Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-28 / 280. szám

Földet mérnek és talajt vizsgálnak Egyre mélyeire ásná... Próbaterhelés Diósgyőrben A lézersugár táncot lcjtctt a falon — a műszer a leg­modernebb berendezések közé tartozik, épületeken belüli ki­tűzésre használják. A teodolit *- írom lábán terpeszkedett a lézeres műszer mellett, a sza­badban pedig fúró- és szon­dázógépek törtek a magasba. Tegnap délelőtt az MTESZ megyei szervezete, s az Épí­tőipari Tudományos Egyesü­let miskolci csoportja szer­vezésében bemutatkozott Borsodban és Miskolcon a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat. Akik tegnap a Rudas László utcai parkírozó felé sétáltak, szokatlan, ide nem illő gép­kocsikat láttak pihenni az aszfalton. Az FT1 (Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, ko­rábban a vállalat iroda né­ven működött) tudományos konferenciája mellett kiállí­tást is rendezett az MTESZ ^kházában, illetve a parkí­rozóban. A konferencia egyik legérdekesebb előadását a vál­lalat igazgatója, dr. Gabos Jyörgy tartotta, „Az FTI köz­reműködése Miskolc és íj me­gye fejlesztésében, különös tekintettel a tanácsi szer­vekkel és a megyei építőipari szervezetekkel való együtt­működésre” címmel. A város főépítésze, dr. Hor­váth Béla megnyitója után az igazgató nagyon nehéz te­repnek nevezte Borsodot, még nehezebbnek Miskolcot, ahol több mint negyedszázada vé­geznek talajmechanikai, föld­tani vizsgálatokat. Mi is a vállalat feladata? öt pontban lehetne ezt ösz- szefoglalni: geodézia, geotech- nika, mérnökgeológia, építő­ipari korrózióvédelem mű­szaki igazgatás. Részletesebben: a geodézia fogalomköréhez: a méréstech­nika, az ipari geodézia, a fo­togrammetria (légi és földi), a geotechnikához a talaj- mechanika, a mélvépítés-ala- pozástervezés, a fúrás, a mér­nökgeológiához az épitésföld- tan-épftéshidrológia, vízellá­tás-közműtervezés. építő- an'agkutatás, víztechnológia, a korrózióvédelemhez az álta­lános korróziós vizsgálatok, az épületdiagnosztikai korrózió- védelem, vegyészet, faanyag- védelem, a műszaki igazga­★ A svéd gyártmányú szuperszonda, statikus vizsgálatokra használják, a Borro cég műszere..). Az FTI végezte a Tiszai Vegyikombinát olefintornyai­nak kitűzését, a gyárterület térképezését, a Bélapátfalván épülő cementgyár mészkőbá­nyájának geodéziai és foto­grammetriai felmérését. Mis­kolcon az LKM épülő acél-’ művének földtani vizsgálatát végezték el a közelmúltban. Az első nagyméretű próba­terhelést éppen Diósgyőrben, a kohászat középhengerművé- n.\ építésénél készítették — azóta sem volt ilyen nagy vizsgálat. A vállalat 1100 dol­gozója, s százmillió forint ér- ,-kű gép. és műszerparkja az elmúlt 29 év alatt Miskolcon és a megyében mintegy 5 milliárd forint értékű terve­zést végzett, ezek közé tarto­zik az LKM, az ÖKÜ, a HCM. Miskolc összes lakótelepe, a Borsodi Sörgyár, különböző vízmüvek. Az elmúlt több mint két és fél évtized alatt az FTI Komplex szervezetté fejlődött. E tevékenység egyrészt abban jelentkezik, hogy az előter- vezési szakágak mindegyiké­ben önállóan is tud átfogó munkát vállalni (például a bélapátfalvi cementgyár terü­letének felmérése, nyers­anyagkutatása. talajvizsgálata, alapozástervezése), másrészt e szakágakban műszaki fejlesz­tési kutatási és szaktanács­adási tevékenységet is foly­tat. Egymásba fonódó háromszögek Piackutatók A lézersugárral működő kitűző gép a legmodernebb berendezések közül való... táshoz pedig többek között a fejlesztés és kutatás tarto­zik. Az előadás több miskolci problémát is a felszínre ho­zott: a kiliáni lakótelep épí­tésénél a csúszásokat, s a pamutfonó falainak felhúzá­sakor keletkező, előre nem látható bajokat...' „Az