Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-27 / 279. szám
a miskolciaké a szó A régiek tudták! «5 Térkép és valóság Nemrégen több napot töltöttem Miskolcon, s mivel e városban meg nem jártam, a jobb tájékozódás céljából vásároltam magamnak egy várostérképet. E legfrissebb kiadású térképpel szemben azonban — ( .'eb kisebb lwba mellett, amelyek ilyen ebetekben állítólag elkerülhetetlenek (?) pl. az Iszaszegi utcáról a valóságban sehol sem vezet lépcsősor semerre, a jelölt utcanevek táblái bizony a va si rgban hiányoznak. Ugyanakkor igen komoly, s mihamarabb javítandó hibát fedeztem lel. Az „Emlékművek” címszó a'att löl. sorszámmal jelölte meg a szerkesztő „Pálóczy Horváth Ádám sírenilék”-ét a tér közelében. Többé-kevésbé ismerve a felvilágosodás költőjének, a Balatont először „Magyar Tenger”- nck nevező ncpdalgyüjtőnck, Kazinczy, Csokonai jó barátjának életútját, tevékenységét, azonnal a megjelölt helyre siettem, hinni akartam a szememnek. „Hála” a várostérkép- szerkesztő ördögének, nem neki van igaza. Az említett helyen ugyanis Fa'óczy László emlékoszlopát találtam, aki csakúgy kivívta az utókor méltó megbecsülését, mint a „mi” Pá- lóezi Horváth Adámank. Páióczy László Borsod vármegye szülött« volt, az 1848—49-es országgyűlések képviselöházának korelnöki tisztét töltötte be. Az „Üj Magyar Lexikon” 35(1. oldalán ugyan Pálóczi Horváth Ádám mellett szerepel, de a valóságban ilyen közel hozni őket azért — ez esetben, s így! — nagy hiba, ezen mihamarabb javítani kell! S ha már az emlékoszlopoknál tartok: szeretném megemlíteni, hogy a Paióczy-emlékoszloptól nem messze áll a restaurálás alatt leső református templom kertjének déli — utcára néző — végén Szemcrc Bertalan síremléke. Ö volt az 1848—49-es forradalom és szabadságharc egyik vezelö alakja, megszervezte a felvidéki védsereget, s előkészítette, majdan pedig aláírta — Kossuthtal — az első magyarországi nemzetiségi törvényt. Emléke, sírja több és nagyobb gondozást igényelne, nagyobb figyelemmel kellene lenni iránta, mint most. Síremlékének vaskorlátja jelenleg kitörve, a sírfödő bepiszkítva, s körül fűvel, gazzal benőve. Még egy „hivatalos” gyalogösvény sem vezet hozzá. Ha a város annyira büszke Szemere Bertalanra — jogosan —, hogy síremlékét térképen is jelzi, tartsa kötelességének az emlékmű és környéke állandó gondozását. Feltételezem, hogy sok településünknek illenék elgondolkozni: mintha újabban nem lenne erény az ösök pihenőhelyét ápolni. S nemcsak miskolci jelenség ez. Holott az ősöknek adott tiszteletadás önmagunk értékelése is. Egyébként 1979. január 18-án lesz Szemere Bertalan halálának 119. évfordulója. Addig még lehetne tenni a sírjáért is valamit. Szekér Ernő, Balatonfüred Í..H. Istvánná olvasónk kukája azért repedt meg, mert a hulladéktároló-edényben forró hamut tároltak. Ennek a következménye, hogy az edény elvesztette rugalmasságát, s ürítés közben több helyen megrepedt. Ez a Miskolci Köztisztasági Vállalat hivatalos álláspontja a „Püfölik a kukákat” címmel rovatunkban megjelent panasszal kapcsolatban. Mint írják: a városi tanácsnak a közterületek tisztán tartásával kapcsolatos rendelete kimondja: „A szabványos szemétgyűjtőtartályban nem szabad olyan anyagokat elhelyezni (forró hamu, maróanyag, fekália, állati hulladék stb.), amelyek veszélyeztetik a szemétszállítással foglalkozók egészségét, megrongálhatják a gépkocsi műszaki berendezését.” ... ha elvész az aiánlott levél, nem 200 forintot