Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-21 / 274. szám

Ha jön a hó Őrjárat az utakon Egy hete, hogy a későn fekvők, vagy a korán kelők a késő éjjeli, vagy a kora reggeli órákban láthatták a város főútvonalain cirkáló őrjáratos gépkocsit, amely az utak felületét ellenőrzi, s esetleges fagyás esetén azon­nal siktalanít, A Miskolci Köztisztasági Vállalatnál e naptól hóügyeleti szolgálat működik. ■ m Jobb a télnek elébe men­ni — mondják a vállalatnál, s ezért téli úttisztítási tervü­ket már szeptemberbén elké­szítették. Részletesen, hiszen a terv alapján a 30 centis hó sem okozhat nagyobb fenn­akadást Miskolc közlekedé­sében. (Mikor volt ekkora hó a városban?) Egy mondatban talán így lehetne legjobban összefog­lalni a köztisztasági vállalat feladatát: a város területén a téli időszakban az utak, járdák, terek, autóbusz- és villamosmegállók síktalaní- tása, hótól való megtisztítá­sa, s az összegyűjtött hó el­szállítása. Ehhez jól szerve­zett munka, s a technikai eszközök megfelelő állapota szükséges. A munkát már megszervez­ték, s talán jobban, mint ta­valy, hisz egy évvel ezelőtt több helyről jött panasz: a megállók síkosak, s az utak széléről a felgyülemlett hó­prizmák elszállítása is vára­tott magára. A múlt héten a város különböző pontjain 250, só és fűrészpor keverékével megtöltött kukái helyeztek el, s a vállalat központi telepén állandóan ezer köbméter be­kevert anyagot tárolnak. E keverék viszont csak mínusz 8 fokig hatásos, ennél ala­csonyabb hőmérséklet esetén már salakot, vagy homokot szórnak az utak felületére. Kézzel szórják a gyalogátke­lőhelyeket, a megállókat, a járdákat, a lépcsőket. Pesten már napokkal ez­előtt megjelentek a plakátok, hogy havazás esetén hómun­kásokat hol vesznek fel. E plakátok Miskolcon csak az első. nagyobb mennyiségben leesett hó után kerülnek a falakra. A terv szerint akkor vesznek fel rendkívüli hó­munkásokat, ha a hó vastag­sága eléri a tíz centimétert. Ha viszont már 15 centi­méternél vastagabb a hóré­teg, akkor a hóeltakaritásba bekapcsolódnak á tanács irá­nyítása alá tartozó vállalatok is, s ha ettől is nagyobb hó borítja a várost, akkor a hó- ügyeletet a tanács látja el, s részt vesz az eltakarítási munkákban többek között az ÉÁÉV, a BÁÉV, a HCM, a szénbányák, az ÉV1ZIG, a Volán, a DIGÉP, az ÉPFU, a MÉH. A köztisztasági gépkocsijai­ra már felszerelték a hóeké­ket, hat ZIL tehergépkocsira a homokszórókat, s négy IFA-ra a szóróadaptereket. A gépszemle már megtörtént. A havat, amelyet a hóekék az útszegélyre tolnak, gépi és kézi rakodással szállítják el. A két darab hórakógép 75 tonna havat képes felrakni óránként. Az összegyűjtött havat a nádasréti és a repü­lőtéri szeméttelepre, s a Szin- va-partra szállítják. I. S. # Dobozgyár... A Mátravidéki Fémműben évente 310 millió fémdobozt és -tubust készítenek különféle permetek, élelmi- szeripari és kozmetikai cikkek csomagolásához. A képen: a tubusgyártó üzem. (Manek Attila felvétele) • • Öntvény’ gyártó üzem épül Miközben nagy ütemben épül a diósgyőri új acél­mű, befejezéséhez közeledik a régi SM-acélmű állagmeg­óvását szolgáló 300 millió forintos beruházás is. Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat kollektí­vájának köszönhető, hogy ez a fontos beruházási munka az előírt határidőre, 1978. december 31-re végére ér. Sokan kérdezik: mi lesz a régi martin területével? Meg­SzaM Ági nyerte az Aranyérmecskét Magyar kislány, az 5 éves Szabó Agnes nyerte meg az „Aranyérmecske” elnevezésű gyermekdalversenyt, amelyet az olasz televízió — a bo­lognai Antoniano Akadémia rendezésében és az ENSZ gyermeksegélyezési alapjár nak (UNICEF) közreműködé­sével — a hét végén eurovíziós műsorában közvetített. Szabó Ágnes a „Szőke kislány megy a kútra" című dalt adta elő részben magyar, részben olasz nyelven. Látószög Egy gépipari vállalat vidéki gyáregységének főmérnöke felmérést készített a különböző üzemrészekben működő, nagy teljesítményű gépek kihasználtságáról. Hogy igaz és tárgyila­gos képet kapjon a helyzetről, nem egyetlen embert kérde­zett meg, hanem a terület illetékes főművezetőjével, csoport- vezetőjével és a’gépet kezelő munkással is felbecsültetle a nagy termelékenységű célgépek, automaták leterheltségét. Bár a bediktált adatok nem pontos statisztikákon, csupán becslésen nyugodtak, mégis úgy gondolta, hogy a különböző emberektől kapott számok nem térnek el jelentősen egymás­tól. Némi meglepetéssel vette hát tudomásul, hogy a főmű­vezetők többsége 5—10 százalékkal jobb kihasználtságot ész­lelt, mint a csoportvezetők, akik azonban szintén 5—10 szá­zalékkal magasabbra taksálták a gépek munkában töltött ide­jét, mint a mellettük dolgozó fizikaiak. Az egyik költséges berendezés, a hidraulikus fémnyomópad kihasználtságát a terület főművezetője 100 százalékosnak ítélte. A csoportveze­tő már nem látta ilyen napsugarasan a helyzetet; szerinte csak a műszakok 80—90 százaléka mondható effektiv időnek. A legnagyobb meghökkenést a munkás okozta: azt állította, hogy a gépe csupán a műszak egyharmadában van bekap­csolva. Nem kell magyarázni, hogy az emberi észlelés, becslés — ha az idő múlását nem órával mérik — szubjektív. Itt arról van szó, hogy a bevallott adatok közti eltérés bizonyos látó­szögkülönbséget takar. A teljesítménybérben fizetett mun­kás, akinek, tegyük fel, három és fél "ézer forint van a bo­rítékjában, joggal gondolja, hogy folyamatosabb anyagellá­tással, precízebb műhelyrajzokkal, kevesebb gcpátprogramo- zással kereshetett volna akár ezer forinttal többet is. Becs­lése tehát egy kicsit kritika „felfelé”. A főművezető, aki 100, de akár 90 százalékot becsül, valószínűleg „lakkozza” a hely­zetet, hiszen közvetlenül ő felel az adott műhelyben minde­nért, amiért a gépek állnak. És bármennyire is ettől függ munkájának elismerése — s ezzel prémiuma —, a számok szépítése olyan szituációt konzervál, amely hosszabb távon kizárólag nemcsak neki, de az egész vállalatnak veszteséget okoz. A csoportvezető voltaképpen a két pólus között laví­roz: érdeke lenne a termeléstöbblet, de ezzel leginkább saját nyugalmát, feletteséhez fűződő viszonyát teszi kockára, és az eddiginél jóval több munkát csinál magának. A fentiek alapján úgy tűnhet, érdekellentétek feszülnek a fizikai dolgozók és a termelésirányítók között. De ha van ilyen, az csak az adott termelőegységben konzerválódott ter­vezési-szervezési-vezetési fogyatékosságok másodlagos „ref­lexe” lehet, E hiányosságokat pedig nem a statisztika „koz­metikázásával” lehet megszüntetni. J. SZÓRÁTH GYULA Kamionban utaznak a díszfák Csúcsforgalmat bonyolít le ezekben a napokban a Szom­bathelyi Kertészeti .és Park­építő Vállalat, amelynek fais­kolájában jelenleg mintegy ötszázféle díszfát és dísz­cserjét szaporítanak hazai értékesítésre és exportra. De­cember közepéig minden ed­diginél több, mintegy nyolc­millió forint értékű szombat- helyi díszfa, sorfa, fenyő, lomblevelű örökzöld növény kerül hátárainkon túlra. A dísznövényeket kamionokban szállítják a megrendelőknek. flipünk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban Csütörtökön az Adyban A konyha A miskolci kertbarátoknak az Ady Endre Művelődési Házban november 23-án, csütörtökön este 6 órai kez­dettel vetítettképes előadást tartanak a konyha művésze­téről. Az előadás során az ér­művészete deklödók feleletet lopnak arra, hogy