építési területek elfogy­tál'. az épületek terhelése pedig növekszik” — ez a gondolat már nem keltett különösebb meglepetést a hallgatóság körében. — Egyre mélyebbre kell mennünk — folytatta az igazgató —. a föld alatti tereket ki kell használni. Miskolcon csak most! kezdtek hozzá a Búza téri aluljáró építéséhez ... Az MTESZ-székházban a kiállítást november 30-án zárják. I. S. Tizenkét évvel ezelőtt kezdte meg működését az Országos Piackutató Intézet, azzal a céllal, hogy segítse mind a termelők, mind pe­dig a bel- és külkereskedel- mi vállalatok piaci tájé­kozódását. A más szocialista országokban működő hason­ló jellegű intézetektől eltérő­en az OPK nemcsak fogyasz­tási cikkekkel, hanem ter­melési eszközökkel is foglal­kozik. Évente átlagosan 50— 60 tanulmányt készítenek, ezek fele a fogyasztási cik­kek. másik fele a termelő- eszközök és egyéb cikkek pi­acát elemzi. A jó termékek fóruma A piackutatás mellett az intézet fontos feladatának tartja a piac befolyásolását is. Ezért hozták létre több mint tíz évvel ezelőtt a Ki­váló Aruk Fórumát, amelyet ma már tárcaközi bizottság irányít. Az eddig eltelt idő alatt közel 4000 terméket mi­nősítettek, s közülük jelen­leg mintegy 1300 viselheti a jól ismert egymásba fonódó háromszögeket — a kiváló­nak minősített árukat jelölő emblémát. A mennyiségi fejlődést jelzi, hogy az idén már ötszáznál is több ter­mék került minősítésre. Persze, ezzel együtt is le­hetne több „kiváló áru”. Le­hetne, ám a Kiváló Áruk Fó­rumának hatékonyságát gyengíti az érdekeltség hiá­nya. A KÁF önkéntes akció, ami azt jelenti, hogy a ter­melők maguk döntenek arról, nevezik-e a Fórumra vala­melyik terméküket vagy sem? A kiváló cím elnj’eré- sének közvetlen anyagi ösz­tönzője nincs — a jó minő­ségű áruk előállítói és terve­zői általában jutalmat sem kapnak, ha elnyerik a címet. Hiánycikkek és feleslegek Ismeretes, hogy a vállala­tok gazdálkodásában meny­nyi nehézséget okoz egyes anyagok, gépek, berendezé­sek hiánya, míg máshol ezek az anyagok helyet és költsé­get igényelve hónapok, eset­leg évek óta állnak a raktá­rakban. Az egyik helyen hi­ányzik, a másik helyen fe­lesleges. Ennek orvoslására hívta életre az OPK az In- terker szolgálatot, melynek az a célja, hogy elősegítse a termelő és kereskedő válla­latok között az úgynevezett elfekvő anyagok, eszközök mozgását, az ezekről való kölcsönös informálódást. Az évente két-három alkalom­mal megrendezett börzéken ma már sok száz millió fo­rint értékű készlet cserél gazdát. ( Jóslásra nem vállalkoznak A piackutatás úgynevezett „kisegítő műfajának” számit az 1971 óta működő Reklám- ■ levél-szolsálat. Közel másfél millió hazai és külföldi cím­re küldenek tájékoztatókat és reklámokat a termelők aján­latairól. A piackutatás nem csoda­szer. ám sok helyen ezt nem veszik figyelembe. Hogy va­lamely áru Iránt a követ­kező években milyen lesz a kereslet, az nagyon sok té­nyezőtől függ, pontos prognó­zist adni lehetetlen. Az in­tézet vállalati megbízásokból él — ezek díja negyvenezer­től egymillió forintig terjed —. de mint mondják, „ko­molytalap” dolgokra nem vállalkoznak: így nem fogad­ták el azt a megbízást sem, melyben arra kérték őket, 1990-ig „jósolják” meg egy termék eladási lehetőségeit. Az intézet úgynevezett kondicionált piackutatásra vállalkozik. Ez azt jelenti, hogy minden előrejelzés csak olyan feltételek mellett ér­vényes, amelyek mellett meg­szerkesztették. Polihisztorok ma már nincsenek — kellő tájékozottság esetén minden vállalat maga mérheti fel legjobban saját terméke piaci jövőjét. Az lenne hát a kí­vánatos, ha a termelők és á' kereskedők nem eörejelzése- ket kérnének, hanem az in­tézet által folyamatosan szál­lított bel- és külföldi infor­mációk alapján maguk ké­szítenék el a konkrét prog­nózisokat. Az effajta kaocso- lattartásnak már ma is van­nak látható jelei, így az OPK több nagyvállalattal kötött négy-öt évre szóló keretszer­ződést. FÖLD S. PÉTER Hírünk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban „Nyolc éve énekelnek együtt. A harminckét dalos között hu­szonhét éves is van, de lélekben legifjabbnak a hatvanéves Kon ez Imrét tartják.” DALOS MUNKASÖRÖK A bevezetőt a Munkásőr cí­mű folyóirat idei, 11. számá­ban megjelent „Miskolci da­losok” című riportból idéz­tük. ,,A Daloljatok, munkásőrök! — felhívásra alakult csoport a . . .verseny után is együtt maradt és kórussá formálódott. . . A mintegy hatvan számból álló re­pertoár többsége munkásmozgal-i mi dal. Már négyszólamú műre is futja erejükből ... a Vándor Sándor nemzetközi kórusfes/.t i- válon az MSZJ3T különdíját nyer­ték el... Két évre rá elérték az aranykoszorút.” A továbbiakból kitetszik, hogy „a jó férfihang Miskol­A bizalmiak — a tervről A szakszervezeti bizalmiak hatás- és jogkörének váltó-- zása a korábbinál sokkalta fontosabbá tette a bizalmiak munkáját. Ezt igazolja az is. hogy a vállalati terveket a szakszervezeti tanácsok, bi­zottságok együtles iile-en vi­tatják meg a bizalmiak, tv bizalmiak csoportjaival, küi dőlteivel. Ilyen együttes ülé­sen tárgyalják december 4- én a Miskolci Üveggyár, majd másnap, december 5-, én a miskolci MEZŐGÉP V a Halat 1979. évi tervfelada­tait. Hasonló együttes üléseket tartanak megyénk és váro­sunk több más vállalatánál is igv például a nagyüze­meknél A bizalmiak terv- módosító javaslatait — amennyiben azok hasznosít- natók, s öss-zhangban van­nak a vállalat, illetve a nép­gazdaság érdekeivel — be­építik a végleges vállalati éves tervekbe. A pilisvörösvári bányászsztrájk 2. Ki volt Tóth Előadás, kiállítás Jó fog, jó egészség A Bartók Művelődési Ház anyukákkal érkező gyerekek­fiatal édesanyák klubjában Jó 1og. ió egészség címmel hallhatnak előadást az érdek­lődők ma délután 4 órától. A foglalkozás alatt óvónő vi­gyáz a meseszobában az re, akik szüleikkel együtt megtekinthetik a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat termékeiből rende­zett kiállítást. Túih Istvánra, az 19Í8. évi pi- lisvüroavárl bányászsztrájk fő­szervezőjére, Diósgyőrben élő rokona, Tóth Lajos, a DIGÉP nyugdíjasa, a III J-as területi pártalapszevczct tagja hívta fel a figyelmemet. Amikor azt kérdeztem tőle, ki volt Tóth István, elém teile Százhalom­batta város Tanácsa szervezé­si és jogi osztályának levelét. „Tóth K. István 1900. au­gusztus 18-án született Di­ósgyőrben. 1909. június 14-én halt meg Százhalombattán. A húszas években a pilisi . bányákban dolgozott és egyik főszervezője volt az 1928. november 28-án kitörő pilis- vörösváti bánvászsztrájk- ^ nuk, majd az 1928. december 11-én lezajlott éhségfelvonu- lásnak. A nagyarányú megmozdu­lás megegyezéssel végződött, melyet nagyarányú munkás- elbocsátások követtek. Ezek hatáséra újabb sztrájkra ké­szültek a pilisvörösvári bá­nyászok. A sztrájk vezetőjét. Tóth K. Istvánt azonban le­tartóztatták. A Horthy-rend- szer a sztrájk után üldözte, így a bányavidéket el kel­lett hagynia. 1936. május 1- én költözött Százhalombat­tára, a Kertész u. 9. sz. alá, s itt élt haláláig. Még Tárnok és Sóskút köz­ségekben folytak a második világháború harcai, amikora szovjet parancsnokság felhí­vására a baloldali érzelmű lakosok háromtagú bizottsá­got választottak. A bizottság tagja volt Tóth K. István is. Felvették a kapcsolatot a szovjet parancsnoksággal és megkezdték a kommunista párt szervezését, ök voltak a kibontakozó népi mozga­lom és a közigazgatás meg­indítói, első funkcionáriusai. Mozgósítottak a termelő- munka újraíelvételére, fog­lalkoztak az éhezők és ellá­tatlanok gondjaival, közre­működtek a közbiztonság helyreállításában. A meg­alapított kommunista párt titkára kezdetben Rózsa Sán­dor, majd 1946-tól Tóth K. látván volt. A kommunista és szociáldemokrata párt egyesülése után titkára lett a Magyar Dolgozók Pártjá­nak. 1945-től a Földigénylő Bizottság elnöke, vezető funkciót töltött be a Föld- tulajdonosok Országos Szö­vetségében, majd a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetségében. 1956-ban fenyegették és ül­dözték az ellenforradalmá­rok. 1957-ben újra kezdte a párt szervezését, s nagy része volt a Magyar Szocia­lista Munkáspárt megszer­vezésében. Ma Tóth K. István emlé­két, volt házának bejárati kapuján, bányászlámpa alatt elhelyezett emléktábla őrzi Százhalombattán, a Kertész u. 9. sz. alatt. Tóth K. Ist­vánról nevezték el Százha­lombatta egyik terét. Sírját a Ságvári Endre Általá­nos Iskola Tóth K. István­ról elnevezett úttörőraja gondozza. „Elvtársi üdvözlettel: Eskulics Ferenc osztályvezető.” űz százhalombattai tanács levele egy nagyszerű forra­dalmár, egy igazi kommu­nista életét vázolja fel. Azét a forradalmárét, aki itt, a Bükk tövében, Diósgyőrben született, innen, városunkból vitte magával a forradalmi hitet. Vajon milyennek is­merték őt azok, akikkel együtt nőtt tel. akikhez visz- sza is tért látogatóba Mis­kolcra nemegyszer, s akik itt élnek ma is városunkban? (Folytatjuk) NYIKES IMRE con is hiánycikk”. Ám a lé­nyeg az, hogy a „heti két próba és a fellépések a munkásőrszolgálat és a munka rovására nem mehetnek. Minden­ki szabad idejéből csíp el a közös éneklés számára.” GOETHE ÉS CSEHOV A színházi évad megélén­külését jelzi, hogy két orszá­gos lap is közöl miskolci vo­natkozású jelzést. Az Űj Tü­kör legutóbbi száma a Cla- vigo itteni bemutatóját mél­tatja. „... a fiatal Goethe erkölcsi di­lemmájára és belső drámájára rá- ércz ma egy fiatalokból verbu­vált együttes, fiatal rendezőjével, Szűcs Jánossal az élén! Ha nem láttam volna a Miskolci Nem­zet Színház Clavigo-előadását, magam is hajlamos volnék úgy nyilatkozni, hogy ez a darab in­kább múzeumi kincs, mint fris­sen átélhető tépelődés, s örökkön aktuális karrierdráma. Ez a leg­fontosabb, amit le kell' írnia a kritikusnak a miskolci Clavigo alkalmából!” A jeles színházi szakember, Mészöly Dezső, elismeréssel szól az egész szinészegyüttes teljesítményéről, kiemelve a főszereplők — Vitéz László, Holl Zsuzsa, Pólyák Zsuzs'a, Orbán Tibor — egyénítelt alakításait. A Népszabadság most va­sárnapi száma viszont a „Ki­nek ajánlja?” í-ovatban már a miskolci színház új bemu­tatójára, „A mi Csehovunk”- ra irányítja a figyelmet. Szín­házunk joggal írhatta szín­lapjára. az összefoglaló címet, hiszen évek óta folytatja Cse- hov-ciklusát. Mostani bemu­tatójában öt egyfelvonásost köt egy füzérbe. „E darabok mindegyike ai „al- pártság” valamely megnyilvánu­lását veszi célba. .. Nem a ... Ványa bácsik megroppanása ér­dekli itt Csehovot, hanem annak a közegnek kristálytiszta felmu­tatása, amely megfosztotta még a tragédia lehetőségétől is a többre hivatottakat.” A beharangozó cikk azok­nak ajánlja a különleges színházi „összefoglalót”, . . .akik naponta beleütköznek a riasztóan kicsinyes provincia­lizmus fojtogató, embert meenyo- morító hatásába, az emberi os­tobaság kimeríthetetlen ül sok­színű változataiba.. . akik tudnak c/en nevetni. Marának Csehov- nak is a nevetés, a bölcsek mo­solya és a nevettető« bizonyult az P"vik lee:fontosabb eszköznek ez pi'rn a sokszor áttörhetett* fal ellen.” összeállította; BERECZ JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents