Déli Hírlap, 1978. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-30 / 256. szám

Vigyázat/ Terjedi Tudunk-e perelni az itallal? A megyei kórház izsófalvi osztálya látta vendégül há­rom megye alkoholizmus el­len küzdő szakembereit. Szakembereket. or/osokaf társadalmi munkásokat. A tanácskozást dr. Szabó István megyei főorvos nyi­totta meg. majd dr. Bonta Mihály, az Alkoholizmus El­leni Országos Bizottság tit­kárságának vezetője tartott vitaindító előadást. A vita­indítóhoz kapcsolódott Krasz- nai Gábornénak, a Magyar Vöröskereszt és az Alkoholiz­mus Elleni Bizottság megyei titkárának korreferátuma. Ebben elhangzott néhány olyan adat. amin érdemes el­gondolkozni. Nehézkes és lassú Megyénkben á százszázalé­kos tiszta alkoholra átszá­mított alkoholfogyasztás meghaladja az évi tíz litert. (Az országos átlag 11 liter.) A májzsugorban elhaltak szá­ma az országban évi 400 ezer, Borsodban 43 ezer. Átlago­san négytagú családokat szá­molva, csak megyénkben 172 ezer embert érint, sújt az al­koholizmus problémája. Népbetegség? A korreferá­tum bizonyította, hogy az! Megyénkben 1971. és 1976. között 385-ről 933-ra nőtt az alkoholistákkal foglalkozó ál­lamigazgatási ügyiratok szá­ma. A számnövekedésben benne van a nagyobb társa­dalmi figyelem is. de figye­lembe kell venni azt is. hogy a kezdeményezett ügyek 70 • —80 százalékában történt csak intézkedés. (A korrefe­rátum provokált, s ezzel ki­mondotta a későbbi vitában, hogy a joggyakorlatunk eb­ben a kérdésbe^ nehézkes és lassú.) A lehetőségek sem áll­nak arányban az igényekkel: 1975—76-ban a javasoltak mindössze 15 százaléka ju­tott el kezelésre Nagyfára. Lasjú az ügyintézés, nehéz­kesek a bizonyítási eljárá­sok. Más dolog, ezt inkább csak érintette a korreferá­tum. hogy nagyon sok olyan kezelésre szoruló beteg, olyan alkoholista is van. akikről semmiféle statisztika nem tud. Még a rendszeres ivás is belefér a „jópofaságba”. jóllehet társadalmilag és az egyén számára is veszélyes. Az alkoholizmus okozta kár már 1970-ben nagyobb volt. mint amennyi jövedelme az államnak a szeszmonopóli­umból lehetett. Ez a kár. ép­pen a betegség terjedése mi­att. egyre növekszik. Megne­hezítettük az italhoz iutast, több helyütt megtiltották a boltok előtti italozást, az ital­árusításban időkorlátozásokat vezettünk be, de a szeszfo­gyasztás mértéke ettől nem változott. Megkérdezték a gyerekeket Nem változott alapvetően a társadalmi szemlélet sem. Miskolc egyik új lakónegye­dében 410 gyereket kérdez­tek meg az italfogyasztásról. A gyerekek majdnem fele már négy-hétéves korban be­lekóstolt a szeszbe. Fájdalmas mondat a hoz­zászólásból: . A gyerekek fe­le az alkoholt ióízűnek és egészségesnek tartotta . ..” Nőit a nők között is A megyei heiyzel hasonlít az országoshoz. Az alkohol- listák között nálunk is nő a nők aránya, s nő az italozás a naponta utazó ingázók kö­zött. Külön bekezdést lehetne ír­ni a zugpálinka-kereskede- lemről. Igaz, az alkoholizmus terjedéséről nem készülnek térképek, de térképre kíván­kozik, hogy az italfogyasztá­si statisztikákban ma Tokaj- Hegyalja, a szerencsi járás került az élre, megelőzve „nagy múltú” városokat. A városok között Miskolc ve­zet. Sajnos, s ez elhangzott az előadásban, majd a vitában is, a nyilvántartott alkoholis­ták között egyre több a fia­tal. S ez aggasztó, mert ar­ról vall, hogy az italozásnak társadalmi gyökerei vannak, hogy a divat jellegével nem tudunk perelni. Más dolog, hogy akarunk-e igazán perelni, hogy ehhez a perhez megvannak-e a szük­séges eszközeink? És van-e bennünk annyi elszánás, hogy szóljunk, ha szólni kell. B. G. Vakoknak Svájcban Hollandia példá­ja nyomán elhatározták, hogy forgalomba hozzák az első olyan bankjegyeket, amelye­ken a vakok számára készült jelzések vannak. Ezeket spe­ciális berendezéseken nyom­ják, hogy értékük tapintással is leolvasható legyen. Elő­ször 100 frankos ilyen típu­sú bankjegyeket bocsátanak ki. 1980-tól kezdve- már va­lamennyi svájci bankjegyet ellátnak a vakoknak szánt jelzésekkel. Pirosabb alma Több mint ezer szőlő- és gyümölcsféle termőképességét, felhasználhatóságát tanulmá­nyozzák a szakemberek az Országos Mezőgazdasági Faj­takísérleti Intézet helvéciai állomásán. A már fajtaelis­merteknél is jobb tulajdonsá­gokkal rendelkezőkből jelölik ki a nagyüzemi és kísérleti elszaporításra alkalmasokat. Almából 200 változat talál­ható a bemutatókertben. Az újonnan szelektált, nemesített téli almák íz- és zamatanyag­A KAR! jjc Ősz. ■. Egy kis napfény a tél előtt. (Kiss József felvétele) Az üzletek ünnepi nyitvatartása A B.-A.-Z. megyei Tanács V. B. és a Miskolc megyei városi Tanács V. B. kereskedelmi osztá­lyai — a KPVDSZ megyei bizott­sága véleményének meghallgatá­sa után — a megye és a megye­székhely területén levő üzletek november 7-i finnének előtti és alatti nyitvatartási rendiét a* alábbiak szerint szabályozzák: November 4. (szombat) Valamennyi kereskedelmi és vendéglátóipari egység, piac és vásárcsarnok a hétköznapi (nem szombati) nyitvatartási rend sze­rint üzemel November 5. (vasárnap) Az egvműszakos és hosszabbí­tott nvitvatartással üzenWő ál­talános élelmiszer-, zöldség-gyü­mölcs-. hús- tel- és kenvérbol- tok 16 óráig. a kétműszakos élelmiszerboltok 17 óráig, a ki­jelölt és egész «vben szombati . napokon nyitva tartó bojtok szokásos rendjük szerint tarta­nak nyitva. Az iparcikk-, ruhá­zati és kultűrcikkboltok. piacok, vásárcsarnokok és vendéglátó egységek szombati nyitvatartási rendjük szerint üzemelnek. November 6. (hétfő) Valamennyi kereskedelmi bolt zárva tart, kivéve az édesség-, dohány- és virágboltokat és a vendéglátóioari egységeket, me­lyek vasárnapi nyitvatartási rendjük szerint árusítanak. A ki­jelölt vendéglátóioari egységek tejet és sütőipari termékeket árusítanak. November 7. (kedd) Valamennyi kiskereskedelmi bolt, a piacok és vásárcsarnnVok zárva tartanak, kivéve az édes- ság-, dohány- és virágboltokat, valamint a vendéglátóipari egy­ségeket. melyek vasárnapi rend­jük szerint tartanak nvitva. A kijelölt vendéglátóipari üzeletek tejet és sütőipari termékeket áru­sítanak. Leninvárosi fák i ban gazdagabbak, a starkin- gok és a jonatánok piro­sabbra színeződnek. Szilvából választékbővítésre ajánlják a korai érésű, tet­szetős gyümölcsű tuleu tim- puriu fajtát. Kajsziból egy korai és egy késő érésű hib­rid érdemelte ki az elszapo- rítást. Az új meggyfajták kö­zül az egyik legígéretesebb az öntermékenyülő újfehértói fürtös. A Leninvárosi Tanács mű­szaki osztálya és a városgaz- < álkodási vállalat kezdemé­nyezése alapján a környezet- védelem érdekében fásítási akció kezdődik Leninváros­ban. A „Tiszta, virágos vá­rosért” mozgalom keretében induló munkából kiveszik részüket a város lakói, szo­cialista brigádjai és a KISZ- szervezetek A város légte­rének tisztítására a mostani kezdeményezés alapján azt a módszert alkalmazzák, mely szerint a várost az üzemek- I tői elválasztó erdősávból — melyet tervszerűen ritkítani kell — a 3—5 éves fákat földlabdával kiemelik és az utak. sétányok, játszóterek fásítására használják fel. 4 szoloáltaióipari párt-vb ülése Felépül-e végre az új Patyolat-üzem? A régi bérház kapuja előtt megállt a Volán teherautója, s a vezető lebo­ntott róla vagy tizenöt mázsa szenet, özvegy 'Kásánénak hozta, aki az alag­sorban lakik, s gáz iem lévén, vas­kályhával melegiii a szobát, konyhát. Évek óta minden ősszel ismétlődik a kép: jön az autó, a vezető leömleszti a fűtőanyagot a járdára. Volt úgy, hogy napokig kerülgették a járókelők, át­kozva a botladozást. A bérház lakói megértőbbek. Belátják, nem győzi egye­dül az idős asszony, nem az ő gyenge karjainak való a szénhordás. Olykor- olykor megszánja valaki, néha ketten, hárman is a férfinépség közül, neki­látnak, s egykettőre behordják a tü­zelőt a pincébe. Ezen az őszön, pontosabban a múlt hé en történt valami, ami felborította a kialakult rendet. Mielőtt azonban el­mondanám. hadd mutassam be azt a társaságot, amely felhívja magára a fi­gyelmet. Árral, hogy kirí a többiek kö­zül. Mert elárasztja ugyan a régi bér- kár udvaré-, lépcsőházát, pincéiét vagy kéttucatnyi gyerek, de ez a négy, aki­ről szó l sz. afféle epn test. egy lélek; ö " Izé egymáson cc" -igenek. Annyira őrs-"'lőttek. hogy szinte hiányérzete tá­mad az embernek, ha csal- hármai lát együtt. A többiek között ők külön éle­tet élnek. Főhadiszállásul- az udvari fáskamra teteje; időnként oda másznak fel tanácskozni, vagy épven közönnyel szemléim, milyen sületlenségek tör­ténnek az udvaron. Igen, mert ők csak komoly dolgokat művelnek! Befogják a szomszéd galambját, szabadon engedik B.-ék vágásra szánt nyulát, s az udvar vén diófájának termését elkötve, hé­ját szétszórják a sötét lépcsőházban, amely durrog a talp alatt, akár a gép­puska. Szóval, csak olyasmit n. ivei a KARI — Karcsi, Antal, Róbert, Imre — innen az elnevezés —, aminek van valami veleje. Az összetartó kapocs, egyben a vezér, Karcsi. Lehet úgy tizenkét éves — a legidősebb —. pulykatojás arcú, lán­goló hajú lurkó. Kissé vézna, de inas gyerek. A többiek fiatalabbak valame­lyest. Robi pufók, Antinak előreáll a szemfoga, Imre szőke és pirospozsgás. Szóval, lényegében mindegyik más-más, de egyben azonosak: fenntartás nélkül engedelmeskednek Karcsinak, vezérük­nek és parancsolójuknalc. A bizalom teljes. Vagy csak volt? Nos, nem tudom, va­jon nem zilálja-e szét a nagy fene ba­rátságot, ami a múlt héten történt a szemem láttára, fülem hallatára, amint az erkélyen álltam és figyeltem őket. — Kása néni — szólt Karcsi, miköz­ben felsorakozott mögötte a trupp —, behordjuk mi a szenet. (Oh, Móra kis figurái ... ködlött bennem az emléke­zés, de csak egy pillanatra, mert:) Be­hordjuk ... egy húszasért. Az üzlet megköttetett. Elő a rossz kosarat, lyukas lavórt, no meg jó a két kar is a nagyobb darabokhoz .... s no­sza rajta! Mit mondjak, nem telt bele két óra, már a port is összesöpörték a járdán, mire újból rájuk néztem az erkélyről. S eme gyors munkában elvitathatatla­nul Karcsié volt az érdem. Percenként hallottam, amint biztatta társait, mint valami szigorú brigádvezető: „Miért csak félig rakod azt a lavórt!?” „Mit lazsálsz annyit a pincében, fordulj gyorsabban!” „Tán azt hiszen, majd a részedet is én hordom be!?” Ilyen és hasonló biztatásoktól hangzott a cúgos kapualja. S aztán, hogy véget ért a munka, következett a fizetség. — Köszönöm, gyerekek, itt a húsz forint — mondta Kása néni, s miköz­ben nyújtotta a pénzt, a hozzá legkö­zelebb álló fejét is megsimogatta. Si­mogatta volna! Mert hogy Karcsi nyil­ván félreértette a szándékot, hogy ne­tán illetéktelen kézbe kerül a húszas, gyorsan utánakapott és zsebrevágta. Azt hittem, vége is az ügynek, s már befelé fordultam volna, amikor hal­lom ám- — Szóval nem osztozunk? Az egészet elteszed!? — Az enyém. Én szereztem az üzle­tet — nézett maga elé konokul Karcsi. — Igen? De akkor mi többiek minek güriztünk? Mi? — Karcsi elbiggyesz­tette a száját. — Hogyhogy minek? Nem hallotta­tok még társadalmi munkáról?! — szólt és hátat fordított. S most már én egy dologban biztos vagyok, egyben bizonytalan. Ez a fiú viszi valamire! De vajh, mi lesz az eleddig puszipajtás KARl-val? Az tény, hogy napok óta nem láttam őket a fáskamra tetején ... A Miskolci Patyolat Vál­lalatnál kihelyezett ülést tartott a Miskolc városi Szolgáltatóipari Párt-végre­hajtóbizottság. A testület két évvel ezelőtt tárgyalta, ho­gyan halad a szolgáltatás­fejlesztés a vállalatnál, s mi akadályozza az új Patyolat­üzem megvalósulását. A mostani vb-ülés így tulaj­donképpen számonkérés volt az azóta végzett munkáról. A végrehajtó bizottságot — amelynek munkájában részt vett Magyar Ernő, a megyei tanács ipari osztályá­nak vezetője, s Martossy György, a városi tanács ipa­ri osztályának főmérnöke is — Zsámba Albert igazgató és Lörincz János pártíitkár tájékoztatták a szolgáltatás­fejlesztés és a beruházás helyzetéről. Zsámba Albert egyebek között szólt arról, hogy az elmúlt két evben a vállalati elhelyezés mostoha körülmé­nyei ellerié.e 20 százalékkal növelték termelési értéküket. Ezen belül dinamikusan fej­lődött a lakossági szolgálta­tás. különösen a lakossági mosatás. A termelés és a ter­melékenység növekedése el­sősorban a 10 szocialista bri­gád helytállásának, illetve a két év alatt végzett feilesz- téseknek köszönhető. Egye­bek között beléoett két úi vegytisztító üzem (Diósgyőr­ben. illetve LeninváiYisbant uj gépsort helyeztek üzembe az ingszalonban, úi fióküzlet nyílt a miskolci Bulgárföl- dön, Tiszalúcon. Olaszlisz- kán. megkezdődött a felké­szülés a velúr és mappa bőrkabátok tisztítására és festésére. Amennyi jót és szépei hallott a végrehajtó bízott ság a szolgáltatások fejlesz­téséről. annyi rosszat az tV Patyolat-üzem megvalósulá­sáról. Annak ellenére, hogy az elmúlt két évben négy ve­zetői szintű tanácsko7.ás ér­tékelte a beruházás helyze­tét, hogy a helyszínen járt a könnyűipari miniszter, hogy a Könnyűipari Minisztérium és a KGM intézkedéseket foganatosított, hogy egy já­rási-városi NEB-vizsgálat is elemezte a helyzetet — csak a jelentősebb eseményeket említettük —, a beruházás tulajdonképpen egy helyben topog. Magyar Ernő, a megyei ta­nács ipari osztályának veze­tője szenvedélyes hangú fel­szólalásban ecsetelte a ne­hézségeket. Igaz ugyan, hogy a kivitelező BÁÉV ez év ok­tóber elején felvonult a helyszínre, ám valójában nem sok történt, s várható, hogy az építők le is vonul­nak a terepről. Ennek oka a tervszolgáltatás hiánya. Az ipari osztály vezetője rámu­tatott: a baj ott van. hogy ennél a beruházásnál a — kritikán aluli munkát végző — Miskolci Beruházási Vál­lalat a mai napig sem kö­tött szerződést (s ezt a be­ruházó vállalatnak is forszí­roznia kellett volna) a gene­ráltervező Cseoel Művek tervezőirodájával. Lénye­gében a szerződéskötések hiányára vezethető vissza, hogy az immáron mintegy évtizede ..készülő” úi mis­kolci Patyolat-üzemnél —■ Magvar Ernő szavait idézve — ma rosszabbak a kilátá­sok a megvalósulást illetően, mint eddig bármikor. Egye­lőre — ha csak nem törté­nik komoly beavatkozás — remény sincs arra. hogv 'az új beruházás 1QR0 vésése el­készül 'ön A végrehájtó bizottság — Farkas Gvörev ob-titkár el­nökletével — felel "sséstelíes vitában elemezte a kialakult helyzetet, s döntött arról, hogy milyen lépésekre van szükség a Miskolc és a me­gye lakossága ellátása szem­pontiából fontos szolgáltató obiektum határidőre történő megvalósítása érdekében. (nyikes»

Next

/
Thumbnails
Contents