fizet a posta, csupán 100 forintot. Azt is csak akkor, ha kimutatható, hogy a levélszekrény — amelynek útján az ajánlott küldemények kézbesítését 1972. szeptember 1. óta engedélyezte — nem nyújt megfelelő biztonságot a küldemény részére. Az érvényben levő rendelkezés értelmében ugyanis a belföldön feladott — tértivevényes és utánvételes küldemény kivételével — ajánlott küldemény levélszekrények útján is kézbesíthető, ha egyébként az átvételre jogosult személyek nem érhetők el. Ezt a kézbesítési formát a posta szolgáltatása színvonalának növeléséért vezették be. Ezáltal ugyanis csökkenteni kívánták a kézbesítők által kiállított értesítőkkel jelentkezők számát. 11. a KPM Közúti Igazgatósága felhívta a városi tanács illetékeseinek figyelmét arra, hogv — mint üzemeltető — gondoskodjék a tapolcai út déli tehermentesítő útjához való csatlakozásánál a „Lakott terület kezdete” és a .T akott terület vé<re” jelzőtábla kihelyezéséről. Elnézést. Erzsébetek és Katalinok Könnyű dolga van annak, aki Valér- vagy Lázár-napra óhajtott meglepetést szerezni. Sokkal nehezebb annak, aki Taksony nevű isméi ősét akarta meglepni. Taksony ugyanis az Erzsébet. Jolán. Katalin széria között ünneplendő. Azt (évtizedek során) több száz cikkben, glosszában. tanulmányban megírták, hogy a virágárak a csillagos eget súrolják. Ha lenne virág. Gondolom, a méhek, a,szél es egyéb, beporzást végző szervezetek is tudják már a többek által viselt nevek napjánálc időpontját, és ilyenkor nem poroznak annyira. Szinte természetesnek vesszük már. Nem is várjuk, hogy előre jelezzék, „felkészült a virágfront”, mert virág úgysem lesz a felkészülésből. Viszonylag újként hatott, hogy úgynevezett csomagolt édesárut sem lehet kapni. Előrebocsátom, nem minden miskolci édességboltban járt kollégám ez ügyben, de ameddig idegei bírták, caplatott. A negyedik boltban beérte volna desszert helyett nagy tábla csokival is. viszont csak Mézga család méretű volt. Tálán a túlzott édességfogyasztás káros hatása elleni küzdelem jegyében felejtették el az illetékesek, hogy Erzsébetet. Jolánt. Katalint már néhány éve ugyanabban az időben ünnepük. Általában nők. leányok viselik e neveket, akiket szintén általában virággal csokoládéval köszöntenek, általában a férfiak. Nem azért Írok erről, mert jövőre is lesznek hasonló névnapok, ugyanis elfelejtik egy év alatt az illetékesek. Nem is azért Írok. m.ert megáll az élet. ha nem kaphatunk szegíüt. desszertet Mindössze azért írok. hogy Erzsé bet. Jolán. Katalin nevű ismerőseim ne haragudjanak me' rám és néhány száz sorstársamra. Nem felejtettük el őke' csak nem kajrni virágot és édesárut. Van viszont bőven cse resznyepálinka. Azt kell vinni. Néhány féldeci után mr tizünkbe se jut. hogy nincs virág, nincs bonbon. Bérezés József Köszönjük iskolának az A kommunista szülők nevében köszönjük a Győri kapui 40. sz. Általános Iskola igazgatójának, tant- füleiének azt a rendezvényt, amelyet november 21-én tartottak a Kí.IP megalakulása C0. évfordulója tiszteletére. Az ünnepiig magas színvonalú s szívhezszóló volt. Kérjük a nyilvánosság előtt is tolmácsolni elismerésünket. Az V D osztály kommunista szülői Rangrejtve Lassan két és fél éve annak, hogy a posta Írásban értesített róla: addigi telefonszámom megváltozott, az adományozott új szám — 74-034. Legnagyobb csodálkozásomra azonban az 1977-ben kiadott telefonkönyvben mégis a régi telefonszámomat közölték. (Hangsúlyozom: saját elhatározásukból. s az én megkérdezésem nélkül változtatták meg a korábbi telefonszámot.) Ismerőseim és barátaim előtt „rangrejtve” maradtam, ami nem kevésbé fáj, mint az. hogy az ismeretlenek a nap különböző szakában — még éjjel is! — B. P. grafikust keresik az „új” számomon... Tarthatatlanná vált helyzetemet jelentettem a 03-as hibabejelentőnek, ahol azonban semmi jóval sem kecsegtettek. Tanácsolták: írjak egy kérvényt a postának, telefonszámom helyesbítéséért. Nem írok! Minek erősítsem meg én is azt a bürokratikus fo- lyamatot, amelyben elveszett a telefonszámom? Sz. József né, Miskolc, Szinyei Merse Pál u. 1. sz. Jkmbocra.*. Többször olvastam már e rovatban — s hallottam a rádióban is —, milyen bonyodalmak vannak a burgonyás kenyér körül. Engem inkább az illetékesek válasza késztetett arra, hogy szót kérjek ebben a vitában, hiszen a mindennapi kenyerünkről van szól. Nem tudtam ugyanis — s úgy hiszem, rajtam kívül még sokan nem tudták —, hogy a krumplis kenyér sütéséhez drága, külföldről importált burgonya- pehelyre, vagy annak előállításához gépre van szükség. Ezt azért jegyzem meg, mert a legutóbb közölt panaszra adott válaszában e rovat szerkesztője hivatkozott rá. Eszembe jutott, hogy a régiek bezzeg tudták, hogyan is csinálják a krumplis keSonkoly Györgyné, Miskolc: Kérjük, keresse fel szerkesztőségünket. vagy hívja fel rovatunkat telefonon. Fontos! Repci Lajosné. Harsány, Béke u. 40. sz.: Szeretnénk, ha közölné, hogy a levelében leírt história melyik vállalathoz tartozó távolsági autóbuszon történt. Bor Istvánná. Miskolc, Hegy- alja u. 4. sz.: A Béres-cseppek Miskolcon — mint országszerte — a Herbária szakü2letben kaphatók. Lapis Józsefné, Miskolc, József Attila telep 40. sz.: Köszönjük értesítését, ismét ellátogatunk utcájukba. A MISKOLCIAKÉ a szó Rovatvezető: Radván.vi Éva Levélcím: Déli Hírlap szerkesztősege ! 35« Miskolc. Bajcsy-Zsilinszkv úi 15. j Telefonszám: 18-221 I Lesz járda, nem lesz járda? + Nem majális az őszi, ködös időben sem járda nélkül köz- űcedni az igencsak forgalmas Vologda városrész bérházai özött. A közutak forgalma veszélyezteti a gyalogosokat. Elő e tartanak a latyakos-havas időtől: nem szívesen takaré- oskodnak a Patyolat számára. Márpedig ez elkerülhetetlen :sz, hiszen a felsózott utakról könnyűszerrel hordják majd •l kabátjaikon a e*eppfolyós latyakot. Jó lenne valamit ten ni értük! Kovács Attila Miskolc nyeret. Gondolom: nem árt. ha leírom, hátha a mai pékek nem ismerik a régi technológiát. Ügy ötven évvel ezelőtt a miskolci pékek csak burgonyás kenyeret sütöttek. A város üzleteiben — s a pékeknél is — csak krumplis kenyeret lehetett kapni. Grün. wald bácsi — aki a Szentpé- teri kapu 36. sz. alatt lakott — vett naponta 30 mázsa krumplit, s hat gyermekével, négy fizetett alkalmazottal (idősebb asszonyok voltak) lemosatta a burgonya héját, megfőzette, megtisztították, meglehetősen finomra préselték, s ládákban felrakták egy lovas kocsira. Naponta így hordták szét a pékségek_ nek az ily módon előkészített burgonyapépet... Ez a technológia természetesen a múlté. Persze lehet, hogy ma sem használnak fel 30 mázsányi burgonyát a mindennapi krumplis kenyerünkhöz, hisz oly keve. set lehet kapni városunk üzleteiben. Jóllehet, a lakosság száma azóta több mint ötszöröse (ha nem hatszorosa) a fél évszázaddál korábbinak. Persze azért nem hinném, hogy elháríthatatlan akadálya volna annak: a drága gép beszerzéséig hasznosítsuk Grünwald bácsi módszerét! Higgyék el mai pé- keink, senki sem kifogásolná, ha burgonyapehely helyett burgonyafiéppel sütnék az olyannyira keresett min. dennapit. Sasvári Gyula Miskolc, Vándor S. u. 32. Kié? Gy. Gyuláné jókora csomag kulcsot talált a Körösi Csorna Sándor utca és a Baj- csy-Zsilinszky út sarkán. A kulcsok formája arra utal, hogy igencsak hiányolhatja őket gazdája. A talált „tárgyat” olvasónk szerkesztőségünkhöz eljuttatta. Jogos tulajdonosa titkárságunkon munkanapokon átveheti. Főpróba vagy előadás? Nagyon szeretem a színházat. A miskolci társulatot még nem ismerem, mert tanulmányaim Pécshez kötöttek. Ürömmel olvastam tehát, hogy itt is bevezetik a már néhány színháznál — mint például a Pécsi Nem. zeti Színháznál is — nagy látogatottságnak örvendő nyilvános főpróbát. Ha most egy kicsit rosszmájú lennék, akkor azt is mondhatnám, hogy — amint láttam — ezzel is gyarapodott azoknak a kezdeményezéseknek a száma, amelyeket így nevezhetnénk: „jóelgondolások megvalósítása — miskolci módra”. Mer^ van ugyebár egy hírlapolvasó a megyei könyvtár földszintjén, ami rendkívül szép volna — üvöltöző büfé nélkül. Van egy Kossuth mozi, amely kellemes lenne — a vendéglő zenéje nélkül. Van egy csodálatos Népkert, amelyben a nyugalmas sétákat csupán a kóbor kutyák hada akadályozza. És persze lehetne még sorolni a példákat Mert miről is van szó? A főpróba izgalmakat sejtet. Bepillantást ígér a kulisz. szák mögé. Olyasmit, hogy a rendező és asszisztense ott ül a nézőtéren — olvasólámpa mellett —, s mi érezhet, jük, mily erős szálakkal kötődnek a színpadi cselekményekhez. A közönség kényelmesen foglalja helyét, hisz főpróba „csak”, ám a játék feszültsége hatalmába keríti, részesévé válik az alkotó folyamatnak. Sajna, ez Miskolcon csak álom. A Clavigo nyilvános főpróbáján vettem részt, és — mégis kész előadást láttam. Természetesen nem ingyen — ahogy más színházaknál szokás —, hanem pénzért. Igaz, a jegyek „leértékelt áron” kerültek forgalomba. Az is igaz azonban, hogy ez a darab nem adott többet a 7 forintunkért, mint amennyit egy valódi főpróba adhatott volna. Furmann Imre Miskolc, Rosenberg házaspár u. 6. Illetékek A 34/1977. PM számú rendelet szerint — többek közöt — mentes'a visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illető. alól a tanácsi értékesi- ':sű lakásnak a tanács áltál történő értékesítése, valamint az e lakások közötti csere. Mentes az öröklési illeték alól a bányász sajátház-akció ke rétében épült lakóháznak a felekkönyvbe ilyen minőség- ber bejegyzett első tulajdonosától történő öröklése. Az öröklési illeték alól mentes i lakásszövetkezeti lakásnak t telekkönyvbe ilyen minő- égben bejegyzett első tulaj- innosától történő öröklése. A jogszabály új illetékei vezetett be 1978. jan. 1-től azzal. hogy az a magánszemély, aki az erre kiielölt állami vállalattól (pl. MERKUR) új személygépkocsiját a vételtől számított egy éven belül ajándékozáson kívül, bármilyen más logügylettel idegeníti el, a" erről készült okirat illetékeként 10 százaléké* köteles leróni. A il’eték alapja az eredeti vételár és az okiratban meg- ’elölt érték közül a nagyobb. Ezzel szemben az ajándékozási illeték alól mentes a gépjárműnek okirati illeték alá eső ajándékozása Az illetéket továbbra is pénzben vagv illetékbélyeggel kel megfizetni. Ha valaki az előír' határidőre illetékfizetés: kötelezettségének nem tesz eleget. 50—100 százalékos mértékű felemelt illeték megfizetésére kötelezhető. Dr. Sasa Tibor
