vésnek mindenféle áftytollai. Magas áron. Házhoz megyek. Címfelvétel: 38-853. Incidens a Kocsis-koncerten Kedves Három Fiú! A színház félhomályában láttam, illetve csak sejthettem az arcukat, hétfőn, Kocsis Zoltán zongoraművész koncertjén. Az utcán soha nem ismerném fel magukat. Ám jó lenne ta­lálkoznunk! Ügy baráti alapon elbeszélgetni arról, hogyan is képzelték ezt az estét. Valószínű, hogy külön-kiilön egy szál magukban soha nem is csináltak, csinálnak amolyan jó kis műbalhét. Egyedül komolytalan lenne. De így, csoportosan, más. Szóval, azt szeretném tudni, hogyan is készültek erre az alkalomra? Mert a miskolci átlagnéző, -hallgató lelkileg rá­hangolta magát: nem mindennapi élményben lesz része. Egy tiatal, Kossuth-díjas zongoraművész játszik nekünk. Akit a világ zeneértő, zenerajongó közönsége számtalanszor ünne­pelt. Akiről dicshimnuszokat zengenek a kritikusok. Aki egyik nemzeti büszkeségünk. Haditervet készítettek volna? Hogy miképpen tudnak véig konkurrálni? Vagy kiszúrni? Tűi tudják-c köhögni, tüsz- szögni és hülyéskedni Brahms és Bartók zenéjét? A móka első „tétele” még ment valahogy. Abban sikerük volt, hogy elvonták környezetük figyelmét a zenéről, abban, hogy feldühítették a hallgatóságot. Hogy ebből mi hallatszott le a színpadra, nem tudni, de talán jobb is. Aztán valaki a tettek mezejére lépett, s az első szám után drasztikusan — mert erre volt szükség — kitessékclte ma­gukat. A maguk feltűnési kísérlete igen olcsó. Ennek soha, senki nem fog tapsolni. Igazából kitűnni, feltűnni, rivaldafénybe kerülni embert próbáló tetemény. Kocsis végigjárta ezt az utat. Javaslom: próbáljanak valami hasonlót. O, E. Versenytánc­bajnokság és formációs táncbemutató A Rádiótól kérdezték — a OH válaszol A szakszervezet vétójoga és az igazgató Miskolcon, a városi sport- csarnokban rendezik meg a „t végén a szocialista orszá­gok harmadik versenytánc­bajnokságát és a VI. formá­ciós táncbemutatót. A Népművelési Intézet, a városi tanács művelődésügyi osztálya és az Ady Endre Művelődési Húz által szerve, zeit esemény első napján — pénteken — este 7 órától a bolgár, csehszlovák. NDK- beli, lengyel, szovjet és ma­gyar párok a standard tán­cokban — angol keringő, bé­csi keringő, tangó, quick stepp és slow fox — mérik össze rudasukat, ügyességüket, majd a hazai formációs tánccso­portok lépnek a porondra. Másnap délután 3 órakor kez­dődik a szocialista országok versenytánc-bajnokságának ásodik „menete”, ekkor la­tin-amerikai táncokat mutat­nak be a párok. Utánuk a magyar formációs csoportok műsora következik. A gála — •gyben a döntő — pénteken este 7 teakor kezdődik. A szocialista országok baj­nokságán a meghívott nem­zetek két-két legjobb párosa szerepel, hazánkat négy pár képviseli, köztük a bajnok Jánosi László—Gruber Márta páros. A formációs táncbe­mutatón tizenkét csoport sze­repel. amelyeket három se­lejtezőn válogat ki az elő- zsüri. Miskolcot a KÖDMÖN együttes táncosai képviselik, de szerepelnek — a műsor megnyitójában — az Ady Endre Művelődési Ház és a 8. sz. Általános Iskola gyer­mektáncosai is, akik polkát járnak pénteken este. A táncosokat a BM Határ­őrség harminctagú zenekara kíséri Farkas István vezény­letével. A műsort Antal Imre Vezeti. A verseny és a bemutató alkalmából megrendezik a szocialista országok táncos szakreferenseinek multilate­rális értekezletét és a magyar népművelők és táncpedagó­gusok országos konferenciá­ját. Külföldről is érkeznek formációs tánccsoportok, me­lyek a sportcsarnoki bemu­tató mellett pénteken este fé: 8-tól a leninvárosi Der- kovits Művelődési Házban is fellépnek. Kassa, Prága és Berlin képviselteti magát íor- mációs tánccsoportokkal. Sz— A Magyar Rádió miskolci stúdiója héttőn Fórum-mű­sort rendezett a munkahelyi légkörről, az üzemi demok­ráciáról. Az adásidő rövid­sége miatt több kérdés meg­válaszolatlanul maradt. Ezek egy csoportját Kovács Kál- mánnénak, a Szakszerveze­tek Borsod^ megyei Tanácsa titkárának 'juttattuk el, s vá- lapzaival közöljük. A Milyen vétlettscsel élvez- nek a választott szakszervezeti funkcionáriusok? Mint a dol­gozók érdekvédelmi képvise­lői, előfordul, hogy azzal az üzem- vagy művezetővel ke­rülnek szembe, akitől fizetési besorolásuk, jutalmazásuk függ, s ez esetleges meghát­rálásra, a dolgozóval egyet­értő véleményük palástolásá- ra, elhallgatására készteti őket. Mi erről a véleménye? — kérdezték többen is. — A dolgozók érdekvédel­méért felelős szakszervezeti tisztségviselők jog- és hatás­körét minisztertanácsi, vala­mint a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa által kiadott rendeletek szabályozzák. Per­sze, mindjárt hozzá kell ten­ni, hogy az érdekvédelmet testületeknek, s nem szemé­lyeknek kell gyakorolniuk. Nem lehet ugyanis az állás- foglalás szubjektív, attól függő, hogy tetszik-e nekem az illető avagy sem, tartok-e megtorlástól, ha szólok az érdekében, avagy sem. Ha ne­tán ilyen vitára sor kerülne, azt a felsőbb szakszervezeti szerv illetékes eldönteni. Egyébként törvényerejű ren­delet védi a retorziók ellen a szakszervezeti tisztségvise­lőket, egyebek között a 12 1976. MT. sz. miniszterta­nácsi rendelet, amely a bi­zalmiak jogköréről, a tiszt­ségviselők védelméről is in­tézkedik. A Milyen esetekben élhet vétójoggal a szakszervezeti titkár az igazgató döntésével szemben? Ha él ezzel a jogá­val, az igazgatói döntés végre­hajtására halasztó hatállyal lehet-e ez? — kérdezte Kra- sai Zoltán a Győri kapuból. — A szakszervezeti titkár egyszemélyben nem élhet az igazgató döntése ellen vé­tójoggal. Erre az illetékes szakszervezeti bizottság 'jogo­sult, mint testület. Általános, hogy a dolgozóitat érintő jog­szabályok megsértése, ezzel ellentétes döntés, vagy a szakszervezet egyetértése nél­kül született intézkedés ese­tén él is vétójogával a tes­tület. E vétónak halasztó ha­tálya van, a íe'sőbb szerv 3 napon belül köteles a vétót kivizsgálni, s a szükséges in­tézkedést megtenni. Ez eset­leg a döntés visszavonását is jelentheti. Oh Milyen beleszólási joga van a szakszervezetnek a fe­gyelmi tárgyalásokon, amikor a dolgozót fegyelmi úton el­bocsátják? Nem kerül-e eset­leges ellentmondásba, ha egyetért a döntéssel? Ugyanis fellebbezés esetén az I. fokú munkaügyi elbírálási tárgyalá­son a dolgozó érdekében kell kiállnia. Nehéz ezt a kettőssé­get elfogadni — írta levelében D. Gy. — Nem törvényszerű, hogy az elbocsátással egyet kell értenie a szakszervezeti bi­zalminak. Persze, ha jogod az elbocsátás, úgy vélemé­nyező jogkörében ennek jo­' gosságáit neki is alá kell tá­masztania. Hozzá kell tenni: a bizalmi esetleges ellenvé­leménye ellenére is elbocsát­hatják alapos indokkal a fe­gyelmi vétséget elkövetett dolgozót. A Munka Törvény- könyve úgy rendelkezik, hogy a munkaügyi döntőbi­zottságban a szakszervezet­nek is képviseltetnie kell magát. Ez azonban még nem jelenti egyértelműen, hogy a fegyelmi vétséget elkövetett dolgozót a szakszervezeti tisztségviselőnek itt meg kell védenie. T. Z. A pilisvörösvári bányászsztrájk 3. Viselhetné utca a nevét Diósgyőr. A volt Márla-bánya előtt, a szőlőhegy aljában ta­karos családi házak húzódnak meg, eltörpülve a városköz­pont tízemeletes bérházai szom­szédságában. Itt él Frigyik Sándor nyugdíjas bányász. Az ő vendégei vagyunk Tóth La­jossal és Tóth Bertalannal. Utóbbiak közvetlen rokonai voltak Tóth Istvánnak, a pilis­vörösvári ' bányászsztrájk fő­szervezőjének, aki egyben Fri­gyik Sándor feleségének a nagybátyja volt. — Nagyon jól emlékszem rá, hiszen alife 5—6 évvel volt idősebb nálam — mond­ja Tóth Lajos. — Az apja kivándorolt Amerikába, a nagymamája nevelte. Már gyerekkorában dolgoznia kel­lett, ölfát vágott az erdőn. Egyébként a diósgyőri strand közvetlen szomszédságában született, a Gellért-féle ház­ban. Tóth Bertalan bácsi is jól emlékszik a gyerekkorra: — Tulajdonképpen ker­tésznek lanult. Csak hát nem tudott elhelyezkedni... Így lett favágó. Aztán elment bá­nyásznák, Sajókon dóra, Eszes ember volt. Sokat olvasott, szervezkedett. Ezért aztán menekülnie kellett, így ke­rült Pilisvörösvárra. Frigyik Sándor a felesége révén került rokonságba Tóth Istvánnal, gyerekkorában ő is jól ismerte. — Sose felejtem el, milyen szép játékokat tudott farag­ni, s milyen gyönyörűen tu­dott tárogatózni. Talán a szí­ve keserűségét szólaltatta meg a tárogatón, talán az apja után bánkódott, aki Amerikába menekült a nyo­mor elől. Egyszer azt mond­ta: ne féljetek, elérjük még, hogy jobb lesz minden. Ö aztán tett is érte! Amikor 1958-ban hazajött látogató­ba, mesélte, mennyit szen­vedett. Amikor el kellett menekülnie Pilísvörösvárról. Budapestre került, de onnan is kitiltották. A Kerepesi te­metőben húzódott meg egy darabig, mert a Horthy-re- zsim megfigyelés alatt tartot­ta őt is, meg a rokonait is. Tőlünk is nemegyszer kér­dezték, hol van, hol búikál? Persze hogy azt mondtuk: nem tudjuk ... Ismét Tóth Lajos veszi át a ízoU — Nagyon jól tudott be­szélni ... Mindig hazavágyott Diósgyőrbe, nagyon szerette a Bükköt, a várat, a környé­ket. Utoljára 1969-ben volt itthon. Akkor már búcsúzni jött. Meglátogatta a roko­nokat, kiment Lillafüredre. Két hét múlva kaptuk a hírt, hogy meghalt. Régi, elsárgult fényképek kerülnek elő. Mutatják: ilyen volt a Pista ... Tóth Lajos: — A tei'ületi pártalapszer- vezetben többször is beszél­gettünk már Tóth Istvánról. Ügy gondoltuk, hogy ha Százhalombattán teret, úttö­rőrajt neveztek el róla, szü­lővárosában is viselhetné egy utca Tóth István nevét... Az utcaelnevezéshez most jó alkalom lenne a pilisvörös- vári bányászsztrájk 50. év­fordulója. Azoknak a napok­nak, heteknek az évforduló­ja. amelyek kitörölhetetle­nül íródtak be a magy.v munkásmozgalom könyvébe. S amelyek egyik főszereplő­be városunk szülötte volt. (Vége) MIKES IMRE A hab az étel része — és dísze. S itt a maradék sem megy veszendőbe ...

Next

/
Thumbnails
Contents