a kerti termések­ből és a háztájiban nevelt állatok húsából milyen kü­lönleges ételeket lehet elké­szíteni. Az előadó Karczagi Tibor mesterszakács. tudtuk: az új acélmű ter­melésének beindítása utána régi SM-acélművet fokoza­tosan, kemencénként állít­ják le, majd a korszerűsí­tett csarnok egy nagy te­rületén (kb. tízezer négyzet- méterről van szó) a hatodik ötéves terv időszakában új, nagy öntvénygyártó üzem építését kezdi meg a válla­lat. ' Mintha a didergető késő őszi időjárás riasztaná a borsodi utaktól az országos lapok munkatársait — a legutóbbi időszak sajtójá­ban csak elvétve talál észak­magyarországi témákat a tallózó. S jellemző módon például a Népfront című folyóirat legutóbbi száma nyári eseményre emlékezik vissza — s a következő nyárra tekint előre. ÍRÓTÁBOR 0 Mindezt a tokaji írótábor okán műveli. „A tokaji írótábor, nchány esztendő alatt... hagyománnyá vált.” A tábor fő érdemeként említi a cikk, hogy a Nap­jaink szerkesztősége a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságával és az írószövet­séggel együtt választja ki esztendőnként azt a közpon­ti témát, amit érdemes „író- szemmel” megvizsgálni. Az idén így kerültek megvita­tásra az írótáborban a szo­cialista demokrácia elméleti és gyakorlati kérdései, s a szocialista közélet ’ ismérvei. „ . . . a tokaji írótábor tanács­kozásai korszerű, izgalmas . .. társadalmi kérdések vitafórumai... ezt bizonyítja nemcsak a megbe­szélések problémákat feltáró bá­torsága, . .. hanem az a tény is, hogy az írótábor jó híre . . . fő­ként a fiatal gene-á-iöhoz tartozó írót és szellemi embert vonz.” Példamutató az is. hogy a tábor témáinak megvitatása nemcsak szűk ..szakmai” körben, hanem megyei „ki­rajzásokban” is folytatódik. „Szinte már versengenek az or­szágrésznyi megye üzemei, ter­melőszövetkezetei, intézményei, meg helyi népfrontbizottságai — hogy melyik vidék lássa vendé­gül az írókat. HUSZITA HÁZ A Népszabadság most va­sárnapi számának „Ezt lát­ni kell!” felcímű rovata a nemrég megnyílt — s a prá­gai műemléki felügyelőség főrégészének irányításával helyreállított— gönci huszi­ta házat mutatja be, „a ma­ga nemében páratlanul ér­dekes” látnivalóival. „A ház . . . pincéjében a szőlő­művelés régi eszközei, más he­lyiségeiben a gönci fazekasok cserépedényei, a zempléni huták üvegkészítményei sorakoznak ... A ház olyan, akár egy kisebb fajta erődítmény, s .. . erős kő­falai, megemelt lakószintje, szűk ablaknyílásai, rendkívül erős aj­tói, a pincéből a telek végébe induló föld alatti járatai való­ban azt tanúsítják, hogy a lakó­épület védelmi célokat is szol­gált.” Ennek történelmi okai vol­tak. A XV. század antifeu- dális és a pápai uralom el­len törő huszitamozgalmá­nak hívei. Észak-Magyaror­szágon szétszóródott katonái építhették Gönc erődítmény- házait. „A helyreállított huszita ház e mozgalom emlékét őrzi, s akár a népi emlékezetben, története összefonódik a magyar paraszt­mozgalmakkal . . . amelyekre ezen a vidéken melyen hatott a hu­szitizmus,” Összeállította: BERECZ JÓZSEF Szakszervezeti tömespolitikai oktatás A most kezdődő új tanév ben mintegy tizennégyezer szak- szervezeti bizalmit, mint­egy négyezer testületi tagot és több mint kétezer szo­cialista brigátívezetőt, illet­ve tagot képeznek az SZMT alapszervi tisztségviselőinek oktatási tanfolyamain. A tö- megpolitikai oktatás kere­tein belül a társadalmunk időszerű kérdései tanfolya­mon több mint negyvenhat- ezren, a világpolitika idő­szerű kérdései tanfolyamon pedig több mint tizenötez­ren képezik magukat. Az SZMT elnöksége a közel­múltban fogadta el az új oktatási év tömegpolitikai oktatásának és a tisztségvi­selők képzése beindításának tapasztalatairól szóló tájé­koztatót. IIRH-S gázszerelő' kocsik Rádió adó-vevővel látták el a Dél-dunántúli Gázgyár­tó és Szolgáltató' Vállalat szervizkocsijait Fejér megyé­ben. Székesfehérváron 6, Du­naújvárosban 2 rádiós szere­lőkocsi járja a várost és az idén további három szerviz- kocsival bővül a járműpark. A vállalati diszpécserrel tar­tott ultrarövid hullámú rádió­kapcsolat meggyorsítja a gáz­hálózat hibajavítását, mert sürgős esetekben azonnal mozgósíthatják, átcsoporto­síthatják a szerelőket. Egy bögre tea Szeretem a kezet. A kétszer öt mozgé­kony ujjat. Szeretem az emberek kezét, a vasat munkálok fekete csatornáit, és szere­tem a kékre-lilára fagyott kezeket is. Álltunk a gáton. Mi alig egy órát. de a halakat osztályozó asszonyok már túl voltak egy munkanap felén. Előtte voltak négy órának még. Kékeslilára hűlt kezüket, ha volt idő rá, kesernyés füstben melengették. A halosztályozás hideg mesterség, de hát a munka az munka. ... Reggelre telet hite­tett velünk a dér. Törtük a kukoricát. Nincs a munkavédelemnek olyan kesztyűje, ame­lyik segítene itt. A meztelen kéznek érezni kell a csövet, az ujjaknak fürgének kell len­ni a háncsoláshoz. A dér nemcsak fehér, ha­nem harmadnap is meggyötrőn hideg. Menthetetlenül nyári emlékek jutnak az eszembe. Riportok, tudósítások az aratásról és arról a nagyon szükséges és nagyon okos társadalmi háttérről, amely nem marad ki a riportokból és a tudósításokból. Nem akadt, olyan riporter, aki ne kérdezte volna meg, hogy biztosított-e a betakarítás munkásai­nak ellátása. Van-e hideg szódavíz és me­leg ebéd? Nem szeretném trónfosztani az aratást, mert az bennem is a kenyér és az élet ün­nepe, de ha jól meggondoljuk, akkor a cu­korrépa, a burgonya, a tengeri is kenyér. Kenyér, azaz élet. Tudom: nem állunk úgy anyagilag, de ha nagyon jól állnánk, akkor is ostobaság len­ne minden óriás tábla sarkára hideg-meleg­vizes. fekete-fehér öltözőket építem. Ezek az öltözők csak néha telnének meg embe­rekkel. Azt is tudom, hogy a munka jelle­géből adódóan a mezőgazdasági munkások ellátása más, de mások az elvárásaik is. Az asszonyok kékes-lilára fagyott kezéről jutott eszembe, hogy a gőzölgő könnyeket síró, s a meleget csak hitető, égő fűzfát nem fekete-fehér öltözővel, hanem egy üzemi méretben filléres kokszkosárral is helyette­síteni lehetne. És ahogyan van hűtött kólá­ja a traktorosnak, úgy lehetne egy kortynyi forró teája azoknak az asszonyoknak. Ne­kik, de azoknak is, akik kukoricát törnek, vagy... Természetesen azt is tudom, hogy ez nem csupán az elhatározás és a jó szándék, de még csak nem is a szervezés dolga. Bármi­lyen komikusnak tetszik, egy százmilliós gazdaságnak is költségvetés kell a néhány pohárnyi teához. Nem az a baj, hogy ki kell gazdálkodni, hanem az. hogy elkönyvelhe- tövé kell tenni. Hiába van egy termelőszö­vetkezetben kocsija az elnöknek és a he­lyettesének, a mezőgazdasúgi mérnököknek, ha ezek a kocsik nem „maszekolhatnak’’ forró teával, mert ezeket az utakat nem ter­vezte senki soha. Írtam: szeretem a kezet. E hét végén ku­koricát törtem és megtanultam tisztelni és sajnálni a kezemet. Tisztelem az asszonyok lilára-kékre hidegült kezét, s ha megírtam ezt a jegyzetet, tettem azért, mert szeret­ném odaadni nekik a bögre melegét. Megvallom, hogy egy nagyon kicsit félek is. Ezek a kezek ugyanis szükségesek. És ezek a kezek fogynak, ezek a kezek elöre­gednek, s a mi fiatalabb kezeink már nem tűrnék el azt a munkát. Mi múlik egy bögrényi forró teán? Már van. ahol adják. Min múlik egy bögrényi tea? Nem tudom, de sok helyütt nem adják. Talán eszükbe se jutott. ■ ■ BARTHA GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents